Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-22 / 163. szám

J^YÍRYIDÉK. Szalay Emil is hős. az erkölcsi erő hőse, Szalay Emil is Ígéret, biztatás, hogy a magyar kisembe­rek világában él a jövendő nagy erkölcsi erőforrása. Szalay Emil figyelmeztetés, hogy nagy remé­nyekhez inem szavak, hanem tettek szükségesek. Hogy a hazafiság nem az, hogy hangoztassuk mellverege­téssel és prédikációval, hanem a hazafiság a lemondás, az áldozat, a tett. Nyíregyházán a kánikula az elmúlt héten érte el tetőpontját i 50 év óta nem volt ilyen meleg Nyíregyházán. Riport a hőségről ; '^gSHMHMHMHMHMlMHnHHH Szalay Emil áldozat­készsége Magyar munkás volt. Két dolgos kezével kereste mindennapi kenye­rét. Az újvilágba meni mert itt, ezen a fejjel-mézzel folyó ország­ban nem élhetett meg. Ezen ne csodálkozzunk. Széchenyi Hitele is azzal a megállapítással kezdődik, hogy olyan gazdag ez az ország, hogy más nép a be nem vetett, a parlagon hagyott területből is uri módon élne, és itt a birtokos is eladósodott, szegény. SzóvaL vala­mi baj volt és baj van itt. Szalay bácsihoz hasonlóan ez elől a baj elől sokan kitértek és hajóra ülve nekivágtak az Óceánnak. Szegé­nyen, dolgos két kezén kivül sem­mivel sem rendelkezve indult Szalay Amerikába. Azaz mégis csak volt egyebe is. A lelke. Magyar lelke. Akarata, érzése. Érzéseinek tiszta­sága. És Amerikában ez a belső érték terebélyesedett ki. A munkás­ból munkaadó, a kis hentesiparös­ból gyáros, a 'földhöz ragadt sze­gényből mecénás lett. Szalay Emil­ben ekkor is a lélek volt a na­gyobb, a különb az anyagi világ roppant'javainál. Hányan vannak, akik a szegénység, a gond vihará­ban nem kapnak a lélek szárnyára, akikből hiányzik Sza'ay EmiL lelke, és hányan vannak, akik dúsak, gaz­dagok tudnak lenni. Szalay Emil­ben a lélek akkor alkotott nagyot, amikor már milliók ura volt. Az Arany fénye nem kápráztatta el annyira a széniét, hogy ne "kereste volna az ideá'ok fényét, az üdvözítő fényességet. Áldozott az eltiport magyar testvérekért. A magyar igazságért, a jövőért, érettünk. Ál­dozott és nem garasokat, mint azok, akik lelkiismeretük elcsititására tessék-lássék jótékonysággal vált­ják meg a kétes értékű nyugalmat. Szalay Emil gazdag ember, de az a háromszázezer pengő, amelyet a Justice for Hungary diadaláért ál­dozott, mégis csak nagy pénz. Néki is. Belevágott ez az áldozat az ő életébe. Elevenébe. A magyar gép világhírre vitte a magyar igazság Ügyét. Felér ez a siker tiz esztendei propaganda-irattal. Felér tizesz­tendei agitációval. Mert ma a szi­vek a sport számára vannak nyitva, ma az embereknek a küzdelem ti­tánjai imponálnak. Most élhiszik, hogy a magyar virtus fönséges, hogy a magyar nagyrahivatott, hogy a magyarság leigázása bün és a magyar feltámadás bizonyos­ság. Mégis ennek a csodálatos kül­detésit eseménynek, a magyar pi­lóták győzelmének motívumai közül Szalay áldozatkészségének erkölcsi ereje kap meg legerősebben. Ha minden magyarban ugy élne az ál­dozatkészség komolysága, mint eb­ben a magyar iparosban; ha min­denki odaadná vagyonának azt a részét a haza, a revízió ügyének, amely részt a vagyonából Szalay Emil adott oda, ha lenne minden magyarban annyi lemondás, annyi önmegtagadás, olyan intenzív test­véri öntudat, mint ebben az ember­ben, akkor könnyű lenne megoldani a gazdasági válság kérdését, akkor könnyű volna uj -utakra téríteni az egész magyar életet, akkor nem volnának társadalmi válságok, ak­kor nem fenyegetne az izgatók ak­namunkája, akkor nem kel'ene félni Moszkvától és nem kellene erőfe­szítéseket tenni abban az irányban, hagy a társadalmi béke, ugyahogy biztosittassék. Mintha egy titkos, gonosz kéz irányítaná a nyári viharfelhők ko­mor seregét és készakarva elkerülné e porbafulló várost, hogy kiszárad­va szikkadtán ténferegjenek izzó utcáin az emberek. Ebben a hó­napban nem akar N viregyházán esni az eső. A pokoli kánikula nem ér véget, a felhőtlen, tiszta égen, mint egy roppant kohó izzik a nap. A folyók, patakok kiszáradnak, a Tiszán mezítláb gázolnak keresztül a gyermekek, a termés kiég, a ten­geri ráncosán sárgán lekókad, mint a halott vénasszony keze, de a könyörtelen ég nem irgalmaz. A föld minden élete sóvárogva, szomjasan várja az égi csatornák nyílását s a poros forró levegő olyan száraz, hogy még a hajnali harmat sem permetezi be apró, gyöngyöző vizcseppjeivel a fák le­veleit. Ha bekomorul is olykor a város felett az ég, ha a messzi' vihar elektromos villanással és mély dörgéssel üzeni is jövetelét, eső nem Lesz belőle. A felhőket szét zavarják a gonosz szelek s néhány óra múlva a nap még izzóbban zú­dítja ránk tüznyilait­Nyíregyházán a z elmúlt héten ér­te el a kánikula tetőpontját. A hőmérő az árnyékos oldalon 38 C fokot mutatott, mig a napos olda­lon elérte a 46 fokot is. A feljegy­zések szerint mintegy 50 év óta nem volt ilyen hőség Nyíregyházán. A város kutjai annyira kiapadtak, hogy az utak öntözésére szükséges vizet is csak nehezen ttíriják előte­remteni. Az öntöző autó, amelyik ezelőtt reggel 4 órától 'este 8-ig volt üzem­be, most vízhiány miatt csak reg­gel 6 órától este 6-ig dolgozhatik, a bányák gödrében felgyülemlett vizet használva fel. Az utcákon sü­rü porfelhők kavarognak", s a mér­ges lisztfinomságu por a járókelők szemét, száját belepi, de eső csak nem akar esni.; Az egyszerűbb emberek gyana­kodva csóválják fejüket s keresik a bűnbakot, amelyik szerintük elő­idézte e nagy szárazságot. Vannak, akik szen'tül hiszik, hogy a nyíri vadvizek lecsapo'ása okozta az ab­normis időt. Ezek az emberek elfe­lejtik, hogy néhány évvel ezelőtt az volt a baj, hogy több eső esett, mint amennyi kellett volna. Pe­dig már akkor sem voltak meg a vadvizek. Vannak aztán olyanok is, különösen a kisgazdák között, akik arra esküsznek, hogy 'minden bajt az időjárás körül a rádiónak kö­szönhetünk. Pedig hát ugyancsak nehéz elképzelni, hogy az elemek hatalmas erejét befolyásolni le­hetne. Aninyi azonban tény, hogy az ég nem akar megkönyörülni raj­tunk. Nincs eső. Nehéz megallapi­tani, hogy miért, de kétségtelen, hogy nincs. Lehet , hogy mire ezek a sorok, — amelyeket szintén a nagy meleg, illetőleg a velejáró uborkaszezon idézett elő, —- meg­jelennek, megnyílnak az égi csa­tornák s a bőséges nyári zápor­ban uj életre'pezsdül a természet s legszebb virága az ember. 1931. julius 22. | ii i< trimiiiiii mi n»)irifi ni fi ii iif »a Szombaton ánnabál lesz a Sóstón Szo'nbaton, Anna napjának elő­estéjén nagy táncos összejövetel lesz a Sóstón. Az. Anna-bál hagyo­mányos ünnepe volt valaha a nyír­egyházi s szabolcsi fiatalságnak. A nyári évad derekán, amikor a fiatalságnak nem nyújt szórakozást a téli hónapokban szokásos társa- * daimi összejövetel, a teadélután, a táncmulatság, a bál, Anna nap­jának előestéjén olyan jelentős esemény vonzotta a Sóstóra a tár­sadalmi élet reprezentánsait, a^ melyre megyészerte készültek. A Sóstói Anna-bálnak ugyanaz a je* lentősége volt a leányok és ifjak életében, mint a nagy megye! bálaknak, szüreteknek, agarásza­toknak. Fogatokon érkeztek a vendégek a Sóstóra, ahol Benczy Gyuia hegedűjének varázsos szavá­ra kelt táncra a fiatalság. A világháború egyidőre fele­désbe merítette a hires Anna-bálok emlékét, de Papp Lajos vendég­lős kitűnő érzékkel felelevenítette a nemes hagyományt és most év­ről-évre újra felzeng a tánc mu­zsikája a Sóstón Anna napján. Az idei Anna-bál most szombaton es­te lesz a Sóstón. Külön meghívók nem lesznek. Minden család tudja, hogy választékos táncos összejöve­tel íesz a sóstói Anna-bál, anélkül, hogy feszes