Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-30 / 170. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a Fegyveres és gazdasági háború Irta: Pisszer János. 1914-ben örömmel olvastuk: Lüt­tich, Namur, Verdun, Belfort, stb., néhány napos ágyutiiz után meg­semmisültek, a központi hatalmak birtokába jutottak. Napjainkban pe­dig: Bodencreditanstalt, Credi­tanstalt, Danát-bank, stb., stb. hul­lanak et és válnak áldozataivá a gazdasági háborúnak. Ugy a fegyveres, min/ a gazdasá­gi háborút, a materiális féltékeny­ség kelti életre, és tartja fenn. Az a materiális féltékenység, amely a háború előtti nagy német ipari elő­retörést nézte sanda szemmel, ^ és amely ma is aggódik, fél a német erőknek újra életrekelésétől és attól a gazdasági fölény­től, amelyet a német élniakarás, a német ipari és kereskedelmi lelemé­nyesség tud magának kiverekedni. 'Most, amikor a világ aranyának 90 százaléka birtokában van az án­tánt államoknak, amikor tehát a kapitalisztikus termelés fő éltető eleme összeharácsoltatott részükről, amikor tehát a világ legyűréséhez a legalkalmasabbnak vélt anyag ná­luk van, akkor félnek ismét a né­metektői, mert azok egy hadihajó építésébe fogtak. Egy rongyos kis hadihajóéba, amelyet, ha ugy adód­nék, néhány perc alatt megsemmi­síthetnének a nagyok, a hatal­masok ! Csúnya játék ez a müfelhábo­rodás! Bosszantó, hogy mit mü­veinek ezek a fránya németek ! Itt zeppelinednek az orruk előtt és a fejük felett, felállítanak holmi ke­let-nyugati óceán repülő rekordot, körül Zeppeünezik a világot, hadi­hajót építenek, és a terriingettét, nem pusztulnak el sehogysem, pe­dig mennyire pontosan kitervezték ezt a Páris körüli békélek el. El­zeppelineznek még az északi sarkra is! 1 Mindenképpen csak fölényes­kednek és szegény ántánték csak nézik a maguk pénzes zacskóin, hogy mennyire visszamaradnak ők. Természetes, hogy ilyenkor anya­gi' téren kell kivetni a hálót ! Olyan praktikus bankárjai a vi­lágnak, mint a franciák, tudják, hogy miképpen kell tönkretenni az embereket: kapitalista módra ! Az ember szépen: »békét köt«. Szíves szeretettel »segitségére« siet az anyagiíag erre szorulónak. Hi­szen ezt a kölcsönt úgyis abból adogatja, amit a szerencsétlen meg­szorult már megfizetett egyszer. Hiszen éppen ezért lett »megSzo­rulttá!« Egy kis ideig »segiti>< még azt a bajba jutottat.« És amikor amugv is »egálban« vatn, vagyis, amikor már a kölcsönösszeg kamat­ban, meg »jóvátéteEben« tuíon-tui visszaszivárgott a jólelkű kölcsön­nyujtóhoz, akkor az adósnak kezd nem tetszeni az: orra ! Pont az orra ! Az nagyon vörösnek tűnik fel. Bizonyára sokat múlat, tehát borvirágos az orra. Már pedig ilyent az adós ne csináljon. Hogy mer az zeppelinezni, aki­nek adóssága van ? Hogy merész­kedik egy kis védelemről gondos­kodni, holmi hadihaj ócskával, aki nem tudja fizetni a szives szeretettej. nyújtott uzsorakölcsönnek kamatait, meg azt a kis jóvátételt, amit pe­dig Isten és emberek efőtt kötött szerződés szerint, az aranyak urai joggal, teljes joggal követelhet­nek ? ! Hiszen vérébe ment már át a franciának, hogy ezt és a következő francia embergenerációt, a néme­tek tartják majd el! Eltartják, ki­tartják, fenntartják, ugy, amint azt egy »kitartott« joggal megkövetel­heti az őt »tönkretevőtői«. Hát nem a németek tették tönkre a franciá­kat ? Meri ezt valaki tagadni Bi­zonyság erre a világháború ! £s a kitartott most követei, a tönkrete­vőtől ! A módszer shylocki ! Először