Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-17 / 110. szám

Ma: GrazdamelIékXet Ara 16 fillér, íNyirtgyháza 1931. május 17. & Vasárnap !J,II évfolyam, 110. sz. POLITIKAI NAPILAP •ir'i!-,' v;, •!• Előfizetési árak helyben és vidéken : E*y hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Alapította: JOBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacbeque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Nyíregyháza és az uj háztartási törvénytervezet Megyék, városok, községek ve­zető egyéniségei é:énk figyelemmel tekintenek az elé a törvénytervezet elé, mely az önkormányzati testü­letek háztartásának rendezéséről szói. Vegyesek a hatások; aggoda­lom és reménység, kritika és elis­merés váltják egymást. Nagy és gyökeres változásról van szó ugy az autonomia, mint a tisztviselők kérdéseiben. Csodálatos az, hogy az adózd polgárság alig érdeklődik a terve­zett átalakulás iránt és minden meg mozdulást, ellenállást, vagy támo­(gatást a vezetőkre biz. Ennek a letargikus oblomovismusnak az okát érdemes volna kutatni és al­kalomadtán kifogjuk fejteni néze­tünket, de most csupán azzal kí­vánunk a köznek szolgálatot tenni, hogy megvilágítjuk: minő változás áU be Nyíregyházán és az érdek­körébe eső környéken a tervezet törvényerőre jutása esetén és hogy minő várósí politikát kell követ­nünk ? i • ' 1 A tervezet mindenekelőtt szabá­lyokat állit fet a vagyonleltár és az évi "költségvetések elkészítése tár­1 gyában. Ha e szabályokat alkal­mazzuk a városunk eddig elkészí­tett költségvetésére, ugy megsze­rezzük azt a megnyugvást, hogy költségvetéseink túlnyomó részben eüdig is alkalmazták a felállított: szabályokat. Költségvetéseink ki­adási tételeit mi ezentúl is az ed­digi bevételeinkből fedezhetjük és ezek között ezentúl ís rendelkezé­sünkre fognak állani az eddig át­engedett állami adók, a kereseti adó, forgalmiadó részesedés, bor-, húsfogyasztást ádó stb. A közönséget azonban érdekelni fogja az a rendelkezés, hogy 6o százaléknál nagyobb pótadó csak a a belügyminiszternek a pénzügymi­niszterrel egyetértő jóváhagyása után vethető ki. Mihelyt azonban ekként a pótadó 50 Száza'ékot meg­halad, ugy a várost illető kereseti adó kuícsa minden megkezdett 10 százalékos emelkedés után automa­tikusan 1 százalékkal emelkedik. Vagyis ha a pótadó 50—60 száza­lékos, ugy a kereseti adó 6 száza­lék lesz, ha a pótadó bármely kis mértékben haladja meg a 60 száza­lékot, ugy a kereseti ádó kulcsa 7 százalék lesz. Ez némileg igaz­ságtalan, mert mig a föld- és ház­adó után pi. az 55 százalékos pót­adó az 50 százalékkal szemben csak 10 százalékos emelkedést ered­ményez, addig ez az emelkedés a kereseti adónál 20 százalékos fesz, Érdekében áll tehát az iparos, ke­reskedő, haszonbérlő társadalom" nak odahatni, hogy a törvény a. kereseti adó kulcsánál fél százalé­kos emelkedést is tegyen lehető­ívé, a pótadó minden megkezdett 5 százalékos emelkedése esetén. Súlyosan érinti a felekezeti isko­lákat a tervezet ama rendelkezése, mely Szerint azokat az egyházi adó­kat, amelyek a városi pótadó-alap 20 százalékát meghaladják, a város nem hajthatja be; vagyis 50 szá­zalékos pótadónál, ha az egyházak, felekezetek egyházi és iskolai célok miatt a fenti pótadó összegének egyötöd részét meghaladó adót vet­nek ki híveikre, ennek behajtásához a város segédkezet nem nyújthat. A tervezet azt várja, hogy az egy­házak országosan fogják költség­vetéseiket akként rendezni, hogy a kivétendő pótadók egyötöd ré­szénéi több a híveket ne terhelje és erre három évet szab ki. Azonban attól keli tartani, hogy az egyhá­zak költségvetésének vaiószinü de­ficitje —1 a városok költségvetését fogja növelni, miután a város nem engedheti, hogy a virágzó és jól functionáló tanintézetek — ha fe­lekezetiek is — szükséget szenved­jenek. Érdekelni'fogja a közönséget, — hogy a vármegyei pótadó 10 szá­zaléknál több nem lehet; ezt azon­ban a város saját pénztárából fogja fizetni, még mielőtt behajtotta vol­na. ' , Pótköltségvetésnek nincs helye többé. A tisztviselők fizetésére, a ro­konsági összeférhetetlenségre vonat kozóiag lényeges szabályokat tar­talmaz a tervezet, a melyek nagy ellenhatást váltottak ki és minden valószínűség szerint módosulni fog­nak. Erről tehát, valamint a foko­zottabb felső helyi e'íenőrzésről — talán más alkalommal. E helyütt] inkább arrói szólunk, hogy milyen Eindég csak egyedül... Irta: Krompachi-Holló Lenke. '— A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — A fehér felhők ugy kergették egy­mást az égen, mintha játszottak volna és csupa játékból mindég más és más alakot vettek fel ma­gukra és siettek tova a ragyogó napsütésben. Hogyne, hisz hosszú ut állt még előttük, mindenütt meg akarták magukat mutatni és amer­re mentek a siető, dofgozó embe­rek tényleg felnéztek az égre, a kék háttérben a fehér felhőkre, hisz oly szépek, olyan habosak és selyme­sek, mint egy fehér menyasszonyi ruha, amelyen végig hullámzik * drága hímzett fátyol. A kis pékinas is leereszti a nagy kosarát az ócska szinház előtt és abba hagyja a fütyölést és felnéz az fgre, kinyitja a szkját, egy na­gyot, mélyet lélegzik* es megelége­detten mondja: »csuda jó szaga van a tavasznak.« A színpad feljárójához támasz­kodik a kicsi bakfis, ő is a tavasz­ban gyönyörködik és ugy érzi, hogy, az csak ő érte van egyedül, nézi a felhők játékát, nagy barna szemét kinyitja és egymásra mosolyognak a tavasz és gyermek, egyforma ár­tatlan mosollyal, mely csupa ígé­ret, csupa fény... • Bennt a színházban dolgoznak* nem nézik a felhők szeszélyes játé­kát, nem élvezik a kicsi szellő bár­sonyos simogatását, pedig ott is fiatalok vannak együtt, a tavaszba indulók serege. A szinház ajtaja lezárva, a pá­holyok sötéten, üresen ásítanak, a karzat is üres, hiányzik a hálás publikum, akik megujráztatják a táncot és addig tapsolnak, mig a vas mégis csak felmegy, nehézke­sen és ünnepélyesen. Csak a szín­padon van élet, főpróbát tartanak a műkedvelők. Együtt a sok szerep­lő, mégis csend mindenütt. i A rendező megnyomja a csengő­det, a függöny felmegy, most már mindent ugy csinálnak, mint este a premieren. Az ügyelő a helyén' figyeli á vörös ceruzával aláhúzott neveket és végszavakat. A sugó háromszor is besúg egy Sort, még be is inti, hogy ki következik, mert ime megérkezett a főpróba állandó vendége, a lámpaláz és a drukk közben nem hallják a Súgót. Ha azonban érzik, hogy egy-egy jele­net sikerült, mooslyogva néznek a kulisszák mögé, figyelik a rendező arcát, hogy meg van-e elégedve. A poros, ócska kulisszák mögött állnak a szereplők, várják a jelené­süket és mivet beszélni nem sza­bad, a szemek beszélnek, kérdez­nelj. felelnek és ígérnek. Fejét a kulissza ablakához tá­masztva áU "egy bájos kis lány, az ablakra függöny és piros muskát­lik vannak festve és a lány hófehér arca ugy világit a muskátlik mö­gött, mint valami drága fehér már­vány, miből művész keze faragja ki a szobrokat. A fiu bámulja szerel­mesen és a két fej összehajlik és a nagy kék szemek ártatlanul néznek a fiu szemébe és titkon felsóhajt a kicsi lány: »jaj de szép ez a ta­vasz.« A fiu nézi a lányt és félve' titkon megfogja a kezét. A rende­ző véletlenül odanéz és hirtelen ef­forditja a fejét, egy kis mosollyal a Száján, milyen drágák, gondolja magában és ugy tesz, mintha nem látott volna semmit, nem akar za­varni. Amint azonban elfordul' könnyes léSz a szeme, mindenütt kettesben, mindenkit szeretnek, —• gondolja magában. Csacsi vagy, szidja magát, te is megtehetnéd, te is kapod a kedves leveleket, amikre még csak nem is válaszolsz, ki tehet róla, hogy neked mindenben csak á legkü­Iönbb keli, mindég csak az elér­hetetlen után nyújtod ki a fezedet vágyakozva, magadnak köszönhe­ted, ha egyedül jársz... »Csak az a baj, hogy rosszul fi­zetnek bennünket« — hallja mesz­szirői a fiu hangját. Már a jövede­lemnél fartanak, gondolja magában. Neház eset ma férjhez menni és részvéttel telik meg a szive, mikor ránéz a kicsi lányra és elgondolja' hogy nem sokára oda fog állani " a rózsaszín körmökkel sikálni és meg kezdődik a gond, a nincstelenség, jön a doktor, a patika 6zámla és nincs miből fizetni, de ők most er­re nem gondolnak, hanem mennek előre bátran, kéz a kézben. Pedig az apró összetűzések níiatt, a sze­génység miatt, megkopik á szere­lem és tündöklő fénye nem világít­ja be a kicsi lakást és nem dobog­tatja meg a sziveket. »Kérem szépen, a reflektorozást is csináljuk meg a szerelmes jele­netnél?* — kérdi a világositómes­ter. »A szerelmes jelenetnél ?« — igen, okvetlenül, lássuk milyen fény. lesz a legjobb — szólt komolyan a rendező. A világositómester beál­lítja a nagy reflektorokat, bekap­csolja á rivaldát és az erős fény rátűz a színpadon az ölelkező pár­ra és a kulisszák mögött pedig a reflektor fényétől arrébb ~ húzódik egy szerelmes pár. A rendező pe­dig nézi, hogy szép-e a jefenet, megfelel-e mindénben, e'ég m< leg-e vagy pedig nem túlzott és jónak] találja, hiába ezt nem kell tanítani. Csak annyit javit, hogy a férfi emelje feljebb a karját, mert igj? szebb a mozdulat. A függöny le­megy, a szereplők megtapsolják az ölelkező párt. Változás a színen, minden rend­ben, a darab pereg tovább. Frontharcosok napja május 17-án

Next

/
Thumbnails
Contents