Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-31 / 121. szám

14 1931. május 31. A harminckettes ház REGÉNY. 18 Irta: Tartalíyné Stima Ilona. És Vidovich... vele csak ennyi elszámo­lása lenne? Hogy tanult a cinizmusából? Vidovich megtagadta a saját cinizmusát s élete nagy eseményét most gyűri le, most birkózik vele Boriska szeme láttára. Vido­vichnak kevés szava van a nőhöz. Ő mindég az emberhez szól, mikor Vajda Boriskával beszél. Itt téved. Nem ismeri a szerelem stílusát. Kínlódásait belül éli meg s pár erő­teljes szó nem elég igazságának elhitetésére, nem elég arra, hogy egy semmi mással nem törődő érzést váltson ki. Nem foglalja le a leány minden gondolatát, csak azokat a a perceket, melyeket vele tölt. Vidovich nem tud suttogni és talányokat röpíteni plilantá- j saival a nő szívébe, hogy az gondolkozzék! j azok jelentőségén. Igy számolt el önmagával Vajda Boris­ka. Valami még nyitva maradt s bizonyta­lanul meredezett felé, de nem mert odaérni, hogy számadásait lezárja. A kényes és zava­ros fogalmakat megfejtetlenül hagyta. Igen, a Sors. , ,) A Sorsot úgy sem lehet kizárni a já­tékból. Az minden bizonyosság mellé kér­dőjelet tűz. Ideért Boriska a gondolatával, mikor a; fiatal Kotsisné jött be. — Kedves kisasszony, ha meg nem séi« tem, fogadja el tőlünk ezt a csekélységet! Egy kis csomagot adott át. Boriska kibontotta. Egy csöppnyi, rézből való antik óra volt. Karcsú oszlopokon állott s a tetején egy fehér márvány gömbön ugyancsak réz­ből való sas á llott kiterjesztett szárnyakkal. Az alsó lapjában, melyen az oszlopok állot­tak, finom apró betűkkel latinul volt bevésve: »Ne számold a perceket, de élj!« A muló idő mérőjére valaki följegyezte figyelmeztetését, a bölcs figyelmeztetést, mely csupán a jelent tartja valóságnak. Valami fölrémlett Boriska előtt. Erről az óráról beszélt neki valaki... a kis márvány gömbről... s a latin felírásról. On­nan érti a jelentőségét is... Ez az óra... ez az óra... valaha a Walteí László édes apjáé volt. Megfordította a kis órát. És az alján megtalálta a bizonyosságot. Elég ügyetlenül, látszott, hogy nem hozzáér­tő kéz munkája, egy W. és egy L. betii volt belevésve. Az öreg Walter is László volt. Meglepetéséből magához tért s mintha percek alatt visszaélte volna Walter Laci gyermekkorát, aki mesélte erről az óráról, hogy mennyire szerette volna elkérni édes­apjától játéknak. S hogy az órát soha ej nem érhette, mert mire az övé lehetett vol­na, édesapja odaajándékozta egy orvosnak, aki betegségében különösen gondolt vele. De hogyan került akkor az óra Kotsis birtokába? Mig gondolkozott, közben banális szókat mondott a fiatal asszonynak, mert úgy érezte, hogy nem kell elmondania senkinek az óra. érdekes eredetét. Talán... Vidovichnak?... Nem. Neki sem. Akaratlanul is társat érzett az órában. Most már ketten élnek »nélküle«. Ha rendben menne az élet, most mind a ketten az övéii lennének. A Walter Lászlóé. — Végtelen örömet szerzett vele Ellikel Ilyen szép ajándékot... hogyan is érdemel­tem?! — Mintha újra születtünk volna a maga jó lelkéből, kisasszony. Jöjjön el majd egy­szer hozzánk, a mi kis hajlékunkba... — Azt hiszem, túlzás, hogy mindent ne­kem köszönhetnek. De el fogok menni. Nem úgy lépek be, mintha én teremtettem volna kis otthonukat és nyugalmát, hanem, hogy érezzem benne magamat, hogy az én ottho­nom lelkével összemérjem. Nagyon boldo­gok? — Igazán azok vagyunk. Imre egy ope­retten dolgozik most, azért hozom el ide nagyanyóhoz a babát, hogy ne zavarjuk őt. — Persze, persze, — mondta Boriskai inkább önmagának, — nem élte ki magát s a forrongó energiák gyötörték idegeit. Az egyszerű asszonyka gyermekéletü lel­kével megsem értette jól Boriska szavait. De tudta, hogy az Imre tehetségére vonatkozik, amit mondott s ez elég volt arra, hogy sze­mei fölgyúljanak. Minden értelem a szerel­mében élt ennek a kicsi asszonynak. Az ura nem is kívánta másformának. Ha együtt voltak, csak a szivükkel gondolkoztak s gyer­mekük nyelvén beszéltek. Most Vidovich lépett be és komoran kö* szönt. Kellemetlennek találta Kotsisné jelenlé­tét. Ahogy jött, egész úton a Vajda Boriska szájára gondolt. A szájára, ahogy beszél s ahogy bevan zárva. A friss szinére, izgató formájára és izére a csóknak, melyet az a száj adhat. Egészen közel érezte, mintha előtte biborlana izzón, illatosan s a kívánság erejével. Ugy érezte, hogy egyedül fogja találni és majd hozzáhajlik és megcsókolja a száját, mielőtt tiltakozhatna. Ez egész úton oly természetesnek tünt föl, hogy már a valóságot érezte benne. Most balga gondolattá zsugorodott, os­toba érzelgősséggé, ami nem méltó hozzá. Egy ilyen nagy érzésből egyetlen csókot átélni? Semmit. Boriska a kis antik órával dicsekedett. Vidovich a kezébe vette. Elolvasta a latin sort s mosolygott!* Megnézte az első lapját s nagyon komolyai? Boriskára nézett. Túl a szeme csillanásában, a lelke legmélyébe. — Nagyon érdekes ez az óra... hány kéfe remegése rezdült át anyagán... — mondta. (Folyt, köv.) Épül az olimpiai falu Amerika mérhetetlen gazdagsá­gáról csak az ujságtudósitásokbói van fogalma annak, aki még nem járt ottan. Amerika az az állam" amely semmi pénzáldozattól sem riad vissza, hogy minden téren biz­tositsa magának az elsőséget. Ame­rika kapta meg az 1932. évi olirn­piász rendezési jogát. Los-Angeles­ben, ebben a földi paradicsomban rendezik meg az olimpiászt olyan keretek között, amilyenről Európá­ban ma álmodni sem lehet. Külön olimpiai falut épitettek fel> ahoi minden nemzet fiait vendégül látják a legfényesebb keretek kö­zött. Tulajdonképen nem is falu ez, hanem valóságos város, amelyet igen eredeti ötlettel kaliforniai stí­lusban építenek fel. Külön szállá* solják ei a nő és külön a férfi olimpionokat. A nők a Kalifornia egyetemen kapnak lakást, az olim­piai falu a férfiak számára épült. A falu egy négyzet kilométer terü­letü, külön fennhatóság alá kerül. Lesz itt telefon központ, távírda stb. és a nemzetközi falu ügyeit külön igazgatóság intézi. 800 kis faépületet emelnek, minden házban két szoba van, egy-egy szobában két-két versenyzőt helyeznek el. A házakhoz fürdőszoba is tartozik. Idegen nem léphet be az olimpiai faluba, elsősorban a nőket tilt­ják ki onnan. Az atléták is csak engedéllyel hagyhatják ei városuk területét. I ' ' \ Az igazgatóság gondoskodik az atléták szórakoztatásáróól is, — Hollywoodba, a hegyek közé stb. rendeznek kirándulásokat. Hatal­mas imoziépületek lesznek a falu­ban és külön atléta strandot épí­tenek. Kitűnő étkezésben fesz ré­szük. Minden nemzet fiai saját íz­lésüknek megfelelő koszton fognak élni. Az ellátás naponta két dol­lárba kerül fejenként. Az újság­írók, kísérők stb. két és féi dol­lárt fizetnek, de kaphatnak 5 dol­láros ellátást is. Az amerikai vonatokon külön olimpiai járatokat in'ditanak, eze­ken száz dollárba kerül oda - és vissza az ut. Természetesen háló­kocsit is bocsájtanak a versenyzők részére, nehogy kondíciójuk meg­romoíhassék. Nagy kedvezménye­ket nyújtanak a hajóstársaságok is. Az olimpiai falu klímája kitű­nően megfelél az európai éghajlat­hoz szokott olimpikonoknak. Ma­gaslati fekvésű, tengerparton van­Speciális bútorokat készítőnek az olimpiai falu számára. A konyhá­kat a legmodernebb követelmények nek megfelelően szerelik fel. Min­denütt hideg és meleg folyóvíz van. A városban lesz menetjegyiroda is. De nem feledkeztek meg a z egészségügyi követelményekről sem. Orvos, mtentők, minden ren­delkezésre áll. Mint említettük már, a hölgyek nem az olimpiai faluban fognak iákni, őket a Kalifornia egyetemen helyezik el. Az egyetem 5 percnyi­re van az olimpiai parktól, tehát a hölgyekre nézve ez különösen ké­nyelmes. Nagyszerű tornatermek, fürdőszobák stb. állnak a höfgy­atléták rendelkezésére és termé­szetes, hogy az ő szórakoztatásuk­ról is gondoskodás történik. Fantasztikus az az összeg, amit Amerika a 'fos-angelesi" olimpiász megrendezésére szánt, igaz, hogy még soha seim volt ilyen nagy mé­retű és modern olimpiai keret. Eb­ben Amerikáé a pálma, de remél­jük, hogy az atlétateljesitmények Európa diadalát fogják hirdetni. yapjut KÜLFÖLDI GYAR MEGBÍZÁSÁBÓL LEGMAGASABB ÁRON VÁSÁROL, ELŐLEGET FOLYÖSIT, ZSÁKOT AD: Kende András terménykereskedő irodája 3272­Bethlen-utca 2. I. emelet. Telefonszám 95 és 56. A Nyjregyházi Iparos Ifjúság I Önképző Egyesülete . • MEGHÍVÁS. A Nyiregyházi Iparos Ifjúság Önképző Egyletének 1931. junius 7-én, vasárnap d. e. 10 órakor az Ipartestületi székház emeleti kis termében tartandó évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghivja az Elnökség. Nyiregyháza, 1931. május 25. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés. 2. Az évi zárszámadás és költ­ségvetés bemutatása. 3. Tisztikar megválasztása. 4. Esetleges indítványok. Egyben felkérjük egyesületünk t. tagjait, hogy a mult évi hátra­lékos tagsági nyugtákat f. hó vé­géig kiváltani szíveskedjenek. Az elnökség. Okvetlen és pontos megjelenést kérünk! 3595-1 — A fővárosi lapok előfizetőit kérjük, hogy a kézbesítésre vonat­kozó esetleges panaszaikat szíves­kedjenek bejelenteni az Ujságbolt­ban. 3x 5976 — 1931. vght. sz Árverési hirdetmény kivonata. A budapesti kp. kir. járásbíróság­nak 432215—930. sz. alatt kelt kie­légítési végrehajtást rendelő végzése folytán Egyesült Gép- és Fémáru­gyárak r. t. javára 602 P 36 f. tőke s jár. erejéig 1931. évi január hó 21. napján végrehajtás utján le és felülloglalt és 1332 P-re becsült ingó ságok u. m.: szobai bútorok, varró­gép, pénzszekrény, stb. a nyiregyházi kir. járásbíróságnak Pk. fenti sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nagyhalász községben 1931. évi junius hó 3. napján d. u. 2V2 órakor nyilvános birói árverésen elfognak adatni. Nyiregyháza, 1931. április 30. LABAY ANTAL 3608 kir. bir. végrehajtó­Nyomatott Jóba Eleií lapfulajdonos könyvnyomdájában Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents