Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-23 / 164. szám

J^ÍRYIDÉK. 1931. julius 23. •atomiMiMilÜMHürr f |p • |­r> r. _ Pénteken lesz a bemutatója a Tűz az Operában Németfii beszélő, énekes, zenés filmszenzációnak a Városi Mozgóban. á pénzgazdálkodás szive A mai nap legnagyobb problé­mája: Németország pénzügyi meg 1­segítése. Látszólag, bármily külö­nösen hangzik is, annyi tény, hogy Németországot a békeszerződés S az azzai kapcsolatban alkalmazott szankciók juttatták abba a helyzet­be, hogy a 70 milliós német nép ma az öngyilkosság szélén áll, s hogy Németország a gazdaságfösz­szeomlás utolsó lépcsőfokához ér­kezett. A békeszerződés, a szank­ció, s legutóbb a Young-egyez,? mény olyan kötelezettségek válla­lására kényszeritették Németorszá­got, amelyek akarva-nemakarva —; pénzügyi romlását eredményezték.' Franciaország 12 év óta egy pilla­natot sem mulasztott el, hogy a Németország részéről esedékes in­kasszókat behajtsa, s a Németori­szágtót igy befolyt szolgáltatások Franciaország páncélszekrényeibe folytak, hogy onnan a kisantant, s a Franciaország előtt rokonszen­ves államok, kölcsönöket kapja* nak hadi célokra. A gazdasági javaiból kiforgatott és guzsbakötött Németország ösz­szeomlásának bekövetkezte, óra pontossággal meg volt állaptható. A baj elkövetkezett, s nem járt egymagában, mert izeiitőt adott abból, hogy a francia politika járszalagján miként kerülhet baj­ba egész Európa, s miként fizeti liet reá erre a politikára az egész világgazdaság? Az európai gazdasági problémá­kat évek óta éber figyelemmel kí­sérik Amerikából, s miután a vi­lággazdaság kölcsönhatásban ér, s a tengerek, nem egyben szétvá'asz­tói is a gazdaság jelenségeinek és folyományának, igy Amerika ab­ból az okból is figyelemmel kisérte az európai pénzgazdálkodást, mert tudta, hogy annak káros következ­ményei érinteni fogják magát Aan« rikát is. A tizenkettedik óra bekö­szöntekor Amerika elérkezettnek látta az időt arra, hogy beleavat­kozzék az ügyek irányításába. Franciaországnak sehogy sem tetszett az, hogy Európa feletti szuverénitását Amerika meg akarja nyirbálni s ezért történt az, hogy Amerika javaslatai tízszer is meg­járták a tengert, s még akkor sem tudott Páris megegyezni Was­hingtonnal. Ha Páris segítőtársak­ra talált volna, s ha Anglia és Olaszország nem jelentették voina ki, hogy ők nem vállalhatnak 'kö­zösséget Franciaország németelle­nes politikájával, akkor még ma is ott tartanánk, hogy a washingtoni jegyzéket alig-alig értenék, de egy­általán nem honorálnák Párisban. Amerika és Anglia megmutatták a világnak, hogyha a tőke nem is ismer szentimentálizmust, azért még lehet szive a tőkének is, s amikor Franciaország a Német­országgal kapcsolatban levő orszá* gokban felmondotta a rövidlejáratú hiteleket, — hogy ezen az uton is víz alá merítse Németországot — akkor Amerika és Anglia minden ilyen és ehhez hasonló intézkedés­tői tartózkodott. Franciaország azonnali teljesítéseket követelt a Németországgal kapcsolatos tőke-i kihelyezésekre, mig Amerika és Anglia önszántából háromtól hat hónapi határidőket adott, hogy ez­zei is könnyts -l Németország helyzetén. Európa azért nem tud kimoz­dulni a holtpontról, mert politikai és gazdasági tekintetben a gyűlöl­ködés jégpáncélja veszi körül, s mert Franciaország még a konfe­renciákat is azért tartatja, mert a konferenciákon ei tudja némítani a jó szándék feltörekvését. Talán most volt az első eset, hogy Anglia és Olaszország tökéletesen eman­cipálták magukat Franciaország­tól, s a kontinentális francia politu ka helyett, az amerikai békepoüti­ka mellé állottak. Amerika felüi­kerekedését, s a kijózanodás poli­tikáját jelenti, hogy Anglia, Né­metország gazdasági válságának megoldását szetné'yes kérdésévé tette, s presztízs kérdéssé nyilvá­nította Németország megsegítését. A mai napok legégetőbb pro­blémája: Németország pénzügyi tj^lpraállitása, s a kérdés már ad­dig érett, hogy Németország meg­segítését végrehajtják Franciaor­szággal együtt ha Tehet, s a fran­cia imperializmussal szemben ha kell!... . ! áz oceánrepüiék táviratváliása Nyíregyháza polgármesterével Dr. Bencs Kálmán m. kir. kor­mányfőtanácsos, Nyíregyháza vá­ros polgármestere a magyar re­pülők diadalmas megérkezése nap­ján a következő táviratot intézte Endresz és Magyar oceánrepülők­höz: Nagyságos Endresz György és Magyar Sándor uraknak t Budapest. 1 Az egész magyar nemzet méltán ujong az Óceánnak si­keres magyar átrepülése és az ebben nyilatkozó nemzetközi nagy magyar győzelem felett. Nyíregyháza város egész pol­gársága is teljes szívvel vett > részt a véghetetlen nemzeti örömben és igaz magyar sze­retettei üdvözli "Nagyságtokat az akadályok bátor leküzdőit. Sikerükre' eredményes munká­jukra, egész életükre Istennek bőséges áldását kívánjuk. Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. A táviratra érkezett válasz, a­melyben Endreszék bejelentik a Nyíregyházára való jövetelöket is, a következő: Dr. Bencs Kálmán polgármester urnák Nyíregyháza. r 1 \ A város közönsége nevében tolmácsolt üdvözletet szívből köszönjük és örömünkre fog szolgálni, ha rövid időn belül köszönetünket Nyíregyháza város földjén személyesen is tolmácsolhatjuk. Endresz és Magyar. Veszedelmes rablóbanda garázdálkodik Kecskemét határában Budapestről jelentik: Marschall 1 Kálmán csendőrőrnagy Budapest­1 ről autón igyekezett Szentesre. Az autót Weinberger Károly mű­szaki kereskedő vezette. Útközben Lajosmizse és Kecskemét között egy hat tagu banda támadta meg őket, hogy kifossza az autó uta sait. Az őrnagy kirántotta kardját és Weinberger segítségével meg­futamodásra késztette a rablókat. Ezután folytatták utjukat. Útközben találkoztak egy gyü­mölcsös kocsival, amelynek tulaj­donosa elpanaszolta, hogy az úton­állók mindenéből kifosztották. — Tovább haladva egy gépkocsit ér­tek utói, amelynek utasait ugyan­csak kifosztotta a hat tagu banda. A csendőrőrnagy intézkedésére azonnal megindították a nyomo­zást a vakmerő rablók kézrekeri­tésére. Blériot üdvözlete a magyar óceánrepülőknek Szeptemberben indul vidéki Körútra a Justice for Hungary Budapestről jelentik: Endresz, György és Magyar Sándor elhatá­rozták, hogy a Justice for Hunga­ry teljes rendbehozatala után ma­gyarországi körútra indulnak. Er­re valószínűleg szeptember elején ikerül a sor. Az útirány a követke(­ző: Budapest, Hatvan, Eger, Mis­kolc, Tokaj, Nyíregyháza, Debre­cen, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét, Nagykőrös, Pécs, Ka­posvár, Nagykanizsa, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém, Győr, Budapest. Karlsbadbói igen érdekes táv­irat érkezett a magyar óceán­J repülőknek. Blériot, a veterán re­pülő üdvözölte őket nagyszerű tel­jesítményük alkalmából. Blériot kö rülbelüi egy negyedszázad előtt re­pülte át a La Manche csatornát, ami' iiz akkori idők világraszóló; bravúrja volt. Értesítők szemléje VIII. A Polgári leányiskola Értesítője. A polgári leányiskola 34 oldalas Értesítőjét Adorján Ferencné igaz­gató állította össze nagy körülte­kintéssel, Az Értesítő első cikke, amelyet Straky Henrik irt, a pol­gári iskola keletkezéséről, fejlődé­séről, öncéluságáról számol be. Az 1868. évi 38. törvénycikk hivta életre a gimnázium mellett a má­sik középiskolatipust: a polgári is­kolát. Csengery Antal látta be en­nek az iskolatípusnak szükségessé­gét, amely a népiskola és a nyoic osztályú középiskola között fennálló hiányt volt hivatva betölteni. A polgári iskolát nehéz volt az okta­tási keretbe beilleszteni, mert bár művelődés anyagánál fogva köze­lebb állott a középiskolához, mégis népoktatási intézménynek deklarál­ták. A polgári iskoláknak igeit nagy jelentősége van és muvíkáss'á­guk értékes- Klebelsberg Kunó kultuszminiszter volt az, aki önálló törvényt adott a polgári iskoláknak, függetlenítette azt a ftSpisko'átóL Ezután részletes beszámoló kö­vetkezik az 1930—31. iskolai év történetéről. Az elején szeretettel­jes szavakkal emlékezik meg a me­gye a polgári isko'áinák búcsújá­ról Benkő András tanfelügyelőtől, aki gondosan és jóakarattal irányí­totta mindig az iskolák ügyeit. Működésének 51. évét fejezte be az idei tanévvel a po\jári leányis­kola, amelynek ebben Sz esztendő­ben 285 rendes tanuló\a volt. A tanulók előmenetele általában jó volt. A tanítás és nevelés munká­ját a tanári kar szokott buzgalmá­val és szép eredménnyel teljesítette. Az év folyamán az alakuló és záró értekezleteken kívül két ellenőrző, két osztályozó és tiz havi értekez­letet tartónak. A tanítási eredmény és a tantárgyak közötti kapcsolatok előmozdítása érdekében a tanárok — amennyire idejük engedt? — egymás óráit látogatták. A tanulók tanulmányi eredménye és magavi­selete általában jó vált. Súlyosabb fegyelmi vétség nem "fordult elő. A szü'őkkel va!ó kapcsolat előmoz­dítása érdekében gyakori "szülői értekezletet tartottak. A valláserköl­csi nevelésre, mint mindig, ebben az évben is nagy gondot fordítot­tak, úgyszintén a hazafias érzések ápolására, amelynek keretében igye keztek a magyar irodalom szerete­tét a leánykák lelkébe oltani. Fel­hívták figyelmüket a magyar áruk, magyar iparcikkek haszná'atára. — Résztveitek a Nemzeti Szövetség Szabolcsvármegyei Köre irredenta pályázatán, amelyen több dolgozat jutalomban részesült. Több moz­gókép előadást rendeztek. A rönd­kivüli tárgyak tanítása is ered­ménnyel járt. rA tanári testület több tagja be­teg volt, akiket a testület tagjai óraszámukon felül egymás között helyettesitettek. A tanári kar tagjai nemcsak iskola fa'ai között, ha­nem azon kívül is szolgálják a kul­turát. Valamennyien tagjai a Pol­gári Iskolai Tanárok Országos Egyesületének s a helybeli külön­böző, kulturális és jótékony egyesü­letekben működnek közre. Az iskolai ünnepélyek szépen si­kerültek és derék munkát végeztek az ifjúsági egyesületek is. Ezután a szertárak állapotáról szóló beszámoló, majd a tanulók névsora és előmenetelé, statisztikai adatok, tájékoztató a magántanu­lók részére, tudnivalók a jövő tan­évre következnek. Az Értesítő a tan­könyvek jegyzékével zárul. Regények és mindenféle folyóiratok bekötését a legegysze­rűbbtől a legdisiesabb kivitelig vállalja a 1 Ó B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza Széchenyi­út 9. (Zita, Telefan 13?

Next

/
Thumbnails
Contents