Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-30 / 170. szám

jérhmwiK. 1031. Julius 30. mm Gazdamelléklet H| Mezőgazdasági kultura Talajművelés l A sikeres termelés alapfeltétele az okszerű talaj müvelés. Ez alatt az egymást helyes sorrendbein kö­vető és a mindenkori viszonyok­nak legmegfelelőbben végzett talaj­művelési munkálatokat értjük. A különböző műveleteket más eszközzel végezzük, amelyek min­denikének célja, azoknak a feltéte­leknek a létrehozása, melyek növé­nyeink fejlődését legkedvezőbben előmozdítják. Nem elég azt hinni, hogy megfelelő trágyázással meg­adtuk növényeinknek a szükséges létfeltételeket, mert épen olyan nélkülözhetetlen azok jó fejlődésé­hez az is, hogy talajunk a növé­nyek által megkívánt fizikai tulaj­donsággal is bírjon, ,amit az ok­szerű talaj műveléssel érhetünk el és tarthatunk fenn. Növényeink fejlődése gyökérze­tük fejlettségén alapul. Amely ta­lajnak fizikai állapota — struktú­rája — kedvez a gyökerek képző­désének és előhaladásukat nem gá­tolja, ott a föld fölötti részek is megfelelő mértékben fognak növe­kedni. A növény gyökerei a talajban minden irányban igyekeznek ter­jeszkedni, miközben a talaj részecs­'kéi közé hatolnak. Természetes léhát, hogy a jól megművelt — morzsalékos, nem összeü epedett — földbe könnyebben, kevesebb erő­vel, nagyobb mértékben hatolhat­nak be és igy több tápanyaghoz jutva erőteljesebben is fejjődnejt. Másik haszna a helyes talajmun­kának a tápanyag mennyiségének szaporítása. Mint tudjuk, a növé­nyek tápanyaga a trágyából, a kor­hadó szerves anyagokból és a talaj­szemcsék máladékából áU elő. — Ezeknek képződéséhez vizre, leve­gőre ésl hőre van szükség. Minthogy pedig ezek befogadására, illetőleg visszatartására a morzsalékos ta­laj a legalkalmasabb, arra kell tö­rekednünk, hogy a talajnak ezt a növényekre legkedvezőbb állapotát fenntartsuk, amit különböző eljá­rásokkal érhetünk (el. Talajaink nagyjában inkább ösz­szeülepednek, mint fellazulnak, te­hát a művelés legtöbb esetben a talaj porhanyitásból áU. A porhanyitás szükségességének mértéke más és más lehet és igy annak módja, illetőleg eszközei is változóak. A porhanyitás Iegiinten zivebb és legősibb módjai a szán­tás és ásózás. A szántás inemcsak arra szolgáló müvelet, hogy általa a talaj por­hanyóbbá váljék, mi áltat a viz, levegő és hő behatolását segítjük elő, hamqm a trágya és tarlómarad­ványok aláforgatása által a hu­musz képzést, a gyommagvak afá­szántása által pedig a gyomirtást fokozzuk. Az ásás a talajmüvelés­nek a szántással azonos módja, mert végeredményében mindkettő megegyezik abban, "hogy a talajt forgatva porhanyitjuk általa. A szántás mélysége szerint meg­különböztetünk tarlóhántást, 'se­kély, közép-, mély- és mélyitő szántást. A tarlóhántást korábban lekerülő növényeink, tehát főleg a kalászo­sok aratása után lehetőleg azon­nal. alkalmazzuk 3—5 cm. mély­ségben. Ez az az eljárás, meílyei kisgazdáink legtöbbje nem törődik, nem ismerve annak nagy hordere­jén ­Aratáskor tapasztalhatjuk, hogy földünk összeülepedett, felső réte­ge azonban kevés vizet tartalmaz és igy némileg porhanyós állapotú. Tehát rögtön aratás után sikerülni fog a tarlótörés, ami által aláforgat juk a gyom-magvakat és tarlóma­rjadványokat, megszüntetjük a felső tjalajrész szoros összefüggését az al­talajjal és ezáltal elérjük azt, hogy egyrészt a gyommagvak nagy ré­sze kicsírázik és a fejlődő gyom a következő szántással leforgatva el­pusztul, a leszántott tarlómaradvá­nyok korhadása megindul, de első­sorban megőrizzük a talajban még meglévő nedvességet. Tudjuk, hogy szélsőséges klímánk csapadék vi­szonyai mellett milyen döntő fon­tosságú az, hogy minden csepp vi­zet megőrizzünk a talajban. Igen jó példa erre ez az esztendő, mi­kor úgyszólván teljesen hiányzott a téli