Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-04 / 148. szám

JNlrÍRYIDáK. 1931. julius 4. KOZGAZDASAG Nemzetközi vásárok Az idei XI. nemzetközi Duna­vásárt f. évi augusztus 23—szep­tember 2. között tartják meg Po­zsonyban. Külön kiállítások: bor­termelési, mezőgazdasági kiállí­tás, iparkiáUitás és a szakiskolák kiállítása. J Kedvezmények a kiállítók és a vásárlátogatók részére Csehszlová­kiában: 33 százalék vasúti utaiá­si kedvezmény, az áruk 50 száza­lékos szállítási kedvezményben ré­szesülnek. Magyar vasutakon g3 százalékos utazási kedvezmény. — Részietek a vá ái'igazolványbán ta­lálhatók. A vásárigazolvány, eiát­va a csehszlovák konzulátus díj­mentes bélyegzőjével, pótolja a vízumot, ahol az még szükséges. Részletes felvilágosítással szolgála Nemzetközi Dunavásár irodája, — Pozsony, Csehszlovákia. 1 — 1 A nemzetközi vásárt Lemberg­ben 1931. évi szeptember hó 5-15. között tartják meg. Minden kiál­lító és látogató a vásárigazolvány alapján a magyar, csehszlovák és lengyei vasúti vonalakon, az összes személy és gyorsvonatokon me­netdijkedvezményt élvez. Eme uta­zási kedvezményekre vonatkozólag a vásárigazolvány függeléke tar­talmaz részletes adatokat. Részletes felvilágosítást nyújt a budapesti lengyei konzulátus, V., Kossuth Lajos-tér 15-15. A reichenbergi nemzetközi áru­mintavásárt 1931. évi augusztus hó 15—21. között rendezik meg. Ví­zummentes beutazás és menetdij­kedvezmények a vásárigazolvány feljmutatása ellenében: Magyar­ország részére osztály, osztály el­len, Ausztria ,részére 125, Cseh­szlovákia részére 33 százalék. Fel­világosítást ad írásban is Knechti József .Budapest, IX., Mester-u. 3., I. em. 7, hétköznap fé/3—fél 4 között. Utazási igazolványokat a tiszteletbeli megbízott augusztus hó 6—19-éig a Magyar —- Cseh lj>arbank helyiségében: V., Nádor­utca 6. szám alatt 9—12 között fog kiszolgáltatni. ^ Az idei nemzetközi vásárt Graz­ban 1931. évi augusztus hó 29— szeptember 6. között fogják meg­tartani. 1 A magyar gazdasági és ipari 'kö­röket érdekelni fogja a nemzetközi vásár keretében lebonyolításra ke­rülő állatkiá-fitás, a mezőgazdasá­gi gépipar, valamint a szőrmés ál­latok kiállítása. Részletes tájékoz­tatást nyújt a grazi vásáriroda (Grazer Messe, Messeamt Graz), Landhausgasse 7. A togyaszíási válság hatá?a az áruházakra A fogyasztási válságnak egész Európára kiterjedő hatását az európai jiagy áruházak 1930. évi üzleti veszteségei igazolják a leg­eklat ánsábban. A különböző nagy áruházak multévi üzleti vesztesé­gei szinte minden képzeletet felül­múlnak, A Karstadt Consorn, a­meiy az 1929. esztendőt még nye­reséggel fejezte be, az elmúlt esz­tendőben 23 millió márka veszte­séget mutat fél mérlegében. Az Olasz Rinascente 48 és félmillió líra veszteséggel zárta az évet. £s Ugyanilyen szüdéletesek a többi nagy áruházak veszteségei js, Rövidesen döntenek a borfogyasztási adó mérséklésérői A borofgyasztási adó sokat vi­tatott kérdésében — ugylátszik — végre megtörténik a döntés. A szőlősgazdák érdekképviseleté­nek nagygyűlése után a pénzügy­minisztériumban a minap a bor­fogyasztási adó ügyében értekez­let volt. A szőlősgazdák a borfogyasz­tási adó teljes eltörlését sür­getik, azonban az"i tetékes körök részé­rői olyan kijelentés hangzott el, hogy a borfogyasztási adó teljes eltörléséről je'enleg nem lehet szó, csupán a fogyasztási acló mérséklése jöhet a közeljövőben számításba. Az adót teljesen eltörölni azért nem lehet, mivel a borfogyasztási adónak eltörlése helyett más adó­val kellene megterhelni a gazdá­kat és igy az adó eltörlése vég­eredményben előnyt nem jelente­ne. Ezzel szemben a pénzügymi­nisztériumiban tartott értekezleten bejelentették, hogy s a legrövidebb idő