Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-15 / 184. szám

1931. augusztus 75. jrtfariats. anm wíwmmm GAZDAMELLÉKLET Országosan revízió alá veszik a vasati fuvardíjakat Gróf Bethlen István miniszterelnök leirata a Tiszántúli Mezőgazdasági Samarához Báró Vay László bihari főispán, a. Tiszántúli Mezőgazdasági Kaina r a elnöke ez év juniusában memorandumot adott át gróf Bethleni István miniszterelnöknek, amelyi memorandumban a gazdaközönség vasúti szállítási gs tarifális sérelmeit és Kívánságait foglarta össze a debreceni Mezőgazdasági Kamia_ ra. Báró Vay László a felterjesztés átadásakor álőszóvai is tolmácsolta a kormányelnök előtt, hogy a, magyar vasutak drága száüitásidíjtéteiei mily bénitölag hatnak az egész gazdasági 'életre és mily; wagy mértékben megnehezítik a _£iszántut gazdatársadalmának rentábilis teririelésre és értékesitésile törekvését. ; A Tiszántúl gazdatársadalm

!a legelső^orban te imény i ek és á la. tainak értékesítése terén érzi meg súlyosan a mlai vasúti szállítási díjtételek aránytalanságát. Ugyanis a helyzet ma az. ,hogy azon községekben is, ahonnan egy szem búzát, rozsot vagy egyéb terményt ahonnan egyetlen élő állatot se(m( szállítanak ki, a temhények és állatok helyi ára mégis a budapesti hivatalos tőzsdei és állatvásár; jegyzésekből és a Budapestig szállítási dij alapján alakúi ki, tehát a gazda ma mindenképen csak a pesti paritásos árat kapja eladott cikkéért, akár exportra, akár helyisen felhasználásra adia e azt. A közgazdasági élet egyik legfontosabb tényezője a szállítási szervezet, amelynek kihatása az egyes termelési ágakra rendkívül jelentős. A Kamiara már ez év februárjában illetékes hefyen számszerűleg tárta elő, hogy abban az időben egyes szabolcsi és szattmiári "állomásokról a rozs helyi árát meghaladó „összegért voftj Budapestre elszállítható, atmu cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy a vasúti "fuvardijak mily nagy mértékben befolyásolják a terimésértfekesitésen át a mezőgazdasági termelés rentabilitását. De ugyanez a helyzet az állatszállításoknál is, hiszen pl. Mátészalkáról Budapestig egy szarvasmarha szállítási dija megközelíti ugyanezen ál'.o. másról személyvonati elsőosztály útiköltségét. Ezek a száimiok mór magukban is kellőképen indokolják) a vasúti szállítási 'díjtételek arányo sitására irányuló törekvéseket. A gazdatársadalom' kívánsága, hogy a vasúti szállítási "díjtételek} a legsürgősebben országosan vétessenek revízió alá és ofyként! állapíttassanak nneg újból, hogy a szállítási dijak a szállított áru; belértékéhez arányosittassanak és a jövőben mindenkor a változó árviszonyokhoz alkalmazkodjanak. A Tiszántúl gazdaérdekeltségének további kívánsága: hogy talál., tassék rniód arra is a vasúti szállítási tarifa revíziója kapcsán, h»|gy: kiküszöbölhetők legyenek azok a súlyos hátrányok, amielveket ezen országrész és főleg- a felső Tiszántúl gazdatársadalom a Budapesttői távoli fékvés m'iatt szenved/ Kérelmezte tehát, hogy a vasúti szállítási díjtételek a szál írási távolságtól minél teljesebb mértéke ben fiiggetlenittessenek, továbbá; hogy a szállítási távolság összkúoi Iméter alapon számittassék ki é^ megszűnjék végre az a rendkívül sérelmes helyzet, hogy a több helyiérdekű vasútvonalra utalt vidékek gazdái ezen közlekedési csapáson felül még azáltal is súlyosabb helyzetbe kerüljenek, hogy minden helyiérdekű vasút vonalán újból kezdett kiloiméterszámitással