kölcsönt adni és azután a bajban azt kímélet nélkül visszakövetelni! Kipróbált régi jó kapitalista mód­szer! Bevált eddig mindenütt ! Al­kalmazzák is ezt nagyban és kicsiny ben egyaránt. Hja, vagyont gyűj­teni, vagyont összeharácsolni, be­csületes munkával nem lehet olyan gyorsan, mint jólelkű segélynyúj­tással és azután ennek »jogosan« visszakövetelésével. Ha megskorui az adós, akkor »nyeregben« van a kölcsöntadó ! Mert a »jog« : az jog, akárki mit is mer mondani ! A kapitalista észjárás pedig nem ismer mást, mint csak egyet : »Adós fizess !« A kapitalista nem felejt, mert hiszen pontosan könyvel, de nem is tanul 1 Neki a római jog és a ki­próbált közgazdaságtan untig ele­gendő tudomány. Hogy körülötte mi történik, hogy a fejlődő éet mást is kiván, mint a rideg mate­rializmust, az őt hidegen hagyja. Vakon bízik hatalmában, amely a tressorokban rejtőzik. Hogy vannak a szeretetnek is törvényei, amelye­ket időnként mégis csak alkalmazni kellene, arra nem eszmél". Hogy körülötte lángol a szomszéd háza, amely láng az ő házára is átcsap­hat, az nem érdekli. Törődjék min­denki a saját bajával ! O jpt tesz. Kisegíti a szűkölködőt. Uzsoraka­matos pénzzel ? Ugyan kérem ! Ne vegye fel, ha drága neki ! De ennek az észjárásnak mégis csak kell, hogy befehegezzék ! Szinte komikus, hogyan folytak a tárgyalások Németország »meg­segitése« körül. Nevetséges volt a francia nagy siránkozás, hogy a z amerikai elnöknek javaslata alapján mily »nagy á!dozatot« kell hoznia Franciaországnak, hogy az ő ha­lálos ellenségét, Németországot egy kis levegőhöz jutni engedje. Ideges kapkodás, a tárgyaló feliek arciz­mainak rándulása megfigyelése, francia energia fitogtatás, három hónapos moratórium egy esztendő helyett, ilyen és ezzei kapcsolatos »nagy mumka« jellemezték a kapi­talista államok »müködését«- És mindez miért ? Azért, hogy Németország és vele az egész Középeurópa gazdasági élete reszkessen és lessé, hogyan kél fel éjjeli nyugovójából Layal, a főkapitalista exponens, akit a megbízók küldtek Németország megleckéztetésére és a volt szövet­ségesek megtáncoltatására. A történelem megismétlődésének tanát sokan hirdetik. Jöhet még 1914 ! De akkor ke­ményebb is lehet a német ököl ! Vasárnap délután ffiiss Hungária jelenlétében választják meg az ököriiói-slrand szépség­királynőjét k győztes résztvesz a Balaton-tündére választáson Hetek óta folynak az előkészü­letek az ököritói-strand szépság­kiráiynőjének megválasztására. Egymás után jelentek meg a jelöl­tek fényképei a Színházi "Életben, amelyeket Csépány Jenő a Nyir­vidék és a Színházi Élet kitűnő fotoriportere készített. Nyíregyhá­za a legszebb leányok hazája és igy fiagyon könnyen lehetségessé válik, hogy az ököritói strand szépe (megnyeri á Balaton Tündére büsz­ke címét is. Vasárnap délután lesz a válasz­tás, amelynek során művészekből, írókból álló zsűri fogja eldönteni, ki a legszebb az ököritói Stran­don. A választás már csak azért is érdekes, mert a zsűri elnöke Tasnády Fekete Mária Miss Ma: gyarország 1931. lesz, aki most a Színházi Élet munkatársa. Már csak azért is érdemes a választáson résztvenni, hogy megismerhessük Magyarország legszebb leányát. A vasárnapi verseny lefolyásáról, résztvevőiről és a ^süri 'tagjairól Csépány Jenő fotoriporter nagy­szerű felvételeket készít. : szerdán a „4 Pajtás 4' a Városi Mozgóban Jókedv, kacagás, zene, ének, ; szólók; nemcsak romantika, ha­tánc, teljes siker. Ez a rövid jei- nem