Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-12 / 181. szám

,1931. aljgusztus 9. 12 ejm „Munkaalkalmak" Irta: Pisszer János Ez alatt a cim alatt, egyik fő­városi lap hasábjain cikk jelent} ímeg városunk képviselője tollából, melynek helyes megállapítása és az azokban foglalt okfejtések, a Nyir­vidék ezirányu régebbi állásfoglalá-' sai kapcsán megokolttá teszik, hogy a' hivatkozott cikkre reflek­táljunk. 1 Dr Éber Antal cikke rendszerbe foglalja a munkaalkalmakat és igen helyesen állapítja azok főcso­portjait, amikor ezeket igy állít­ja fel: 1. Beruházások, amelyek rentá­bilisak és produktívek; 2. o'yanok, amelyek közszükség­letet elégítenek ki, de nem- ren­tábilisak; 3. olyanok, amelyek luxus célo­kat szolgálnak, tehát sem nem ren­tábilisak, sem nem produktívek: Általában csak olyan beruházás sokat és az ezekkel kapcsolatos munkaalkalmakat tartja helyesek­nek és célravezetőknek, amelyek ima a mai gazdasági viszonyok kö­zött ,az 1, főcsoportba sorolhatók, mert a többiek, a momentán mun­kaalkalmak injekciószerü hatásu­kon tut, több kárt okoznak, mmt hasznot. > A Nyírvidéknek is mmdig ez volt a felfogása és igen jóleső, hogy ez a felfogás ma honorálást talál, ha nem is ezzel a céllal. Dr Éber Antal cikkéből kitet­szik, hogy nem tudja helyeseim a munkára vágyóknak azt az ész­járását, amely válogatás nélkül csak munkaalkalom után kiált. — Szinte kiérzik cikkébői ,hogy az ily irányú munkavágy hangoztatá­sáért és a kereseti lehetőségek sür­getéséért azok is megróhatok, akik dolgozni kívánnak, akik munkájuk­kai megélhetésüket kívánják bizto­sítani, a munkaalkalmak sürgeté­sénéi azoknak megválogatása nél­kül. Kétségtelenül igaz, hogy a kü­lönféle bel. és külföldi kölcsönök csak ujabb és ujabb terheknek hal­mozói. Ezeknek törlesztése, a ve­lük járó kamatterhek olyan uj kiadást jelentenek, amelyeket még­is csak a köznek, az adózó polgár­ságnak ke!l kiizzadnia azokon a terheken felül, amelyek amúgy óiomsulyként nehezednek az adó­zók vállaira. Nem csoda tehát, ha az irracionális beruházások gon­dokat teremtenek és oda juttatják a nemzetgazdaságot, ahoi 'az már fizetni .teljesíteni nem tud, ahol a fizetésképtelenséggel járó minden baj összehalmozódik. Más kérdés azonban, hogy u­íethetők.e szemrehányással azok, akik munka és kereset hijján mun­kaalkalmakat kívánnak, ilyent kö­veteinek ,hogy fenntarásuk érdeké­ben mindent megtegyenek, amit jónak, szükségesnek látnak. Kézenfekvő a feltevés, hogy neiml csupán ezeket ferheli Telelős­ség a mai állapotokért, sőt ,talán éppen ezeket nem- Mert akinek kenyér kell, az nem válogat ben­ne, hogy ezt milyen munkával^ mi­lyen munkalehetőséggel, vagymun kaalkalon.ma' tudja megszerezni. A dolgozni vágyó, az éhes ember nem válogat a munkában. Ami és ahoi kínálkozik számára munkaal­kalom, azt ragadja meg, hogy be­tevő falatját, családja eltartását biztosítsa. A munkaalkalmak melyikének megválasztása azok feladata, akik ilyent szolgáltatni hivatottak, akik irányítói a nemzetgazdaságnak, akik szélesebb ,sőt teljes perspek­tívával bimak a közgazdasági élet egész területén. Megérthető az a munkás, az az iparos, kereskedő, magántisztviselő és minden dol­gozni akaró, aki munka utján kí­vánja megszerezni a neki szüksége­seket és ezt a munkát, ezt a kereseti lehetőséget bármily elfo­gadható formában követelésként állítja fel. Ezeket a munkaalkalom­követelőket felelőssé nem tehet­jük semmiért, ami "ma bekövetke­zett, mert ők irányitólag nen! szólhattak bele a munka minőségé-t nek megválogatásába. De ,ha visszaemlékezünk tud­juk ,hogy talán senki sem gondol­ta a viszonyoknak ide fajulását, amikor már a multakon töprengve, megláthatok az akaratlanul ís el­követett hibák. Nem csupán a köz­munkák azok ,amelyek