Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-18 / 160. szám

Ma : Közgazdaság Áwm lOfülér, Nyíregyháza, 1931. julius 18. # Szombat JLiXX évfolyam, 160. sz. T m ElSfiaretési írek helyben ét vidéken : íijSX fcéra 2 P 50 !. ~ Negyedévre 7 P 50 f. IC6t«9í srtvise löknek tanítóknak 20°/» srigedmény msAitt ár«: hétköznap 10 !., vasárnap ISI. Alapította: JOBA ELEK Falelös acerkeutő: VERTSE K. .ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Poatacbeque WM Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. A kormány július 27-ig átmeneti időt léptetett életbe, amely alatt a betétek öt százaléka adható ki A m. kir. kormány, tekintettel arra, hogy egyrészt a németorszá­gi helyzet még nem íisztázódo'tt, másrészt a kincstári jegyek kibo­csátására vonatkozó tárgyalások még nem nyerhettek befejezést, a három napos szünet megszünteté­sévei megtartott minisztertaná­ván gróf miniszterelnök elöklé­sével megtartott mai miniszterta­nácson elhatározta, hogy hét nap­ra, bezárólag julius 23-ig Szóló olyan átmeneti időt léptet életbe, amely lehetővé teszi, hogy a gaz­dasági élet minden megrázkódtatás­tól mentesein, egész normális me­derbe legyen visszavezethető. Evégből a kormány szükségesnek tartotta : 1. hogy a nemzetgazdaság cél­jára szükséges erők fenntartása ér­dekében a pénzintézetek igénybe­vételének bizonyos határokat szab­jon; 2. hogy a pengőnek idegen pén­zekre való átalakítását és idegen pénznemekben teljesítendő fizeté­sek teljesítését ebben az átmeneti időben a Nemzeti Bank megítélé­sétől tegye függővé; 3. ezeket az intézkedéseket szi­gorú büntetések védelmi szankció­ja alá helyezi. Remélhető, hogy a gazdasági kö­rök ezeket a z intézkedésekig is, ugy, mint az eddigieket, teljes nyu­galommal fogadják annál is in­kább, hogy e kivételes állapot mi­nél gyorsabban meg legyen szün­tethető. Bethlen miniszterelnök a minisz­tertanács határozataival kapcso­latban az MTI munkatársa előtt az alábbi nyilatkozatot tette : — A most kiadott rendelkezés tisztán átmeneti jellegű, hogy a kormány a betéteknek ez alatt az átmeneti idő alatt csak egy rész­letét engedi igénybe vétetni, hogy ennek megfelelően a külföldre történő kifizetések átmenetíeg ugyancsak korlátoztatnak, nem­csak a gazdaság általános érdeké­ből, de a betevők és más hitelezők érdekéből is történik. A kormány ezekre az intézke­désekre, amelyek a gazdasági éle­tet lényegesen megszorítják, azért határozta el magát, hogy az átme­neti idő alatt minden inflatorius je­lenség megakadályoztassák és ily­módon ugy a betéteknek, mint a külföldi követeléseknek aranyérté­ke feltétlenül biztosittassek. Rossz­akaratú, sőt egyenesen lázító hí­resztelés az, mintha a kormány a betétek tervezett fokozatos felsza­badításával azoknak az államok­nak részére való bármiiyen igény­bevételére gondolna. Ennek folytán felszólítom és fel­kérem az egész magyar közönsé­get, hogy azt a nyugalmat és bi­zalmat, amelyet a nemzet egyete­mes érdekében hozott intézkedé­sekkkel szemben eddig tanúsított, egységesen továbbra is tartsa fenn és őrizze meg, mert ez a nyugalom és biztoság érzet egyedüli eszköze és biztositéka annak, hogy a nem­zetközi helyzet folytán előállott ne­hézségek leküzdhetők legyenek és a normális viszonyok minél előbb helyreállíttassanak. A betétek öt százalékát adják ki. A m. kir. minisztérium 1931. évi 4100—ME. sz. rendelete ki­vonatosan a következő á;meneti in­tézkedéseket tartalmazza: A bankok s hitelszövetkezetekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek a betétek öt százalékát, de legfeljebb ezer pengőt fizetheunek ki 1931 julius 23-ig bezárólag. Az alkalmazottak fizetését és az üzem fennmaradását veszélyeztető egyéb kiadásokat fedező összegek azonban koriát'anul kiszolgáltathat­ják, ha a j ogosult hiteltérdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő ösz­szegre ezek miatt van szüksége. — Ugyanez áll fenn a közüzemek használatáért járó dijra, a szemé­lyes munkateljesítményekre irányu­ló szerződésekből eredő 500 pengő­nél nem nagyobb költség és díjtar­tozásokra, záloglevelekre, nyugdi­jakra, adó és egyéb köztartozások­ra, fuvardíjra és vámra. Intézkedések az adósok kötelezettségéről. 2. §. Az alatt az idő alatt, amely alatt az adós kötelezettségét az 1. §. rendelkezései következtében, nem teljesítheti, a -váltó kereskedelmi utalvány, közraktári légy és csekk tekintetében á -fizetés végett bemu­tatás és a kifizetés hiánya miatt fel­vett óvás tekintetében pedig az 1908 évi 58. t.-c. 17. §-ában emii­tett igazolás is hatálytalan. Váltó tekintetében az 1. §. 1. bekezdésben megszabott idő alatt az 1876. évi 27. t.-c. 25- és 29. §-aiban alkalma­zott biztosítási visszkereseteknek helye nincs. Oly tartozások tekinte­tében, amelyek után kikötés alap­ján, vagy törvénynél fogva "kamat jár, a kamatot az 1. §. 1. bekezdé­sében megszabott időre is lehet számítani. A nem kamatozó tarto­zás után törvényes kamat számitha­tó. A lejáratkor való nem teljesítés esetére bármilyen módon megálla­pitott jogkövetkezmények nem ál­janak be, ha a szolgáltatást az ad^s a jelen rendelet miatt nem teljesí­tette. Az az idő, amely alatt az (adós a jelen rendelet miatt nem tel­jesíthet sem az elévü'-és idejére, sem a jogok érvényesítésére, vagy fenntartására megállapított határ­időbe, nem számítható be, ha az. akinek az 1. §-ban meghatározott pénzintézettel, céggel szemben kö­vetelése áll fenjn', s a fennálló kö­telezettséget kellő időben azért nem tudta teljesíteni, mert a pénz­intézettől, vagy cégtől járó követe­lést a jelen rendelet miatt nem kapta meg, ezzel késedelmes hite­lezőjével szemben kimenthető. Az 1931. évi julius 13-án lejárt vál­tók tekintetében az óvási határidő, julius hó i8ián, a 14-én lejárt váltó teluntettében julius 20-án, a 15-én lejárt váltó tekintetében julius hó 21-én, a 16-án lejárt váltó tekin­tetében julius 22-én kezdődik. — ugyanez áll a kereskedelmi utal­vány, a közraktári jegyzés a csekk tekintetében Is. 4. §. A pénzintézetek és hitel­ügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cége'fc arra a rendeletre való hivatkozással nem tagadhat­ják meg a jogosult olyan rendelke­zésének foganatosítását, amelynél fogva a betétkönyvön, folyószám­lán, vagy csekkszámlán jóváirassék. vetelésékbői valamely összeg ugyan annái az intézetnél", vagy cégnél az 1931. évi julius 17. napján már fennállott betétkönyvön, folyószám fán, vagy csekkszámlán jóváirassék. A betétszámla összegének az ilyen átutalások következtében megvál­toztatása a jelen rendeletben mag­határozott rendelkezőjog szem­pontjából nem jön figyelembe e te­kintetben a betétszámlának az! 1931. július 17. napján fennállott összege az irányadó. A deviza forgalom szabályozása §. Az 1931. évi julius hó 23-ik» napjáig bezárólag külföldi fizetési eszközökben fizetéseket csak at Magyar Nemzeti Bank utján vagy hozzájárulásával* -szabad teljesíteni és pengő összeget külföldi fizetési eszközökre csak a Magyar Nemzett Bank utján vagy hozzájárulásá­val szabad átváltani. A Magyar Nelmzetf "Bank jogosult olyan ese­tekben, amelyekben a közérdek megkívánja, a külföldi fizetési eszközökre való átváltását 1931. évi julius 24. napjáig elhalasztani, avagy a halasztásra engedélyt ad­ni. Ha az adós jelen szakaszban foglalt rendelkezések folytán fize­tési kötelezettségének nem tehetne eleget ,neim esik késedelembe eb­bői az okból, mert "kötelezettsé­gét az 1931. julius 17-től 25-igteri jedő idő alatt nem' teljesítette, j Büntető szankciók 8. §. Amennyiben a cselekvés súlyosabb büntető eljárás alánén^ esik, kihágást követ ei és két hó­napig terjedhető elzárással ''bün­tethető az, aki az 1. §-ban megál­lapított rendelkezési jog' korláto­zását kijátssza, vagy aki a 7. §-ban foglalt tilalmat megszegi. A tiltott cselekmény tárgyául szolgáló pénz­összegeket el" kell kobozni. 1 Németországban enyhült a feszültség Pánsbói jelentik: A Petit Pá­risién irja ,hogy a legutóbbi 24 óra alatt nemcsak Németország, hanem Anglia és több középeuró­pai "állam pénzügyi helyzete is rom­lott. A pénzügyek rendezésének problémája nemcsak "Németorszá­got érinti, hanem az már európai, sőt bizonyod mértékig amerikai problémává nőtt. A német nagykövet tegnap kö­zölte a francia külügyminisztérium­mal, hogy a német miniszterek sür­gős látogatást óhajtanak tenni Pá­risban. Ennek a hirnek francia kormánykörökben nagyon meg­örültek és még délután elment a meghívás Berlinbe. Most már re­méli ,hogy lehetséges lesz a megegyezés és így egész Európa imiegmenekül A súlyos válságtól. , Londonból jelentik: A londoni vezetőbankházak megállapodtak abban, hogy az amerikai bankok­kai egyetértésben megakadályoz­zák a németországi tőkekivonást és a Németországnak tett bankajánla­tok hatályban maradnak. ; A sajtó megkönnyebbüléssel ál­lapítja meg, hogy a német válság enyhült, amiben nagy része van a kormány életrevaló, erőteljes in­tézkedéseinek és a német nép jó­zan magatartásának. A pénzügyi világ bizalmát növeli áz a körül­mény is, hogy az Angol'Bank óriási aranyveszteségei' ellenére sem emel te a kamatlábat, a francia tőke további kivonása ellenére sem. • Pertinax a Daily Telegraphhan irott cikkében nem titkolja, hogy Lavai francia miniszterelnök csak ug>' egyezett bele a Iondoini érte­kezlet megtartásába, hogy ha előbb a német államférfiakkal sikerül a megegyezés. Arról van szó, hogy Folytatása a <•. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents