Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-05-31 / 121. szám
1931. május. 31. j^ÉKrabi ZTeketehegy fürdő Vizgyógyintézet és klimatikus gyógyhely. — Megnyílik máius 15-én. — 7l0ib. a tenger felett. Vasútállomás: Sp. Nová Ves (Iglé) posta Vondrisel STRANDFÜRDŐ Öíísló négyszeri étkezéssel, lakással, borravalói val, kurtaksával. Elö- és utóidényben szobaarakból 50 százalék kedvezmény. Prospektus, felvilágosítás : Fürdőgondnokság vagy a Menetjegyirodák. 2517-10 pótlékot, hanem, hogy az a tisztviselő, akinek hivatalból Budapestre kell utaznia, az állami pótlékon kivüi, amely mindössze 6 pengő a város terhére a 11.60 fillért is felvehessen. Tisztában van azzal mindenki, hogy a fővárosban 6 pengőért még egy szállodai szobát sem lehet bérelni, tehát indokolt és méltányos a kérelem, mert senki sem kívánhatja azt hogy a tisztviselő hivatalos útjára ráfizessen. A képviselőtestületi tagok élénk helyeslése közben Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos hasonló értelemben szólalt fel és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a polgármester felvilágosítása után Szűcs dr. kénytelen megmásítani felszólalását. Szűcs dr. személyes megtámadtatás cimén kért szót. A polgármester ur kétségbe vonta tájékozottságomat — mondotta izgatottan. Ennek az az oka, hogy a tárgysorozat pontjait alaposabban ismertessék, hogy a képviselőtestületi tagoktájékozva legyenek. Az indítványát visszavonta. Végül is a polgármester válasz* zárta le a vitát. Kifejtette, hogy . minden képviselőtesttületi tag bár- I mikor kérhet felvilágosítást. Ma- | ga Szűcs dr. is elismerte, hogy teljesen tájékozatlan volt a kérdéses ügyben. Pedig, mint minden tagrak, jo ga, sőt kötelessége lett volna felszólalása elölt téjékozódni. Kéri a javaslat elfogadását, mint teljesen törvényes alapon álló jogos kérelmet, amelyre a pénzügyminiszteri kiküldöttek mutatta j á hivatali vizsgálatuk során. A képviselőtestület a polgármester javaslatát egyhangúlag elfogadta. Zöldhelyi Sándor és Goldfarb Bertalanná azt a kérelmet terjesztették elő, hogy a város boltbérüket mérsékelje. Ezzel a két kérelemmel kapcsolatban Bogdán Ferenc emelkedett szólásra és hangsúlyozta, hogy a városnak a boltbérekkel valamilyen formában foglalkoznia kell, mert mint háziúr is kénytelen elismerni, hogy Nyíregyházán a mai viszonyok mellett a boltbérek abnormisan magasak. Tisztában van azonban a város ne héz anyagi helyzetével is s ezért indítványozza, hogy a város vezetősége foglalkozzék e gondolattal, hogy valami megoldást találjon. Virányi András aljegyző a nyiregyházi Zeileis intézetek működési idejének korlátozására vonatkozó polgármesteri javaslatot ismertette, A Zeiíeis-gépek a városban a rádióvételt lehetetlenné teszik s ezért a város fz! lakosság érdekében az intézetek működési idejét korlátozni kényte'en. A polgármester javaslata, hogy a Zeileis-intézetek vasárnapi működését tiltsa meg a képviselőtestület, viszont hétköznapokra csak délután 5 óráig engedélyezze. Tóth Pál kir. törvényszéki tanácselnök hasonló értelmű felszólalása után af képviselőtestület a polgármester javaslatát elfogadta. A gyűlés fél 5 órakor ért véget. áz emberi irgalmasság magyar szentjének hétszázados évfordulóját Nyíregyházán is megünneplik Százados évfordulók időit éljük* Talán tulsok is van belőlük. Vannak azonban centenáriumok, melyeknek megünneplése nagyon is aktuális s nagyon is termékeny/tó hatással bírnak. Az 1930-as évben, a magyar ifjúság eszményképének, szt. ftmre halála 900. évfordulójának megünneplése a letűnt évezred alatt sohsem volt oly időszerű, mint megcsonkított Hazánk jelen nemzedéke Számára. Szent -Imlrében a magyar ifjú a hagyományos régi és az uj világ küszöbén áll. Mintaképe a magyar faj törekvő állhatatos élniakarásának. Szent alakja és fönséges példája fölemel, lelkesít és erőt sugároz az ifjú szivekbe. A lefolyt országos ünneplés, erkölcsi benső hatásaitól éltekintve, európai, sőt világhírünket növelte... Amily Ismeretlen volt azonban szt. Imre alakja a külföldön, éppen olyan ismeretes és népszerű Árpádházi Szent Erzsébetünk v az egész müveit keresztény .világon, kinek az 1931-es évben ünnepelheti meg nemcsak Magyarország, szülőföldje, hanem az egész keresztény világ boldog halálának 700 évfordulóját. Hogy Magyarországot ismeri sőt szereti is némileg a külföld' azt nagyrészt az Árpádház e bájos virágának köszönthetjük, mert szt. Erzsébettel vonult be Hazánk a külföld irodalmába és művészetébe, sőt rokonsága és szivébe is. Sajnos a helyszűke részletezést nem enged meg. Most csak a legtermészetesebb érv, a rokonságot említve, a honfoglaló Árpád kiterjedt és előkelő törzsének ez a zsenge rügye olyan fába oltódott a Pipin és Nagy Károly véréből sarjadó türingiai grófok ivadékával' IV- Lajos tartományi gróffai kötött házasság által, hogy ugy szói• ván nincs Európának másfél ezredév óta máig egy történelmi neve, uralkodó háza, vagy előkelőbb családja, mely nem rokon Erzsébetünknek, vagy saját, vagy férje vérének kapcsán. Csak ^gy-két adat I Őrajta ke* resztül rokona és őse szt. Erzsébetünk a katolikus Habsburg osztrák császári és magyar királyi családnak, az anglikán Windsor ango» Amikor Katóka mar álmodik ec.cscnyla msg ei vo.i 'cglaiva kislányának csinos holmijaival. Fcrcdsá3 nélkül Rcdionbcn mossa a világos ruhócskéit és gyorsan ujja -rúzsol mindent IOO EVES HUTTEB királyi családnak; a lutheránus Hohenzollern német császári, a görögkeleti Romanov orosz császári családnak. Sőt, alig van olyan európai uralkodó család, mágnás, pőt nemes család, amelynek nem szinte családi ügye Szent Erzsébetünk tisztelete s hétszázados megemlékezése. ' i Annát örvendetesebb eseményként említhetjük meg, hogy Árpádházi Virágunk általános világszerte megünneplésében, mondhatjuk Nyiregyháza vesz: ki első részét, jövő hó 14-én R Korona-szálló disz termében rendezendő Szent Erzsébet ünnepélyével, melynek ünnepi szónoka az országos hirü Bangha Béla jezsuita atya lesz. D.I Páratlan szórakoztató és egyben tanulságos a „Nyírvidék" párisi társasútjának programmja Mától kezdve lehet az ntazásra jelentkezni Több hetes gondos és lelkiismeretes munka után most már véglegesen összeállítottuk a »Nyirvidék« párisi társasutjának teljes programmját. Bátran állithatjuk, jhogy nincs még egy társasutazás, amlely ilyen gazdag, sőt egyenesen szenzációs programmot nyújtana a résztvevőknek. De beszéljen maga a programml! A programm összeállításánál az az elv vezetett bennünket, hogy a Párisban eltöltendő tizedfél nap alatt bemutassuk a társaságnak mindazt, amit Páris tanulság és szó rakozási szempontokból csak nyújthat. Az időnek minuciózus kihasználásával sikerült a programba belesűríteni mindazt a látnivalót' amit Páris az idegeneknek nyújthat, igy a résztvevőknek valóban Páris quintesszenciáját adjuk. A társaság Julius ioén reggel 7 órakor indul el a Keleti 'pályaudvarról. Még ugyanaznap éjjef Innsbruckba érkezünk, ahol meghálunk lés a másnapot Tirol regényes fekvésű, csodaszép fővárosának megtekintésévei, hegymászással, sétálássat töltjük. Julius 12-én reggel indulunk tovább és aznap este meg is érkezünk Párisba. Julius 13-án egy többórás autókörút keretében megismertetjük a résztvevőket Párissal. Bemutatjuk a boulevardok életét, a legforgalmasabb utcákat, a gyönyörű parkokat, a műemlékeket, az Ismeret-* len katona sírját, a városházát, az Eiffel tornyot, a világhírű áruházakat, a legszebb templomokat, az egyetemet, a Pantheont, az Invali: dusok dómját, a köztársasági elnök palotáját, a diadalivet, a Louv-i ret, a Szt. Jaques tornyot és a francia főváros sok más érdekességét- \ Ennek az autókörutnak ti párja lesz az éjjeli autóturajuli'us 14-én, a nagy francia nemzeti ünnepenAutón bejárjuk majd a fényben uszó boulevardokat, a Montmartreot és a Montpamasseot. A mulató negyedeket, betekintünk a hires mulatókba és excentrikus lokálokba, a kínai 'dancingba, a töröli étterembe, a Jockey Clubba, a R01 tond kávéházba, stb. Ezen az ünnepi estén az utcán táncol Páris népe és mi végigautózunk a julius 14.-Í párisi éjszaka felejthetetlenül színes, káprázatos forgatagában. ; [ ! i A julius 14.-Í ünnepségeken való részvétel, a francia ármádia felvonulásának megtekintése és a tűzijátékok megszemlélése fesz az egyik szenzációja a kirándulásnak, míg a másik rendkívüli látványosság B ma már nagyhírű világkiálltás. Többször fog társaságunk a kiállítás területére kirándulni, ahol megtekintjük a maharadzsák fejedelmi palotáinak másait, igazi vademberek éle tét, egész afrikai falut, a gyarmatok építészeti remekeinek tömegét láthatjuk gieg. < A Párisban töltendő idő többi ré(szét a muzeumok meglátogatásával és kirándulásokkai töltjük eí. Kétszer látogatunk ei "a Louvreba, ahol a Mona Lisa és a Miloi Vénus rfieliett a világhírű alkotások nagyszerű tömegét tekintjük 'jpeg. Szőrmét moly ellen Simkovics szűcs biztosan óv Luther~u. 5.