Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-09 / 179. szám

1931. augusztus 9. tiWwmt^U j/flIWIMUL GAZDAMELLÉKLET Mezőgazdasági kultúra Talajművelés A tarlóhántást, a müvelés mélysége szempontjából követő sekély szántás, 8—10 centiméter mélységig forgatja meg a földet. Kisgazdáinknál, tehát ott, ahol traktoros művelést egyáltalán nem, vagy csupán időnként egy-egy földrészlet kap, a sekély szántást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor gyomirtó — buza és rozs elővetemény — tarlójának leszántására kerül sor. Tehát a lóhere, lucerna, zabosbükköny, korai burgonya és kukorica, csalamádé stb. tarlójának alá takarásakor. Sajnos vidékünkön igen gyakori még a tavaszi vetések alá tavaszszal történő számítás, még akkor is, ha arra elkerülhetetlen szükség sem kényszeríti a gazdát. Vainxiak kivételes esetek, melyek részben a gazda hibájából, de esetleg azon kivül kényszerítik az eke tavaszi használatára, mint túlságosan gyomosodó, vagy tul sok és hosszan tartó hónyomás, esetleg tavaszi esőzések által erősen megülepedett talajok felponhanyitásánáí, amikor boronával, igaerővel vontatott tárcsával jól elő sem készithető. Ezektől a

z esetektől eltekintve azonban a tavaszi szántást feltétlenül mellőzzük, mivel egyrészt a téli fagy, a csapadék és levegő behatása álltai képződött máladékot a növény fiatal gyökerei elől mélyebb rétegbe forgatjuk, másrészt a nálunk amúgy is ritka téli csapadék nagy részét, a forgatás által erős párolgásnak kitett földünkből, szinte tudatosan eltávolítjuk. Tehát ha a "fent emiitett okok kényszerítenek az eke tavaszi használatára, csupán akkor alkalmazzuk azt, de akkor is lehetőleg "sekélyen szántsunk. Az őszi vetések 'előkészítésére nem elegendő a föld egyszeri szántása és rendesen meg is adják gazdáink legalább a második szántást, melynek mélysége i 5—16 centiméterig terjed. Ezt nevezzük középmély szántásnak. Középmély szántással végezzük a trágya aláforgátását is, mert ez a mélység a legkedvezőbb a korhadást végző apró szervezetek életműködésére, tehát a tápanyag képzésre. Az előbb már elmondottaknál fogva nagyon helytelenül ezt a szántást alkalmazzák még sokan a tavaszi tarló alá szántásoknál, mivel áz őszi szántás elmulasztása folytán rákényszerülnek. Természetesen a korán elvetésre kerülő tavasziakat a beéretlen földbe kénytelenek vetni, vagy ha később vetendő növény alá szántottak, mivei az alá ismét megszántják, kétszeresen vétkeznek földjük és igy saját maguk ellen. Ősszel a tavasziak alá kerülő földeket mélyebben forgatjuk meg

1, hogy az alsóbb rétegeket is kitegyük a málás feltételeinek, fagynak, csapadéknak és szellőztetésnek. Ezt a szántást gazdaságaink má^más mélységben végzik, vidékünkön a megszokás, egyes helyeketa az altalaj köves, kavicsos volta miatt. Nálunk 15—16 centimétertől 20—25 centiméterig terjed az a mélység, melyben ezt egész földünk nek évenként legalább egyszer meg kell adnunk. Egy év alatt a talaj összeülepe<dik, legkedvezőbb fizikai állapotát, morzsalékosságát elveszti, tehát azt a képességét, hogy a belé került nedvességet megőrizze, ami a növény fejlődésének alapja. Mély szántást csakis ősszel végez, hetünk. Ezzel földjeinket, különösen az agyagosabb összetételüeket, melyekben az eke nagy rögöket forgat fel, kitesszük a fagy porhanyitó hatásának, mely ugy elaprózza a legkeményebb rögöket is, ahogy azt semmiféle gazdasági eszközzel meg nem tudjuk tenni. Az alulról esetleg felhozott nyers, vad földet megszelídíti, hogy az nem lesz növényeink ártalmára. Minthogy igy elaprózva a növények gyökerrei jobban behatolhatnak a talajba, az elaprózott talajszemcsékből könnyebben vehetik fel táplálékukat és a nagyobb mennyiségben rendelkezésükre álló viz hosszabb ideig biztosítja fejlődésüket. Igen nagyfontosságú az Őszi szántásnak