Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-18 / 185. szám

1931. augusztus 18. MmidEK. A hibás tervet ki kell javítani! Irta: Pisszer János Minden magyar embernek hazája és önmaga iránt múlhatatlan kötelessége, hogy a mai gazdasági válságból kivezető utat keresse és a helyes irányt, nemzete rendelke zésére bocsássa. Éppen ilyen kötelessége azonban az is, hogy a téves irányzatot is megjelölje és ezirányu felfogását is közreadja. A magyar kormányzat igen helyesen járt el akkor, amikor a »Nerr,zeti valutaletét a'ap» kérdését a társadalmi feladatok körébe utalta, nem' tette kormányzati feladattá és így nem- is vált az a hivatalos Magyarország állami tény kedésévé. Ezzel a kérdéssel foglalkozzék a társadalom. Dr Friedmann Ignác budapesti ügyvédnek terve itt fekszik előttünk. Annak sarkalatos pontja, mondhatnánk: Achilles sarka az az elgondolás és feltevés, hogy az általa egybegyűjteni tervezett és a Magyar Nemzeti Bankba letétbe helyezendő kétszáz millió pengő alapján a banknak joga nyílik hatszáz millió pengőnyi bankjegy kibocsátására. Ha ez a feltevés helyes, íugy a terv végrehajtható, a lakosság áldozatkészségének sikeres felkeltése utján. Mert a miagyar hazájáért tenni mindenkor kész. Ugy látszik, hogy a terv közzététele után fellángolt nagy lelkesedés közben, éppen annak a vizsgálata maradt figyelmen kívül, hogy a tervezet alapfeltevése helyes és helytálló-e, avagy nem^e szorul korrekcióra ? Vizsgálódjunk tehát itt anélkülj hogy a tervnek igazán lelkes, megszívlelendő és hazafiaa elgondolását érintenők, tehát tisztán-pusztán pénzügyi szempontból. Összesűrítve az elgondolás a következő: Az idegen valuta háromszor annyit ér, mint amennyiért jegyzik. Tehát egy dollár, a jegyzés szerinti "(kereken) hat pengd helyett, ha letétté válik, tizennyolc pengőt ér. Ugyanazon at alapon számítva, mint azt a Friedman Ignácz terve teszi. Lehetséges volna ez ? A magyar pengőnek aanyfedezete, a kibocsátott jegyek értékének ' egyharmada ma. Vagyis ,ha 450 millió pengőnyi bankjegy van forgalomban, akkor ennek aranyfedezete 150 millió. Nem tudom, hogy ez az aranyfedezet tényleg ennyi-e, de meggondolásunk körében nem fontos. Fontos az, hogy nua & pengő-' kibocsátás arányszáma: 1 ;3, tehátj a fundált effectiv aranynak háromszorosa. A dollárnak, a francia-, svájci franknak, az angol fontnak, a német márkának stb. külföldi pénz-» nek is, a kibocsátott jegymennyi-, ség bizonyos százaléka az arany fedezete. Vagyis a papirdollár, a papirfrank és a többi valuta sem mind arany, hanem csak "törtre^ széig az. Ez bárki "előtt is világos lehet. Ha már most a vafutaletét terve' szerint ezeket a külföldi valutákat letétbe is helyezem bármily öszszeg erejéig, akkor még nem teH tem ie aranyfedezetet, amely aj jegykibocsátás háromszorosára ad jogot, hanem letettem ebből az ösz

J szegbőt annyiadrészt, mintamenynyi 'fedezete annak a valutának a kibocsátó bank birtokában van. Ha ez az illető valuta harmadrésze, aljkor a nálunk letett értéknek ís'

r csupán harmadrésze válik aranyfedezetté és csak addig, amag az az* idegen valuta értékálló és nem változik meg íedezeti értéke. Amiként az USA nemzeti bankja nemi őriz az egy dollár bankjegy aranyfedezeteként egy dollárnyi aranyat, azonképen nem leheti az az egy dollár sem a Magyan Nemzeti Bank trésorjában sem egy egész dollárnyi aranyfedezet^ hanem csak annyi, amennyi az USA bankjáéban. De tekintsünk a Friedmannterv pengő vonatkozását. Azt mondja, egy kis számtani alapművelet után, hogy ha ötezer ember fejenként négyszáz pengőt