Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-16 / 12. szám

6 JSíVfHYIDÉKL 1931. január 16. ADÓZÁS •••••• A folyó évre szóló általános kereseti, valamint a jövede­lem- és vagyonadó bevallások beadására vonatkozó tudni­valók Harmadik közlemény: 1. Az általános kereset? adó be­vallást a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, "kerületi adó­számviteii osztálynál) keli beadni éspedig a) annál, melynek területén az adózó a helyhez kötött foglalko­zást folytatja. Helyhez kötött fog lalkozás az, mely üzleti "teleppel kapcsolatos. Ilyen üzlettelep pél­dául az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügy­védi iroda, az orvosi rendélő, stb. b) Akiknek több helyen van üz­lete "(fióküzlete, az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik adni. cj A helyhez nem kötött foglal­kozásról otc kell bevallást adni, ahoi az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van. akkor ott kell a bevallást beadni, ahoi "a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. d) A bányákról abban a község­ben (városban) kell a bevallást be­adni, amelyben a bányavállalat, vagy üzem fekszik, illetőleg foly­tattatík. Ha a bányaüzlét több község területén fékszik, a beval­lást abban a községben (városban) keli beadni, amelyben a bányamű küiszin berendezésének főrésze fekszik. j ; | j *] e) Az építési és közlekedési vál­lalatokról á vállalat székhelyén kelt 1 a bevallást beadni. A vállalat szék­helye alatt annak központi "irodá­ját, ilyennek hiányában pedig a vál íalkozá lakóhelyét keli értem. 2. A jövedelem- és vagyonadó bevallást annál a közzségi élőljá­1 róságnái (városi adóhivatalnál, ke­rületi adószámviteli osztálynál) keli beadni, ahol a bevallás beadására kötelezettnek állandó lakása van. Akinek több állandó lakása van> jogában áll bevallását bármelyik lakása szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatal­nál, kerületi adószámviteli osz­fályánál) legkésőbb február hó 28-ig "bejelenteni. 3. Közös háztartás esetében a közös háztartáshoz tartozó család tagok jövedeímét is a családfőnek keli bevallani. "Nevezetesen: a) az adókötelesnek jövedelmé­hez azt a jövedelmet is hozzá keh számítani, amely a vele közös ház­tartásban élő feleségét megilleti; ' b) adóköteles atya jövedelméhez azt a jövedelmet is hozzá keh szá­mítani, amely az atyai fegyelem alatt álló kiskorú gyermekeket megiliet'i. Az adóköteles anya jö­vedelméhez a kiskorú gyermeke jövedelmét szintén "hozzá kell szá­mítani; c) a köz'ös háztartáshoz tartozó többi •tagoknak (nagykorú leme­nők, felmenők, oldalrokonok stb.) jövedelmét rendszerint a háztar­tás fejének jövedelméhez keh szá­mítani ; d) a háztartásban fizetés, vagy bér' fejében alkalmazottak, vala­mint a kosztosok, albérlők, vagy ágybérlők nem számíthatók a kö­zös háztartáshoz. 4. A közös háztartáshoz tartozó családtag jövedelmét a családfőnek nem kell bevallani a következő ese-r tekben: a) feleség jövedelme ne|m szá­mítható a férj jövedelméhez akkor' ha a házastársak közt a házassági életközösség tartósan megszűnt' de ebben az esetben ís csak ak­kor, ha a nő vagyonát már nem a férj kezeli; b) á feleségnek, vagy a közös háztartáshoz tartozó többi tagok nak áz a keresete, amely fejenkint évi 6oo pengőnél nem több, to­vábbá ugyanezeknek adómentes szolgálati 'illetményei; c) ha a háztartás feje bizonyitja> hogy a 3. d) pont alá eső és vele közös háztartásban élő családtag jövedelme nem kerül az ő rendel­kezése alá; d) áz előző a—c. pontok ese­tében a feleség, illetőleg a csa­ládtag külön adózik, amennyiben az íli to családtagra nézve a jö­vedelemadó fizetési kötelezettség az általános szabályok szerint kü­lönben fennáll. 5. A bevallás ltíáOtásáná 'a kö­vetkezőket kelf szem előtt tartam: a) a bevallást rendszerint maga az adóköteles tartozik kiállítani és benyújtani. "A nem önjogu termé­szetes személyek, valamint a „jo­gi személyek nevében a bevallást a törvényes képviselő adja, aki képviseltjének érdekeit az egész kivetési eljárás során felelősség mellett képviseli. Az a családtag, akinek jövedelme nem kerül a csa­ládfő rendelkezése alá és igy nem számítható a családfő jövedeímé­I hez, külön bevallást köteles bead­ni; bj a bevallás beadására kötele­zett a bevallás beadásának, vala­mint a törvényben, illetőleg tör­vényes rendelkezésekben előirt minden egyéb kötelezettségének meghatalmazott által is eleget te­het, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős; c) ha a bevallás beadására kö­telezett a bevallási "ivet kitölteni nem tudja, a községi (városi) köze­gek kötelesek a bevallási "iv kiállí­tásánál segédkezni, 'illetőleg a be­vallást az adózó bemondása alap­ján kitölteni 'és ennek megtörtén­tét a bevallási 'iven hivatalból "iga­zolni. Az adózó azonban ilyen ese­tekben is Rotelés a bevallási íVet aláírni; dj a bevallások lezárt borítékban is beadhatók, abban az esetben a nevét és lakását, valamint azt a körülményt, hogy a zárt boríték a bevallást tartalmazza, a borítékon fel 'keli tüntetni; e) ha az adózó az előző évben másutt adózott, ugy az adóbeval­lásban pontosan meg keh jelölnie azt, hogy az előző évben mely községnél (városi' adóhivatalnál' kerületi adószámviteli osztálynál) fizette a jövedelem és vagyonadót. AIV. Finn-ugor Kongresszus magyar bizottsága lantosban testvéri taiálkozét rendez Helsinkiben A IV. finn-ugor kongresszus ma­gyar bizottságának utazási osztá­lya a nyáron a rokon finn nemzet meghívására testvéri találkozót rendez az ország fővárosábfan, Hel­sinkiban. Kívánatos, hogy ezen a kongresszuson 'nagyobib csoport in­telligens magyar ember is résztvs­gyen. E célból a kongresszus ma­gyar bjzottsága — amelynek ügy­vivő elnöke Vikár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia tagja —. elhatározta, hogy ez alkalomból társas utazást rendez. Az u tazást igyekeznek mennél kellemesebbé és tanulságosabbá tenni. Azoin városokban, amelyekb­ben megállapodnak, megtekintik a művészeti és természeti szépsége­ket. A rokon finn és észt nemzet körében különösen kedves és me­leg fogadtatásra számithatnak, s az feledhetetlen benyomást fog tenni mindenkire. A finnországi fő biizottság közlése szerint az első kongresszusi nap (junius 16) prog­rammja reggel ünnepélyes isten­tisztelettel kezdődik a Miklós­templomban, ezután lesz a meg­nyitó-ünnep a finn nemzeti szín­háziban. Előadások, filmek, bemu­tatása, hangversenyek, sportün­nepségek, szinelőadások és testvéri összejövetelek a három kongresz­szus inap mindegyikén. Junius hó 19-én kezdődnek az országos dal­ünnepek, 20-án a kirándulások az ország legszebb és legtanulságo­sabb vidékeire. Emeli az utazás kellemet^ hogy az egész utazási csoport mintegy egy családot ké­pez; a kupét\a idegenek nem száll­hatnak bp, mert külön kocsikba® esetleg teljesen külön vonaton utaznak. Megjegyezzük, hogy a finn nyelv tudása nem szükséges. A jelentkezés határidejét 1931 febiruár i-re tűzte ki a Bizottság, hogy jókor megtehesse a kedvez­mények megszerzésére szükséges intézkedéseket; ekkor beküldendő a pontosan kitöltött jelentkezési lap és 5 pengő kongresszusi tag­sági dij, amelynek visszafizetésére a jelentkező nem támaszthat igényt. A részvételi dij első részlete az egész összegnek 10 százalékát te­|Szi ki s legkésőbb I93 I- március i-ére küldendő bp. A hátralévő 90 százalék pedig legkésőbb 1931 má­jus l-ig fizetendő bje. A részvé­teli dij tetszésszerinti részletekb|eij is fizethető, ugy azonban, hogy a fentebb emiitett időpontokra a megszabott összeg kiegyenlítést nyerjen. Mindennemű fizetés postataka­rékpénztári befizetési lapon telje­sítendő, a befizetési lap (csekk) címlete : 4995. sz. dr. Bán Ala­dár, a IV. finn-ugor kongresszus főtitkára, Budapest, Országház. A bjzottság három részvételi di­jat állapított meg : Az első 385 pengő, a második 48 órás hajó­uttal kombinálva 420 pengő, mig a harmadik dij, kirándulásokkal, hajóutazással, Svéd- és Németor­szág városainak megtekintésével 482 pengőbe kerül. — A Legújabb Divat Báli száma megjelent és kapható az Ujság­boltban. Ára szabásivvel együtt 1 pengő. gSP* Gazdaságok részére Szegődségi levél, Cseléd (konvenciós) könyv és Dohányos könyv — kapható a Jóba­nyomdában Széehenyi-út 0. sz. — és az Ujságboltban Bethlen-utca 2. sz. (Róm. ka'h ui bérpalota) A gyermekért Az.átkos trianoni békét összeko­vácsoló képmutatók serege jól szá­mított, amikor arra gondolt, hogy a nyomor és nélkülözés öli 'ki leg­könnyebben a magyar lelkekbői a jövőt építő szent buzgalmat. Saj­nos, az ország porbasujtott, nyo­morbadöntött népe saját bajaival foglalkozva, megfeledkezik a leg­szentebb ügyről, a magyar jövő­ről: a magyar gyermekekről. Trianon igazi gyásza csak most kezdi fekete lepleit megcsonkított hazánk egén teregetni. A súlyos gyásziepfek lengő rojtjai egymás­után döntik le legszebb akarásain­kat. Az elfásult, iszonyatot és nyo­mort érző lelkek virág helyett boj­torjánt teremnek, mert mindenről megfeledkezve az önzés ver ta­nyát bennük. 1 A végveszedelem közelről fenye­get, mert a súlyos gazdasági "hely­zetünk nyomán fakadó szociális nyomór az ország amúgy is meg­csonkított lombozatú fájának éle­tet biztosító gyökerei, a jövő élet­gyökerei, a gyermekek pusztulnak ei, 'A nyomor, a nélkülözések sor­ra törlik le a magyar gyermekek arcáról a rózsapirt, testük satnyui, elpusztul. Erőtlen, beteg testben a lélek sem lehet erős. Ezt mind­annyian jói tudjuk és mégis mily kevesen állanak a veszedele|m útjába, hogy megakadályozzák a végzetet, a megsemmisülést. A megpróbáltatások fenyegető, mindent elpu=ztitó örvényének szé­léről azokhoz szólunk, akikből még nem veszett ki a hazaszeretet láng­ja, akik sanyaruságukban sem tud­nak megfelejtkezni legszentebb kötelességükről,, a magyar jövőről,, a magyar gyermekről,.'hogy támo­gassák minden erejükkei 'a főváros gyermekmentő munkásságát. A székesfőváros a fentvázolt cél érdekében hozzáfogott a tervszerű munkálatokhoz s igy a többek közt} léte Jitette gyermeknyaraltatási ak­cióját is, mely hivatva van a pusz­tuló, csenevészedő és nyomortól el­satnyul c gyermekek arcára a ró­zsapirt, az egészség Szinét visz­szavarázsofni "és testükben-Ielkük­ben egyaránt megerősíteni. Az 1930. évben 18.000 gyermek részesült a nyaralás áldásaiban.— Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy poi-os, miazímás levegőjével nem biztosíthatja kellőképen a nyaraló gyermekeknek az egészsé­ges élet virágát, a blodogságot és örömet. Azért szükséges lenne,, hogy mind több és több gyermek­nek biztos'ithatnók vidéken az üdü­lést. Azért a vidék tehetősei tá­mogassák a fővárosnak a jövő nemzedék érdekében kifejtendő ezt a munkásságát azzal, hogy ma­guk, vagy többen összeállva, te-­gyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek ré­szére á csoportos nyaralást. Áldo­zatkész támogatásukkai' megerősít­hetik ezen pusztulásra ítélt gyer­mekeket testben és lélekben. A főváros a vidék áldozatkész­ségét áldozatkészséggel viszonoz­za. Igy az 1930. év nyarán több város és község több mini: 2000 tanulóját látta vendégül Budapes­ten, ahoi ingyenes ellátásban ré­szesítette a főváros üdülés és ta­nulmány céljából feljövő gyerme­keket. Az oly község, mefy fővá­rosi gyermekeket nyaralásra elvál­lal, ugyanolyan számú gyermekcso­portot küldhet a fővárosba, ahoi a gyermekek díjtalan ellátásban részesülnek s a főváros nevezetes­ségeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. Jelentkezők a következő címre küldjék szíves "értesítésüket: Budapest Székesfőváros Gyér-' 1 meknyaraltatási"Akciója, Budapest,, * IV. ker. Cukor-utca 6. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents