Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-26 / 167. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a GAZDAMELLÉKLET ^illlllllllIlllllilllllllllilllllllllllllllliilllllllllM Hét fajta bnza összehasonlító kísérlete Irta: WestsiK Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. A »Nyirvidék« julius 19-iki számában beszámoltalm a homokjavitó kísérleti gazdaság búzatermés eredményeiről gazdasági és üzemi > szempontból és most beszájmloiok! a megígért 7 fajta buza összeg hasonlító kísérletéről. Az amerikai és orosz termelésit verseny következtében az európai piacokon csakis ama búzák keli nek el, amelyek elsőrendű Hszt-i minőséget szolgáltatnak. Ez az oks* annak, hogy a jövőben csakis az' úgynevezett »minőségi« búzák ter« mesztése lehet jövedelmező. A minőségi búzák fajtái 2 főcsoportra oszlanak. Az egyik fő-< csoportba tartoznak ama fajták amelyek oly kiváló sikerminőségü-( •ek, hogy hozzá keverve a 'németi angoi, vagy franciaországi, egyszó-, yai a nyugat és északeurópai gyen-t ge és puha búzához, még mindig elsőrendű lisztminőséget szolgál-i tatnak. A második csoportba tar-j toznak azok a minőségi buzafajtákj amelyek egymagukban elsőrendű] lisztet szolgáltatnak, vagyis tisztán belőlük jó rétes,

r vagy kalács; -Süthető,, azonban sikerminőségük nem oly kiváló, hogy alkalmasak lömének a nyugateurópai buzák| ^keveréséhez. Miután valamennyi európai állam elzárkózik a szabadforgalom

1-, tói és elsősorban a saját termet-, lését igyekszik a piacra bocsátani, ez okból Magyarországon •csakis oly búzának van jövője, a melynek vételére a külföldi áliámok reá vannak szorulva, mivei nálukj -ily minőségi buza nem teretmf meg a- hűvösebb és nedvesebb éghajlat miatt. Ez az oka annak, hogy két-< szeres jelentősége van oly minőségi buza termelésének, amely a kivitelre és a nyugateurópai búzák keveréséhez alkalmas. A leirt okoknál fogva a Ty szántuli Mezőgazdasági Kamara elrendelte 7 minőségi fajta buza! összehasonlító kísérletét a nyirí •egyházi homokjavitó kísérleti gazdaság telepén, azon célból, hogy megállapittassék, melyik fajta jö-f het figyelembe Nyíregyháza vidékén, vagyis melyik ad jó termést a kiváló minőség figyelembevétele; mellett. I Ezen célból a 7 fajta búzát 4 kat. holdon vetettük el kétszeri megismétlés mellett, vagyis minden fajta 2 parcellába volt elvetve, s •igy 14 parcella volt a 7 fajtából, £ minden egyes parcella 60 cm. Bzéles kapált úttal volt egymástói •elválasztva. Az egész 4 kat. holdban volt lóhere az előző évben, s a lóhere után következő valamennyi" búzának adtunk egyformán kat. holdankínt 150 kgr. szuperfoszfátot •és 75 kgr. kálisómütrágyát. Az eredményt rövidesen összefoglalva, BZ alábbi Sorokban közlöm. Az első számú parcellákba került a »Székács i5io« fajta buza, ez adott kat. holdankint 11.84 métermázsa szemtermést, melynek hektoliter súlya 82.90 kgr. Ez a fajta a rozsda iránt érzékeny. A második számú parcellákba ke rült a »Bánkuti i205« fajta buza, amelynek szemtermése kat. hofrdankint 13.80 métermázsa és tolitex súlya 84.00 kgr. Ez a rozsdának és megdüiésnek jói ellent áll. A harmadik számú parcellákban volt vetve a »Székács i23o« fajta buza, ennek 'szemhozama kat. holdankint 12.72 métermázsa és hektoliter súlya 84.00 kgr. A negyedik számú parcellákban foglalt helyet a »Hatvani 121 fajta buza, mely adott kat. hoidankwt 12.08 métermázsa szemtermést, s hektoliter súlya volt 82.15 kg