az a könülm&ny, hogy tavasszal hamarabb és kevesebb erővel lehet megművelni, miint a szántatlant, tehát e'őbb is vethetünk. Márpedig minden gazda tapasztalhatta, hogy minél élőbb vetheti korai tavaszi növényeit, annál jobb termést várhat. Példa erre az idei esztendő is, amikor későn tavaszodva, az elkésve vetett növényeknek nem ál'ott rendelkezésükre a megfelelő tenyésádő, vagyis az az idő mennyiség, amely •szükséges teljes kifejlődésükhöz és a hótalan tél után, a hirtelen hőség mellett tartós szárazság ál'ott be. Ilyenkor igen siralmas a tavasd szántásokba került vetés. Ha a megszokott müvelés mellett alkalmazott szántásnál, kivételesen mélyebben forgatjuk meg földünket, ezt mélyitő szántásnak nevezzük. A mély müvelésre való áttérést tervszerűen kell alkalmazni, mert nem elegendő azt hinni, hogy pusz tán azáltal, hogy mélyebben járó traktor, vagy gőzekével megszántva elértem azt, hogy több termést produkálok. Sok keserű tapasztalat győzte meg azokat, akik ebben a hitben, minden átmenet és az okszerű feltétetek betartása nélkül egyik évrői a másikra akarták talajuk termő rétegét hirtelen mélyíteni. Ma már tudjuk, hogy a mélyítő szántás magában nem hasznot, hanem a föld kizsarolását jelenti. Vamn|ak növényeink, elsősorban a répafélék, takarmánycukor, murok, répa, cikória stb., melyeknek főgyakere adja az értékesíthető termést és amelyek nagyon is meghálálják a mély művelést, mivel a mélyen porhanyitótt földbe főgyökerük mélyebben és könnyen hato'hat be, nem ágaznak el olyan könnyen, nagyobbra nőnek, mert olda

1 gyökereik könnyen hatolnak be táplálék szerzés végett, igy értékes tömegük növekedve nagyobb hasznot biztosítanak. Azonban: épen ezért, sokkal több tápanyagot használnak fel és visznek Ja a talajból, tehát a talaj tápanyag visszapótlásának, a trágyázásnak is ennek arányában kell növekednie. Igaz, hogy a mély müvelés nagyobbakká és biztosabbakká teszi a terméseket, tehát a gazda bevételeit növeli, ezt azonban csak akkor fordíthatja javára, ha megfelelő trágyázással a többtermetes állandóságát biztosítja. Pöppel 'József. A műtrágyázás jövedelmi mérlege két esetben! Irta: Wcstsik Vilmos mezőgazdaságí kamatai szaktanár. (betakarítás és cséplés igen sok pon tos munkát és időt igényelnek. Ez okból nyilvánosságra hozom ama mütrágyázási eredményeket jövedelmezőségi szempontból is, amelyeket a homokjavitó kísérleti gazdaság elért az idei válságos esztendőben. Ezek az erredmények pedig nem ho]mi apró kísérteti parcellák után származnak, hanem nagyobb üzemtani szempontból is komoly területek eredményei. A Nyirvidék julius 19-iki számában ismertettem az 'üzemi eredményeket s ennek alapján elért a hoImlokjavitó kísérleti gazdaság magas fekvésű laza barna homokon »Székács io55« fajta búzából "kat. holdanként 10.53 métermázsa szemtermést és 18.45 métermázsa szalmahozamot. Ugyanott pedig adott a trágyázatlan rozs kat. holdanként 5.26 métermázsa szem és 10.18 métermázsa szalmahozamot. A rozs nem igényelt semmi befektetést a vetőmagon és munkán kivül. Ellenben a "buza alá már előzetesen, tehát már a vetés előtti években kellett a laza homokot átjavítanunk, mert hiszen enélkül ezen a magas fekvésű homokom búzatermesztésről szó sem lehetett. Ezen a területen az előző évben magnak termett csillagfürt volt, azonban a homokjavitási költségekből a buza terhére kell írnunk •kat. holdankimit 100 kgr. mésznitrogént, 150 kgr. szuperfoszfátot és Hogy a műtrágyázás és ezzel kapcsolatos homokjavitás nagyobb terméseredményeket biztosit, mint az eddigi megszokott kezelés, az úgyszólván minden gazda előtt már többé, kevésbé ismeretes. Hogy azonban a műtrágyázás a mai időben kifizető lenne az a'acsony terményárak mellett, arra nézve kételyei vannak a legtöbb gazdának- Nem is beszélve ama sok sikertelen