Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-31 / 121. szám

1931. május. 31. j^ÉKrabi ZTeketehegy fürdő Vizgyógyintézet és klimatikus gyógy­hely. — Megnyílik máius 15-én. — 7l0ib. a tenger felett. Vasútállomás: Sp. Nová Ves (Iglé) posta Vondrisel STRANDFÜRDŐ Öíísló négyszeri étkezéssel, lakással, borravalói val, kurtaksával. Elö- és utóidényben szobaarakból 50 százalék kedvezmény. Prospektus, felvilágosítás : Fürdőgond­nokság vagy a Menetjegyirodák. 2517-10 pótlékot, hanem, hogy az a tisztvi­selő, akinek hivatalból Budapest­re kell utaznia, az állami pótlékon kivüi, amely mindössze 6 pengő a város terhére a 11.60 fillért is felvehessen. Tisztában van azzal mindenki, hogy a fővárosban 6 pengőért még egy szállodai szobát sem lehet bérelni, tehát indokolt és méltányos a kérelem, mert senki sem kívánhatja azt hogy a tisztviselő hivatalos út­jára ráfizessen. A képviselőtestületi tagok élénk he­lyeslése közben Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos hasonló ér­telemben szólalt fel és annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a polgármester felvilágosítása után Szűcs dr. kénytelen megmásítani felszólalását. Szűcs dr. személyes megtámad­tatás cimén kért szót. A polgármes­ter ur kétségbe vonta tájékozott­ságomat — mondotta izgatottan. Ennek az az oka, hogy a tárgysoro­zat pontjait alaposabban ismertes­sék, hogy a képviselőtestületi ta­goktájékozva legyenek. Az indítvá­nyát visszavonta. Végül is a polgármester válasz* zárta le a vitát. Kifejtette, hogy . minden képviselőtesttületi tag bár- I mikor kérhet felvilágosítást. Ma- | ga Szűcs dr. is elismerte, hogy teljesen tájékozatlan volt a kérdé­ses ügyben. Pedig, mint minden tagrak, jo ga, sőt kötelessége lett volna felszólalása elölt téjékozódni. Kéri a javaslat elfogadását, mint teljesen törvényes alapon álló jo­gos kérelmet, amelyre a pénzügy­miniszteri kiküldöttek mutatta j á hivatali vizsgálatuk során. A képviselőtestület a polgármes­ter javaslatát egyhangúlag elfo­gadta. Zöldhelyi Sándor és Gold­farb Bertalanná azt a kérelmet ter­jesztették elő, hogy a város bolt­bérüket mérsékelje. Ezzel a két ké­relemmel kapcsolatban Bogdán Ferenc emelkedett szólásra és hangsúlyozta, hogy a városnak a boltbérekkel valamilyen formában foglalkoznia kell, mert mint háziúr is kénytelen elismerni, hogy Nyír­egyházán a mai viszonyok mellett a boltbérek abnormisan magasak. Tisztában van azonban a város ne héz anyagi helyzetével is s ezért indítványozza, hogy a város vezető­sége foglalkozzék e gondolattal, hogy valami megoldást találjon. Virányi András aljegyző a nyir­egyházi Zeileis intézetek működési idejének korlátozására vonatkozó polgármesteri javaslatot ismertette, A Zeiíeis-gépek a városban a rádióvételt lehetetlenné teszik s ezért a város fz! lakosság érde­kében az intézetek működési idejét korlátozni kényte'en. A polgármester javaslata, hogy a Zeileis-intézetek vasárnapi működé­sét tiltsa meg a képviselőtestület, viszont hétköznapokra csak délután 5 óráig engedélyezze. Tóth Pál kir. törvényszéki ta­nácselnök hasonló értelmű felszó­lalása után af képviselőtestület a polgármester javaslatát elfogadta. A gyűlés fél 5 órakor ért véget. áz emberi irgalmasság magyar szentjének hétszázados évfordulóját Nyíregyházán is megünneplik Százados évfordulók időit éljük* Talán tulsok is van belőlük. Van­nak azonban centenáriumok, me­lyeknek megünneplése nagyon is aktuális s nagyon is termékeny/tó hatással bírnak. Az 1930-as évben, a magyar if­júság eszményképének, szt. ftmre halála 900. évfordulójának megün­neplése a letűnt évezred alatt soh­sem volt oly időszerű, mint meg­csonkított Hazánk jelen nemzedé­ke Számára. Szent -Imlrében a ma­gyar ifjú a hagyományos régi és az uj világ küszöbén áll. Mintaképe a magyar faj törekvő állhatatos élni­akarásának. Szent alakja és fönsé­ges példája fölemel, lelkesít és erőt sugároz az ifjú szivekbe. A lefolyt országos ünneplés, erkölcsi benső hatásaitól éltekintve, európai, sőt világhírünket növelte... Amily Ismeretlen volt azonban szt. Imre alakja a külföldön, éppen olyan ismeretes és népszerű Ár­pádházi Szent Erzsébetünk v az egész müveit keresztény .világon, ki­nek az 1931-es évben ünnepelheti meg nemcsak Magyarország, szü­lőföldje, hanem az egész keresz­tény világ boldog halálának 700 évfordulóját. Hogy Magyarországot ismeri sőt szereti is némileg a külföld' azt nagyrészt az Árpádház e bájos virágának köszönthetjük, mert szt. Erzsébettel vonult be Hazánk a külföld irodalmába és művészetébe, sőt