Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-17 / 13. szám

4 rejtegett a lakásán ?« »Igenis« — mondok — aszt hogy ezeket a leveleket rejtegettem, elismerem de ennél többet nem. »E!ég ennyi 'is. Hunnan szereszte ?« »Bonta urtói Nyíregyházáruí.« Ki az a Bonta? »Nem ismerem személösen csak annyit tudok, hogy valami Malter Gézának, vagy hogy a csudába hijják?« »Ugy? Malter Géza? írjuk be.« »Hát osztán a dolog milyen uton került magához ?« »Posta hozta« — mondok. »Ugy? Még súlyosabb kihágásl« De finánc urak iszen nem csak nekem gyütt, de a faluba tudok legalább hatot, aki'kapott — mondok. »Ah! — Ugy? Akkor itt egy egész belcsempészetrői van Szó! Diktálja csak azokat akikről tud.« »Először is itt van a pap« — mondok. »Lehetetlen!!« »Akár meg is esküszök — mondok — külömben is a postás megtudná mondani u osztotta szijjel.« »Hát egy-csomagba jött ?« »Hát persze, csak nem bolond külön küldeni, összeköti egybe, oszt ict a Postán szijjel bsszák.« »HalIatIan!« Azut oszt még bediktáltam vagy öt nevet minekutánna aszongyák hogy irjam alá a vallomást. »Mondok: aszt mán nem! Nizzik meg a zurak a leveleket élőbben.« Kicsimbókolják a stirimfüt, vágnak egy dtronyos pofát, azut oszt dühbe gyünnek, hogy én üket becsapt

am, hogy ezért én megjárom igy meg ugy. i »Én nem szedtem rá az urakat —< mondok — az urak követelték a levelet rajtam, én montam hogy Bonta ur kütte meg hogy nem pipáltam beiőre meg hogy a postán gyöttek.« Jö ideig csóválták a nyakravalót aut oszt elmentek. A zeset pedig onnan gyütt hogy ez a zakasztófára való Antal szomszid áttérült hozzám szóvetni á magasságos politikám oszt neki is feltűnt a stirimfli a gerendán. Én meg tréfásan odavetettem neki a szót »hogy néhány levelet szárajtok.« Így került a fináncokho. De ennek is Bonta ur az oka, merha vadonatúj leveleket írna, nem tettük vóna a régit a stirimfh szárába. Eddig a. U. í. De még ideírom a zutolsó iratba hogy el ne tessen felejteni megírni hogy mi a baj van Bonta úrral, mert a zasszony kiszedi a szememet. Mindezeknek utánna maradok a Főzujságfirkáló ur tisztelője 1931-be januárba nem tudóim hanyadikán. Magyar Miska csizmadiamester Vasmegyerrül. Az sajtóhibákat a Póstán lopták belel! Halálos végű gázolás Békésről jelentik: Kiss Sándor békési fiatalember kerékpáron haladt a lejtős országúton s meg Mcart előzni "egy előtte haladó teherautót. A kerékpár kereke az autó előtt megcsúszott s olyan szerencsétlenül esett a súlyos teherautó alá, hogy az autó kerekei átmentek Kis Sándoron. Beszállították a gyulai kórházba, ahol azon ban rövid szenvedés után belehalt sérüléseibe. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenség okozója maga Kis Sándor volt. Mrioix. 1931. október 16. Házasságvédő ügyvédeket neveznek ki Rendkívül megnehezítik a válást A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény, mely ezév január elsejétől érvényben van, intézkedéseket tartalmaz a válások megnehezítéséről. Eddigelé igen könynyü és gyors lefolyású volt a válás, az uj törvény azonban rendkívül megnehezíti ezt. A válások — országos statisztika szerint —, egy esztendő lefolyása aaitt, éppen duplájára szaporodtak, az emberek, akik egész életre ha majd a válás megnehezül, majd sokan visszarettennek a válástól, számítva arra, hogy az eljárás igen hosszadalmas lesz. A válások megnehezítésére úgynevezett házasságvédő ügyvédek kinevezését irja elé az uj törvény. Nyíregyházán is több házasságvédő ügyvédet neveznek ki. A kinevezést az ügyvédi "kamara foganatositja és rövidesen sor kerül erre, ugy, hogy februárban a bontópereknél már a fgadalomat tettek egymásnak, ki- I házasságvédő ügyvédek is szerecsiny okok miatt válnak. Most ' peím fognak. Miniszteri elismerés a pedagógiai szemináriumokon kifejtett tanitói munkásságért Szabolcsvármegyében országos viszonylatban is feltűnő hatással indultak meg a kitűnően szervezett pedagógiai szemináriumok, amelyeken a tanítóság megismerkedett az uj népiskolai tanterv szellemével 'és módszeres eljárásaival. A szemináriumok a rendkívül értékes mintatanitásokat mutatták be, amely mintatanitásokat Tesléry György dr. kir. tanfelügyelő vezetésévei a tanítóság könyvalakban is kiadta. A mintatanitások terén a szemináriulmi munka első évébau. az 1929—1930. évben kitűnt tanítók közül Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter vitéz Derencsényi Miklós nyíregyházi róm. kath., Ben kő György buji ref. tanítóknak és Baán Lajos kisvárdai állami igazgató-tanítónak elismerését adta tudtul. A kitüntetés három rniély tanítóiéi ék értékeit hangsúlyozzák és díszére válnak vármegyénk nevelésügyének. POJLflJLO üOZGi Pénteken—szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az elejétől végig színes, hangos operett film. A hang és szinfényképezés csodája A SASOK ÉNEKE Lehár Feíenc „Ci?ány szer elem" zenemotivu mainak felhasználásával LAWRENC TIBBETT a világ legnagyobb baritonistájával. Az óriási sikerre való tekintettel jegyekről alánlatos előre gondoskodni Hétfőtől: C1RKUS KID Eárolyi külügyminiszter genfi látogatásai Genfből 'jelentik: Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter Tánczos Gá bor és Winkler István osztálytanácsos, gazdasági szakértő kíséretében látogatásokat tett a népszövetségi és nemzetközi munkaügyi hivatalok vezető tisztviselőinél. — Mindkét helyen kitüntető szivéljes séggei fogadták a külügyminisztert. Szabolcsvármegyében hatvanhét kereskedő vett részt a Magyar lét-en rendezett kirakat versenyen A kereskedelmi és iparkamiara rövid jelentést adott ki az október 18-tól 26-ig terjedő Magyar Hét ről. A jelentés, amely a Kaimiara. november 6-1 közgyűlésének jegyzőkönyvéből "készült kivonat, a következőket mondja a Magyar Hét eredményéről: < 27.818—1930. Az 1928. évi november hó 3—11. napjai között tar tott első Magyar Hét rendezését külkereskedelmi mérlegünk folyvást növekvő passzivitása tette szükségessé. A második »Magyar Hét« megrendezését a munkanélküliség elleni küzdelem tette elodázhatatlanná. } 1 j A munkanélküliség, a súlyos gaz-' dasági válságok eredménye, tm)a, mondhatnánk világjelenség. Ma a közgazdasági élet legnagyobb problémáját képezi ennék megszüntetése. Ezen bajok orvoslásával azonban nekünk a többi államoknál is fokozottabb gonddai keli foglalkoznunk, akik megcsonkításunkkal már amúgy is tetemes vérveszteséget szenvedtünk. A mi nehéz gazdasági viszonyunk két főokra vezethető vissza. Egyik az, hogy a mezőgazdaság teftaíuényeit és termékeit nem tudjuk meg felélő módon értékesíteni, tnásik az, hogy ipari üzemeink nincsenek kielégítő módon foglalkoztatva. A munkanélkülieknek munkaalkalomhoz való juttatásával egyrészt előmozdítjuk a hazai mezőgazdasági termények könnyebb értékesítését, mert a munkanélkülieknek munkaalkaromhoz juttatása fokozza a fizetőképes fogyasztók számát, másrészt pedig a fogyasztóképes rétegek növelése csökkenti a suiyos gazdasági válságot. A munkanélküliek részére a mun kaalkalmat, a felesleges külföldi behozatal megszüntetése eredményezheti, mert kétségtelen, hogy az az iparcikk, amelyet külföldről hozunk be, a magyar ipari mun kás kereseti lehetőségét csökkenti és fokozza a munkanélküliséget. De a felesleges külföldi behozatal megszüntetése nemcsak a munkanélküliség elleni küzdelmet jelenti, hanem eszköz fizetési mérlegünk passzivitásának megszüntetésére is. A »Magyar Hét« hivatása felépíteni a magyar állampolgárok szivében azt az erkölcsi védővámot, mely ott akar gátat emelni a külföldi behozatalnak, ahol a vámtarifa tételei már hatástalanok, felmondják a szolgálatot. A magyar ipar pártolása csökkenti külföldi hiteligényeinket, a drága külföldi tőke használat mellőzése pedig kamatcsökkenést s a drágaság mérséklését jelenti. ; . Ez eszmék szolgálata vezette ugy a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter urat, midőn dr Kállay Miklós államtitkár elnöklete mellett a második » Magyar Hét« megrendezésének érdekében értekezletre összehívta a gazdasági érdekképviseletek küldötteit, mint az értekezleten résztvett összes kereskedelmi és iparkamarák, Gyáriparosok Országos Szövetsége, az egyes gyáripari szakmáknak szövetségesei, az Omke és a kereskedelmi szövetségek, valamint az Országos Kézműves Testület és más iparos szövetségek kiküldötteit. Kamaránkat képviselő elnökünk,, valamint főtitkárunk ezen értekezlet alkalmával mutatott reá, hogy a Magyar Hét« propagandájának csak akkor van meg az igazi haszna, ha ezt a propagandát minden esztendőben rendszeresen végrehajtják és tulajdonképen nem elégszünk meg azzal, ha minden esztendőben ,egy különösen erős propaganda hetet rendezünk, hanem azt a propagandát állandóan keli végeznünk. Reámutattak arra, hogy a debreceni kamara 1929. év őszén a magyar gyárntmányu iskolaszer és tanszerek vásárlása érdekében fejtett ki szép sikerű akciót. Kívánatos Jenné ennek mintájára a

z általános közfogyasztási és életszükségleti cikkek más-más területén, időszakont hasonló propagandát kifejtem az egész ország területén. A kitűzött cél biztosítása érdekében nem elégedhetünk meg azzal, hogy esztendőnként egy hétig reflektorfénnyel világosítsuk -be a magyar iparcikkeket, gondoskodni keli arról 'is, hogy a másik 51 hetében az esztendőnek is megvilágítsuk a közönség előtt, ha szerényebb fénnyel is, de a téjokozódást lehetővé tevő módon a magyar iparcikkek felé vezető utat. A Magyar Hét sikerét a kamara jelentése azzai is illusztrálja, hogy kimutatást közöl a Magyar Héten rendezett kirakatverseny eredményéről. Kitűnik, hogy Nyiregyházán 34, Nyírbátorban 16 és Kisvárdán 19 cég vett részt a kirakatversenyben. • j 1 i \ A megrendezett Magyar Het-ek — állapítja meg végül a kamara — a haladás útját járják. A kitűzött cél még messze van. Tudatában vagyunk annak, hogy a Magyar Hét eszméjét csak lassan, lépésről-lépésre haladva lehet minden ember szivébe és agyába bevésni. Tudjuk azt, hogy a megvalósítandó célt csak SZÍVÓS, kitartó és energikus munkával lehet biztosítani. Ez a tudat azonban a cselekvési készség fokozására, a cselekvési képesség növelésére szolgái, mert a célért küzdő segítőtársak hatalmas tábora s önzetlen munkájá biztató jei arra, hogy ei kell 'következni annak az időnek

; midőn egy évben 52 Magyar Het-et ülünk, a magyar szivekönkéntes akaratának elhatározása folytán, mely valóra váltja a szebb és boldog magyar jövőt. A kamara vezetősége ehhez amunkához kérte a múltban s kén a jövőben is a Magyar Hét eszméjét megéértők hathatós és Önzetlen munkálkodását! ' .1