Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-08-09 / 179. szám
Ma: Gazdamelléklet és félárú moziutalvány Ars& 16 fillér. Nyíregyháza, 1931. augusztus 9. & Vasárnap ÜdXl évioiyam, 179. sz. POLITIKAI N A P I L A O ittkk Ksiyberi és vidéken : *«ra í P 50 !, - Negyedévre 7 P 50 f. <*««Etvtoel4kaok és tanítóknak 20*'» smsettaénr is©**® iWÁin i #ikó»nap iO {., vasárnap 12 f. AJ«pliott«: JOBA ELEK jsbrkewsMS i VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : ] Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. | A kiadóhivatal telefonja1 3!). POTTACHEQW HSH Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. 8ethlen-u. 2. Az amerikai magyarság jövője a magyar ipari prosperitás szolgálatában Irta: ÁCS TIVADAR. A magyar jogalkotás lelke ösztönösen érzi az egyetemes magyarság nagy bajait. A magyar törvények élete nem szakad le az országhatároknál, a fajtaság karámjánát ,hanem azon túlra árad ;e]jön velünk a magyar Ahasvérus szomorú országútjára. Észrevétlenül jön velünk, messze, tengereken túlra. És ugy ,mint a magyar sors: elbukik, alámerül a történetem Iegkarsztosabb vidékén, rejtett farkaslyukak aljában, hogy amodább u] dolinák mélyén harsanó harsogássai szakadjon az üj hajnalokat mindég elhozó Nap világossága felé. Onnan van ez, mert a magyar törvényeknek lelke van, erős, mint a vérségi kötelékek törvényének; mert az egyetemes magyar család egymásrautaltságát hirdeti, mert ösztönösen érzi az egyetemes magyar család nagy bajait. A magyar közigazgatási reforml uj tető1 vei fedte be csupán a szentistváni várszerkezet múlhatatlan és sok zivatart nyomtalanul álló bástyafalait, a törvényhozás egyetlen szói nélkül tudomásufvette az élet rmn| den relációját szabályozó polgári ] törvénykönyvben kodifikált népszokásjogot és törvénnyel ne<mj szabályozott gyakorlatát bírói függetlenségnek és bölcsességnek, mint komolyan mérlegelhető vita nélkül állami törvényen felül nem-< zeti törvénnyé emelte a krapotkinü eivet, a kölcsönös segítség természettörvényének megállapítását. A Lex Vass állami törvényen felüt az ; egyetemes magyar faj alkotmánya, a világ magyarsága szolidaritásának uj világbirodalma térképe: (inert ennek a törvénynek lelke van, mert megérzi az egyetemes magyarság nagy bajait és mert írott jog hataüma szerint is elér oda, ahol Imíagyar verejték termő televényt forgat idegen ugarak helyébe... Magyarság szolidaritása az Óceánon át N^lm keli éles szem megiátn^ ennek a létező és csupán részleteiben végrehajtott törvény nagy nemzetpolitikai célkitűzéseit. Az 1928. évi XL. tc. 17. szakasza níncö végrehajtva, jólehet ezt a törvénycikkelyt a 2770—1929. számú kormányrendelet életbelép tette. Pedig ez a törvényszakasz a tengerentúli magyarság szétkuszált érzelmi kapj cso'atait akarja irányt hordó Golfáramlatban egyesíteni az anyaor-; szág lakosságához. A magyar faj szolidaritásának üllője ez a töri vényhely, amelyen a magyar lelkek nagy formálója, Vass József szándékolta kikovácsolni a magyar lelkek birodalmának uj abroncsáit, mielőtt örökre aláhanyatlott volna pörölyös karja, 1 Lex Vass szociálpolitikai teljesítmények tekintetében a magyar népet a világ népei elsejébe tette. Szabályozta, Megnyilatkozási formába kalapácsolta a társadalmi szolidaritás gondolatát, az élet nagy bajai eílen biztonságos védel-l met adott és a társadalmi karitatu vitás visszataszító jelenségei helyébe a kollektív kötelesség parancsát adta. írásba foglalta az írás nagy utttnutatásait. Az a gépezet; aimeiyet a nagy gondolat céljába állított a magyar társadalom, ma) még nyikorog u^szrüen, mint minden emlben gépezet, mely gyárá J bói most került ki. De sénki nem! 