abszolút átérzés : élet ! — lemzése a »Négy pajtás« cimü han- Charles Farrei a szerelmes ifjú gos fií,moperettnek. A kedves és bohém négy pajtás könnyen veszi az életet, mert megvan hozzá a iegíőbb kelléke: a soha ki nem fogyó jókedv, Janet Gaynor és Charles Farrei brillíroznak szere­pükben. Láttuk már tőlük a Négy ördögöt, Hetedik mennyországot, Mai gazdagokat, — de ilyen éleethü megszólalást, mint ebben az operettben, sohasem produkál­tak. Janet Gaynor üde, mint a nyíló rózsabimbó, szép és minden jelenése tünemény. Dalai szívhez- * szerepében, nemi zsánert ad, — de egyenesen megragadja a hall­gatót. A színpadi revü káprázató^ a Buttler-görlök csodaszép gyön­gyök, abban az értékteljes colliér­ben, melynek minden éke a művész kezetmunkáját dicséri. A rendező: Dávid Bütler tökéleteset alkotott. Ez minden, amit a filmről írha­tunk, — a többit látni kell. A »Négy pajtás«-t szerdán és csütörtökön játssza a Városi Mozgó. | ?. Koppányi Erzsébet: ASSZONYTESTVÉREIMNEK MONDOM... Egy költő mellett leélni életünket higyjétek el csodálatos. Nehéz ugyan asszonynak lenni egy férfi mellett, ki előtt minden [hitványság semmi, aki csak a jóságot látja szentnek és nagynak a világban, aki előtt Krisztus az Isten minden gyengét ölelő hitben. Ki Beethovennel ébred reggel Dosztojevszkijnek heteket szentel. S tán mosolyogtok; a kertben [alkonyatkor Rákóczi, Kossuth, Ady sorsára [gondok Felhőtlen nyári délelőttön egy uj világ szent látomása viharzik át a lelkén s rohanó tenger vágtatását érzi az ember vad szerelmén. Egy költő mellett leélni életünket nagy ajándék. Igaz, az ember csak árnyék, de biztos fény vesz körül bennünket. FÁROSI MO ZSO Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órakor Janet Gaynor és Charles Farell németül beszélő, énekes, zenés filmoperettje 12 felvonásban. P 8 J 4 A revüben fellépnek a világhírű Butler gő '^k. Szent István-ünnepségek Budapesten Az idei Szent István-hét is a szokásos fénnyel fog lefolyni a fővárosban. Ugy mint eddig, az Államvasutak és a dunai hajóstár­saságok féláru jegykedvezést nyúj­tanak a Budapestre utazó közön 4 ségnek, a vízum pedig ingyenes lesz a külföldiek számára. Magának a Szent István-ünnep­nek legkiemelkedőbb eseménye az idén is az augusztus 20-iki kör­menet és az aznap este rendezendő nagyszabású gellérthegyi tűzi­játék lesz. Azonkívül — a többi napokra elosztva — népies színhá­zi előadások, zene- és táncszá­mok, sportesemények fogják az idei Szent István-ünnepeket is látványossá és emlékezetessé ten­ni. i Az ünnepség rendező bizottsága olyan színházi eseményeket készít elő, amelyeknek érdekességet köl­csönöz, hogy nem hivatásos színé­szek, hanem falusi műkedvelők fognak bennük szerepelni. Az egyik ilyen népies színházi előadás , a­nagysikerü Háry János dalmüveti viszi színre, a másik a Magyar Szi­várvány címmel a magyar nem,' 4 zet feltámadását szimbolizálja mc 1 se keretében. | Érdekelni fogja a vidéki gazda­közönséget, hogy a Szent István­ünnep alkalmából több mezőgazda­sági esemény és látnivaló leszi Budapesten. Ugyancsak a Szent István hét keretében zajlik le a kisiparosok idei országos dalosün­nepe is. r | Végül nagyszabású sportesemé­nyek színhelye lesz a Szent Istváni ünnepségek alkalmából Budapest, Az ünneprendező nagybizottság mint a múltban, az idén is rendki; vüi dicsó elszállásolásról is gon­doskodni fog. I — Tankönyvekre előjegyzest már elfogad az Ujságbolt. sx;

Next

/
Thumbnails
Contents