Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-29 / 169. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a Egf állatkedvelő feljegyzései Irta: Arentschildt Károlyné. I. Bangkok, a »KeIet Velencéje«, flimint a hotelek reklámcéduláin nevezik, nqm a legkellemesebb benyomást teszi 'az európai utasra, miikor meglátja a belváros keskeny utcáit az apró kinai üzletekkel. Nagyon megörültem, mikor az autó először vitt ki bennünket a szép. széles, tiszta, kertes utcákba, ahoi az európaiak és a tehetősebb sziámiak és kinaiak laknak. Bangkok, terjedelmét és lakosságának számát tekintve, igazi nagy város, de szerencsére a

z éfletf mód és a lakásviszonyok egyálta( Ián nem nagy városiasak. Minden családnak megvan a maga bungaiowja, kisebb, vagy nagyobb kert* tel, ami lehetővé teszi, hogy akinek kedve van, egészen falusias) életet élhet. Kertészkedhetik, vagy sportolhat, sétálhat a rizsföldei ken, s aki kedveli az állatokat,' akár egész állatseregietet tarthat a kertjében. A tni állatkertünk alapja két kis u. n. »Chow« kutya volt. »Chow« kinaiul evést jelent, s ezeket a kutyákat azért nevezik igy, mert a kínaiak eszik őket, sőt azt állítják, hogy igen jóízűek. Később egy ur, aki elutazott Bangkokból, ránk hagyta két majmát, egy nagy, meg egy apró, hosszufarku szürke majmot. A nagyot »Hojnak« hívták, a kicsinek pedig mi adtuk az »Icig« nevet, mert igazán ugy nézett ki, mint egy töpörödött, ráncos képű, öreg, galíciai zsidó házaló á la miniatűré. Hoj egy fához volt láncolva, Icig szabadon szaladgált, de nem hagyta volna el Hojt a világ-i ért sem, pedig ez igazán nagyon rosszul bánt vele. Éjjel ugyan Icig a Ho] keblén aludt, de nappal, ha szegény kis Icig véletlenül hamarabb kapott enni, vagy Hoj inog; ne;m lakott eléggé jól, akkor megfogta Iciget az egyik karjánál, fel a fa tetejére vele s onnan ugy le: csapta szegényt, hogy csak ugy nyekkent. Egy ilyen alkklojmima\ el is törte a kis Icig egyik karját. Icig nagyon félős kis állat volt, Hoj meg jámbor pofákat tudott vágni, de néha, ha az ember közét ment hozzá, akkor harapott. Ilyenkor kapott egy kis verést, mire aztán hihetetlenül ártatlan, szenteskedő polája körülbelül ezt fejezte ki: Na, ne haragudj már, hiszen én olyan jámbor vagyok, a légynek se vétek. Egy szép napon Hoj meghalálozott. Ennek a halálnak a meséje »egy másik történet«, mint Kipling szokta mondani. Icig árván maradt, de mivei az emberektől felt, egyedül lenni pedig nem szeretett, hát barátságot kötött az egyik kutyával, s ezentúl kutya és majom csak együtt voltak láthatók. Icig vagy a kutya hátán »kutyagolt%( vagy pedig a kutya hasába kapaszkodott, olyan módon, hogy a kutya nyaka alatt bujt ki Icignek a pici rítncos feje, a kutya felkut korodó farka alatt meg egy hosszú (majomfarok nyúlt ki. És mivei a kutya hasán á hosszú szőrben a kis majom vékonyka testecskéjq egészen eltűnt, nemcsak hogy hihetetlenül komikus látványt nyújtottak együtt, de aki nem tudta, hogy miről van szó, egész ijedten kérdezte tőlem, nn történt a kutyával és egyáltalán mt ez az egész. Ugyanebben az időben kaptunk valahonnan egy apró vidrakölyköt, mietyet Ottilie-nek neveztünk el. Később kisült, hogy Ottilie hímnemű volt, de már akkor ő is, mi is megszoktuk a nevet s igy az meg is maradt. > Az Uruguayba szökött szélhámos Majzler politikai menekült mondja spanyol ügyvédje: Gustavo Fusko A »Nyirvitlék« több izben beszámolt Majzler Zoltán ügyéről, akit Montevideóban a magyar hatóságok kérelmére a rendőrség letartóztatott s most a rendőrségi fogdában várja sorsának végleges, eV döntését. Ez a Májzier annak időjén Szabolcs vármegyében több előkelő személyiség vagyonának bevonásával sertéstenyészetet alakított, azonban az agyafúrt szélhámos • tí az óriási összegeket, nem a sertéstenyésztés, hanem saját céljaira használta tei. ! Milliókkal károsított meg hiszékeny embereket, s amikor sötét manipulációját felfedezték, Májzier nek nyoma veszett. A leggondosabb kutatás sem volt képes felderitem tartózkodási helyét, bár azt kétségtelenül megállapították, —