alatt dön­tés törtéiik a borfogyasztási adó csökkentéséről. Szóba került az értekezleten az úgynevezett termelői kimérések kérdése is és ebben a tekintetben a gazdákat megnyugtatták, hogy a tenmelői kimérést megkönnyítik. E tárgyban ma lapzártakor a,kö-f vetkező ujabb értesítést kaptuk: A borfogyasztási adót a közsé­gek háziartá ának rendezésére vo­natkozó törvénytervezet keretében szándéko/ik a koimány rendezni. E törvény a Ház uj ülésszaka elé kerül és pedig rövid időn belül. Amerika megtiltja a szovjetáru be­viteíét Az amerikai "kincstári hivatal szí goru beviteli tilalmat akar életbe­léptetni minden szovjetorosz ere­detű áru és nyerstenmék ellen 1932 január 1 -tői kezdődőleg. Az indo­kolás szerint az Unió Oroszország mincien termékét kényszermunká­ból származó terméknek tekinti. Hogy aiíarja a román kormány megíilapitani a munkanélküliségei A román hivatalos iap legutolsó száma érdeke? minisztertanácsi ha­tározatot publikál a munkanélkü­liek foglalkoztatását illetően. E határozat szerint mindazon szerző­désekben, amelyeket az állam, a megyék és községek különböző munká atok teljesítésére vállalko­zókkal "kötnek, elő kell irni, hogy a vállalkozó köteles a neki jutta­tott munkát., legalább 35 százalék­ban a munkaügyi hatóságok álta' aján ott munkanélküliekkei végez­tetni. Ezeknek a munkanélküliek­nek a vállalkozók köte.'e .ek ugyan olyan munka- és bérfeitételeket biztosítani ,mínt azoknak a mun­kásaiknak, akiket a közszáüitás 1 megbízás elnyerése előtt foglal­koztattak. Nagy a kereslet ujabban a LAB­kölcsönök iránt A 30 millió pengős családi ház­építési állami hitelkontingens nem­sokára teljesen igénybe lesz véve. Eddig a LÁB E2 millió pengő építési kölcsönt szavazott meg, melyben benne van az az összeg is, amelyet a pénzügyminiszter az ipartestületi székházak adósságai­nak konvertálására engedélyezett. A LÁB-kötcsön kamata fix 7 szá­zalékban van megállapítva, — minthogy a kamat az akció egész tartamára változatlan és függet­len a kamatviszonyok alakulásá­tól, természetes, hogy a nagykö­zönség most, amikor a bank­kamatláb is 7 százalék. Sokkal in­kább igénybe akarja venni "a LÁB­kölcsönöket, mint akkor, amikor a bankkamatláb 5 és Téi százalék volt. Erőteljesen fokozza a LÁB­köicsönök igénylését az js, hogy a bankráta netáni további emelke­dése folytán is a LÁB-kölcsönök kamatlába változatlan marad. Eresen csökkeni a világ fa fogyasztása. A világgazdaság minden terén megnyilvánuló válság a fafogyasz­tás jelentékeny csökkenését hozta létre. A fabehozata'i államok meg­csappant importja természetszerűm okozója L'tt a fatermelő államok exportjának hanyatlásának. Az 1931 évben az előző évhez képest Magyarország 30, Csehszlovákia 29, Némeország 22, Blgium 14, Anglia 7, O'aszország 6, az Egye­sült Államok pedig 31 száza'ékkai kevesebb fát importáltak. Csak a francia behozatal mutat mintegy 1 5 százalékos eme kedést. A fakivitel az amerikai Egyesült Államokban az elmúlt évhez képest 30, Lengyel országban 28, Ausztriában és Ju­goszláviában 2 1, Csehszlovákiában 18 százalékkal csökkent. Ez a nagymérvű csökkenés némileg arra a számlára is irható, hogy a szov­jet faexportja 1930. évben 30 szá­zalékos eme kedést mutat. Az 1931 év első negyedében még nagyobb­mérvű csökkenést mutat fel az európai államok fabevitele. Né­metországban 55, Csehszlovákiá­ban 54, Angliában 40 százaé.kkal csökkent az import. Mig az export Lengyelországban 45, Csehszlovák kiában 27, Ausztriában 43 száza­lékkal csökkent. Magyarországon csak a tüzifabehozatal hanyatlott jelentékeny mértékben, mig a fe­fürészárubehozatal csökkenése nem túlságosan jelentékeny. A francia bőr- és cipőipar a német import ellen. A gazdasági életben egészeri szokaiian programmal hivták ösz­sze a francia cipőipar kezdeménye­zéséi e Strassburgban kongresszusi­ra az összes cipő- bőr és rokonszak mák francia érdekképviseleteit. A naggyülésen, amelyen körülbelül 350-én vettek részt, felpanaszolták, hogy a francia lábbei lkészitő ipar ál andóan ves/it Versenyképességé­ből és j'(vről-évre növekszik a kül­földi cipő importja Franciaország­ban. Többek felszólalása után a kongresszus elhatározta, hogy nyilt levelet intéz az összes képviselők­höz és szenátorokhoz, melyben fel­szólítja őket. hogy járjanak közre az összes cipőipari vámtételek fel­emelése iránt, valamint uj törvény­nyel gátolják meg a német cipő* gyárosok behatolását a Saar-vidé­ken, minthogy azok túlnyomórészt »német« származású munkásokkal dolgoznak. Bár a gyűlölködés nem vitatható el a francia cipőszakmá­tól, tárgyilagosan azonban mégis meg kell állapitani, hogy a német­országi cipőbevitel enormisan emel­kedett az utóbbi időkben. A háború utáni esztendőben Németországnak egyáltalán nem volt cipőexportja Franciaországba, mig 1927-ben már 272.172 pár lábbelit helyeztek ei Franciaországban. Az elmúlt esztendőben ez a szám 1,240.000­re emelkedett, az idei év emelkédé­sét a januári statisztika igazolja a legek'atánsabban, mert a iriult év januárjában Franciaország 84.644 pár külföldi cipőt importált az idei 165.91 i-gyel szemben. Az emelke­dés tehát megközelíti még a mult évi magas számmal szemben is a száz százalékot. Közszállitásoknál 1Mó részvételnél a garancialeveleknek az ajánlathoz való mellékelése mellőzendő. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a közszállitásoknál letett bánatpénzt az ajánlattevő kívánsá­gára napokon belül visszautalják, még ennek a minimális kamatvesz­teségnek elkerülése céljából is, igen sokan bankgarancialevelet he­lyeznek letétbe. Az utóbbi időben |azonba n a hatóságok mindgyakrab­ban kifogásolták, hogy a garan­cialevelet az ajánlathoz mellékelik, mert a garancialevelet éppen ugy mint a bánatpénzül leteendő kész­pénzt, az illető hivatal pénztáránál kell letétbe helyezni és a z erről ka­pott nyugtatványt kell a pályázat­hoz csatolni. Egy fővárosi pályáza­ton a közelmúlt napjaiban vissza­utasították az egyik vállalkozói ajánlatát, azon okból, mert a ga­rancialevelet az ajánlathoz mellé­kelte és nem helyezte előzőleg a főváros pénztáránál letétbe. A fő­város vezetőségének ugyanis e kér­désben az az álláspontja, hogy csakis azokat a bánatpénzeket, ille tőleg garancia eveleket tekintheti érvényesnek, amelyeknek letétele a számvevőség utján történt. Aki 2000 koronánál több kölcsönt jegyzett, segélyt kérhet. A hadikölcsönkötvény tulajdono­sok hosszas sürgetésére két eszten­dővei ezelőtt rendeletet adott ki a kormány, amelyben in té?kedett, hogy mindazok a hadikölcsönkáro­sultak, akik legalább 5000 koro­nát jegyeztek annakidején, mégpe­dig a saját nevükben, amennyi­ben erre vagyoni helyzetüknél fogva rászorulnak, segé.yben részesülnek. A segélyre igényttartók két űr­lapot töltötték ki az elöljáróságon, azután hadikölcsönkötvényeiket le­tétbe helyezték az adóhivatalban és az erről kapott elismervényt az űr­lapokhoz mellékelve az elöljáróság (utján eljuttatták a népjóléti minisz­tériumba. A kormány most ezt az eljárást kiterjesztette azokra is, akik 5000 koronánál kevesebb értékű hadi­kölcsönt jegyeztek, a kötvényeket saját nevükre jegyeztették be. Az uj rendelet szerint segélyben részesülhet mindenki, aki legalább 2000 korona értékű hadikölcsönt jegyzett és a segélyre rá van szo­rulva. A kérvényeket most már nem az elöljáróságokon keli beadni, hanem egyenesen a népjóléti mi­nisztériumhoz keli eljuttami, még­pedig bélyegmentesen.

Next

/
Thumbnails
Contents