Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-31 / 121. szám

1931. május 31. Tavasz Irta: Mayer János m. kir. földművelésügyi miniszter A hosszú tél után végre is meg­nyílt a gaz'dasági növénytermelési meleg félesz'tendeje. Remélem nem­sokára odáig halad mezőgazdasági termelésünk, hogy jelentőség te­kintetében nem lesz különbség a gazdaember nyara és tele között. Hiszen már most is egyformán fon­tos a téli és nyári munlria a szarvas­marha, 16, sertés, juh, baromfi és tojás termelésre, tejgazdaságra, pincegazdaságra, téli gyümölcs ér­tékesítésbe nézve. Sőt az állatte­nyésztés és termékeinek értéke és haszna máris túlhaladja eddig leg­fontosabbnak tartott szántóföldi terményeink értékét és hasznát. M& a gazda szántóföldből pénzei a legsfeüköeebben és a szántóföldi ter­melés jövedelmezőségi viszonyai­nak megjavítására kell minden gon­dunkat fordítani. Sajnosan látjuk a nemzetközi ár­jegyzésekben, hogy ezekben na­gyon alárendelt szerepet játszik a magyar buza. Az úgynevezett DfcjV na-buzának alkotja egy alosztá­lyát románnal és a jugoszlávvai egysorban. Tudjuk, hogy a Tiszán­tuul a Bácska és Bánát elcsatolt ré­szeivel a balkáni államok jó buza­talajt és jó búzatermelőket is kap­tak. De ezeknek aránylag kis ter­melése nem javítja fel annyira a balkáni termelés átlagát, hogy a magyar búzát a balkániakkal egy piaci gyűjtőnév alá lehessen fog­lalni, amint ezt a "külföldön több helyen megcselekszik. Ezt, a mi trianoni sorsunkkal kapcsolatos igazságtalan elbánást azonban nem bírjuk szóbeli tiltakozásokkal meg­szüntetni, hanem csakis termelé­sünk átalakításával. Minden erővel oda kell tehát hatnunk, hogy az a husz-huszonöt millió métermázsa buza, amelyet a legjobb alföldi és alföldi jellegű talajnemek teremnek és amiből öt-tíz millió métermázsa, exportra kerülhet, már a külföldi gabonakereskedelem érdeltei szem­pontjából se lehessen a Duna-buza fogalma alá vonható. A német ír­jon: Ungarischer Weizen-ről, az angol Hungárián Wheat-ről, ne pe­dig 4 Donau-Weizen és a Danub'an Wheat egy alosztályáról. A határon tul eső magyar búza­termelők, ha képesek rá, velünk haladhatnak és szintén kivereked­hetik magukat a Balkánhoz való tartozás alól a nyugati búzapiaco­don. Részemről természetesen csak arra szoritkozhatom, hogy jelen­legi határaink között igyekezzem a búzatermelés minősegét a lehető magasabbra emelni. Öt évi kísérletezés után, már az ez évi őszi vetés idején, százezer métermázsa elsőratigu minőségű búzavetőmaggal sietek a termelő közönség támogatására, ezt a meny nyi'sé'get a következő két évben megkétszerezni, illetve meghárom­szorozni szándékozom. Ha a gaz­daközönség a földművelési kor­mánynak ezt a támogatását a le­hető legiobb és leggondosabb mü­veléssel, vetőmagszelektálással, ér­tékesítő szövetkezetek alakításával fogadja, akkor egy pár év múlva a i magyar búzának olyan kiegyenli- j tett, kiváló minőségű tömegei je- J lenhetnek meg' a világpiacon, hogy J ez a buza nem lesz a balkáni bu- j zákkal egy osztály alá vonható. É9i ez a körülmény megfelelően fog érvényesülni az árjegyzésben is. Én ezt a tavaszt mezőgazdasági termelésünk fontos átalakulási idő­szakának szeretném tekinteni. Most tehetünk újra egy lépést tejelő ál­lataink, rétjeink, legelőink és a ba­romfi átnemesitése, átjavitása felé. Fölösleges rámutatnom, hogy gaz­dáinknak ebbeli törekvéseit a veze­tésem alatt álló tárca megfelelően támogatja és szakoktatási appara­tusa segítségével elviszi a szükséges szakismereteket a legfélresőbb fal­vak gazdái közé is. * Mezőgazdaságunk haladása: nem zetünk élni akarásának a kifeje­zője. És mert ez igy van, nem tar­tok attól, hogy e szavaim hatásjta­lanul fognak elenyészni. A gazdamelléklet panaszrovata A világgazdasági krízis talán ha­zánkat sújtotta a legerősebben az összes nemzetek közül. A súlyos csapások sorozata után alig esz­mélt önmagára, alig hogy megin­dult ujult erővel az alkotómunka, mint egy borzalmas pestis jött a gazdasági válság, amely lerombolta mindazt, amit e nemzet vezetőinek öntudatos, szivós munkája tiz év alatt felépített. A válság legsúlyosabban a nem­zet törzsét, a gazdatársadalmat ér­te. A föld kemény magyarja nem bírja tovább a terheket, terményei­nek értéke a minimálisra csökkent, adóságokba verte magát s vezetői­be vetett hite, jobb idők eljövetelé­ben váló reménye is veszendőbe juthat. Pediga krízis mélypontján — hála a kormány céltudatos munká­jának — már tul vagyunk, a radi­kális segítség már erősen érezhető külkereskedelmi politikánk pedig rövidesen javulást ígér. Bizonyos, hogy az ország minden nagyobb megrázkódtatás nélkül fogja küzdeni a bajokat és a világ­gazdasági krízis enyhülésével a csonkaország kálváriás népe is­mé£ megtalálja boldogulásának út­ját. Ehhez azonban minden ma­gyar hite, bizalma és munkája szük­séges. Aid tud embertársain segí­teni, ne habozzék, siessen segítsé­gére, aki ismeri a *ba\eredetét, tár­ja fel azf? hogy gyógyulást faláf­jon a beteg, akinek ereSeti gondo­lata, egészséges ötlete van, ne rejt­se önmagában és akinek panasza van, e lap hasábjain, a gazdamel­léklet panaszrovatában ismertesse. Néma gyereknek az anyja sem érti szavát! Szólaljon meg Sza­bolcsvármegye gazdaközönsége! — Tárja fel buját, baját, hogy a fe­kete betűsorok utján üzenetük, fáj­dalmuk, panaszaik és kívánságaik eljusson azokhoz, akik az üzenetet meghallgatni, a fájdalmat enyhite­tii, a panaszt orvosolni és a kíván­ságokat, ha jogosak, teljesíteni hivatottak. Mi hisszük, hogy e gondolatunk nem lesz eredménytelen. E föld ősi népe már sok értékes egyénisé­get adott a nemzetnek s bizonyod, hogy most is vannak olyanok a falvak lakosai közül, akik tömör mondatokba tudják foglalni s rö­viden megtudják irni eszméiket, kívánságaikat és panaszaikat. cakorrépaelőlegek folyósítása Több cukorrépatermelő gazdaság panasz tárgyává tette a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál, hogy a cukorgyárak a szerződésszerű cu­korrépa termelési elő'eg folyósítá­sát megtagadják arra hivatkozással, hogy a cukorrépatermelők és cu­korgyárak érdekeltsége között lét­rejött megállapodás még nem lé­pett hatályba: tehát addig szerző­déses viszonyban nem állanak a termelőkkel. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara tekintettel e körülményre, április hó 27-én felterjesztéssel for­dult a m. kir. földmüvelésügyi mi­niszterhez, sürgős intézkedését kér­ve az iránt, hogy a cukorgyárak, a megállapodás hatályba léptéig is, — ami bizonyos törvényes intéz­kedéstől tétetett függővé, — folyó­sítsák a megállapodásszerű elő­leget. A földművelésügyi miniszter f. hó 19-én kelt 14.979—1931. II. 1. számú leiratában arról értesítette a Kamarát, hogy a cukorgyárosok és cukorrépatermelők érdekképvi­seleteinek megbízottjai között lét­rejött megállapodás értelmében a cukorrépatermelésre kifizetendő elő leg késedelmes kifizetésére vonat­kozó panaszok kapcsán felhívta a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületét, hogy gondoskodjék az előlegeknek a megállapodásnak megfelelő akadálytalan kifizetése iránt. A fenti egyesület telterjesetésé­ben már értesítette a földmüvelés­ügyi minisztert, hogy tudomása sze­rint a gyárak az előleg kifizetésére ( vonatkozó kötelezettségeiknek ele­get tettek s azt kéri, hogy amennyi­I ben e tekintetben panaszok lehet­hek, a konkrét panasz az egyesület­tel közöltessék, hogy a panaszban megjelölt cukorgyárnál megfelelően közben j árhasson. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara tehát felhívja a cukorrépater­melő gazdákat, hogy amennyiben a megállapodásszerű termelési elő­leg első részlete folyósításának meg tagadására vonatkozóan valamely cukorgyárral szemben még panasz merülne fel, ugy e körülményt a cukorgyár és a szerződésszerűieg szállítandó cukorrépa mennyiség egyidejű közlésével haladéktalanul jelentsék be a Kamarának, hogy az előlegek kifizetése érdekében a Magyar Cukorgyárak Országos Egyesületénél közbenjárhasson. frők és gyerm ekek gyógyfürdője, Vasas vizek. MórfSrdók Modern In­halatóriam. Melegvizű strandfürdő. Elö és utrtszezó nban ellátás­sal, fürdőkkel , kurtaxával, orvosi vizittel stb. tiz napra 92 P. Husz napra 170 P. 5u százalék vasúti kedvez­mény Kérjen prospektust Bardejov-Kupele, Stovensko 2876—10 SflLVATOR FORRÁS a vese, a húgysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza. A reumás fájdalmakat megszünteti. Vese és hólyaghomokot eltávolít. Cukorbetegek gyógyitala. — A kártyajátékok könyve. A modern ember nélkülözhetetlen út­mutatója a százféle kártyalabirin­tusban. Az összes szabályokkal és. játszmapéldákkal. Egy-egy füzet ára 1 pengő. Az Ujságboltban kaphatók. A nyíregyházi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság . fkTT0984—1931 sz. Árverési hirdetmény kivonata. A Mag>fcr Belga Ásványolaj r. t. budapesti cég végrehajtató­nak Weisz Lina végrehajtást szen­vedő ellen inditott végrehajtási ügyébeu a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következté­ben az 1881: LX. t. c. 176. §-a ertelmében elrendeli az ujabb át­verést 59 P 65 í. tőkekövetelés, ennek 1930. évi május hó 15. napjától járó 9o/o,kamata, 28 P 56 f. eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kér­vényért ezúttal megállapított 10 R költség, valamint a csatlakozot­taknak kimondott Nyíregyházi Villamossági r. t. 49 P 36 í„ Kereskedők Szappantermelő Szó vetkezete 29 P 70 f, Majoros Béla 244 P 25 f., Erzsébet Gőz­malom Plam Míksáné és Fia 50 P 20 f., özv. Lemer Mőrné 1000 P tőkekövetelése és jár. behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő, Balsa községben fekvő, s a balsai 324. sz. teJek­köny vi betétben A. -J- 1. sorszám alatt felvett a 2. sz. betét A., lapján bevezetett közös nádas és kaszálóból járó résznek Weisz Lina nevén álló 1/5-ed rész ille­tőségére 70 P kikiáltási árban, a balsai 642. sz. tkvi betétben A. I. 1—2. sorsz. 135/2., 137/2. hrsz. alatt foglalt 710 • öl terü­letü a Beltelekben fekvő ház, ud?ar és szántónak Weisz Lina nevén álló 1/2-ed rész illetőségére, 1084 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az ár­verésnek Balsa községházánál megtartására 1931. junius hó 15.. napjának d„ e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket í>z 1881. LX. t. c. 150. §-a alapián a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál ala­csonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI, t. c. 26. §) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10o/ a-át készpénzben > vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában meg­határozott árfolyammal számított,, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánat­pénznek előlegesen birői letétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket «láirni» (1881. LX. t. c. 147., 150., 170, §-ai, 1908. XLI. t. c. 21. §.) Nyíregyháza, 1931. április 16. Dr Hetey s. k„.. kir. járás bíró., A kiadmány hiteléül : Benedek, kezelő. 3596 hólyag, reuma gyógyvize Üzletvezetőség: Budapest, V., Zoltán-utca B­129&-?

Next

/
Thumbnails
Contents