( hogy az ügyesj nagyvonalú szélhámos külföldre szökött. A mult év végén azonban a véletlen a nyom'ozó közegek segítségére sietett. Egy kivándoroltmagyar Montevideóban felislmert^ Májziert, aki Erdei Ká'oly név* alatt egy virágzó vállalat tulajdonosa tett s felfedezéséről jelentést tett az ottani magyar konzulátusnak. Májziert a rendőrség őrizetbe, vette s a ,magyar hatóságok kérték kiadatását. A montevideói. legfelsőbb bíróság végső fokon elrendelte a szélhámos kiadatását, ami még sem következett be, mert; az utolsó percekben dr. Terra köztársasági e'inök közbelépett és ideiglenesen tel' függesztette a kiadatási végzés végrehajtását. Uruguayban a legritkább esetben történik meg, hogy bűnöst kiadjanak; épen ezért keltett feltűnést Májzier esete, amely iránti nemcsak jogászi körökben, hanem a közönség között is olyan érdeklődés nyilvánul m

cg, amire ritkáit van példa. Egyes lapok hasábokon keresztül foglalkoznak vele, sőt az egyikben hosszú nyilatkozat jelent meg Májzier védőjétől, a

z ismert Antomo Gustavo Fusco ügyvéd; tői, aki Májziert mindenáron politikai menekültnek akarja beállítani s azt a mulatságos mesét, találta ki raffinált fiskális agya, hogy i í a szélhámos sertéstenyésztőnek legitimista érzelmei miatt kellett Alagyarországból menekülnie. A derék spanyol ügyvéd különben igy érvei: — Az utasok tömkelegében nem is olyan nagyon régen országunkba érkezett egy magyar állampolgár... Megváltoztatta nevét, hogy lehetővé tegye elutazását országából, ahol rendszabályokat készültek életbeléptetni e'lene. Befolyásos közvetítők révén útlevelet szerzett magának, ama útlevelek közül, amelyeket a magas hivatalok szoktak tartani bizonyos titkos szolgálataik céljaira. — Egy idő múlva 'a magyar igazságszolgáltatás kéri kiadatását. Ha az ember a kiadatást kérő, rendkívül terjedelmes okmány sorai között is olvas, rájön arra. milyen Furcsa természetű bűncselekményekkel vádolják Májzier Zoltánt, mert ez ennek a politina: menekültnek a neve. — Májzier Zoltán husszállitásj szerződést kötött hazája egy intézményével. Hogy a szerződést teljesíthesse, nagyban sertéseket vá' sárolt össze. Egy szép napon azonban ingadozni kezdett az üzlet, A takarmány megdrágult. A szerződést kötő felet súlyos veszteségek érték. Igy következelt be az anyagi romlás. ...Egészséges, erős qmber nem juthat más elhatározásra, mint