rokonsága és szivébe is. Sajnos a helyszűke részletezést nem enged meg. Most csak a leg­természetesebb érv, a rokonságot említve, a honfoglaló Árpád ki­terjedt és előkelő törzsének ez a zsenge rügye olyan fába oltódott a Pipin és Nagy Károly véréből sar­jadó türingiai grófok ivadékával' IV- Lajos tartományi gróffai kö­tött házasság által, hogy ugy szói­• ván nincs Európának másfél ez­redév óta máig egy történelmi ne­ve, uralkodó háza, vagy előkelőbb családja, mely nem rokon Erzsébe­tünknek, vagy saját, vagy férje vé­rének kapcsán. Csak ^gy-két adat I Őrajta ke* resztül rokona és őse szt. Erzsébe­tünk a katolikus Habsburg osz­trák császári és magyar királyi csa­ládnak, az anglikán Windsor ango» Amikor Katóka mar álmodik ec.cscnyla msg ei vo.i 'cglaiva kislányának csinos holmijaival. Fcrcd­sá3 nélkül Rcdionbcn mossa a világos ruhócs­kéit és gyorsan ujja -rúzsol mindent IOO EVES HUTTEB királyi családnak; a lutheránus Ho­henzollern német császári, a görög­keleti Romanov orosz császári csa­ládnak. Sőt, alig van olyan európai uralkodó család, mágnás, pőt ne­mes család, amelynek nem szinte családi ügye Szent Erzsébetünk tisztelete s hétszázados megemlé­kezése. ' i Annát örvendetesebb esemény­ként említhetjük meg, hogy Árpád­házi Virágunk általános világszer­te megünneplésében, mondhatjuk Nyiregyháza vesz: ki első részét, jövő hó 14-én R Korona-szálló disz termében rendezendő Szent Erzsé­bet ünnepélyével, melynek ünnepi szónoka az országos hirü Bangha Béla jezsuita atya lesz. D.I Páratlan szórakoztató és egyben tanulságos a „Nyírvidék" párisi társasútjának programmja Mától kezdve lehet az ntazásra jelentkezni Több hetes gondos és lelkiisme­retes munka után most már végle­gesen összeállítottuk a »Nyirvidék« párisi társasutjának teljes pro­grammját. Bátran állithatjuk, jhogy nincs még egy társasutazás, amlely ilyen gazdag, sőt egyenesen szen­zációs programmot nyújtana a résztvevőknek. De beszéljen maga a programml! A programm összeállításánál az az elv vezetett bennünket, hogy a Párisban eltöltendő tizedfél nap alatt bemutassuk a társaságnak mindazt, amit Páris tanulság és szó rakozási szempontokból csak nyújt­hat. Az időnek minuciózus ki­használásával sikerült a programba belesűríteni mindazt a látnivalót' amit Páris az idegeneknek nyújt­hat, igy a résztvevőknek valóban Páris quintesszenciáját adjuk. A társaság Julius ioén reggel 7 órakor indul el a Keleti 'pályaud­varról. Még ugyanaznap éjjef Inns­bruckba érkezünk, ahol meghálunk lés a másnapot Tirol regényes fek­vésű, csodaszép fővárosának meg­tekintésévei, hegymászással, sétá­lássat töltjük. Julius 12-én reggel indulunk tovább és aznap este meg is érkezünk Párisba. Julius 13-án egy többórás autó­körút keretében megismertetjük a résztvevőket Párissal. Bemutatjuk a boulevardok életét, a legforgal­masabb utcákat, a gyönyörű par­kokat, a műemlékeket, az Ismeret-* len katona sírját, a városházát, az Eiffel tornyot, a világhírű áruháza­kat, a legszebb templomokat, az egyetemet, a Pantheont, az Invali­: dusok dómját, a köztársasági el­nök palotáját, a diadalivet, a Louv-i ret, a Szt. Jaques tornyot és a francia főváros sok más érdekessé­gét- \ Ennek az autókörutnak ti párja lesz az éjjeli autóturajuli'us 14-én, a nagy francia nemzeti ünnepen­Autón bejárjuk majd a fényben uszó boulevardokat, a Montmart­reot és a Montpamasseot. A mu­lató negyedeket, betekintünk a hi­res mulatókba és excentrikus loká­lokba, a kínai 'dancingba, a töröli étterembe, a Jockey Clubba, a R01 tond kávéházba, stb. Ezen az ün­nepi estén az utcán táncol Páris népe és mi végigautózunk a julius 14.-Í párisi éjszaka felejthetetle­nül színes, káprázatos forgatagá­ban. ; [ ! i A julius 14.-Í ünnepségeken való részvétel, a francia ármádia felvo­nulásának megtekintése és a tűzi­játékok megszemlélése fesz az egyik szenzációja a kirándulásnak, míg a másik rendkívüli látványosság B ma már nagyhírű világkiálltás. Több­ször fog társaságunk a kiállítás te­rületére kirándulni, ahol megtekint­jük a maharadzsák fejedelmi palo­táinak másait, igazi vademberek éle tét, egész afrikai falut, a gyarma­tok építészeti remekeinek tömegét láthatjuk gieg. < A Párisban töltendő idő többi ré­(szét a muzeumok meglátogatásával és kirándulásokkai töltjük eí. Két­szer látogatunk ei "a Louvreba, ahol a Mona Lisa és a Miloi Vé­nus rfieliett a világhírű alkotások nagyszerű tömegét tekintjük 'jpeg. Szőrmét moly ellen Simkovics szűcs biztosan óv Luther~u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents