Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-24 / 116. szám

JLra 16 fillér Nyíregyháza 1931. május 24, « Vasárnap TmTT évfolyam. 116. sz Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. iftsíisztviselőknek és tanítóknak 20°/» engedmény Etryes szám éra: hétköznap 10 f-, vasárnap IS f. i^tiSMIIMIHBMBMBHnKaHHnHnHBIMHHBHM Alapította: JOBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR amwurwiiMMmii. imiiw iihiiwimiiihi tmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacheque 29596 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Beihlen-u. 2. Igazságos tehermegosztás a községekben Irta: Scitovszky Béla dr., m. ktr. belügyminiszter. Néhány héttel" ezelőtt szakértekezletet tartottam, amelyen az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló .törvénytervezet került megvitatás alá. A két napig tartó szakértekezfet a tárgyilagos és figyelmes szamJ élőre nézve rendkívül tanulságos volt. Megállapíthatjuk, hogy a tervezetet örömmel üdvözölték azok, akik egyéni, vagy érdekeltségi szempontokon tui emelkedve, felismerték benne a nemzet egészének és a köznek jól felfogott érdekét szolgáim kivánó alapgondolatot. A szakértekezleten felszólalók jórésze, úgyszólván, csak részletkérdésekkel foglalkozott. Nem akarom csorbítani a részletkérdések fontosságát, mert ezek, a javaslatban érvényesített eszméknek az életbe való átültetésénél, igen fontos szerepet játszhatnak. E részletkérdésekre vonatkozó, tárgyiig helyt álló észrevételeket mérlegelni is fogom a javaslat végleges szövegének kidolgozásánál. A részletkérdések IabirintuSá- I ban barangolva, a legtöbben nem méltányolták azt a szociális Szellemet, amely a szociális és gazdasági életben óriási fontossággal biró köztehermegosztási problémát viszi közelebb az igazságos megoldáshoz. A javaslat alapgondolata ugyanis az, hogy azt az állami segítséget' amelyet a községek eddig kaptak, igazságosan ossza fei" a községek között. Ne az legyen a döntő, hogy az állami jövede'imek melyik községben folynak be, hanem minden község annyit kapjon az állami segítségből. amennyi közigazgatási elemi szükségleteinek fedezésére kell. Vége lesz tehát annak az igazságtalanságnak, hogy az amúgy is kedvezőbb anyagi helyzetben lévő nagyobb községek, a szerencsés véletlen következtében, jogosulatlan előnyöket élvezzenek, viszont a többi szegény község lakosságának tulterhelésévef se tudja legprimitívebb szükségleteit fedezni. Számokban beszélve, előreláthatólag 2681 kis- és nagyközség helyzete javulna meg. Ha minden egyébtői eltekintünk is, tény az, hogy a javaslat rendelkezései folytán községeinknek 8o százaléka kedvezőbb háztartási helyzetbe jutna és hogy az önkormányzati testületek jövedelmének arányosabb, tehát igazságosabb megosztása biztosítva lenne. E rövid cikk keretében nem óhajtok foglalkozni a i'avaslat egyes szakaszaihoz fűzött "szakszerű és néha talán helyt álló megjegyzésekkel, csak általánosságban igyekszem néhány aggályt eloszlatni. A leghangzatosabb és mindenkor legnépszerűbb jelszavak egyikének, az önkormányzat védelmének jelszava alatt emeltek néhányan kifogást a törvényjavaslat ellen. Az önkormányzatot féltik a központi államhatalom megerősödésétől. A jelszóval élők csak az érem egyik oldalát nézik. Nem látják az érem másik oldalát, azt, hogy a mai közigazgatási Önkormányzati testületek az államhatalom' részéről nem voltak elkényeztetve. A községek és városok igazgatása, — mondhatjuk, nyolctized részben állami feladatokat lát el és most' amikor e feladat ellátásáért a kellő ellenértéket az "állam meg akarja adni, kórusban hangzik fel a régi mondás: »Timeo Danaos e't dona ferentes.« A tévedés az, hogy az államhatalom itt nem ajándékot ad, hanem az u. n. normál költségvetésben megál'apitott pénzösszeget adja azoknak a feladatoknak az ellátásáért, amelyeket külömben az állami igazgatásnak kellene végeznie. Jellemző, hogy a szakértekezleten vérbeli önkormányzati férfiak akiknél a vármegyei szolgálat gya? korláta éles jogászi képességgel is párosul, a javaslatban nem láttak semimi olyant, ami az autonomia sérelmének lenne nevezhető. De» különben is, az általános fejlődés irányával szembehelyezkedni alig lehet. A közszabadságok klasszikus hazájában, Angliában hasonló a helyzet. Az önkormányzati testületek, saját anyagi erejükből, ott se voltak képesek a mai kor megszaporodott igazgatási teendőit elllátni, s ezért az állam ott is anyagi segítséget adott nekik. Mi s

em természetesebb, mint az, hogy anyagi támogatás esetében, az államhatalomnak polgáraival szemben való lelkiismereti kötelessége, hogy az anyagi támogatás feiLátogatás Leffler Bélánál Irta: Hetyey József. Uppsala, április. Milyen jó volna azt mondani: »No, hála Istennek, itt van már a tavasz, végre megérkezett!« IX nem, az eget nagy, szürke felhőiepei borítja és hideg borzongás fut végig az emberen, ha látja' hogy megint kezd esni a havasesőMég híre-hamva sincs a fák rügyeinek. Szeszélyes, komor s

véd április, ebben a gyönyörű Országban, ahol olyan szép és jó az élet' csak íéged nem szeretünk! A napsugár helyett még mindig csak az emlékek melegítenek. De milyen nagyszerű dolog a kellemes emlékezés! <• Akkor felhőtlen, kék égboltról tűzött alá a ragyogó nap, amidőn nagyszombaton délben Stockholm Tegelbacken nevű kis terén felültünk! a 12-es villamosra, hogy kiutaz: zunk "Aalstenbe dr. Leffler Bélához, aki már napokkal azelőtt löncsre volt szives meghívni bennünket. Aaísten a Málar folyónak a jobbpartján terül ef sziklás, fenyves magaslaton, Stockholmi legszebb külvárosa, remek villane-r gyed, ahonnan csodaszép panoráma terül az ember elé. Mintegy nyolc kilométernyire fekszik á főváros szivétől; a villamos félóra alatt teszi meg ezt az utat. Két-három hatalmas kék kocsiból áll a villamos, pompásan ,kényelmesen van berendezve, akár vonatnak is beillenék. Mindig sok az utasa. Ezúttal is zsúfolásig meg telt. Ez a vonat véges-végig csupa látványosság. A Tegelbackentői elindulva pár pillanat muíva már a Kungsholm szigetre ér az etmiber. Jó nagy sziget ez a Kungshoim, Stocknoím nyugati és legmodernebb városrésze. Itt most széltében hosszában hatalmas építkezések folynak. A Málarstrandon egész sor palota épül, a Tranebergsbro környékén pedig csatornázások, utcák, villák és óriási középületek építése van folyamatban. Hihetetlenül szépül és fejlődik ez a város. A Hantverkaregatan-on és a Drottningsholmsvágen végig robogva, tíz perc alatt a Traneberglíidhoz érkeztünk, amely a Málaron vezet keresztül. Innen kezdve már gyorsabban halad a villamos és nagyobb távolságokra vannak egymástól a megállóhelyek. Leírhatatlan benyomást tesz az emberre ez a változatos szépségekben bővelkedő hegyi táj, amelyet remek 'aszfaltutak szelnek keresztül-kasuí. Amerre néz az ember, mindenütt vüla, de mindegyik más. A terep roppant ügyes kihasználása jellemzi a Svédeket. Jó előre megállapított terv szerint építkeznek. Több kisebb helyiség sorakozik itt egymás mellé: Alvik, 4peíviken> Smedslatten, Aalsten, Nockeby. De ahogy keresztülsuhanunk rajtuk, ugy tűnik fel, mintha egyetlen nagy város volna az egész. A villasorokat bizonyos távolságokra úgynevezett torg-ok (terekpiacterek) váltják fel, itt vannak az üzletek és iparosmühelyek, itt eszközlik bevásárlásaikat a környező villák lakói. Szép kis erdők és parkok vá

:asztják el itt-ott az egyes villanegyedeket. Egészen alpesi jeiiegü a vidék. Ugy érzem, mintha csak a Tátrában járnék, bár itt nincsenek magas hegyek. Aki valaha elvetődik Stockholmba, okvetlenül vegyen magának annyi-időt és fáradságot, nézze meg ezt a tájat, felejthetetlenül szép emléke marad ez a kirándulás. Délután fél egykor érkeztünk a högíandstorgi megállóhelyre, hot le kellett szállnunk, Innen már csak a harmadik megálló a nockebyi végállomás. Még vastag hó borított mindent, csak az utak és az utcák meredeztek csupaszan a ragyogó napsütésben. Végtelen csend volt körös-körül és finom, friss levegő. Nem csoda, hogy olyan sokan laknak itt a stockholmi tisztviselők és munkások közül. Ennél szebb > idiilikusabb, csendesebb é

s jobb levegőjű lakóhelyet keresve sem lehetne találni ezen a környéken. Öt évvelezelőtt dr. Leffler Béla is itt vett magának egy remek villát. Leffler Béla villája a Virvelvindsvágen (Forgószél-uton) van, nem messze a högíandstorgi villamosmegállótól. Kényelmesen sétálva is hamar odaérünk. Házigazdánk csak pár perccel előzött meg bennünket pompás kis Pontiac autóján. Szívélyes, őszinte magyar vendégszeretettei fogadott és mindjárt a szalonba vezetett bennünket. De nem Sokáig beszélgethettünk, mert nemsokára a másik három vendég: dr. Volmar Bergh finn lektor és két svéd hölgy is megérkezett. Leffler Béla, a m. kir. követség sajtóelőadója, debreceni egyetemi magántanár, a stockholmi főiskola magyar lektora, több magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa, nagyon agilis ember, aki már tizenegy év óta teljesít fontos kulturmissziót idefenn, Északon. Tudós, műfordító és újságíró egy személyben. Najjy elfoglaltsága ellenére is rengeteg magyar és svéd nyelvű cikke, regényforditása és könyve jelent meg eddig. Családos ámberKét fia van. A felesége svéd nő' egy stockholmi leánygimnázium igazgatónője. Igazán büszkék lehetünk rá, hogy a Leffler házaspár