j hogy uj eletet kezd. Igy jutott el Májzier a mi köztársaságunkba, ahoi tisztességgel, fáradsággal dolgozni kezdett. Amikor hatóságaink elrendelték letartóztatását, munkahelyérői vitték et a rendőrök. — Az ő esete a polgári adós esete, aki nem- tud eleget tenni kötelezettségeinek s mert nem bírja elviselni a rá súlyosbodó morális terhet, inkább eltávozik. — Viszont Májzlernek külöíile ges helyzete volt. Egyrészt rokoni sági kapcsolatban van hazája legelőkelőbb csalátíja«vai, közöttük volt; miniszterekKeí, akik — akár maga Májzier — az úgynevezett legitimisták pártjához tartoznak, akiK tudvalevően Ottó főherceg ügyének támogató:. Ez a körülmény magyarázza meg azt a rend. kívüli buzgalmat is, amelyet a mai gyar kormány kitejt, hogy a ki aoatás elrendelését elérje. — Minthogy az Alta Corte de Justicia nttégis a kiadatás elrendelése mellett foglalt állást, dr. Terra köztársasági elnöknél jelentem meg kihallgatáson s arra kértem, hogy elnöki hatalmánál fogva tagadja meg Májzier kiadatását. Májziert a magyar kormány olyan szerződés alapján kérte ki, amelynek érvényessége régen megszűnt. I

A Carte pedig a nemzet méltóságát sértő módon a mi törvényeinkI ben keresett jogi alapot a kérvényező számára, amely azt nem, tudta produkálni. A Corte még, igy is rosszul alkalmazta a 1

2. paragrafust, mert ennek szövege) határozottan kimondja, hogy kiadatásnak akkor van helye, ha az elkövetett bűncselekmény büntetése a mi törvénykönyveink szerint legalább hat esztendei börtön. Ennek a magyar állampolgárnak esetében ez nem áii tenn. I T usco ügyvéd a továbbiakban arról beszél, mure alapozta azt, hogy a köztársasági elnök közbenjárását kérje. — A külügy, — mondja Fuscq — az alkotmány szerint közvetlen, az elnök hatáskörébe tartozik. Már pedig a kiadatási szerződések a nemzetközi jog alkatrészei s igy az elnök jogkörébe esnek. A kiada-; tásrói szóló szerződések kétoldaíuak s az ország területén belül törvények erejével bírnak. A ma igazságszolgáltatásunk a kiadatás kimondásával tulajdonképpen csak^ javaslatot tesz, amelynek végrehajtása a köztársasági elnök dolga, — Jelen esetben az a nemzetközi szerződés, amelynek alapján kimondották a kiadatást, nem létezik, szóval ezért sem volna kiadatásnak helye. j Májzier Zoltán a rendőrség Cal.le Yi-n levő fogdájában várja ügye végleges elintézését. VÁROSI JMEOZGÓ —Hl II I MII Kedden 7 és 9 órakor Harry Líedtke legkitűnőbb vígjátéka, a SLeányálmok hős© Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órakor Janett Oaynor, Charles Farrel beszélő, énekes, zenés filmoperettje, a 4 Pajt Szabad e idegen áilam lobogóját, címerét és színeit az ipargyakorlás közben használni ? A. Kalmara tapasztalata szerint a kamarai kerületben számos olyan ipari és kereskedelmi vállalat van? amely iparának, illetőleg kereske-, deljmi tevékenységének folytatása közben idegen állam címerét és színeit használja. Pl. magát amerikai áruháznak nevezi és cégtábláján az amerikai csillagos lobogót ragyogtatja. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur most a következő rendeletet adta ki: ( Tudomásomra jutott, hogy az/> utóbbi időben egyes ipari és kereskedelmi vállalatok iparuk gyakorlása körében az üzleti verseny céljaira gyakran használják fel az idegen államok lobogóját, címerét és nemzeti színeit anélkül, hogy erre az illető idegen államtól engedélyük volna. Az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követe a külügyminiszter úrhoz intézett átiratában konkrét panaszt is emelt egyes budapesti 'üzlettulajdonosok elien, akik az Egyesült Ál'amok lobogóját és színeit használták fel hirdetési célokra. Idegen államok lobogójának, címerének és színeinek ily módon való használata alkalmas azon látszat felkeltésére, mintha az ilyen hirdetési módot alkalmazó kereskedő üzlete ipari, kereskcdeimi Vagy egyéb szempontból valami yen kapcsolatban volna az illető idegen állammal. Ennek az alaptalan látszatnak felhasználása arra, hogy az illető vállalatnak az tizleti versenyben való helyzetét előnyösebbé tegye, beleütközik az 1923. évi 'V. tc. i- szakaszába^ #