'tagadhatja, hogy a gondolat grandiozításávai és gépezete hatóeszközeivei valóban alkalmas az enerváiatlan magyar faj jobb teljesítményének alátámasztására, nagyobb erőkifejtés energia tartalékának. : , • | A törvénynek végrehajtatlan része ugyanezt akarja a (veszendő két millió tengerentúli magyarság számára. Mert olyan kevesen vagyunk, hogy kétmillió magyart még sem veszíthetünk eí. A ma 7 gyar jogalkotás ösztönösen érzi & fajtaság gondolatát és Iátva-látja az amerikai magyarságban rejlő erkölcsi és anyagi képességek nagy, imagazinját. A buffalói nemzetgyü-i lés egyívású magyarjaínak nagy kézfogása, több, mint az famerikat írek minden manifesztációja a győzelmes home rule érdekében és a benne |magba érlelődött gondolatok, szájiibeii aláerősitése felér ötven;' pittsburgi szerződés erejével. Azj Óperenciás tengeren átzúgó kétimifhó magyar érzése a buffalói • nemzetgyűlésen kévébe köttetett ég gazdag érésének gabonaszemeié hullajtva mostam esztendő májusában megtermékenyítette az amerikai közvéleményt Alaskától a Ma-; geílénesig, Newyorktól San Franciskóig. Ezeket a gabonaszemeket; imelyeket az egybefogott kévejegyre hullajt, uj termésbe £eli érlesztem, hogy uj aratáskor a ifnagyar képességek és érzések téres (hcímH bárja színültig télijén és, a feiázálri-, tott taezőket uj mesgyékkei " kell útba hozni a régi tanyaházzal. £s Parádi levél — A »Nyirvidék« eredeti tárcája — Irta: Deési Sándor. t Párád Község annyira van Paráct fürdőtől, mint a Bessenyei-tértől aá Erdei kitérő. Az összekötő országút két oldalán öreg gesztenyefák a napernyők és esernyők. Ha poros idő van, az utat az éger. és fűzfák által szegélyezett patak partján is rnieg lehet tenni, vagy az országút miásik oldalán gabona, és kukoricaföldek között. Azt mindenki tudja, hogy Párád Csonkamagyarország legszebb és legnépesebb fürdőhelye, ősrégi parkkai, melynek erdős utai szín* te a rengetegbe vesznek és fei, fei Csonkaország Iegjmlagasabb hegyére, a kilátó-tornyos Kékes-te-< tőre. Fenyő- és kakukfüiüat mindenütt. Pihenő, forrás amennyi keli. ( De én Párád községről beszé-( lek, ahol ugy. meg lehet oldani a legolcsóbb és legszebb nyaralás kérdését, hogy aki tanácsom szerint jár ei, nem költ többet, mintha Nyíregyházán maradt volna ési mégis "kiélvezheti Párád mindért gyönyörűségét, a fenyves parkot,' a térzenél, a szénsavas, kénes., vasas ásványvizeket, tilmisós, vas-j gálicos fürdőket, kiránduló-helye1 ket s egy hatalmas fürdőtelep min-[ den színes hangulatát. 1 Ez a községbeli nyaralás a következő számadatokon alapszik: Nyíregyházáról reggel elindulva Szerencsen, Miskolcon, Kálkápolnán át még délelőtt a parádi állomásra érkezünk. Útiköltség féljeggyei 3—4 P. A parádi állomás-j tói Párád fürdőig Pöppl autóbusza 1 P.ért szállít egy utast. A községbe 1.50 P az autóköltség. ( Az autó megáll Párád község 41. sz. háza előtt. Ott tanyázik? Leskó Józseiné nyug. főmoz-. donyvezető félesége, aki jobbaní megoldotta a tisztviselők olcsój nyaralásit, irmnt az állam. \ Az árnyékos udvaron az ujj vendég ebédidőben 30—40 régi vendéget talál az asztalok körül. Foglalkozás Szerint legtöbb a vasúti tisztviselő, aztán különféle állami hivatalok tisztviselői, tanárok, tanítók, óvónők. E nyáron már 15-en is voltak itt "Nyíregyházáról több heti "üdülésen. ; De beszéljenek a tények. Leskó-. né mindjárt kijelöli "a lakást. Szép, tiszta szobák, többnyire uj házakban ,két ággyal, dívánnyal, toaletttükörrel, szekrénnyel, ágyneművel. Csak a madracról kell lemondani. Nagyszerűen lehet aludni "a szalmazsákokon is. "Légy nincs, mert a nyitott ablakokon sürii sodronyháló-betétek vannak. Leskóné rögtön tájékoztat aj költségekről. A szoba ,regge'i, ebéd is vacsora 3 P 15 f annak," aki & szobát nem egyedül foglalja el. Aki egyedül lakik egy szobában^ az a teljes napi ellátásért 4 P 20 f-t fizet. A lakás és étkezés összq van kombinálva. a Tehát 10 napi nyara'Iás 31 P 50 fillér. Otthon talán kevesebbeke-, rüi'a háztartás? Hogy azonban egészen őszinték legyünk, gondolni keh arra, hogy vaiaimíi költség azonkívül is akad,, ugy, hogy szerény igényű nyaraló Imlég 1 P-t hozzászámíthat. , Mire keh ez az 1 pengő ? Bélyegre, képeslapra, dinnyére, szőlőre, kirándulásra. Borra, sörre nctm| kell, mert a parádi viz mindent'pó J toi. f Aki egész napra kirándul, annak Leskóné egy csomagban reggel , átnyújtja az ebéd helyett valót,, 4—5 borjuszelet, zöldpaprika, kenyér, só, alma rejtőzik a csomagban. j A kirándulás társaskocsikon ol-* csó. Sasvárhoz, Csevicéhez, Üveg-, gyárhoz szemlélyénként (Mavartomnibusz) 80 f. Kékes, GaÜyatetői elágazás, Mátraháza, Turistaszálló, szanatórium oda-vissza 3 pengő. Vízesés, Hármas-tó oda-vissza 2 pengő. 1 Aki jobban bírja, az Erzsébetszálló elől induló Pöppí-autóbu-[ szokon Lillafüredre, Egerbe, Gyöngyösre, sőt Budapestre is elmehet. Sasvár mellett palackozik a Világhirü parádi-vizet. Most hatalI jtnlas cementárokkal körülveszik a forrástelepet. Míg ez a munka tart, a palackozás szünetet és kincseket érő parádi viz pocsékolódik ef. Belefojatják a közönséges patak vizébe. j. A környék ingyen jut hozzá a szénsavas, kénes parádi vizhez eg* külső forrásból, mely egy patak mélyedésében rejlik. Egy szük cementcsőből kelt poharanként meríteni. Tehát aki ingyen parádi vizet akar inni, az poharat visz magával, a pohárra zsineget köt s leereszti a cérrientcsövön. Ez az> alig észrevehető forrás ki nem meríthető, bár naponta több száz literrel élhord belőle a környék lakossága . < A Leskóné ételei ízletesek. Reggel kávé süteménnyel, délben leves, főzelék sülttel, vagy sült bőséges körzettel és tészta. Este sült körzettel. Ma például, mikor e sorokat írom, Leskóné 30 vendége részére 25 csirkét vágott le csak ebédre. Miután azt tapasztaltam, hogy a tanácsomra idejött nyíregyháziak elégedetten távoztak, imieg mertem kockáztatni a Nyirvidék nagyobb nyilvánosságát is, hadd "tudják meg mínéi többen, hogy a 'moratóriummai is lehet dacolni. f Lánni, én sem nyúltam a betétemhez. Igaz, hogy nincs is. De minek az? Mindent elintéz Leskóné. 1