letétbe heiyez, akkor kibocsáítható hatszázmilíióny 1 pengőbankjegy. Nemi értem. Hogyan gondolja ezt á tervező ur? Hogyan változik át háromszoros értékké a pengő a letevéssel? E körül a valuta-statikai 'számítás körül valami hiba van. Mi laikusok, akik főtanácsokkal, d« még »altanácsokkaf« sem tudunk szolgálni, azt hisszük, hogy ekörül a pengő a'lchiámia körül korrekcióval keíf élnünk. Mert hol van itt biztosítva a pengő stabilitása? Hiszen ez kész infláció lenne, mégpedig kereken! kétszáz percent erejéig annál azi összegnél, amely a Friedmann-terv szerint letétbe kerijlne. De ez megbonthatná egyúttal a jó pengő stabilitását is. Kétségtelennek látszik előttünk laikusok előtt, hogy itt a tervezés körűi valami hibának keli fennie, amit illik a tervezőnek kikorrigálnia. Annyival is inkább ,mert hiszen ezzel a főtanáccsal annyira felizgatta a magyar publikumot, hogy ezt az izgalmat a nagy válság feloldására feltétlenül fel keli használni! De tovább megyünk. Ha fenti okoskodásunk szerint a tervezett) letét nem ér háromszor annyit magyar pengőben, mint amennyi pengő értéket idegen valutában letettünk, akkor az a Nemzeti Bankba letéve, a magyar jegyforgalom szaporítására nem is alkalmas, ha a, j pengő stabilitását megőrizni kívánjuk. ; Tehát akkor minek azt a Nemzeti Bankba letenni? Nem kézenfekvőbb egyenesen a Magyar Államnak kölcsön adni? Sokkai okosabb! Még pedig kamatmentes >;önkéntes« kölcsönként! Szintén »Nemzeti Alap«-ként és ennek céljára! Mmek itt a Nemzeti 'Bankon keresztül kerülőt csinálni? Mindig jobb az egyenes ut! Ha az államgazdaság kapná meg az »öriként« egybegyűlő kölcsönt és akár idegen valutában, akár pengőben ,akkor minden alchkna nélkül, egyenesen fizethetne vele. Jó valutában! De mindemellett is, azt a régi jó és igazán hazafias lelkesedéstől áthatott, u. n. . »Aranyat vasért», I tervet, jobb lenne megismételni. Ez nem kíván »főtanács« lenni, csak amo'yan laikus elképzelés. Azután még ajánfatos volna az idegenbe vándorolt jó magyar pénzt, amely most valutácskákban csavarog a külföldön és itthon is, a »kitudjamégmilehet» nagy elvén gondolkodóktól, hazafias kímélet nélkül elszedni. Vásároljanak a vafutabirtokosok jó magyar pengőket azokon az idegen vahitákon! Ész nélkül, minél gyorsabban! Ne rontsák tovább ennek az országnak gazdasági' helyzetét! De, ha ezt ímeg nem tennék, akkor meg razziát az idegen pénzre. Elkobozni minden magyartól aki ",nem váltja be »önként« magyar pengőre. Azt a Friedmiann-féfe tervet pedig valutastatistikusokkat még át kellene nézetni és kiisazittatni! Nem lehet tűrni, hogy a kartelek a nemzet élniakarását megnehezítsék s erőkifejtéseit megbénítsák A rokonszakmabeli iparvállalatok tömörülését, gazdasági érdekeik védelme céljából kartefnek nevezik, A karteleknek kollektív működéi se eredmlényezi azt, hogy rendszerint olyan hatafomira tesznek szert a kartelek, amely hatalom sokszor államot jelent az államban* Kollektivitásuk és állandó jellegű megbeszéléseik alapján diktálják áraikat s ml sem természetesebb mint az, hogy anyagi érdekeik védelme szempontjából reá feküsznek az egész magángazdasági és állami gazdasági életre, sőt, amenynyiben a kartelek világvonatkozásokat érintenek, akkor már a világgazdaság rendjére betoiyást gyakorolnak. is Ezekbői a tényekből önként következik ,hogy a kartelek féktelenkedését tűrni nem opportunus s a kartelek megrendszabályozása az egyes államok gazdaságpolitikáváiTak feladatai közé tartozik. A háború előtti gazdasági rend még nagynehezen elbírta a kartelek működését ,ha voltak is