Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-26 / 167. szám

jAíRYIDéK. 1931. julius 26. nincs én bennem annyi sem mint? a kapitány ur fekete kutyájában. Fe is vitte egészen a közíegénységig. Volt neki egy elválhatatlan jó cimborája és szomszédja, kit a kisvároska apraja, nagyja Anti bá­csinak hívott. Szegény Anti bácsi­nak csak az a nagy baja voít, hogy a lábai csapni való rosszak voltak és tipegve, topogva alig tu­dott járni. Nem is lehetett raj­ta csudálkozni, mert még früstökre is kolbászt s ehez hasonló könnyű eledeleket kávézott. Egy izben ez a két jóbarát foga­dott egy társasággal, "hogy az E. lányok által készített töltött ká­posztából ketten megesznek ioo darabot. A fogadást követő vasárnapi na­pon kimentek B-ra, megkérték a két E. lányt, hogy ebéden ott lesz­nek s készítsenek a kettőjük szá­mára ioo darab töltöttkáposztát, de nagyobbak ne legyenek mint az ökleik. í A pompás ebéd elkészült, azt végig ették s a számukra külön feltálalt ioo darab töltöttkáposz­tát is gyönyörűen elfogyasztották. Persze a fogadást megnyerték. Gábor és Anti bátyánk biz* nem voltak hamvába hótt emberek, mert ha enni jól 'tudtak is, az italt­sem vetették lüeg. .Utam egy izben Ny-b-on veze­tett keresztül, mikor látom, hogy a ,két elválhatatlan jó barát, ugy reggel 7 óra tájban jöttek kifelé a »Szürke szamárhoz« címzett ven­déglőbői s utánok húzza egy Szál húron a városka első muzsikus 'ci­gánya, Líbucz. No — mondsk ma­gamba — ezt már végig gyönyör­ködöm, mert még a két öreget ilyen állapotban nem láttáim 1. Mikor a nagy piac térre érnek, Gábor bátyánk elereszti Anti bá­tyánk nyakát, megöleli Libuczot s azt mondja neki: Libíkém, ide huzd a fülembe, hadd repedjen) meg a szivem. Anti bátyánk pedig ment a rosszlábávaf, annak utána szólt: »te meg Anti ne kocogj.« s Más alkalommal egy névestén vettek részt, hol a nőkkei vegyes társaság abban az időben nemi »Alsóssai«, xRömiveI«, ;;Ramslivai« töltötte az időt, hanem ártatlan tár'ias játékokkal, például »Hogy tetszik«-kel is szórakoztak. Az idő­sebbek gyönyörködve nézték a fia­talságot, mikor megszólal Gábor bátyánk s azt mondja: Hölgyek és Urak! Adok fel egy találós kér-' dést: Ha nő fejti meg, kap egy doboz »KugIert«, ha férfi, egy do­boz szivart. Halljuk, halljuk! — Elől húzzák, hátul fáj. Mi az ?> Senki nem találta ki. — Akkor oda megy a társaságban levő áldott emlékű V. főszolgabíróhoz s an­nak »váksz« pomádévai szépen elő­re fésült haját jól meghúzta, ki oda kapott a tarkójához és meg-' vakarta s azt mondja: ehnyje Gá­bor, ne bolondozz! Számtalan ilyen kedves dolgot lehetne még elmondani róluk, de abba hagyom, mert az embernek elmegy a kedve, ha rágondol a jelenre. A régi időt, embereket, a mai idővel, emberekkel * össze se lehet hasonlítani. A régi időknek; csak az emléke maradt meg. —1 Tudja Isten, még a humor serr^ olyan most, hunt régen volt. Vala : mi olyan erőltetett, mintha pénz­ért adnák. , Erdélyi Farkas. . Nyíregyháziak a sárospataki Bodrog-strandon Nyíregyháza közönsége válogat­hat á standokban. Magában itt, a városban két kitűnő strand áll rendelkezésre a forró nyári napo­kon, de ha mindenáron folyóparton akarunk hűsölni, akkor sem keli a szomszédba mennünk. Azaz hogy a szomszédba megyünnk, de a Kis­vasutak forgalmának nagymérvű kiterjesztése lehetővé teszi, hogy ez a szomszéd itt legyen elérhető közelben. Eddig csak a Tisza partja jöhetett tekintetbe. Tiszaber­cel, Paszab, Balsa strandjára rán­dultak a gondoktól meneküln igyekvő nyíregyháziak egy-egy nap­sugaras vasárnapon, a vagy Tokaj nagyszerű Tisza-strandja hívogatta a nyíregyházi weekendezők szá­zait. Amióta azonban a Kisvasutak fürge kocsijai egy-kettőre átsietnek a balsai hidon 3 Bodrogközbe, a vasárnapi kirándulókat már Sáros­patak patinás városa hívogatja. Itt a Bodrog partján van a strand az ezeréves vár romantikus miliőjé­ben. Igazi városi strand 1 50 kabin­nal, hintávar, büffé-vei, csónaká" zási • s motor-csónakázási lehe­tőségekkel. A strandon 30 fillér a belépőjegy, a kabin jegy pedig 50 fillér. A strand vize kezdetben se­kély az úszni nem tudók részére, fi­gyelmeztető táblák, drótkordon von határt ezeknek a vízben bátorta­lanoknak, tehát a strand e tekintet­ben is teljesen veszélytelen. A Bod­rog vize kellemes, a plázs finom szemcséjű tiszta homok, a meder is homokos. Ez a pompás strand a pataki kisálLomástól 1 o percre van Gyönyörű kilátás tárul a fürdőzök szeme elé Sátoraljaújhely irányá ban és Tokaj hegyláncára is, míg a Város tf elől a vár gyönyörű fes tőisége ragad meg". A nyíregyháziak körében ma már erős divat Patak strandjának láto­gatása, mert egy-egy családi ki­ránduláson a fürdés adta szórakozás mellett apollói örömökre is idő te lik a történelmi emlékekben gazdag Patak megtekintésében. Az ősi vá­ron, a kollégium hires könyvtárán, az "ódon templomom kívül mosta­nában élénk érdeklődéssel nézik meg a szabolcsiak a főisko'a kert­jében befejezés előtt álló angol kollégiumot, a Bodrog-parti Athén büszkeségét. A Kisvasutak lehetővé teszik, hogy a Bessenyei térrőí több vo nat álljon a Patakra utazók rendel­kezésére. Igy a Bessenyei-térről reggel 5.15 órától kezdve öt vonat indul Patak felé és Patakról ugyan­annyi vissza Nyíregyházára. A Pa­takra szóló hétvégi menetjegy oda vissza személyvonaton 2.40, gyor­son 3.06 P. Hétköznapokon ezen jegyek 4, illetve 4.90 pengőbe ke­rülnek. Már a 'holnapi napon egész tár­saság verődött össze a hangulatos pataki weekendre és igy Nyíregy­háza télen a ski, nyáron a bod­rogi strand és a gyönyörű vidék kedvéért rándul át a Tiszán a bal­sai hidon. i ; I •; Ne mulassza el nyomtatvány rendelése előtt árajánlatot kérni a Jóba -nyomdától Nyíregyháza, Széchenyi­Ét 9. Hám. Telefon 139. Ma este lesz a Sóstó nyári ünnepe a népszerű Annabál Az éTgész hét az Anna-bálra való J nyira kedvelt jazz-muzsikája (jmfely­SiiílArl^SSPl tplf Pl - t/t készülődéssel telt ei Nyíregyházán. Ma este lesz a nagy ünnep, amely­nek keretében fesztelenül, estélyi ruha kötelezettsége nélkül, nyárias könnyedséggel találja meg afiatai­ság a szórakozás pompás alkalmát i. Sóstón. Az Anna-bálon ott lesz a ma Nyíregyházán időző táncos fiatalság színe-java. Két helyen: lesz a tánc. A terraszon és a te­remben. Mantu Aladár imimár any­nek idegen zamatát mindig ma­gyar nótázássat feledteti) és Suki Tóm pompás zenekara szolgáltatja, az Anna-báli talpalávalót. Ne tart­son otthon senkit a ma gondja. Űzze el az Anna-bál bufelejtő per­ceiben. Ne felejtse, hogy nagy örömet szerez családjának a ma esti sóstói Anina-bállaf, ahol be­lépőt sem fizetünk. Rndnay mester tanítványai rajongó lelkesedéssel beszélnek a Sóstó kimeríthetetlen szépségéről Nyíregyháza a tomboló évében álmodta a szebbet a jövendőről: müvésztele-* pet a Sóstón, mint ahogyan kiszí­nesedett a művészet tündéri vi­lága Miskolc, Szolnok, Nagybánya, Kecskemét határában. És Nyír­egyháza alkotó vénáju polgármes­tere megvetette az alapját a maj­dani művészeti kulturának azzal, hogy a nyaraltatási akcióval kap­csolatban meghívott öt fiatal mű­vészt a Sóstóra, a színnek és fénynek tündén szigetére. És most öt tüzeslelkü álmodó járja a dus szépségű helyeket. Művészetük; kristályos tiszta élettavában fel­szikrázik a Sóstó ezernyi szépsé< ge. Ilyen tükörben még nejn nézte kendőzetlen friss arcát a sóstói li­getek, erdőtisztások, a mélázói lombok, a fény és ámy mmesejáté­kának világa, mit most, ezeknek a fiatal rajongóknak vásznán törté? nik. Ott laknak a sóstói póstaházi egy szobájában. Ugy élnék, mint! bohó diákok, kacagón, az alkotás mámorában és abban a megható­dottságban, amelyet Nyíregyháza város gesztusa váltott ki Rudnay nagyszerű tanítványaiból ezzel a gazdasági harc • meghívással. Amint a képekkei minrli-a a Ieg- g templommá varázsolt kis müvész­tanyán beszélgetek az ifjakkai, a szavak utja tétovázó és hallgatásba fúló, mert beszélnek a képek. Elfo J gódottan halijuk a Színek zenéjé­ben a szabolcsi tájak himnikus cttj cséretét. Zsolozsmák ezek a képek a természethez, az ősi ihletőhöz, 1 amelynek karjaiban édeset álmo­dik az ember, a művész. I Csupa derű és reménység ez az öt fiatat művész, akik élőtt egy forgószeles, kietlen élet áh, élet; amelynek viharujja ma letörli a szépségek hímporát. De. ímind-' ennél nagyobb a mü'vészdt hite, mert az alkotás hitévei a világot is átformálhatja az ember. Már eddig több kész mű hirde­ti a sóstói telep ifjainak lendüle­tét, mohó Iátásörömét, dus kife J jező erejét. Szeptemberre egyénen­ként legalább 10—15 müve/lépnek a város közönsége elé a városháza nagytermében rendezendő kiállítá­son. | A »vajda« közöttük Takács An? tal. A Maros-mente acélos földje küldte, battonyaf fiu. Tájakat, gye® mekportrékat látunk, atmott a báró Buttler-villa képe. Érős, meíeg ÍLYT0X megöl legyet, szúnyogot, svábbogarat, poloskát, hangyát, molyt stb. Hatása garantált! Mindenütt kaphvtd 1 O Veztrktpriiclet : RÉVÉSZ ERNŐ és Társa Budapest, V., Nádor ncca 30 poézis zendül a képeken. Császár Viktor keszthelyi fiu. Rudnay-tanitvány, kész művész 6 is. Tájképei fogva tartanak egyé­ni varázzsal, prob'émás íelkiség­gei. i Konecsny György kiskunmajsai magyar. Az anyagnak és a szellem­nek bravúros ura. Pasztelljei a tu­datvilág rejtett érzéseit sugározzák. Otthonos a grafikában, a karrika­tura gazdag vénáju mestere. Koffán Károly a nyíregyházi te­lepeseknek vérrokona, szarvasi fiu, most lesz negyedéves hallgatója a főiskolának. Akvarelljei, figurális müvei, grafikai tanulmányai döb­benetes Iéleklátásról tanúskodnak. Czene Béla ábrándos fiatal pesti müvészfiu, most lép a második év­folyamba az akadémián. Tájké­pein ott ragyolgMak a Sóstó csjjiogó színei, a lombok hallgatag világá­ból kiolvasta a lelket, portréiban hamvas életszépség veti" fényét. Rudnay mester, — aki féltő gond dai figyeli kitűnő tanítványainak sorsát, — levelet irt, amelyben el­méivedő művészi munkára hívta fel fiait, hogy Nyíregyháza nobilis jóságát ezzel az értékkel mérjék. Ezek a fiuk mesterük igaz emberei, hü és szerető követők az égi fé­nyességű uton. Megérdemlik Nyír­egyháza közönségének intenzív fi­gyelmét, ameíy sokak látogatásá­ban és vásárló kedvében jut kife­jezésre. I t Takács, a vajda, kisér el, amikor búcsúzom a telepről. Most kaptak ujabb anyagot, vásznat, s megy to­vább a munka. Ismerik a művé­szet csillagos egét beárnyékoló vi­harfelhőket, de miként a delejtü a tenger viharfelhőin át is örök irá­nyába mutat, a művész szeme a fekete borulaton át is a csillagokat látja. A művészet örök csillagát. Es ezek a csillagok a sóstói magány csendjében gyémántos fényben in­tenek az öt poétafiu felé. NYÍLT-TÉR.* Nyilatkozat. 'A »Nyirvidék« julius hó 15-ild és 1,9-iki számaiban Müller János, rakamazi lakos által közzétett ap­róhirdetés tudtom és beleegyezé-, sem nélkül jelent Wleg. Tartalmai R valóságnak, nem felel öSeg, üzle­tem n«m eladó. Nyíregyháza, 1931. julius 21. ; Hegedűs Terenc italmérő. *) E rovat alatt közöltekért sem • nerkeiztő.éjt, sem a kiadóhivatal feleifis­nem vállal.

Next

/
Thumbnails
Contents