1, fizessék meg az amúgy is drágaj szállítási díjtételeket. j Rámutatott báró Vay László arra is, hogy nemcsak az agrárpro- 1 duktumok értékesítésénél szenvedi meg igen érzékenyen a gazdatársadalolm az aránytalanul magas vasúti fuvardijakat, hanelm! mindazon cikkeknél is. melyeket gazdasági ütemében felhasználásra beszerezni kényszerült s aimefyeknek ideszáüitására legtöbb cikknél ugyancsak arányla a ml magas fuvardijak Imellett történik. Utalt itt a Ka-t ónara felterjesztése a hazai 'kőszén szállítási dijára, amely ab bánya; számított árának szabolcsi állomásokig például kétszeresét teszi ki. Kifejezésre juttatta báró Vay László a miniszterelnök előtt a Kafmara közönségének azon megállapítását: hogy a Csehszlovákiával szejnlben fennálló szerződésnélkü í álapot a Tiszántúl gazdatársadaljmát igen súlyosan érinti és a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági helyzetben különösen elviselhetetlen terhekkel sújtja azáltal, —• hogy közvetlen exportpiacát elzárva tartja s igy terményei és áljátai csak Budapesten keresztül találhatnak elhelyezési lehetőséget — esetleg éppen a prágai piacra — viszont a vasúti fuvardijak drágasága miatt Budapestre szállítania egyáltalában neim gazdaságos. Ezért a rendkívül súlyos helyzethez mért komoly aggodalomtól indíttatva az egész Tiszántúl^ mezőgazdasági érdekeltsége, de; kivált a legközvetlenebbül érintett felső tiszántúli gazdatársadalom* I NEMZETI SZALLODA BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. TEL. 320-30. J. 334-09. A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLODA VEZETÉSE ALATT. Kényelmes tiszta szobák. Hideg-, meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, fürdőszobák, világitójelzők. Polgári árak, figyelmes kiszolgálás. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba 11-50 pengőtől. Napi penzió: lakás, bőséges 3 szőri étlapszerint választható étkezéssel 10 pengő. — Bárki lapunkra való hivatkozással, utcai szobáknál 15%, udvariaknál 10% engedményt kap. 3917-20 nevében kérte a miniszterelnököt, hogy ezen, a gazdaközönségre (mérhetetlenül káros és már egy év óta tartó szerződésenk^vüh álla, pótnak a Csehszlovákiával kötendő külkereskedelmi szerződés mielőbbi perfektuálásával vessen vé get- / I Nagy örömet és megelégedettséget keltett a Tiszántúl gazdaközönségének körében gr. Bethlen István miniszterelnök augusztus hó 7-én kelt feirata, melyben értesi-i (tette a Kamiara elnökségét, hogy ai szóban lévő felterjesztést ugy a kereskedelemügyi miniszter urnák, mint a földmivelésügyi és külügyminiszter uraknak is megküldöttem és az abban foglaltakra ^ eimlitettj miniszter urak figyelmét különös nyomatékkal felhívta. Közölte tói vábbá a miniszterelnök, hogy ai felterjesztésben foglalt nagy horderejű gazdasági kérdések eddig is foglalkoztatták a kormányzatot, ameiy, minthogy azoknak a Tiszántúl gazdasági életére kiható nagy jelentőségével teljesen tisztában van, minden igyekezetével arra törekszik, hogy e kérdések a lehetőséghez képest mielőbb sürgősen megoldhatók legyenek. Mezőgazdasági magtermelő telepeket Bartha Ernő, orosházi felsőmezőgazdasági ísk. tanár Irta Ha a mlai válságos időkben a miezőgazdaság általános helyzetét különböző nehézségeit vizsgálés juk annak felderítése céljából, hogy (noi a 'hába, azt látjuk, hogy ugy a gabonatermelés, mint az állattenyésztés nagy mértékben veszteséges üzemiig lett, míg ugyanakkor évente rengeteget vagyunk kénytelenek kifizetni a