Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-18 / 160. szám

J^rfmriDáic. 1931. julius IK Közgazdaság ^iiinBiMiiiin^^ Komoly veszedelmet jelentenek-e a hatósági üzemek a magánüzemekre ? A fogyasztóközönség érdekének védelmére alakultak a hatósági üzemek. Miután azonban nem az összes termelési ágakat ölelik fel a hatósági üzemiek, előállott az az esetj hogy egyes iparágak, melyeknek •nem volt hatóságilag szervezett konkurrenciája, előnyösebb helyzetbe jutottak, tehát jobban megerősödhettek, mint azok-, amelyekkel izemben ott állottak aj hatósági üzemek árszabályozóként. Magában véve még az nem lett volna baj, hogy egyes iparágak nem bírtak talán olyan tőkét gyűjteni, amelyből a rosszabb napoki ban magukat táplálhatták volna, ha ezzel-szemben meg lett volna adva a miód arra, hogy legalább a rossz időkben is megkereshessék! a létminimumot. A baj azonban ott kezdődik, hogy nagyon sokan nem. kereshették meg a Iegszükséi gesebbet senv. Viszont a még vásárlóképes- ^vevőközönség nagy-t részét kü-önféle érdekszálak a hatósági üzemiekhez vonzották. Igy bekövetkezett aztán a hatósági üzq miek káros volta a magánüzemek-i re anéiküi, hogy a fogyasztó kö-i zönségnek ebből valamit jelentős anyagi előnye származott volna. De fennáll az eshetősége még egy másik esetnek is", amelynek hát rányait a termelők egy része sínyli meg majd keservesen. Ha a közüzemek leépítése megkezdődik, en-. nek természetes folyománya lesz a magán-, i'ietve a kisüzemek fokozottabb bekapcsolódása a ter-y prelésbe. Csak természetes, hog^ a kisebb regievei dolgozó üzemiek olcsóbban állithatják elő terményeiket és igy esetleg tul lesznek ha'mozva munkával, míg a nagyobb regieve. dolgozó üzemek ki esznek annak téve, hogy drágábban termelt áruikat inem tudják veresnyképessé tenni és előáll ismét a mai munkanélküliség még hatványozofeabb mértékben. " Ez a feltevés nem tartozhat a lehetetlenségek közé, ha figyelembe vesszük,' hogy az alkalmazót tak né.küi, avagy tanonookkai dolgozó üzemek munkaideje nincsen o.yan mértékben kor átozva,. mint a tanult szakmunkásokkal dolgoztató üzemeké. Itt is rejlik bizonyos mértékben a közüzemek káros volta a magánüzemekre, mert kitermelt egy te.kintéyes számú bérmunkást, amelynek eihe'yezkedési lehetőségs a legminimá isabb, minek következtében a bátrabb része önállósulván, a kenyérért vivott küzdeemben mindéin, alkalmat fel fog használni arra, hogy napi szükségletét mégkeresse, minek következtében az árak leszoríttatnak, ami ugyan a fogyasztók szempontjából nem volna éppein baj, de tapasztalati tény és megdönthe.e'.len igazságú ama parasztos közmondás: Olcsó húsnak hig a leve. A szakkörök mozgolódására Budapesten a Kereskedelmi és Iparkamara kebelében megalakult az u. n. üzemi bizottság, melyinek az üzemek leszerelését célzó mozgalom az irányítása. Reméjük, "hogy a multak keserű tapasztalatain okult eme szakemberek meg fogják találni a kivezető utat, hogy az átmenet, mely a'terme'ést a hivatottak kezébe adja majdan vissza, — minden megrázkódtatás né kül történjék meg. Kü önösen meg ke

1!* tudnia akadályozni a nagymérvű mester proletárizálódást, mert ha az alkalmazotti minőségű ipari,. munkaerők háttérbe szorításával az egyik oldalon egy nagy éhező és igy elégedetlenkedő tábort tartalékolunk, a másik .olda'on pedig kialakul egy másik, az éjjel-nappal dolgozó kisemberek tábora, amelyik azonban munkája után kispolgári jólétbe sohasem, vagy csak a legritkább esetben fog jutni, akkor állhat *lő majdan egy olyan mesteri elproletarizá'ódás, amelynek káros hatásai előre nem láthatók, de amely semmi körülmények között sem lesz hasznára kétségbeesett helyzetében a társada'om békéjének. Végső kihatásában igy les/, áriaimára a rossz vágányra terelt közüzemek működése nemcsak a magánüzemeknek, hanem az egész társadalomnak is. Remé jük azonban, hogy éber vá.tóőrök még idejében lie'yes vágányra terelik az egész termelési szerelvényeket és ellesz kerülhető egy olyan katasztrófa, amelynek következményeit nemcsak az érdekeltek, hanem az ártatlanok is súlyosan szenvednék meg. tic. Közgazdasági hitei A világháború gazdasági csőd szé.ére juttatta az európai államokat A suyosan szenvedő helyzet szinte érzelmi anarchiának Jett szjüJőjévéf a népek életében. A szolidaritás visszaédesgetése Trianon óta még nem sikerült. Közfelfogás szerint az Amerikai Egyesült Államoknak volü hasznuk a háborúból, hiszen mindenik háborút viselt állajm neki adózik hadúarcban, megsegitési száimlatartozás kiegyenlítésében. Wiison elnöktől Hoover elnökig! a gazdasági zü.lésnek minden s^láját átszenvedték. Európa népei . Köztudatban .van az is, hogy Wiisonnak elnökké választása amaz igéret alapján történt, mei

