Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-24 / 116. szám

1931. május 24. jftímnéx. GAZDAMELLÉKLET ^IIHIIIIIIÍÍIIIIIIIIIfliiira llllllliUllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllUllllllllllllllllllllllllUIH Hogyan történik a íöldteberrendezés ? Irta: Landgraf Dezső dr., az Országos Központi Hitelszövetkezet ügyé sze. Az évek óta uralkodó gazdasági válság egyik szomorú tüneteként jelentkezik a földbirtoknak mind nagyobb mértékben való eladósodása. Az utóbbi időkben ez a jelenség mindig aggasztóbb méreteket öltött és különösen annak következtében vált a helyzet immár tarthatatlanná, hogy a földbirtokot terhelő adósságok kamatterhét az adósok a gazdasági termények árának soha nem képzelt csökkenése folytán viselni nem tudták, ezért a hitelezők lejáratták követeléseiket és azokat végrehajtási uton érvényesítették. Az adósságoknak egy nagy része egyébként amúgy is rövidlejáratú volt, tehát ezek is érvényesítésre kerültek. Mind többi és több ingatlan árverése tüzetett ki. Ezek az árverések azonban vagy sikertelenek maradtak azért, mert nem akadt árverelő, vagy pedigmélyen áron alul jutott valaki az ingatlanhoz, amely ingatlan legtöbbnyire az adós egzisztenciájának egyedüli alapja volt s igy annak elárverezése egyértelmű volt .az ő tönkrejutásávaf. Ezen a tarthatatlan állapoton segítendő, a törvényhozás megalkotta az 1931: VIII. t.-c.-et »A földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről* és ezt a kormány 1900—1931- M. E. sz.» a Budapesti Közlöny április 23-1 számában megjelent rendeletével hatályba léptette. A törvény és a hivatkozott rendelet, mint ennek végrehajtási utasítása, lényegesebb t,éteiek intézkedéseit annyira, amennyire azt lapunk szük terjedelme megengedi, az alábbiakban ismertetjük. A fofdteherrendezést a Földteherrendező Országos Bizottság intézi, amely Budapesten székei, a miniszterelnök által kinevezett tagokból alakúi és a pénzügyminiszter felügyelete alatt áll. Ez a bizottság dönt az úgynevezett »ötös Bizottsághoz* már benyújtott, de az által még eí nem intézett kérvények tekintetében is. A bizottság irodai munkáit a »Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására A'akult Szövetkezet« (Budapest, VSzéchenyi-utca 2.) látja ei. A bizottság eljárásának gyorsaságát és közvetlenségét biztosítandó, a törvény az egyes ügyekben szükséges tárgyalások, egyeztetések és egyéb eljárások lebonyolítását egyes pénz intézetekre bízza, amelyek aFöIdteherrendező Országos Bizottság kijelölése alapján fognak eljárni. Elsősorban a budapesti négy nagy altruista pénzintézet fog a tárgyalásokra és egyéb eljárásokra megbízást kapni, tehát közöttük az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek is. Igy a munkának legfontosabb része ezekre az intézményekre fog hárulni és a bizottság tulajdonkénen csak a döntés jogát fogja gyakorolni. Mondanunk sem kell, hogy az állami adminisztrációnak nehézkessége helyett a gyors és üzletf szellemű' minden bürokráciától mentes lebonyolítás lehetővé tétele a törvénynek egy igen helyes intézkedése, mely a törvény által tervbe vett! céi előmozdítását lényegesen meg fogja könnyíteni. A gazdasági élet minden vonatkozását ismerő, pénzintézetek a kész anyagot fogják az Országos Bizottság elé terjeszteni, amely a hatáskörébe utalt ügyekben végérvényesen határoz, határcH zata ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincs, de önmaga jogosult a saját határozatát akár kérelemre, akár anélkül is visszavonni, vagy módosítani, ha ezzel a korábbi határozata alapján szerzett jogokat nem sért. A földteherrendezési eljárás meg indítására irányuló kérelmet az adósnak kell eíőterjesztepie, a kérvényt az Országos Bizottság elnökéhez kell címezni és a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetnél kell benyújtania. A kérvényben, amely lehetőleg az e célra kiadott nyomtatványon kell kiállítani, elő kell pdni a birtok nagyságát, kataszteri tiszta jövedelmét, a területnek művelési ágak szerint való megoszlását, élő és holt felszerelésének, a rajta lévő építményeknek leírását, a telekkönyvi terheknek és az adós egyéb adósságainak részletes ismertetését, Saját személyi és családi viszonyaira vonatkozó adatokat és mindazokat a körülményeket általában, amelyek a kérelem elbírálása szempontjából lényegesek lehetnek. Az előadottakat természetesen lehetőleg okiratokkai igazolni is keli, mert amennyiben a bizottság a kérvényt felszerelésének hiányosságára való tekintettel elintézhetőnek nem találja, azt. vagy visszaadja hiánypótlás végett az adósnak, vagy pedig a tárgyalással megbízott intézet lesz hivatva a hiányzó adatok beszerzésére. Mindez természetesen késlelteti a kéretem elintézését. Ha a kérvény érdemi intézkedésre alkalmas és a földteherrendezésre irányuló tárgyalás elrendelésének előfeltételei fennforognak, a bizottság elrendeli az eljárást, erről értesíti a kérelmezőt, az illetékes járásbíróságot, az adóhivatalt, a községi elöljáróságot, a tárgyalással megbízott inté/Tetet és sct adós hitelezőit. A teherrendezésre irányuló tárgyalást az Országos Bizottság csak abban az esetben rendeli él, ha a megszerzett tájéKoztat'ó adatoKbót'arra meggyőződésre jut, hogy az e'íjárás eredményes j

esz és az eljárásba bevont valamennyi K?>vetele'5 az 1931. 'év március 1. napja eiőtt Keletkezett. £. "napot Követően keletkezett "Követelések tenriíbrgása eseten csaRegeszen Kivételesen renaemeti *ei az országom Bizottság a xenerrendezésre irányuló tárgyalást, nevezetesen, ha az említett határnap előtt keletkezett követelések rendezése ezt szükségessé teszi. A tárgyalás elrendelésével egyidejűleg, vagy ha ez akkor nem volt lehetséges, ugy később, az Országos Bizottság állapítja meg az úgynevezett terhelési határt. Ez az az összeg, ameddig az ingatlan — teherbíró képességét véve figyelembe, — a teherrendezési éljárás során megterhelhető, vagy megterhelve maradhat. Ha az Országos Bizottság ugy látja, hogyaz adós adósságai a terhelési határ keretébe sehogy sem lesznefc, beilleszthetők, akkor a tárgyalást ei sem rendeli. A teherrendezésre irányuló tárgyalást az Országos Bizottság feljegyezteti az adós telekkönyvében és a feljegyzésnek fiz a hatálya, hogy három hónapon belül eső határnapra az ingatlanára árverést kitűzni nem lehet és az il|y határnapra már kitűzött árverést a három hónapi határidő eltelte utáni határnapra keli a bíróságnak hivatalból elhalasztani. Ezután a teherrendezési eljárás célja az, hogy a

z adós hitelezőivel kötött megegyezéssel az összes jelzálogos és egyéb követelések (az eljárás ugyanis az adósnak összes tartozására kiterjed,) a megállapított terhelési határ keretei közé illeszkedjenek. E célból a teherrendezésre irányuló tárgyalássai megbízott intézet az adós közreműködése mellett mindenekelőtt megvizsgálja az általa előterjesztett tényállást, megállapítja az ő vagyoni állapotát és a netán hiányos adatokat minden vonatkozásban kiegészíti. Ha netalán azt tapasztalná az intézet, hogy 'az adós rosszhiszeműen járt el, különösen az eljárásra okot adó vagyoni állapotának előidézésében, vagy adatok közlésében, erről azonnal jelentést tesz az Országos Bizottságinak, amely erre megszüntetheti az eljárást és az adóst marasztalja et az összes költségekben. A tényállás felvételének befejezése után a tárgyalássai megbízott intézet tárgyai az összes jelzálogos és a jelzáloggal nem biztosított egyéb hitelezőkkel követeléseiknek egyesség utján való rendezése tárgyában. Ha szükségesnek látja, igyekszik a hitelezőket rábírni arra, hogy követeléseiket vagy a kamatokat mérsékeljék, hogy ily módon azok beilleszthetők legyenek a terhelési határ kereteibe. Egyetlen hitelező sincs arra kényszerítve, hogy bármiféle egyess£ghez is hozzájáruljon, amelyet magára nézve nem tart előnyösnek. Ha azonban az egyességhez jelzáloggal nem biztosított, vagy oly hitelező nem járult hozzá, akinek követelése a követelések rangsorát és a terhelési határt tekintve, árverés utján nem nyerhetne kielégítést, ez nem gátolja azt, hogy az Országos Bizottság a tárgyalás eredményes befejezését mondja ki' amikor is a teherrendezésen kívül maradt, vagy a teherrendezés feljegyzését követő rangsorban jelzálogot szerzett hitelező csakis ugy árvereztetheti el az adós ingatlanát, ha az árverésen oly vételár éretik ei, amely az illető hitelező követelését megelőző rangsorban kielégítendő valamennyi követelést teljesen fedezi. Az illető hitelezőnek kell az árverés költségeit is előlegeznie. Ha tehát egy ilyen korlátozott jogú hitelező kér árverést az ingatlanra, amihez a teherrendezési eljárás eredményes befejezésének 1 eljegyzése után bármikor joga van, akkor legelső sorban felhívja a telekkönyvi hatóság arra, hogy az előnyös tételként sorozandó árverési költségeket előlegezze. Ha ennek birói letétbe helyezéssel eleget tett, akkor a bíróság meghallgatja az érdekelteket, hogy mi legyen az elfogadható legkisebb árverési vételár és csak ennek megállapítása után bocsátja ki az árverési hirdetményt e vételár feltüntetése mellett. Az ingatlanhoz tartozó gazdasági felszerelés tekintetében pedig a korlátolt jogú hitelezőre vonatkozó kor látozás abban áll, hogy az eredményes teherrendezés feljegyzésétől számított két éven belül az ingatlanok árverési eladása előtt egy általában nem árvereztetheti ei az illető hitelező a felszerelést. Ha az egyesség létrejött, ezt a tárgyaló intézet írásba foglalja és felterjeszti az Országos Bizottsághoz, amely mérlegeíve a tárgyalás során elhangzott észrevételeket, kifogásokat és az eljárás öszszes adatait, határoz az egyesség tárgyában. Ha ez ellen jogi, vagy gazdasági szempontból kifogás fei nem merül, a teherrendezési eredményesen befejezettnek nyilvánítja, errői az adóst, az öss

zes hitelezőket, a járásbíróságot, adóhivatalt stb. értesíti. Az eredményes befejezés a telekkönyvben feljegyeztetik azzal együtt, hogy mely hitelezők maradtak a teherrendezésen kivüi, akiknek kiélégitési joga az előzőek szerint korlátozva van. A terhelési határ keretei közé illeszkedett követelések az egyességgel létesített megállapodáshoz képest változatlanul, esetleg a megegyezés szerint módosítva, — vagy rajtamaradnak az ingatlanokon jeizálogi "teherként, vagy pedig kiegyenlítetnek. A kiegyenlítés módját ugyancsak az egyesség hivatott megá lapítani, nevezetesen történhetik ez a Magyar Pénzügyi Szindikátus könyveiben való jóváírással, vagy az ezáltal kibocsátandó földteherrendezési kötvényekkel, vagy valamilyen más módon. Az ingatlanon rajtahagyott rövidlejáratú követeléseknél árra kell törekedni, hogy ezek lehetőleg hosszabb időre köttessenek Je. Az előadottakból kitünőleg a földteherrendezési feljárás nem azt jelenti, hogy adós ezzel megszabadul a kötelezettségeitől, neki nem keli kifizetni az adósságait, hanem csak azt jelenti, hogy azoknak a tartozásoknak a kielégítésére, ameiyeknek kielégítésére az ő hitelezője az adós vagyoni viszonyait figyelembe véve józanul egyáltalában nem számithatott, megfelelőbb módot is lehetőséget nyer. Megszabadul az adós azoknak a hitelezőknek az állandó zaklatásától, akik tudatában tévén annak, hogy követelésüket az adós vagyonának elárverezése utj'án meg is kaphatják, csak azért tűzettek ki ellene folytonosan árveréseket, hogy ezáltal őt kisebb-nagyobb résztörlesztésekre bírják rá, nehogy az adós a mai íehetetlan értékesítési viszonyok között eíkótyavetyéltetni engedje vagyonát, megfosztva magát annak a lehetőségnek reményétől, hogy valaha is még talpraáilhasson. A terhelési határon beiül lévő hitelezők bizonyára készséggel elfogadnak minden olyan egyességi megoldást, amellyel it hetővé teszik az adós Számára azt, hogy szorgalmas munkával fenntarthassa magát és kifizethesse tar tozásait, mert hiszen a mai helyzet mellett még az elsőhelyü jelzálogkölcsönnel biró hitelező is ki volt téve annak, hogy valamely rangsorban hátrább álló, követelésének kiegyenlítését egyáltalában nem remélhető hitelező elárverezteti az adós ingatlanát, és azért még annyi sem folyik be, amennyi az elsőhelyü követelés kiegyenlítéséhez szükséges 'Különösen remélhető a hitelezők részérői, hogy a túlságos magas kamatokból szívesen engednek, főként akkor, ha a Magyar Pénzügyi Szindikátus vál lalja át követeléseiknek rendezését akár oly módon, hogy követelésüket nekik könyveiben javukra irja> akár pedig ugy, hogy földteherrendezési kötvényekkei kielégíti. Ha a Magyar Pénzügyi Szindikátus egyenlíti ki a terhelési határon belül lévő hiteíezők követeléseit, természetesen az adós a kiegyenlített