Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-17 / 110. szám

Ma: GrazdamelIékXet Ara 16 fillér, íNyirtgyháza 1931. május 17. & Vasárnap !J,II évfolyam, 110. sz. POLITIKAI NAPILAP •ir'i!-,' v;, •!• Előfizetési árak helyben és vidéken : E*y hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Alapította: JOBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacbeque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Nyíregyháza és az uj háztartási törvénytervezet Megyék, városok, községek vezető egyéniségei é:énk figyelemmel tekintenek az elé a törvénytervezet elé, mely az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szói. Vegyesek a hatások; aggodalom és reménység, kritika és elismerés váltják egymást. Nagy és gyökeres változásról van szó ugy az autonomia, mint a tisztviselők kérdéseiben. Csodálatos az, hogy az adózd polgárság alig érdeklődik a tervezett átalakulás iránt és minden meg mozdulást, ellenállást, vagy támo(gatást a vezetőkre biz. Ennek a letargikus oblomovismusnak az okát érdemes volna kutatni és alkalomadtán kifogjuk fejteni nézetünket, de most csupán azzal kívánunk a köznek szolgálatot tenni, hogy megvilágítjuk: minő változás áU be Nyíregyházán és az érdekkörébe eső környéken a tervezet törvényerőre jutása esetén és hogy minő várósí politikát kell követnünk ? i • ' 1 A tervezet mindenekelőtt szabályokat állit fet a vagyonleltár és az évi "költségvetések elkészítése tár1 gyában. Ha e szabályokat alkalmazzuk a városunk eddig elkészített költségvetésére, ugy megszerezzük azt a megnyugvást, hogy költségvetéseink túlnyomó részben eüdig is alkalmazták a felállított: szabályokat. Költségvetéseink kiadási tételeit mi ezentúl is az eddigi bevételeinkből fedezhetjük és ezek között ezentúl ís rendelkezésünkre fognak állani az eddig átengedett állami adók, a kereseti adó, forgalmiadó részesedés, bor-, húsfogyasztást ádó stb. A közönséget azonban érdekelni fogja az a rendelkezés, hogy 6o százaléknál nagyobb pótadó csak a a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyása után vethető ki. Mihelyt azonban ekként a pótadó 50 Száza'ékot meghalad, ugy a várost illető kereseti adó kuícsa minden megkezdett 10 százalékos emelkedés után automatikusan 1 százalékkal emelkedik. Vagyis ha a pótadó 50—60 százalékos, ugy a kereseti adó 6 százalék lesz, ha a pótadó bármely kis mértékben haladja meg a 60 százalékot, ugy a kereseti ádó kulcsa 7 százalék lesz. Ez némileg igazságtalan, mert mig a föld- és házadó után pi. az 55 százalékos pótadó az 50 százalékkal szemben csak 10 százalékos emelkedést eredményez, addig ez az emelkedés a kereseti adónál 20 százalékos fesz, Érdekében áll tehát az iparos, kereskedő, haszonbérlő társadalom" nak odahatni, hogy a törvény a. kereseti adó kulcsánál fél százalékos emelkedést is tegyen lehetőívé, a pótadó minden megkezdett 5 százalékos emelkedése esetén. Súlyosan érinti a felekezeti iskolákat a tervezet ama rendelkezése, mely Szerint azokat az egyházi adókat, amelyek a városi pótadó-alap 20 százalékát meghaladják, a város nem hajthatja be; vagyis 50 százalékos pótadónál, ha az egyházak, felekezetek egyházi és iskolai célok miatt a fenti pótadó összegének egyötöd részét meghaladó adót vetnek ki híveikre, ennek behajtásához a város segédkezet nem nyújthat. A tervezet azt várja, hogy az egyházak országosan fogják költségvetéseiket akként rendezni, hogy a kivétendő pótadók egyötöd részénéi több a híveket ne terhelje és erre három évet szab ki. Azonban attól keli tartani, hogy az egyházak költségvetésének vaiószinü deficitje —1 a városok költségvetését fogja növelni, miután a város nem engedheti, hogy a virágzó és jól functionáló tanintézetek — ha felekezetiek is — szükséget szenvedjenek. Érdekelni'fogja a közönséget, — hogy a vármegyei pótadó 10 százaléknál több nem lehet; ezt azonban a város saját pénztárából fogja fizetni, még mielőtt behajtotta volna. ' , Pótköltségvetésnek nincs helye többé. A tisztviselők fizetésére, a rokonsági összeférhetetlenségre vonat kozóiag lényeges szabályokat tartalmaz a tervezet, a melyek nagy ellenhatást váltottak ki és minden valószínűség szerint módosulni fognak. Erről tehát, valamint a fokozottabb felső helyi e'íenőrzésről — talán más alkalommal. E helyütt] inkább arrói szólunk, hogy milyen Eindég csak egyedül... Irta: Krompachi-Holló Lenke. '— A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — A fehér felhők ugy kergették egymást az égen, mintha játszottak volna és csupa játékból mindég más és más alakot vettek fel magukra és siettek tova a ragyogó napsütésben. Hogyne, hisz hosszú ut állt még előttük, mindenütt meg akarták magukat mutatni és amerre mentek a siető, dofgozó emberek tényleg felnéztek az égre, a kék háttérben a fehér felhőkre, hisz oly szépek, olyan habosak és selymesek, mint egy fehér menyasszonyi ruha, amelyen végig hullámzik * drága hímzett fátyol. A kis pékinas is leereszti a nagy kosarát az ócska szinház előtt és abba hagyja a fütyölést és felnéz az fgre, kinyitja a szkját, egy nagyot, mélyet lélegzik* es megelégedetten mondja: »csuda jó szaga van a tavasznak.« A színpad feljárójához támaszkodik a kicsi bakfis, ő is a tavaszban gyönyörködik és ugy érzi, hogy, az csak ő érte van egyedül, nézi a felhők játékát, nagy barna szemét kinyitja és egymásra mosolyognak a tavasz és gyermek, egyforma ártatlan mosollyal, mely csupa ígéret, csupa fény... • Bennt a színházban dolgoznak* nem nézik a felhők szeszélyes játékát, nem élvezik a kicsi szellő bársonyos simogatását, pedig ott is fiatalok vannak együtt, a tavaszba indulók serege. A szinház ajtaja lezárva, a páholyok sötéten, üresen ásítanak, a karzat is üres, hiányzik a hálás publikum, akik megujráztatják a táncot és addig tapsolnak, mig a vas mégis csak felmegy, nehézkesen és ünnepélyesen. Csak a színpadon van élet, főpróbát tartanak a műkedvelők. Együtt a sok szereplő, mégis csend mindenütt. i A rendező megnyomja a csengődet, a függöny felmegy, most már mindent ugy csinálnak, mint este a premieren. Az ügyelő a helyén' figyeli á vörös ceruzával aláhúzott neveket és végszavakat. A sugó háromszor is besúg egy Sort, még be is inti, hogy ki következik, mert ime megérkezett a főpróba állandó vendége, a lámpaláz és a drukk közben nem hallják a Súgót. Ha azonban érzik, hogy egy-egy jelenet sikerült, mooslyogva néznek a kulisszák mögé, figyelik a rendező arcát, hogy meg van-e elégedve. A poros, ócska kulisszák mögött állnak a szereplők, várják a jelenésüket és mivet beszélni nem szabad, a szemek beszélnek, kérdeznelj. felelnek és ígérnek. Fejét a kulissza ablakához támasztva áU "egy bájos kis lány, az ablakra függöny és piros muskátlik vannak festve és a lány hófehér arca ugy világit a muskátlik mögött, mint valami drága fehér márvány, miből művész keze faragja ki a szobrokat. A fiu bámulja szerelmesen és a két fej összehajlik és a nagy kék szemek ártatlanul néznek a fiu szemébe és titkon felsóhajt a kicsi lány: »jaj de szép ez a tavasz.« A fiu nézi a lányt és félve' titkon megfogja a kezét. A rendező véletlenül odanéz és hirtelen efforditja a fejét, egy kis mosollyal a Száján, milyen drágák, gondolja magában és ugy tesz, mintha nem látott volna semmit, nem akar zavarni. Amint azonban elfordul' könnyes léSz a szeme, mindenütt kettesben, mindenkit szeretnek, —• gondolja magában. Csacsi vagy, szidja magát, te is megtehetnéd, te is kapod a kedves leveleket, amikre még csak nem is válaszolsz, ki tehet róla, hogy neked mindenben csak á legküIönbb keli, mindég csak az elérhetetlen után nyújtod ki a fezedet vágyakozva, magadnak köszönheted, ha egyedül jársz... »Csak az a baj, hogy rosszul fizetnek bennünket« — hallja meszszirői a fiu hangját. Már a jövedelemnél fartanak, gondolja magában. Neház eset ma férjhez menni és részvéttel telik meg a szive, mikor ránéz a kicsi lányra és elgondolja' hogy nem sokára oda fog állani "

a rózsaszín körmökkel sikálni és meg kezdődik a gond, a nincstelenség, jön a doktor, a patika 6zámla és nincs miből fizetni, de ők most erre nem gondolnak, hanem mennek előre bátran, kéz a kézben. Pedig az apró összetűzések níiatt, a szegénység miatt, megkopik á szerelem és tündöklő fénye nem világítja be a kicsi lakást és nem dobogtatja meg a sziveket. »Kérem szépen, a reflektorozást is csináljuk meg a szerelmes jelenetnél?* — kérdi a világositómester. »A szerelmes jelenetnél ?« — igen, okvetlenül, lássuk milyen fény. lesz a legjobb — szólt komolyan a rendező. A világositómester beállítja a nagy reflektorokat, bekapcsolja á rivaldát és az erős fény rátűz a színpadon az ölelkező párra és a kulisszák mögött pedig a reflektor fényétől arrébb ~ húzódik egy szerelmes pár. A rendező pedig nézi, hogy szép-e a jefenet, megfelel-e mindénben, e'ég m< leg-e vagy pedig nem túlzott és jónak] találja, hiába ezt nem kell tanítani. Csak annyit javit, hogy a férfi emelje feljebb a karját, mert igj? szebb a mozdulat. A függöny lemegy, a szereplők megtapsolják az ölelkező párt. Változás a színen, minden rendben, a darab pereg tovább. Frontharcosok napja május 17-án