a viszonyo­kat ide fejlesztették. A magánte­vékenység is igen sokban azon az uton haladt, amely nem vezetett a nemzetgazdaság helyes célja felé. De ,ha igazságosak kívánunk lenni ,azt is be kell látnunk, hogy a teilmelő lehetőségeknek nincsen meg az a módja ,amely a mai és a háború utáni hiteldrágaságot le tudta volna küzdeni. "Sokat han­goztattuk itt, hogy a stabil és a mobil tőkéknek egyenlő hoza­mát keli biztosítani, mert bárme­lyik hozamának kilengése, a másik­nak rovására történhetik csupán. A normális mértéket e tekintetben a fundált tőke, a stabil tőke, a föld állapítja meg ebben az or­szágban, amelynek mégis csak a föld az eltartója. Más szóval. Ha drága a pénz, akkor lecsökken az ára minden portékának. Drága pénzzel munka­alkalmat teremteni nem lehet, mert az ilyen munkával, az ilyen pénzzei megalkotot létesítmény nem 1 lehet sem rentábilis sem pro­duktív és igy nem is racionális az. Később megbőszül ja magát felnö­vekedett és igy elviselhetetlen ter­heivel. j Tökéletesen igaz tehát az, amit városunk országgyűlési képviselő­je kifejtet cikkében. A jövőre néz­ve tanácsos is lesz megszívlelni. Kár ,hogy a múltban nem talált követésre az akkor is feltehetően ismert igazság. De nem tudjuk elítélni azokat, akik ma is munkaalkalmakért ki­áltanak, minden figyelem nélkül arra ,hogy ez a munkaalkalom az említett bármely csoportba tarto­zik is ,mert ismételjük, akinek nin­csen keresete ,nincsen munkája, az nem aszerint itéh meg a mun­kalehetőséget, hogy az nemzetgaz­daságilag mely csoportba osztható, hanem csak "aszerint ,hogy juttat-e neki kenyeret. f* Meg kell azonban végre l^tni azt is, hogy a mai hiteigazda­ság terheivel ez az ország megbir­kózni nem tud és igy ezen a terü­leten is meg kell tenni a szüksé­geset! A külföldi kölcsöntől pedig tartózkodni ajánlatos. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyző Egyesület szombaton búcsúztatta a nyugalombavonult Mikecz István alispán országgyűlési képviselőt A Jegyzőegyesület közgyűlése A Szabolcsvármegyei Községi Jegyző Egyesület szombaton dél­előtt tartotta a Sóstón rendezett vaszi közgyűlését nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést Héry János ehick a »Hiszekegy« imával nyi­totta meg ,májd az elmúlt év ese­ményeit vették tárgyalás alá, a­meiynék legkiemelkedőbb pontja a nyugalomba vonult Mikecz István alispán, országgyűlési képviselő el­búcsúztatása volt. Jármy László ibrányi főjegyző, mint a jegyzőegyesület főjegyzője búcsúztatta a nyugalomba vonult alispánt lendületes ,szép beszéd keretében. Kartársaim bizalma engem tisztelt meg azzal a kitüntető fel­adattal — úgymond — hogy Mél­tóságod előtt kifejezésre juttas?|am a jegyzői" kar nagyrabecsülését és elismerését. Méltóságod nekünk, a közigaz­gatás legexponáltabb közegeinek ,a jói végzett munka eszméje fino­mult fogalmát jelenti. Közéleti te­vékenysége, szinte klasszikus pél­dát mutat arra ,hogyan íehet va­laki egészen etaberré, értékké, a közbeecsülés tisztelettel körülsu­gárzott tényezőjévé ,épen a közélet terén kifejtett közhasznú tevé­kenységei által ,ha vezérelveivé a munkát, a becsületet, az ember­szeretet teszi s a törvény rendel­kezéseinek a szigorát a szív jó­ságos indulatávaf párosítja. Méltóságod nehéz időben, sors­döntő viszonyok között szolgálta vármegyénk érdekeit ,olyan jellem­szilárdsággal s akkora hazafiúi ren, dithetctíenséggel, aminőhöz hason­lót csak a klasszikus korok ide­jéből tudnánk talán felmutatni. — Méltóságod nevét ez a vármegye történetének annaleseiben örökíti meg azon alkotásokért, amelyek a boldogabb időkben is a nagy Alis­pánok sorába iktatták volna Mél­tóságodat ,mennyivel inkább e ne­héz viszonyok között véghezvitt teljesítményeiért. Minket jegyzőket ezekentui és ezeken felül még intimebb viszony is köt méltóságodhoz. Nekünk, — ugy érezzük — különös okunk is van arra, hogy Méltóságodat ün­nepeljük és Méltóságodtól", uj hi­vatására indulásakor ,a szivünk szennt elköszönjünk. Méltóságod, — mint alispán — nekünk jegyzőknek fejünk, hiva­tali hatóságunk volt — de soha­sem zsarnokunk ,diktátorunk vagy despotánk. Függő viszonyban voltunk, de szereteteljes közösségben. Ereztük a szigort ,de éreztük a szeretetet is. Nem tirannusunk volt, hanem atyánk, aki 'többször bocsátot meg, mint itélt, hamarabb engedett ,minthogy bosszút állt, jobban szeretett, hogysem ártani tudott volna. Mi Méltóságodat a szivünkbe zártuk soha et nem' muló hálával 'örökbecsű tisztelettel. En­gedje ímeg kérnünk ,hogy minket is őrizzen meg jó emlékezetében. Fogadja Méltóságod a vármegyei j'egyzőegyesület tagjainak szívből fakadó szeretet nyilvánítását és uj­jongó lélkes üdvözletét. Áldja meg az Isten továbbra is életét, mun­káját sikerrel és jó eredménnyel. A hatalmas éljeninei'fogadott lel­kes beszéd után Mikecz István or­szággyűlési képviselő emelkedett szólásra, hogy meghatott, őszinte szavakban tárja fel azokat áz el­szakíthatatlan erős érzelmi szála­kat, amelyek őt e vármegye min­den jegyző tagjához fűzik. Hangoztatta, hogy a jegyzők a legkedvesebb munkatársai voltak s Ígérte, hogy a jövőben sem fog elhalványulni az a barátság, amely­lyel a jegyzők iránt viseltetett. Saj­nálja, hogy magasabb érdekek el­szólították régi hivatalától, de lé­lekben mindig együtt l esz velük. Mikecz István beszédét követő tomboló lelkesedés, a szeitetetnek ésf ragaszkodásnak nagyszerű kifejező je volt, percekig tartott ez az őszin­te spontán megnyilatkozás, amely a távozó alispán értékes működésé­nek legszebb dokumentuma marad­A gyűlést társasebéd követte, a* melyen a vármegye tisztikara Erdő­hegyi Lajos dr. főispánnal éí Virá­nyi Sándor alispánhelyettessel az élén, országgyűlési képviselők, fő­szolgabirák vettek részt. A közebé­den, amely nagyszerű hangulatban folyt le, az első felköszöntőt Héry János, az egyesület elnöke mondot­ta a kormányzóba. Ezután dr. Réz­ler Gábor kisvárdai főjegyző a fő­ispánt, Erdőhegyi Lajos dr főispán a jegyzőket köszöntötte, akik — mint mondotta — értékes szolgála­taikért köszönetet érdemelnek. A vármegyei tisztikart Baloghy László nyírbátori főjegyző köszön­tötte, amelyre Virányi Sándor alis­pánhelyettes válaszolt. Barta László Ujfehértó főjegyzője a nyugalom­ba vonult Mikecz István alispánra emelte poharát, aki válaszában ki­fejtette, hogy a fehérasztalnál ugyanolyan örömmel volt a főjegy­zőkkel együtt, mint a munka mű­helyében. Dr. Pogány József, mint az or­szágos jegyzőegyesület ügyvezető titkára emelkedett szólásra és a Szabolcsvvármegyei Községi Jegy­zőegyesület érdemeit méltatta, a. mely szerinte a legszervezettebb, legpéldásabb egyesülete az ország­nak. Egyben köszöntötte a köwbé­den megjelent országgyűlési kép­viselőket, akik megjelenésükkel do­kumentálják, hogy a képviselők és a jegyzői kar között a legnagyobb harmónia uralkodik. Még több felszólalás után a köz­ebéd a legkellemesebb hangulatban ért véget. — Lisztkereskedők részérei lisztraktárkönyv kapható a Jóba­nyomdában Nyíregyházán, Széch«­nyi.ut 9 .és az Ujságboltban. Betétkönyvért is olcsón eladjuk két üzemképet kifo­gástalan használt automobilunkat. Egy kaució képes garage mestert felveszünk. Marton és Társa nyiregyházi autóüzeme Korona épület Pályázat. A nyirpilisi ,,Hangya S2ÖV.'' mielőbbi belépéssel boltkezelót keres, bolt és korcsmához. Javadalom: 20 P 49/e forg, jutalék, lakás, fűtés, világítás. Óva­dék 800 pengő. Személyes meg­jelenés előnyös. Vasút Nyírbátor, 5114*2 Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents