Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-09 / 179. szám

Ma: Gazdamelléklet és félárú moziutalvány Ars& 16 fillér. Nyíregyháza, 1931. augusztus 9. & Vasárnap ÜdXl évioiyam, 179. sz. POLITIKAI N A P I L A O ittkk Ksiyberi és vidéken : *«ra í P 50 !, - Negyedévre 7 P 50 f. <*««Etvtoel4kaok és tanítóknak 20*'» smsettaénr is©**® iWÁin i #ikó»nap iO {., vasárnap 12 f. AJ«pliott«: JOBA ELEK jsbrkewsMS i VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : ] Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. | A kiadóhivatal telefonja1 3!). POTTACHEQW HSH Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. 8ethlen-u. 2. Az amerikai magyarság jövője a magyar ipari prosperitás szolgálatában Irta: ÁCS TIVADAR. A magyar jogalkotás lelke ösz­tönösen érzi az egyetemes magyar­ság nagy bajait. A magyar törvé­nyek élete nem szakad le az or­szághatároknál, a fajtaság karám­jánát ,hanem azon túlra árad ;e]jön velünk a magyar Ahasvérus szo­morú országútjára. Észrevétlenül jön velünk, messze, tengereken túl­ra. És ugy ,mint a magyar sors: elbukik, alámerül a történetem Ieg­karsztosabb vidékén, rejtett far­kaslyukak aljában, hogy amodább u] dolinák mélyén harsanó harso­gássai szakadjon az üj hajnalokat mindég elhozó Nap világossága fe­lé. Onnan van ez, mert a magyar törvényeknek lelke van, erős, mint a vérségi kötelékek törvényének; mert az egyetemes magyar csa­lád egymásrautaltságát hirdeti, mert ösztönösen érzi az egyetemes magyar család nagy bajait. A ma­gyar közigazgatási reforml uj tető­1 vei fedte be csupán a szentistváni várszerkezet múlhatatlan és sok zivatart nyomtalanul álló bástya­falait, a törvényhozás egyetlen szói nélkül tudomásufvette az élet rmn­| den relációját szabályozó polgári ] törvénykönyvben kodifikált nép­szokásjogot és törvénnyel ne<mj szabályozott gyakorlatát bírói függetlenségnek és bölcsességnek, mint komolyan mérlegelhető vita nélkül állami törvényen felül nem-< zeti törvénnyé emelte a krapotkinü eivet, a kölcsönös segítség termé­szettörvényének megállapítását. A Lex Vass állami törvényen felüt az ; egyetemes magyar faj alkotmá­nya, a világ magyarsága szolidari­tásának uj világbirodalma térképe: (inert ennek a törvénynek lelke van, mert megérzi az egyetemes ma­gyarság nagy bajait és mert írott jog hataüma szerint is elér oda, ahol Imíagyar verejték termő tele­vényt forgat idegen ugarak helyé­be... Magyarság szolidaritása az Óceánon át N^lm keli éles szem megiátn^ ennek a létező és csupán részletei­ben végrehajtott törvény nagy nemzetpolitikai célkitűzéseit. Az 1928. évi XL. tc. 17. szakasza níncö végrehajtva, jólehet ezt a törvény­cikkelyt a 2770—1929. számú kor­mányrendelet életbelép tette. Pedig ez a törvényszakasz a tengerentúli magyarság szétkuszált érzelmi kapj cso'atait akarja irányt hordó Golf­áramlatban egyesíteni az anyaor-; szág lakosságához. A magyar faj szolidaritásának üllője ez a töri vényhely, amelyen a magyar lel­kek nagy formálója, Vass József szándékolta kikovácsolni a magyar lelkek birodalmának uj abroncsáit, mielőtt örökre aláhanyatlott volna pörölyös karja, 1 Lex Vass szociálpolitikai telje­sítmények tekintetében a magyar népet a világ népei elsejébe tette. Szabályozta, Megnyilatkozási for­mába kalapácsolta a társadalmi szolidaritás gondolatát, az élet nagy bajai eílen biztonságos védel-l met adott és a társadalmi karitatu vitás visszataszító jelenségei he­lyébe a kollektív kötelesség paran­csát adta. írásba foglalta az írás nagy utttnutatásait. Az a gépezet; aimeiyet a nagy gondolat céljába állított a magyar társadalom, ma) még nyikorog u^szrüen, mint min­den emlben gépezet, mely gyárá J bói most került ki. De sénki nem! 'tagadhatja, hogy a gondolat gran­diozításávai és gépezete hatóesz­közeivei valóban alkalmas az ener­váiatlan magyar faj jobb teljesít­ményének alátámasztására, na­gyobb erőkifejtés energia tartalé­kának. : , • | A törvénynek végrehajtatlan ré­sze ugyanezt akarja a (veszendő két millió tengerentúli magyarság szá­mára. Mert olyan kevesen va­gyunk, hogy kétmillió magyart még sem veszíthetünk eí. A ma 7 gyar jogalkotás ösztönösen érzi & fajtaság gondolatát és Iátva-látja az amerikai magyarságban rejlő erkölcsi és anyagi képességek nagy, imagazinját. A buffalói nemzetgyü-i lés egyívású magyarjaínak nagy kézfogása, több, mint az famerikat írek minden manifesztációja a győ­zelmes home rule érdekében és a benne |magba érlelődött gondolatok, szájiibeii aláerősitése felér ötven;' pittsburgi szerződés erejével. Azj Óperenciás tengeren átzúgó kétimif­hó magyar érzése a buffalói • nem­zetgyűlésen kévébe köttetett ég gazdag érésének gabonaszemeié hullajtva mostam esztendő májusá­ban megtermékenyítette az ameri­kai közvéleményt Alaskától a Ma-; geílénesig, Newyorktól San Fran­ciskóig. Ezeket a gabonaszemeket; imelyeket az egybefogott kévejegy­re hullajt, uj termésbe £eli érlesz­tem, hogy uj aratáskor a ifnagyar képességek és érzések téres (hcímH bárja színültig télijén és, a feiázálri-, tott taezőket uj mesgyékkei " kell útba hozni a régi tanyaházzal. £s Parádi levél — A »Nyirvidék« eredeti tárcája — Irta: Deési Sándor. t Párád Község annyira van Paráct fürdőtől, mint a Bessenyei-tértől aá Erdei kitérő. Az összekötő ország­út két oldalán öreg gesztenyefák a napernyők és esernyők. Ha poros idő van, az utat az éger. és fűzfák által szegélyezett patak partján is rnieg lehet tenni, vagy az országút miásik oldalán gabona, és kukoricaföldek között. Azt mindenki tudja, hogy Párád Csonkamagyarország legszebb és legnépesebb fürdőhelye, ősrégi parkkai, melynek erdős utai szín* te a rengetegbe vesznek és fei, fei Csonkaország Iegjmlagasabb he­gyére, a kilátó-tornyos Kékes-te-< tőre. Fenyő- és kakukfüiüat min­denütt. Pihenő, forrás amennyi keli. ( De én Párád községről beszé-( lek, ahol ugy. meg lehet oldani a legolcsóbb és legszebb nyaralás kérdését, hogy aki tanácsom sze­rint jár ei, nem költ többet, mintha Nyíregyházán maradt volna ési mégis "kiélvezheti Párád mindért gyönyörűségét, a fenyves parkot,' a térzenél, a szénsavas, kénes., vasas ásványvizeket, tilmisós, vas-j gálicos fürdőket, kiránduló-helye­1 ket s egy hatalmas fürdőtelep min-[ den színes hangulatát. 1 Ez a községbeli nyaralás a kö­vetkező számadatokon alapszik: Nyíregyházáról reggel elindulva Szerencsen, Miskolcon, Kálkápol­nán át még délelőtt a parádi állo­másra érkezünk. Útiköltség fél­jeggyei 3—4 P. A parádi állomás-j tói Párád fürdőig Pöppl autóbusza 1 P.ért szállít egy utast. A község­be 1.50 P az autóköltség. ( Az autó megáll Párád község 41. sz. háza előtt. Ott tanyázik? Leskó Józseiné nyug. főmoz-. donyvezető félesége, aki jobbaní megoldotta a tisztviselők olcsój nyaralásit, irmnt az állam. \ Az árnyékos udvaron az ujj vendég ebédidőben 30—40 régi vendéget talál az asztalok körül. Foglalkozás Szerint legtöbb a vas­úti tisztviselő, aztán különféle ál­lami hivatalok tisztviselői, tanárok, tanítók, óvónők. E nyáron már 15-en is voltak itt "Nyíregyházáról több heti "üdülésen. ; De beszéljenek a tények. Leskó-. né mindjárt kijelöli "a lakást. Szép, tiszta szobák, többnyire uj házak­ban ,két ággyal, dívánnyal, toalett­tükörrel, szekrénnyel, ágyneművel. Csak a madracról kell lemondani. Nagyszerűen lehet aludni "a szal­mazsákokon is. "Légy nincs, mert a nyitott ablakokon sürii sodrony­háló-betétek vannak. Leskóné rögtön tájékoztat aj költségekről. A szoba ,regge'i, ebéd is vacsora 3 P 15 f annak," aki & szobát nem egyedül foglalja el. Aki egyedül lakik egy szobában^ az a teljes napi ellátásért 4 P 20 f-t fizet. A lakás és étkezés összq van kombinálva. a Tehát 10 napi nyara'Iás 31 P 50 fillér. Otthon talán kevesebbeke-, rüi'a háztartás? Hogy azonban egészen őszinték legyünk, gondolni keh arra, hogy vaiaimíi költség azonkívül is akad,, ugy, hogy szerény igényű nyaraló Imlég 1 P-t hozzászámíthat. , Mire keh ez az 1 pengő ? Bélyeg­re, képeslapra, dinnyére, szőlőre, kirándulásra. Borra, sörre nctm| kell, mert a parádi viz mindent'pó J toi. f Aki egész napra kirándul, annak Leskóné egy csomagban reggel , átnyújtja az ebéd helyett valót,, 4—5 borjuszelet, zöldpaprika, ke­nyér, só, alma rejtőzik a csomag­ban. j A kirándulás társaskocsikon ol-* csó. Sasvárhoz, Csevicéhez, Üveg-, gyárhoz szemlélyénként (Mavart­omnibusz) 80 f. Kékes, GaÜyatetői elágazás, Mátraháza, Turistaszálló, szanatórium oda-vissza 3 pengő. Vízesés, Hármas-tó oda-vissza 2 pengő. 1 Aki jobban bírja, az Erzsébet­szálló elől induló Pöppí-autóbu-[ szokon Lillafüredre, Egerbe, Gyön­gyösre, sőt Budapestre is elmehet. Sasvár mellett palackozik a Vi­lághirü parádi-vizet. Most hatal­I jtnlas cementárokkal körülveszik a forrástelepet. Míg ez a munka tart, a palackozás szünetet és kincseket érő parádi viz pocsékolódik ef. Belefojatják a közönséges patak vizébe. j. A környék ingyen jut hozzá a szénsavas, kénes parádi vizhez eg* külső forrásból, mely egy patak mélyedésében rejlik. Egy szük ce­mentcsőből kelt poharanként merí­teni. Tehát aki ingyen parádi vi­zet akar inni, az poharat visz ma­gával, a pohárra zsineget köt s leereszti a cérrientcsövön. Ez az> alig észrevehető forrás ki nem me­ríthető, bár naponta több száz li­terrel élhord belőle a környék la­kossága . < A Leskóné ételei ízletesek. Reg­gel kávé süteménnyel, délben leves, főzelék sülttel, vagy sült bőséges körzettel és tészta. Este sült kör­zettel. Ma például, mikor e soro­kat írom, Leskóné 30 vendége részére 25 csirkét vágott le csak ebédre. Miután azt tapasztaltam, hogy a tanácsomra idejött nyíregyháziak elégedetten távoztak, imieg mertem kockáztatni a Nyirvidék nagyobb nyilvánosságát is, hadd "tudják meg mínéi többen, hogy a 'mora­tóriummai is lehet dacolni. f Lánni, én sem nyúltam a beté­temhez. Igaz, hogy nincs is. De minek az? Mindent elintéz Leskó­né. 1

Next

/
Thumbnails
Contents