r- 1 Az ötödik számú parcellák sorozatába került a »Bánkuti i20i« fajta buza, mélynek szemhozamJi kat. höldankint 12.94 métermázsa és hektohtersulya 83.50 kgr. Jói ellentállt a rozsdának és a megdüi-j lésnek. A hatodik számú parcellákba ke-, rült az »Eszterházy i8« fajta buza, melynek szemhozama kat. hoídan kint 12.14 métermázsa és hekto^ liter súlya 81.70 kgr. Valamennyi fajta között ez volt a legrozsdáfi sabb. "i A hetedik számú parcellákba jutott a »Székács io55« fajta buza, amely adott kat. höldankint 13.02 métermázsa szemtermést, 6 hektoliter súlya 84.70 kgr. Ez a fajta jói ellent áll a rozsdának, de a megdülés iránt ez volt a legérzékenyebb. Ez az a fajta, amely ez idén a kísérleti gazdaságban ma^, gas fekvésű laza homokon adott kat. höldankint 10.53 méteimázsa szemteUmést, 83.50 kgr. hektoH-. ter suly minőség míeílett. , A jelen sorokban ismertetett 7 fajta buza homokos barna vályog! talajban foglalt helyett s a elválasztó üres ut beszámításával adott «. 7 fajta a 4 kat. holdorí összesen 49.10 méteimázsa szemij hozamot, s ennek alapján 1 kat* hald üzemi átlaga 12.27 métermázsa szemtei^nés. A homokjavitó kísérleti gazdaság bármely érdeklődőnek a telepen szívesen megmutatja a fajták termését és azok kalász é3 szalma alakulását és minden kérdésre nézve részletes felvilágosítást nyújt a helyszínen. c Érdekes számok és adatok a magyar mezőgazdasági válság okairól A mezőgazdasági válság okairól igen érdekes adatokat közöl Eörsi Béla uj könyve. A legjellemzőbbeket itt közöljük: Csonkamagyarország nemzetközi jövedelmének 49.42 százalékát' a mezőgazdasággal foglalkozó mun kásság teremtette elő. (Nagyimialgyarország 64.43 százalék). A kérdés most, mit jelent az agrárvilága válság olyan országra nézve, mely1 nek nemzeti jövedelmét túlnyomórészt agrártermékek adták? Mindenek előtt vegyük sorra a válság okait. 1. A buza és rozsfogyasztásj erősen csökkent 1913. óta. , I Angliában 164.7-rőf 148.3 J Belgiumban 336.0-ról 250.0 Németország 253.7-ről 1490 egy évre számítva fejenként és kilogramonként. Másrészt a termelés erős emelkedő tendenciát mutat. Világfelesleg 1926-ban 3.7 millió tonna 1927-ben 4.9 millió tonna 1928-ban 5.9 millió tonna 1929-ben 10.1 millió tonna 1930-ban 11.2 millió tonna A mezőgazdasági termékek indexe 1928-tói 1930-ig 132.6-ről — 116.6-re, addig az ipari készáruk indexe 157.5-ről csak 149.4-re esett le. Fenti két okon kivüi Magyarországon működnek i»ég speciális okok is. Minthogy a mezőgazda-; sággai foglalkozó országok rend* szerint más országokkai szemben) adósországok fs, őket kétszeresen érinti a válság. A magyar állam p'% 30.000 pengős adósságtörlesztését akként egyenlíthette ki 1926-ban

1, hogy 1000 mm

1, búzát adott érte.; Ma ugyanerre a törlesztésre 3000, mm. buza árát kénytelen átengedni.; 'A magyar aratási területek ímegnö[vekedtek, ennek ellenére a termés mennyisége csökkent. mésértéke: 1928-ban 1929-ben 1930-ban 1.617 millió P 1.173 millió P 684 millió P 1929-ben 1930-ban 20.4 millió mim* 19.9 millió jminvj A termések értékbeli csökkenése; természetesen sokkal erősebb. A hat legfontosabb növényünk terA magyar mezőgazdasági termelés drága. »Amig a kanadai és ar-t gentiniai farmer tőkéjének a föld értéke csak jelentéktelen részét te-; szi ki, (Oroszországban egyáltalá? ban nem jön számításba), addig a magyar földbirtokos tőkéjének 71.8 százalékát képezi a föld értéke.« (Amerikában 28 százalék).Ez a imla gas földjáradékban nyer kifejezést; 1927. évben höldankint 1 kisbirtokosnál legalább 150 kg, buza, ; középbirtokosnál legalább 120 kg. buza, ' nagybirtokosnál legalább 90 kg. buza volt a bérlet ára. Katasztrofális ez azoknál a bérlőknél, ahol A régi búzaár alapján készpénzbe^ állapították meg a bérösszeget, 1926-ban a haszonbér höldankint, kisbirtoknál átlag höldankint 150 kg. buza egyenlő 50 P 13 fillér értékkel. 1931-ben 150 kg. buza, egyenlő 20 P 68 fillér értékkel, te-, hát két és félszer annyi búzát kell a bérlőnek eladni, hogy a kész-' pénzben megállapított bérösszeget,' kifizethesse. A kisbirtokból eredő kevés jö-, vedelem arra kényszeríti a földművest, hogy földje mellett munkát vállaljon. Az igy jelentkező munkakinálat-, többlet lejjebb szorítja a béreket, megduzzasztja a város felé tócjuló! munkanélküliek számát. Igy" hat vissza a mezőgazdaság válsága az, ipán termelésre is, amely feltét-; lenül csökken. Mit mondanak a számok a me^( oldási kísérletekről ? ; Világos az, hogy a válságot nem lehet akként megoldani, "hogy a termelő erőket a mezőgazdaság egyik ágából átviszik a másikba,; mert a mezőgazdaság minden ága válságban van. De ez az áttérés, korántsem lenne olyan könnyű, amint azt a tanácsosztogatók gon-; dolják. Az uj termelési ágra való| áttérésnek (állattenyésztés, kertgazdaság), uj tőkeszükségletei van nak. A magyar kisparasztság bir-. tokában van 7.2 millió kat. hold, ezen a területen kellene a tőkét; megkétszerezni. Ha 1 holdra csak 1000 pengő uj befektetést számi), tunk (OMC-E számításai alapján, 1 hold kisbirtokra P 2.066 tőkén befektetés esik) 7 milliárd pengő tőkére lenne szükségünk. Hogy milyen óriási összeg ez, kitűnik Feli-; ner adataiból, mely szerint egész Magyarország nemzeti vagyona 32, milliárd pengő. Nem lehet a válságot akként sem megoldani, hogy, a terméseredményeket mesterségesen csökkentik, hogy ezáltal a ki nálatot szűkítsék. Kisebb terméseredmény növeli a termelési költségeket és nem jelenti okvetlen, a termés értékének emelkedését. Mi 'tehát a teendő ? A könyv szerint egyedül a ter-; melési költségek csökkentése biztat eredménnyel. ; Mit kell tndniok a sertéstenyésztőknek? Irta: Barfha grnö r j feisőmezőgazdasági isk. tanár. . Aüg van olyan kisgazdaság ama-! lyik sertéstenyésztéssel érthetői okbói ne foglalkozna. A tenyésztési sikerességet nagyban befolyásolja többek közt az a körülmény, hogy mikor, melyik időszakban történik a kocák elietése, valamint a malacok elválasztása és felnevelése. A malacoztatás mindenkori időpont-! jának helyes megállapításánál esze-, nnt több szempontot keli figye-, lembe vennünk, ha azt akarjuk,; hogy számításaink valóra is vál-í janak. \ Igy tekintettei'kelf lennünk min-í denekelőtt arra, mi a kitűzött cél-: ja ^tenyésztésünknek, rendelkezünk e a célnak minden tekintetheti megfelelő istállóval, továbbá elegendő mennyiségben jó és olcsó takarmányokkal, végül, "hogy az ér-, tékesités következményeinek menyi nyiben felei meg a terveink szerint megállapítandó ellésf idő. j Bár technikailag semmi különösebb akadálya sincs annak, hogy a kocákat az év bármely szakában és, hónapjában ne ellethetnénk; mégis a fentebb elmondottak alap-; ján minden egyes esetben ugy:' ajánlatos beosztani az elléseket' ahogyan a körülmények és érdeke-, mk azt szinte parancsolják, SOHÍ hasem tévesztve szem elől, hogy a malacoztatás oly időre essél^j amikor nemcsak legkönnyebb, ha-í nem egyszersmind legolcsóbb ís lesz a malacok felnevelése. Az akérdés, hogy évente hányszor el-i lessünk, már teljes egészében tiSz-< tázottnak tekinthető, amennyiben utóbbi időkben a kétszen eüetés lehetősége, szükségessége és "alkalmazása meglehetősen elterjedt a gyakorlatban, míg az évenként i-szeri elletés egyre ritkább, csak nagyon kivételes esetekben, kez-: detieges és fejletlen kedvezőtlen: viszonyok esetén lehet manapság: némikép indokolt. JV Kétszen élletést feltételezve az egyik éllés a téli, & másik a nyán időszakra esik, az ezekből Származói malacokat pedig a gyakorlat imint téli, valamint nyán malacot kür lörtbözteti meg. Hónap szerint legjobb a januári és juliusi eílési malac, faiért ennek elválasztása éS felnevelése épen arra az időre fog* esni, ami részint a természet rend-! jénél, részint az elhelyezési, takar-r