műtrágyázásról, melyet a kisgazdák végrehajtanak, az alapos szakértetem hiánya miatt. Azonban vannak tanultabb és jáfratósabb gazdák is, akik még a sikenes műtrágyázás jövedelmezőségét is 'Joétségbe vonják az 1930. év óta uralkodó rendkívüli alacsony terményáraik miatt. El nem vitatható tény, hogy a jövedelmező műtrágyázás éppen a mai időben Ügényel a legalaposabb szakértelmet és nagy jártasságot a gyakor'ati keresztülvitelnél. Mindezek mellett még sokszor kell a ceruzát a kezünkbe fognunk és számolgatnunk, mielőtt belemegyünk a műtrágyázás keresztülvitelébe. Természetes jelenségnek kell miínősitemünjk, hogy a legjobb magángazdaság sem áldozhat annyi időt, amennyi szükséges e*y pontos mütrágyázási kísérlet végrehajtásához, mert hiszen ,már kezdetben a vetésterület pontos meghatározása, az egész tenyészidő alatti megfigyelések, s későbben az aratás, term'ény80 kgr. kálisót. A buza vetése idején, tehát 1930. év őszén Nyíregyházán átvéve volt a műtrágyák ára métermázsáhkónt az alábbi: mésznitrogén 30 pengő, szuperfoszfát 13 pengő, kálisó 22 pengő. Ennek alapján a buza terhére felszámított összes műtrágyák költsége 67.10 pengő, hozzá jön még 2 pengő kiszórási és kifuvarozási költség, minek fo'ytájn áz öszszes műtrágyázás költsége kat.holdankint 69.10 pengő. A leirt költségekkel szemben adott a buza kat. holdankiinit 10.53 métermázsa szem és 18.45 métermázsa szalmatermést. A buza hektoliter súlya pedig 83.5 kgr., tehát elsőrendű minőség. Ha a buza árát métermázsánkónit 14 pengőre számítjuk, s a szálma árát a lehető legalacsonyabban felvesszük, vagyis métermázsáhkónt' 1 pengőbe, uigy az 1 kat. hold buza összes értékhozama 165.87 pengő. Ezzel szemben a javitatlan homokion adott a rozs kat. holdankint 5.26 métermázsa, szem és 10.1 8 métenmázsa szalma hozamot. Ha rozs árát "felvesszük métermázsánkénit 11 pengőre és a sz&lma árát 1 pengőre, ugy az 1 kat. hold rozs összes értékhozama 67.94 pengő. E szerint a buza értékhozama 97.93 pengővel több, amely összeg a homokjavitás javára írandó. A műtrágyázás összes költsége 69.10 pengő, amely levonandó a 97.93 pengő többlethozamból s ennek alapján mutatkozik 28.83 pengő tiszta jövedelem a műtrágyázás javára. Ha eltenben valaki a 69.10 pengő mütrágyázási költséggel nem rendelkezik, hanem azt a balnikból kénytelen felvenni 15 százalékos kölcsön jmeltett, ugy a műtrágyázáshoz még hozzászámítandó 10.36 pengő kamatteher, s igy a tiszta jövedelem még mindig 18.47 pengő, mely őszszeg komoly tényező a mai időben. Ezenkívül inem szabad arról megfeledkezni, hogy a műtrágyának a második évben is van kedvező utóhatása, taelynek értéke kat. holdamkin t még a mái viszonyok mellett (is iejl(éír{i a 15—20 pengőt. A másik esetben a »Bánkuti ioi 4« fajta buza volt elvetve mütrágyázott és trágyázatlan mák után, de ennek számadását egy következő cikkben adom közre. Bármiként is gondolkozzék valaki, az azonban el nem vitatható, hogy a homokjavitás kellő szakisJmerettel végrehajtva, a mai nehéz viszonyok mellett is szilárdan megállja a helyét még a számfejtések lejtőjén is. Méhészek figyelmébe Tekintettel a méhészetre is rendkívül kedvezőtlen időjárásra, — a kereskedelemügyi miniszter ur az őszi, sőt a korábhani etetésre kedvezményes áru tiszta kristálycukrot utalt ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Ara egyesületi tagok részére kg-ként ab Budapest 76 'fillér. A cukrot szigorúan csak méhek etetésére szabad felhasználni, amit a m. kir. pénzügyőrség fog eltenőrizni. Felkérjük a tagokat, hogy szükségleteiket (méhcsaládonként legfeljebb 5 kg.) folyó hó 10-éig az egyesület helyiségében (Zomhai-utca 3.) annál is inkább jelentsék be, mert a későbbi jelentkezések nem fognak ügyfelembe vétetni. A pénz befizetése később is történhetik, mely határidő szintén közölve lesz. Elnökség.,