Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-14 / 183. szám

1931. augusztus 14. ssaat mmmmmmm mzs JNfYÍRYIDÉK. „Nemzeti Alap" és fonffeölcsőn Irta: Hisszer János. A »Nemzeti Alap« gyűjtését és ezúton a Nemzeti Banknak ujabb bankjegyek kibocsátására felhatal­mazást adni célzó terv, minthogy, az hazafias felbuzdulásra és ezúton való önkéntes adakozásra vanba­zirozva, kétségtelenül nemes in tenciókbót fogantnak mondható. A terv azonban nemi egészen uj­Uj csak abban a részében, hogy kamatmentes kölcsönt kiván nyúj­tani a Magyar Nemzeti Banknak. Aki a háború kitörésekori idő­ket nem feledte még el, az tudja és az akkori idők hazafias lelkese­dését ismerve nem is csodálhatja, miiy nagy áldozatkészség nyilvá­nult meg a magyar lakosságban, a­meiy az »Aranyat vasért« mozga­lomban nagy áldozatokat jutta­tott a háború 'és igy a haza oltá­rára ,önkéntes ajándékként, min­den ellenszolgáltatásra való számí­tás nclküi ,csupán egy kis vasgyü­rünek (|n'léküi megtartása ellené­ben. Dr Friedmann Ignác buda­pesti ügyvédnek »Nemzeti AIap« terve, nagyon hasonlatos tehát a 17 év előtti tervhez, amely a való­ságban végre is hajttatott. A magyarság már több ízben megmutatta, hogy a haza oltárára akkor ,amikor baj van, tud áldozni és ezt az áldozatkészségét tettei is kész bizonyítani. Bizonyára igy lesz ez most is, amikor azokat, akiknek van felesleges külföldi va­lutájuk, arra kívánjuk buzdítani, hogy a magyar nemzetgazdasági élet és a magyar államgazdaság rendbehozatalára kövessünk el min dent, ami tehető. A terv felmerülése kapcsán azonban különféle gondo'atok kel­nek az emberben. Ilyen példáui az ,hogy a ter­vező feltételezi ,hc)gy a magyar emberek néhány százezerjének van­nak külföldi pénzei. Vannak is > mert hiszen az első napon, mint­egy 1,600.000 pengőnyf összeg gyüit össze, önként, példaadásul. Maga a tervező is kerek 1000 dol­lárt jegyzett erre a célra i a saját­magáéból. Van.e neki ezekbői a dol,árokból még többje is és azok­nak cSak ezt a töredékét szánta a haza oltárára, nem 1 tudni, de ne is kutassuk. Sem a tervezőnél, sem azoknál, akik elsőkként jelent­keztek. Már Gróf Apponyi Albert, akit a wNemzeti Alap« bizottsági el­nökségére felkértek ,nem tudott idegen valutát felajánlani, neki meg kefi elégednie a magyar pénz­zel, melybői 1000 pengőt ajánlott fei. ; Ami az eddig mondottakban érdekes, az az, hogy feltételezte­tett a jobbmódu magyaroknak idegen valutában elhelyezett va­gyona és ennek a feltételnek va­lósága, az első napon is fényesen bebizonyosodott. Tehát vannak: magyarok, akik nem pengőben őrizték vagyonukat, hanem kül­földi pénzekben. Csodálatos ez, de egyben mé­lyen elszomorító. Csodálatos azért, mert mi, kö­zönséges halandók, csak akkor 1 keressük az idegen pénzt, amikor azzai fizetnünk keli olyan porté­kát, amit magyar pénzért nem le­het megvásárolni, mert importáru, tűzifa ,épüietfa, stb., de nem vá- | sárolunk ebből az idegen pénz­bői. többet, mint amennyit tényleg kifizetnünk kell. Többet azonban, olyant, amit nélkülözhetünk, nem tartunk ráktáron, esetleg felvető.: dő, bármilyen nemes célt is szol­gálni hivatott terv felmerülése esetére. > Elszomorító pedig azért, mert külkereskedelmi mérlegünk sok éven át passiv volt fizetési merle­günkkel együtt. Azok az idegen pénzek tehát, amelyek most oduík­Ddt előbújnak ',hogy jótéteményt gyakoroljanak, mind a fizetési mér­legnek és a kereskedelmi mérleg­nek passívitását mozdították elő. Ezek a passiv mérlegek mindig el­szegényedésünknek mértékét mu­tatták. Évrő'-évre annyival csök­kent a magyar nemzet vagyona, mint amennyit a két mérleg passi­vuma mutatott. És most rukkol elő »öriként« ez a veszteségünk?! Hiszen az az összeg, amely igy előbuvik, mind nemzeti veszteség azzal együtt, amely »önkánt« előbújni egyelőre nem érez kívánságot! Minden ide­gen valuta, azonfelül, ameturyi a miénkbői künn van a külföldön, tiszta nem'zeti veszteség, amelyre a magyar államnak 'joga van, amely a magyar nemzeté, mert azt köl­csön kellett vennie ennek a nem­zetnek a külföldtől, hogy fizetési kötelezettségének eleget tehessen. Itt tehát a németeknek van igazuk, akik nem várnak nagy­lelkű »önkérites« felajánlásokat,' hanem más módját ismerik a va­lutabirtokosok hazafias cseleke­detre buzdításának. A fontkö'lcsönt .amint hírlik, megkapjuk. Hogyan tudjuk majd visszafizetni, amikor a z eddigiek visszafizetése is nehezen megy, ei­váíik. Ezt a kölcsönt idegen valutában nyerjük, vagy talán részben áruk­ban is. Szinte kézenfekvőnek látszik, hogy a »Nemzeti Alap« idegen I valuta fundációjára ,az »önkéntes« adományok befolytáig ís, fel lehet, ne használni lazokat az ötmillió fontokat? Mert ha igaz az, hogy összegyüjtendő idegen pénzeknek kétszázmillió pengőnyi összege hatszázmillió pengő uj bankjegyi kibocsátására jogosíthatja fei a. Magyar Nemzeti Bankot, akkor a most megnyert ötmillió font, há­romszor annyi értékű, tehát körül­belül négyszázmillió pengőnyi bankjegy kibocsátására jogosít­hatná a nemzeti 'Bankot és 'akkor nem kellene várni az »örikéntes« adományok begyültéig. A magáno­sodnál elheverésző idegen valutá­kat pedig lenne idő géniét módra is előhívni! 1 A kettő annyira logikusan kap­csolódik egymásba ,hogy nekünk laikusoknak ^kézenfekvőnek látszik. Ha megkaptuk az ötmillió fontot és még van remény rá ,hogy to­vábbi kétmi Iiót is 'kapunk, akkor a »Nemzeti Afap» létrehozására nem kefi várni, azt nyomban meg keli teremteni és a gyűjtésből be­folyó összeggel ezt az alapot még 1 mkább növelni kellene. Az, hogy ezért az ötmillióért kamatot kell fizetnünk ,nem lehet akadály. Majd helyrepótlódik ez a »kamatmentes önkéntes adomá­nyoka összegének kamataiból. Nem ártana azonban közben, azt a német valutagyüjtő metódust is tanulmányozni és energikusan al­kalmazni! A heverésző ,várakozó, a nemtudnimiíesz alapon gyümöl­csözetienüf lötyögő és a külföldi pénzintézetekben »biztonságot« kereső valutácskákat pedig, amiugy nimetesen ki kellene csalogatni rejtekükből! De minden kímélet nélkül! á máriapécsi kegytemplom renoválásának költségeire gyűjtést indítanak a hívek Miklósy püspök körlevele A mult hó 16-án hagyta el a saj­tót a bajdudorogi egyházmegye fe­jének, Miklósy István gk. püspök­nek körlevele, amely az egyházme­gye egyházi és kulturá'is életét foglalja magában. A körlevél első oldalán az alapit­ványos szentmisék kamatainak meg­osztása tárgyában hozo:t rendeletet ismerteti, amely szerint az egyön­tetűség biztosítása céljából az ösz­Iszes s már jóváhagyott szentmisék alapitványai után, járó kamatokat ugy osztják szét, hogy azokból a lel­késznek 60 százalék, a kántornak 20 százalék, a harangozónak 10 százalék és a templom pénztárának 10 százalék jut. A gyakori tanitóváltozások kor­látozása végett a püspök elrendeli, hogy mindéin tanitó egy állomás­helyen kinevezésétől számítva lega'ább 3 évig tartozik szolgá­latot teljesíteni. Ha pedig valamely tanító fontos és különös figyelmet érdemlő körül­mények miatt engedélyt nyerne ar­ra, hogy 3 éven be'ül más állomás­ra távozzék, tartozik a költöködési költségeket az iskolafenntartónak visszatéríteni. KözÜ a körlevél, hogy az e. m. nyugdíj bizottság í 933. december 31-ig tartó megbiza'ással a követ­kező 5 tagból alakult meg: Papp János tb. kanonok, ker. esperes, hajdudorogi lelkész, ifj. Damjano­vich Ágoston ker. esperes, gebei lelkész, Véghseő Dániel érd. espe­res, hajdúböszörményi lelkész és Mosolygó József szsz. ülnök, tokaji lelkész. A körlevél felhívja az iskolaszéki elnököket, hogy a hazai ipar párto­lására buzdítsák a tanulóifjúságot, valamint az egyházközségeket, hogy az iskolaépületek alkalmas helyisé­geit a gyermeknyaralta'ás céljaira bocsássák rendelkezésre. A sz. Bazilrend máriiapócsi mo­nostorának főnökséggé elhatározta, Csütörtökön. C»a'í 1 napig 5, 7 és 9 órakor m Magyarul beszélő filmdráma 10 felvoncsban. Főszereplők : Bajor Gizi, Góth Séndor, Som'ay Arthur Kitűnő kisércmüfor. hogy az idők folyamán megrongá­lódott kegytemplomán alapos re­noválást foganatosít. Azonban a nehéz gazdasági viszonyok miatt súlyos anyagi körülmények közé jutott rendház saját erejéből nem képes a renováláshoz szükséges összegei előteremteni, ezért az egyházmegye papságának és híveinek támogatását kéri. A püspök a körlevélben felhívja az egyházmegye papságái és hiveit, hogy áldozataikkal a tervbevett helyreállítási munkálatok keresz­tülviteléhez hozzájárulni igye­kezzenek. 1 A körlevél részletesen ismerteti a kultuszminisztennek a segédtanítói áliásra vonatkozó rendeletét, amely szerint a nem állami elemi iskolai tanítók, amennyiben előzetesen más álláson rendes tanítói minőségben még nem működtek, csak segédtanítói minőségben alkalmazhatók, amely 3 évi időtartamú, ideiglenes jelleggel bír és évi 1380 pengő il­letménnyel jár. A püspök elrendeli, hogy minden vasár- és ünnepnapokon a parochi" ális misével kapcsolatban, az am­boni ima után a pap a hívekkel együtt 3^ Miatyánkot és 3 Odvözlé­gyet imádkozzék a pápa szándékára az egyházért és az igazi békéért. A körlevél a serdülő ifjúság lel­ki tisztaságának megóvása végett ajánlja Rétnáti Gyula »Harc a lelki szabadságért« cimü füzetét, P. Mol­nár Arkangyal »Páduai szent An­tal jellemrajza« c. munkáját és a papság figyelmébe ajánlja Pmzger Ferenc 1. ^Magasztos eszmék ut­ján« c. missziós müvét. t Lelkészi Kinevezések 1 , A körlevélből megtudjuk, hogy Miklósy püspök Véghseő Dám ej. érd. esperes, hajdúböszörményi lel­készt es Szalun József nyiracsádi paróchust az egyházmegye szent­székének .ülnökeivé nevezte ki. Ugyancsak kinevezte Papp György nyirvasvárii lelkészt tónnyospálcai parochussá, Kot^os András ujmi­sés áidotópapot debreceni s. lel­késszé, Legeza Ödön csékei leikész nyiradonyi parochussá, Görög Pé­ter nyiracsádi s. lelkészt csékei h. laikésszé, Volosin János ker. espe­res, nyirbélteki lelkészt nyirvas­vá.rii parochussá, Sebella István dr. hajdudorogi s. lelkészt nyirbél­teki parochussá és Kiss Antal dr. szerencsi s. lelkészt hajdudorogi s. lelkésszé. Tanítói kinevezések A kántórtainitói állásra Miklósy püspök a következő tanítókat nevez­te ki: Szabados Sándor oki. káin­tor-tanitót dedőháti (Hajdúböször­mény) tanítóvá, Szabados József oki. tanítót nyirbaktai II. tanítóvá, Majoros János oki. tanítót puszta­dobosi tanítóvá, Duli Antal szak<> lyi tanítót petneházai tanítóvá, Tulipán Miklós petneházai tanítót szakolyi tanítóvá, Margitics Irén oki. tanítónőt szakolyi tanítónővé, Vrábely Jolán oki. tanítónőt nyír­egyházi tanítónővé, imrich Pál oki. tanítót nyirbaktai s. tanítóvá. A körlevél végűi részvéttel emlé­kezik meg Máté Gyula dr. szszéki ülnök nyiradonyi lelkész és Véghseő Mihá.y tb. esperes, érpataki lelkész haláláról. — Lisztkereskedők részére üsztraktárkönyv kapható a ^Jóba­nyomdában Nyíregyházán, Széché­nyi.ut 9 és az Ujságboltban'

Next

/
Thumbnails
Contents