volna. Két helyütt lesz a tánc. A teremben Mantu Aladár zenekara játssza a modern tánco­kat, a terraszon Suky Tóm mu­zsikájára táncolhatnak a fiatalok. Több családtól vett értesülésünk szerint, nagyban készülnek a szom­bati Anna-bálra, hoi nem lesz be­lépődíj, áhol egy szép nyári est varázsa hívogatja egy táborba a tánc múzsájának áldozóit. Olcsó tanulmányi kirándulás Pánsba ; t A MEFHOSz, a párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osztálya, renaezésében legközelebbi párisi 2 hetes és egy hónapos tanulmányút­ján augusztus 2-án és 17-én rendezi". A részvételi dij rendkívül ol­csó, diákoknak két hétre 240 P, kísérőknek 300 P, arckepes vas­úti igazolvánnyal biroknak 290 P. Egy hónapra diáknak 318 pengő, kísérőnek '378 pengő, köztisztvi­selőnek 368 pengő. A julius 23-án és augusztus 23-án induló 6 napos kedvezményes londoni kirándulás Párisból diáknak 137 pengő, kísé­rőnek 184 pengőbe kerül. Rendkívül nagy az érdeklődés az augusztus 6-án induló német­országi (22 nap, 485 P), az aug. 8-án induló konstantinápolyi—athá ni (_i5 nap, 430 pengő), a német­angoi-francia (22 nap, 533 pengő) és a Svájc—feisőolaszországi (13 nap, 380 pengő) tanulmányi "kirán­dulásra. Különösen ajánlhatjuk, mint legtöbb üdülést és látványosságot nyújtó, az augusztus 4-én induló 20 napos, Keletsvájc—felsőitáliai tavak—Déltirol— Dolomitok- Ka­rínthia—Semmering tanulmányutat — mely nagyrészben autóbuszon történik. Részvételi 'dij 595 P. Érdeklődőknek minden utazás­sal kapcsolatos kérdésre felvilágo­sítást ad a Párisi Magyar Diák­egyesület Utazási Osztálya, Buda­pest, IX., Ferenc-körut 38. fsz. 2. Hivatalos óra délután 4—6-ig. —• Teiefon: Automata: 872-74. j Sxalay Emil és a két magyar oceánrepülő könnyezve imádkozta a Hiszekegyet a tisz­teletükre rendezett ünnepéiyen Budapestről je'entik: Tegnap folyt le tt diadalmas óceánrepülők ünneplésének első ettapja. Az uta­kat a Gellért szállótól a Milleniumi emlékoszlopig magyar és amerikai zászlókkal díszítették, lelkes tömeg állott mindenütt sorfalat. 200 gép­kocsiból álló hosszú menet élén kék kocsiba vitték a pilótákat és á mecénást: Szalay Emilt. A sor előtt lovasrendőr csapat vágtatott a menetet motorkerékpáros csapat zárta be. A Millenium'nál az elő­kelőségek valóságos tömege gyüle­kezett. A kormányt Klebe!sberg Kunó gróf képviselte. Az ünnepsé­gen résztvétt Magyar Sándor kisfia és édesanyja, Endresz György fe­lesége és Szalay Emil fia. Egetverő éljenzés fogadta a hő­söket, akiket elsőnek Urmánczy Nándor üdvözölt a magyar társa­dalom nevében. — A világ szeme elé Írtátok — mondotta többek között — igazsá­got Magyarországnak ! Beszede vé­gén babérkoszorút ínyujtottak át a pilótáknak. A nemzeti bizottság ne­vében Lukács György üdvözölte őket. Nagyhatású beszédben üdvö­zölte a magyar akarat diadalmas bajnokait Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter. A főváros babérko­szorúját Ripka főpolgármester nyuj­totta át, a légügyi hivatal üdvöz­letét vitéz Rákosi György, az OTT-ét Karrafiáth Jenő, Perjámos községét (Endresz szülőfaluja) dr Kleics György tolmácsolta. Ezután egy bécsi és három ma­gyar sport repülőgép a repülők üdvözletének adott kifejezést. Endresz György és Magyar Sán­dor, valamint Szalay Emii meg­hatottan köszönték meg az 'üdvöz­léseket és a három ünnepelt köny­nyes szavakkal imádkozta el a Hi­szekegyet. A repülők tiszteletére 600 teritékes bankettet adtak a Gellértben. Az asztalfőin Apponyi Albert gróf ült a két pilótával. Győrből jelentik: A Dunántúl iparossága beadványban kérte Győr polgármesterét, hogy azt az utcát, amelyben a magyar óceánrepülés mecénása született, róla nevezzék el Szalay Emil utcának. Jr i 1 -m Tűz a z Operában Jg n | • ~ ~ Éneklő, beszélő és zenefilm V¥#l •

Next

/
Thumbnails
Contents