csapadék és a kalászosok egész fejlődési időszakában csak annyi csapadék volt, hogy ha nem is va­lami különösen jó, de kielégítő termésre számithatnak azok, akik a tápanyag visszapótlás mellett a ta­laj munkálatokat idejében és he­lyesen elvégezték. Figyelemmel kisértem a homok­javitó kísérleti állomás növényei­nek fejlődését. Vestsik tanár ur mé rései alapján a csapadék mennyi­sége a mult év december elsejétől folyó év junius közepéig cirka 170 miliméter volt. Bár ez a szokásos mennyiségnek körülbelül csak a felét teszi kí, a rovar kártól erő­sen megtámadott zab vetéstől el­tekintve, a kalászosok egyenletes szép fejlődésben voltak és bár az aratás és cséplés adatait nem is­merem, valószínűnek tartom, hogy teljesen kielégítő terméseredményt adtak. Hogy mennyire szembetűnő volt a különbség, ezeknek a fejlettsége és egyes kisgazdák vetései között, mi sem igazolja inkább, mint egy a gazdaság megszemlélésére ki­rándult kisgazda társaság egyiké­nek az a naiv kérdése, hogy xezek a vetések öntözve vannak ?« A feltört réteg alatt a föld meg­porhanyul, még akkor is, ha csapa­dékot sem kap és a következő mé­lyeb szántáskor könnyebben omlóvá válik, kevesebb és apróbb rögöket találunk, mint a tarlóhántás nélküli szántásban. Legfontosabb azonban, hogy ezt a munkát azonnal az aratás után végezzük, mert ha időt engedünk a ta',aj kiszáradásának, ami az aratás idején szokásos hőségek idején egy­két nap alatt bekövetkezik, akkor ? tarlóhántásnak már nem lesz meg a porhanyitó hatása, épen azért, mivel az alatt a porhanyitáshoz szükséges nedvesség már elpárol­gott. Ha a felső réteg túlságosan szá­raz volna, ugy a meghántott ta­lajt lehengerelhetjük, azért, hogy a gyom-magvak kicsirázásához és a korhadás megindításához szüksé­ges nedvességet felhozzuk, azonban ha a kelés megindult, ismét rögtön szüntessük meg, szükség szerint bo­ronálással, vagy szántással, ahol van, tárcsázással a tömődöttséget. Nyíregyháza, 1931 julius hó. Pöppel József. — Nyolctized fillérbe kerül egy darab levélboriték cégnyomással a Jóba-nyomdában, ha egyszerre 100c darabot rendel. Németországban sikerölt nikotinmentes dohányt termeszteni Kevésbbé ismeretes, de annál ér- j dekesebb tudnivaló, hogy Németor­szágnak is van nem is jelentékte­len dohánytermelése. Baden és a Piatz-vidék a német dohányterme­lés központja. A dohánytermelés tudományos alapom való fejleszté­sével a Karlsruhe melletti F»rch­heimben felállított »Tabak­forschungsinstitut« foglalkozik igen eredményesen'. A dohánykutató ­intézet legfőbb feladata a Németor­szágban termő olyan dohányfélék kivizsgálása, melyek a dohányter­melés szempontjából alapjában vé­ve kedvezőtlen németországi éghaj­lati és geologiai viszonyokhoz inem alkalmazkodnak. Ezenfelül azon­ban sikerű t a kutatóintézetnek több éven keresztül folytatott hosszas kí­sérletezés után egy teljest n nikotin­mentes dohányfajtát növeszteni. A drezdai Középeurópai Intézet által nyert tudósítás szerint ezek a kísérletek több mint 4 évig tar­tottak és azokat 100.000-nél több növényen folytatták. Megállapítást nyert továbbá, hogy a dohánymag ­vak és a fiatal növények teljesen nikotiinmentesek és csak a levelek fokozatos fejlődésével arányosain növekszik a nikotintartalom is. A legfelsőbb, teljesen érett levelek tartalmazzák a legtöbb nikotint. Rendszeres terjesztés utján sike­rült olyan leveleket nyerni, ame­lyek zöld állapotukban ugyan még tartalmaznak kevés .nikotint, a szá­rítási folyamat által azonban el­tűnik a nikotin belőlük. Leglénye­gesebb eredménye a dohánykutató intézet megfigyeléseinek és kísér­leteinek azonban az, hogy a niko­tinmentes dohány kinézésre és ízre semmiben sem különbözik a niko­tintartalmu testvérétől. Napjaink­ban, amikor mindinkább előtértye nyomul az egészségügy kérdése, ebből a szempontból megítélve je­lentőséget ínyer a nemet kutató­munka emez legújabb eredménye. Most már csak az a kérdés, hogy a dohányos emberek is le akatmrík-e mondani a »bama méreg«-rői ? Sport Valótlan Csémi (NyKISE) igazolás-megsemmi­sitésének híre Mindem alapot nélkülöz a DKASE óvása A tegnapi napon az agyik fővá­rosi sportújságban közlemény je­lent meg, mely szerint Csémi László NyKISE játékos igazolását megsemmisítették volna, mely hir valódisága esetén a DKASE ellem mérkőzés megsemmisítésének ve­szélye állott volna elő. A hir nagy érdeklődést és izgal­mat váltott ki Nyíregyházán és igy szükségesnek tartottuk, hogy ezen ügyben a NyKISE vezetősé­gének egyik legilletékesebb tag­jához, Kiéin Bertalan intézőhöz forduljunk, akitői a következő fel­világosításokat kaptuk: Elsősorban is erélyesen megcá­folta a fővárosi lapban megjelent hir valódiságát. A NyKISE veze­tősége nyugodtan és igazsága tei­jes tudatában nézett 'a DKASE óvásának fővárosi tárgyalása élei és igy 'teljesen érthetetlennek éq hihetetlennek látszott a szóbanfor­gó újsághír. Ennek dacára is kér­dést intéztek a NyKISE főváros? képviselőjéhez, Wirtschafter Győ-; zőhöz, aki közölte, hogy részlj vett a tegnap esti tárgyaláson, a­ímelyen a DKASE semmiféle ada­tot előterjeszteni "nem tudott állí­tásainak igazolására. A tárgyalái son semmiféle határozatot nem hoztak és az ügyei levették egyelő' re a napirendről. 1 Ennyi tehát az igazság! A DKASE képviselője szintén részt vett az ülésen és miután né­mi nexusa van a sportújságokhoz, ő »infor<málta« az emiitett hírlap^ tudósítóját és útnak bocsátotta a rövid életű nyári »kacsát«, amié-*, lyet ugyanazon újság természete} sen már a legközelebbi számában^ mint téves közleményt, meg is cá­fol. Amikor Endresz hónapokon át repült Nyíregyháza felett A Pesti Hírlap mostanában pat­tantotta ki, hogy a győzelmes oceánrepülő 1925-ben négy hóna­pon át nap-nap mellett repülő­gépen hordta az újságokat a ma­gyar városokba, azok között Nyír­egyházára is. Ez nehéz vállalkozás vott, mert repülőterek hiányába^ 2—3 méter távolságnyira kellett volna a földet megközelítem éj Nyíregyházán például vasárnapoti­kint 8—10 csomag újságot ugy kidobni, hogy azok lehetőleg egy helyre essenek. A lapok leadását természetesen nem Endresz telje­sítette, hanemi a vele volt társa, azonban ő is figyelte mindig, hogy a dobás hogy sikerült. A Pesti Hirlap kiadóhivatalának megbízottai reggel fél 7-től az Ele­tóban, tehát a vasúti áíicjmas mellett várták hidegben, meleg­ben, esőben vagy szélben a gépet. Elég rossz völt a kiszemelt terep, inert a közeli laktanya fái miatt hirtelen kellett a gépnek a lapok ledobása után ismételten magasba emelkedni. A távrepülésnek is megvannak a imaga veszélyei, de az ilyen talaj­Imlenti repülés sem tekinthető koc: kázatnélküünek, mert 'a fák élő? tilalomfák módjára meredeznek az ég felé. Ha a gépnek sikerült elég, alacsonyra szállani és az ujság-( kjdobás jól sikerült, akkor » föl dön állók zseb ken d ő lobogtat;! s s a t köszönték azt (meg, de, ha a leadás rossz volt és az újság kilométer hos szu sávon volt eipotyogtatva* akkor lesajnáló kézmozdulatokkal adták ezt hírül a repülőknek és bi­zony elmaradt ilyenkor Endresz kendőlobogtatása is. Az egri kényszerleszállásra is jól emlékeznek a nyíregyháziak. Reggei 7 órától délután 4 óráig a legnagyobb bizonytalanságban vártak a gépre. Féltettük a »mi gépiinket« és annak még akkoi; szürke nevü vezetőjét, Endresz. Gyurkát. Az első rendszeres repü­lőjárat első ujságpéldánya, jelzq fatáblát skájávai a város muzeumá; ban van elhelyezve. Nyíregyházái; pedig elkészült az ország egyik; legnagyobb repülőtere és mi szere­tettei várjuk vissza Endreszéketj akik megtérő üstökösként bejárták azóta a világot. Sps.

Next

/
Thumbnails
Contents