kilengések, azért a kartelek működését nem tartották szükségesnek külön törvényes uton szabályozni. Megváltozott a helyzet a békekötések óta ,amőía ugy a magángazdaság, m'nt az áilamgazdaság a legnagyobb nehézségekkei 'kúza s amióta a karte>ek árdrágító és termelésirányító politikája veszedelemmel fenyegette a gazdasági életet. Magyarország az elsők között látta meg a veszedelmet, amelyet a meg nem rendszabályozott karteiek jelentenek s jó időben tárgyalta le a kartelltörvényt, am'ely büntető szankciókkai sújtja azokat az ipari és gyári tömörüléseket, amelyek meg nem engedett szerHétfő, kedd 7 és 9 órakor Elvesztettem a babámat Lármás filmoperett 4 filmrészben és 4 Síinpadi felvonásban. Személyesen fellépnek : Kulin Magda, Sziklay József, Verbőczy Ili, RadÓ Sándor budapesti művészek. Elsőrangú kisérőmüsor. tltaxam üSaben\ meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne | kéljen útra tehát sohasem »hin tabletták 1 nélkül. c«tl[ gyógyszertárban Kaphatók. Jlsplrin I<iaimulh«Utluu ződéseket kötnek egymással s amelyek nem mérséklik igényeiket, nem méltányolják a változott gazdasági viszonyokat. A magyar társadalom még élénken emlékszik azokra a harcokra, amelyek a karteltrövényjavaslat körűi lejátszódiák s mert élénken emlékszik a történtekre, éppen ezért most. amikor elodázhatatlan szüksége mutatkozik annak ,hogy az állam, az önmagukról megfeledkezett árdrágító kartelek ellen eljárjon, most tudja csak igazán értékelni azt, hogy a magyar törvényhozás idejében gondoskodott arról ,hogy az uj karteltörvény tételes törvényeink- sorába beiktattassék. A törvények 'az emberi gyarlóságok ,vagy éppen gonoszságok megakadályozásáért ,vagy megszüntetéséért hozatnak. Sok törvény, már az állami élet kezdetleges stádiumában szükséges és indokolt volt, vannak viszont törvények, amelyeket a társadalmi fejlődés vagy kor és a viszonyok hívnak életre. A Kapzsisággal, az éln-.vágyó tobzódással szemben, a máSOK kárán és anyagi romlásán épülő uj hatalmi körök telepítésével kapcsolatban van szüiiség etika: és írott törvényekre. A kartelek megértek arra, hogy velük szemben már ne csak az etikai törvényekre hivatkozzunk, de túlkapásaikkal széniben az írott törvény szövegét és szigorát alkalmazzuk. A kormány előrelátását tehát eléggé elismerni nem lehet •js a következmények igazolják azt a tényt ,hogy a gyakorlati élőrelátás politikája érvényesük gyakorta a törvényhozás munkájában. Ma, amikor a magyar gazdasági élet nagy megpróbáltatásokon megy át, amikor a magyar kormány, karöltve a magyar társadalommal a legnehezebb problémák megoldásán fáradozik, nem lehet túrni azt, hogy alkalmi egyesülések, közkereseti társaságok arra szövetkezzenek, íiogy a nemzet élniakarását megnehezítsék s erőkifejtésed megbénítsák. Nehéz megpróbáltatásteljes időkben nincs véleménykülönbség, mint ahogy a kartelek megrendszabáiyo2ását és letörését célzó elhatározásokban is egy emberként áll a imagyar nép a magyar kormány hátaimögött. Nem kísérletezéssel és ne>m próbálgatással .hanem erős kézzei ""kelt megfogni azokat, akik a nemzeti egység munkájának útjába akadályokat gördítenek s a karteiek elten alkalmazott szigorú intézkedés csak kezdete, bevezetője azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a magyar kormánynak a magyar nép nyugalma és jóléte érdekében foganatosítania kell. — Lisztkereskedők részére lisztraktárkönyv kapható a .Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchényi-ut 9 .és az Ujságboltban. — Öszi divatlapok már nagy vá* lasztékban kaphatók az Ujságboltban. ,