v>. szerint semleges marad a háborúval szemben. Wiison megszegte; igéretét. A háború döntő szereplője í.'tt, mibői kö,érkezik, hogy| Wiison igenis tényező volt Eur^» pa népei nyuga-mának feldulásaban. Fokozza a bajt a néprajz^ aiapra helyezett tizennégy pon

n tos javaslata. Éppen hom'ok-i egyenest cselekedtek a szövetségtársak, szmte vad sznárdságba lén ve kezdtek uj éietet, a kisszövet-, ségbe társultak. • Borura derűnek kell következni, Wiison sötét alakja a ködös mult emlékei közé jut. Ahonnan az ő, beteges intrikája folytán veszedelem szakadt Európára, onnar^ most a nemes elgondolásu utód, védetmi szózata kél szárnyra és fakaszt az óvílágban hálás érzelmeket. ( Az isteni gondviselés küldötte Hoovert.. Szavára népek figyemek. Az ő elgondolása az államok életébe gazdasági javulást; \inni. Ezzei a megélhetés, nehéz-, ségein javítani. Hoover amerikai elnök nemes elgondolása a mai po i ikai mszőuek legértékesebb ter. •miéke.! Hága, Genf messae marad: — Terménykereskedőn részére kötlevéi, könyvbe kötve, zsebben hordható alakban kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Tefefon 139 . | ettől. A javuláshoz az első lé-f pést megtették. Okvetlenül követni fogja má

s is, melynek méreteit ma még senki sem láthatja.. A Békéhez a reményt fakasztó szó elhangzott. Attól függ, a kibo-( csátott galamb kap-e Európában olajágat, mellyel az Óceánt átrepülve, Hoover dolgozó asztalára téve, a munka folytatását vegye. A legmesszebbmenő közgazdasági hitelnyújtás, hitelélvezet lakik a Hoover kezdeményezésébenNem

1 jó visszagondolni a háborút szülő okokra. Politikai álnokság járta politikai táncát, mielybői posványba szédült valaimfennyi, aki csak járta. Gazdasági egységben élt országok népei ima koldussors ra jutottak. Éhezők imi'hóí, munka nélküliek százezre^ milliói átkozzák a sorsot szenvedéseikért. Pe, dig a föld, rövid két hónapot leszámítva, minden hónapban mén és szeli a kenyeret a dolgozó embernek. Nincs aratás néiküi a fökl. Most itt„ majd a föld más részén aratnak; de írjindig folytontartó a kenyérszelés munkája. A tudománymivelőfí gondoskodnak munkaszerszámokról, közlekedési eszközökről, melyvkkel a föld termése elszállítható lehessen mindenüvé. És még*

3 tömérdek a zúgolódó, az éhező, a munkára leselkedő. Hol és miiben van a hiba? A gyü^lködésben, a szertelenségben, a népek közé állított szeretetlenségben. Hiúságért! Egyéni hiúság játszik szerepet a nagy tülekedésben. Az Amerikából felénk hangzott szó tulajdonképpen börtönajtóról akarja letépni a bilincset. Ahonnan segítettek felrakni, jó jel, hog

v onnan nyújtanak jobbot annak leszedésére. Háborús terhektől szabadítani, majd mertteíiteni az országok népeit: ebből származik a közgazdasági hiteleknek javunkra fordulása. Sok sző esett a képviselőválasztások ideje alatt gazdát, iparost kereskedőt megsegítő olcsó hitelnyújtásról. Meg arról, hogy személyi, erkölvsí hitel, azaz: táblázatm'entes kölcsön is álljon a reá szorultak számára készen. Az ily méretű hitelnyújtáshoz' is a Hooverféle elgondolás európai fogadtatásának mikéntje egyenes}theu az utat. Hitelnyújtás, liitelbirás, közgazdasági erőforrások. Munka, boldogu'ás, élet jósághoz hozzávezető üzemtervezet. Ide keii nevelődni egész társadalon; elgondolásunknak. \ Száll.tsák le a gyümö'cs vasai szál irtásának díját A Tiszántúli Mezőgazdasági Katokára a kerületében nagy tömegben termesztett és eladásra kerülő kertgazdasági termékek vasúti szállítási dijának mérséklése iránt előterjesztést tett a mi- kir. kereskedelemügyi miniszternél. Az a helyzet ugyanis, hogy a buza gyenge értékesítési lehetősége Imiiatt gazdáink nagy területeket dinny-u és más kertészeti termékek termesztésére fordítottak s igy különösen nagy mennyiségű görögdin. nye tciaaés kerül jelenben értékesítésre, aminek túlnyomó része Budapestre irányul. Már a nagy mennyiség is, leszállítja az árakat, a vasúti fuvardíj pedig oly Magas, hogy a termelőnek kellene ráfizetni. A nvai Vasúti fuvardijakat egyharjm&dára keli leszállítani, hogy • az értékesítési Ehetőségek me* ' lett ne fizessen rá a termelő. , 1 Ezért kérte a Tiszántúli Mező-, I gazdasági Kaimara, hogy a dinnye, gyümölcs és főzelékfélén .jelenleg érvénybqn lévő vasúti fuvardíja legalább annak 30 százalékára szál Jittassék le. Értesítők szemléje IV. A Kossuth reálgimnázium értesítője Értékes, komoly és eredményekben gazdag esztendőről számol be az ev. Kossuth reálgimnázium idei Értesítője, amelyet Zvvick Vilmos helyettes igazgató szerkesztelt. Az első oldalon »Kossuth Éajos emléke isko.ánkban« cimmél hatalmas több oldalas cikk kezdődik, amely Zvvick Vilmos szakavatott tollát dicséri. Ezután dr Belohorszky Ferenc számol be az elmúlt év legnagyobb eseményéről: A Bessenyei önképzőkör Bessenyey kiadásáról. A VIII. osztály lelkes diákjai a hetedikesek támogatásával saját kö.tségükön adták ki Bessenyei »Kisebb kö.teményei«-t, amiről lapunk hasábjain több izben elismeréssel emlékeztünk meg. Országos) elismerést vivőt; ki ezzei magának a gimnázium ifjúsága. A következő cikk az isko'a múltját ismerteti rövidén, majd az elmúlt iskola-év történetőről kapunk világos képét. Vitéz Dengelegi Lajos megvá.t az intézettől, a'klasszika—fi ológia tanszék megszűnt, helyette német—magyar tanszéket szerveztek, amelyet dr Belohorszky Ferenccel töltöttek be. A tanításmunkája az elmúlt évben nem volt zavartalan, Teltsch Kornél igazgató egészségi állapota miatt hossizti pihenőre kényszerült, helyettesítésére Zvvick Vilmos nyert megbízatást. Ugyancsak sulyós beteg volt <dr Gacsályi Sándor, valamint Ko-zák István, ákit egy esztendőre szabadságoltak. Helyettesítésüket í'échy Sándor, Bácskai József, Mo.nár Rózsii Barucha József vállalták, míg a cserkészparancsnokságot Máczay Lajos vette át. Megvá.t az intézettől Kónya Gábor reí. hitoktató, 'utódja Mo.nár Sándor Jett. Tanári és szülői értekezleteken foglalkoztak a gyermeknevelés problémáival, nagy súlyt fektettek a vallás erkölcsi nevelésre. Az erkölcsi vonatkozású beszédet Máczay Lajos mondotta. A tanulmányi -eredmény és a fegyelem mintaszerű volt. Az államsegélyekről, hivatalos látogatásokról, az egészségi állapotról, iskolai ünnepélyekről, nevezetes dátumokról és a tanulmányi kirándu ásókról Számol be a cikk. Az isko.a főhatóságát, a tanári kar névsorát, munkakörét, társadalmi és irodalmi munkásságát, az elvégzett tananyagot, az iskola szertárainak anyagát, a könyv tárakat, az ifjúsági egyesüetek működését ismeXetik ezután. Hossjzu •cikket szentel az Értesítő a Nyiregy -házi Öreg Diákok Egyesü etének. Foglalkozik a Rothermere Diákotthonnal, a jutalmazásokkal és Segélyekkel és az érettségi vizsgálatokkal. ; p

Lf

i A tanulók névsorát, előmenetelét és a jövő évi tájékoztatót közli még a kitűnő kiállítású Értesítő, amely egy eseményekben gazdag iskolaév munkájáról Számol be. És itt • kell megemlékeznünk Schárbert Ármin tanár munkásságáról, aki ez év folyamán németre fordította a közoktatásügyi minisztérium megbízásából »A magyar tudomány politika a'apvetése« című munka természettudományi fejezeteit, valamint Gebhardt Antal: • Adatok a 'Buprestidák külső alaktanához« e. munkáját. — 1.8 fillérbe kerül egy darab memorandum és egy darab boríték <•égnyornással ellátva, 1000—1000 darab 'rendelésnél a Jóba-nyomdá'Jha'ul