többnyire külföldről származó vetőmagvakért., Önként adódik a gondolat, hogy vajjön igy kelLe ennek pi|aradnia. továbbra is, vagy pedig nem lehetne.e ezen a képtelen állapoton vaíamiképen és minél hamarább változtatni, lehetőleg addig, amignem késő. , ! Az én (m'egitéésem szerint nem, csak lehet, de kell is, hogy végre tegyünk is valamit, még pedigegy1 szer már a saját elhatározásunkból, Imert egyébként aligha remélhetjük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet akár önmagától, akár valaimn égi vagy földi hatalom beavatkozása következtében előnyünkre megváltozzék. Az adott esetben tehát egyik legsürgősebb és legidőszerűbb teendőnek tartóim! az ezideig indokolatlanul és tnieglehetősen elhanyagolt mezőgazdasági magtermelő telepek létesítését. A mezőgazdasági magterm'efó telepek célja mindennemű hazai, kifogástalan |míinőségü, ismert származású, megbízható fajtaértékü gazdasági vetőimagnak, estet-i leg uj növényfajtáknak előállítása, szakszerű tisztítása, közvetlen forgalomba hozatala. Az ily telepeklétesítését ezjdőszennt a fenttebli már előadott okokon kivüi még számtalan fontosabbnál fontosabb körülmény teszi szerintem mindenek felett szükségessé és indokolttá. ' ' Igy többek közt az a régi, de annál gyakoribb és csaknem minden esetben jogos panasz, hogy a kereskedelmi forgalom utján beszerzett vetőml§gvakrói a legritkább esetben tudhatjuk, hogy honnan származnak azok, kicsoda, mikor, hol, milyen viszonyok között állította elő azokat. Már pedig igen sokszor és sok szempontból jó fenné, ha mindezeket tudnánk. Vonatkozik ez ugy gabonalmiagvakra, mint az ipari, k'e reskede'mi, de kiváltképen^a takar-, mánynövények magvaira. Nagy hiba ez különösen azért, miért teljesen ismeretlen lévén e'őttünk a ke-* reskedelmi forgaTómban vásárolt imag fajérteke., annak termése igen gyakran gyenge lehett m'ég abban az esetben is, ha egyébként kellő tisztaságú és kifogástalan csiraképességü tetőimagot kaptunk volna

1 is. Egy Imásik gyakori ok, amiért n.agtermelő telepek létesítése* szükséges, az, hogy aránylag soki vetőmag megfelelő beszerzési forrását egyáltalán nem ismerjük, ennélfogva szükségelt egyes magvak beszerzése néha szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik, néha pedig csak arányta'anul magas ár mellett válik lehetővé. , Mindezek mellett talán a legfontosabb körülmény, amely színtq parancsolóvá teszi számunkra a, ímagtermelés jövőbeni kiterjedtebb felkarolását, ta'aj, éghajlati és időjárási viszonyainknak a legnagyobb mértékben való alka'mazása a imflgtermelésre. Ez ugyanis lehetővé teszi számUnkra, hogy a legkülönfélébb, sokszor máshol nemj is teitmelhető magvakból, :gy például a herefélékből és egyes hüvelyesekből nemcsak aránylag nagy Mennyiségű, hanem a fegkiválóbb iminőségü, emellett biztos terméseket állíthassunk e'ő, ajmlikbői azután a jelenlegi behozatal helyett tekintélyes kivitelünk is lehetne. Utoljára hagyta|m, amit — ugy érzem — legelőször kehett volna e|rrflitenem, a várható erkölcsi és anyagi haszon kérdését. Ha ezek a teiepek kifogástalan magot állítanak elő és vevő közönségünk? HA BUDAPESTRE JON ne mulassza el felkeresni a legelőnyösebben ismert vendéglőt: Dénes József Nemzeti Szálloda éttermeit VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. SZÁM. TELEFON: JÓZSEF 324-66. Legjobb magyar és francia konyha. Fényes és tágas helyiségek, nyáron szétnyitható üvegtetővel. Polgári árak. Menürendszer. Dréher sörök