Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-16 / 109. szám

JbftÍRYIBJte. 1931. május 16. Nyíregyháza közönsége impozáns erővel tiltakozott áldozócsütörtökön a trianoni békediktátum ellen Megmozdult Nyíregyháza társadalma politikai, osztály és felekezeti "kiilömbség nélkül, hogy a gondolat erejével, a szó szuggesztív varázsával vétót emeljen a történelem legszégyenletesebb igazságtalansága ellen, hogy egységbe tömörülve döbbenetes erővel demonstráljon a trianoni gyászos békediktátummal szemben és harsány hangbn követelje minden magyarok legforróbb vágyát, milliói* óhaját, a revíziót!! Áldozócsiitörtökön délelőtt tömött sorokban vonultak a Kosssuth szobor elé a különböző egyesületek, hivatalok tagjai. A városháza kapuja előtt a tűzoltók diszőrsége helyezkedett el. Felsorakoz-< tak az ipartestület tagjai élükön ifj. Tóth Pái elnökkel, a Kiosz küldöttsége, a pénzügyigazgatóság hivatalnok" kara és a vasutasok csoportja. A városháza erkélyén az egyház, a vármegye "és a város reprezentatív egyéniségei között ott láttuk Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos, ev. lelkészt, Virányi Sándor vm. főjegyzőt, vitéz Putnoky István ny. ezredest, a Munkavédelmi Hivatal vezetőjét, dr Sarvay Elek vm .főügyészt, Polinszky Pál dr kulturtanácsnokotj majtényi Kiss Sándor m. kir. rendőrfőtanácsost, dr Szentpétery Endre tanácsnokot, Tőrös Pál főszámvevőt, dr Vietórisz István városi főügyészt és még számos értékes tagját városunknak. A Kossuth Szobor előtt felállított pódiumon a Városi Dalegylet tagjai helyezkedtek el. Pontosan 11 órakor Jakab József karnagy vezetésévei gyönyörű összhangban felzengett á magyar »Hiszekegy« fenséges imája, majd dr Mikecz Ödön ügyvéd a következő felkes szavakkai nyitotta meg, élénk éljenzés közben a, tiltakozó gyűlést: A magyar élet napjai közé Trianon emléke keserű napot iktatott. Az égő gyásznak, mult nagyságunk emlékének, nemzetünk méltatlan megaláztatásának napját. — Ennek a napnak jegyében" gyűlt össze ma a Magyar Nemzeti 'Szövetség hívására Nyíregyháza város polgársága. Eljöttünk a mindennapi élet gondjai közül, mindnyájunk egyéni és kemény problémáitól fáradtan, hogy emlékezzünk közös anyánk, magyar fajtánk, magyar nemzetünk 12 év óta vérző sebérői. Arról" a veszteségről, amelynek egymagában testvérré kellene tenni minden magyart. összejöttünk legnagyobb közös gondunk nyomasztó firmamentuma alatt, hogy ha rövid időre is, közösen néhessünk a közös cél felé. Szükséges, hogy a mindennapi élet gondjai' felé fordult tekintetünket néha távolabbi horizontok felé irányítsuk. Szükséges, mert ezen a távoli horizonton, mint messziről "kéklő hegycsúcs, ott ragyog mind határozottabbá váló körvonalakban a magyar élet gondjai felé fordult tekintetünket néha távolabbi horizontok felé irányítsuk. Szükséges, mert ezen a távoli horizonton, mint messzTrőI "kéklő •-A hegycsúcs, ott ragyog mind határozottabbá váló körvonalakban a magyar élet teljességének reménye,' kz a remény, amely egyedül adhat hitet. Hitet, amely akaratot szül. Akaratot, amely feltámadáshoz vezet. Nem szavak és szónoklatok napja a mai. Ha beszélünk is, beszédünk keret csupán s egy a célja csak, hogy utat nyisson a lelkiismeret számonkérő munkájának. Számonkérjük magunktól s számon kell k érni mindenkitől, akinek kenyeret ad ez a magyar föld mit tett ez elmúlt évben a közös cél eléréséért, hány követ vett cl a nemzeti feltámadás útjából. Számon keli hogy kérje ez a nemzet Európa a világ lelkiismeretétől, vagy ha ilyen nincs, józan belátásától, hova vezet, ha évtizedeken keresztül engé&ik tiporni egy nemzet iirök igazságát. Egy nemzfet fájdalmának láthatatlan kezével oda kell rajzofni évről-évre a boldogabb s ma még gondtalan nemzetek egére annak az összeomlásnak a képét, amelyről mi már tudjuk, hogy bekövetkezik. Bekövetkezik, ha nem orvosolják idejében a világtörténelem íegkiáltóbb igaztalanságát, — Trianont. Ezért jöttünk ma össze s ezért jön össze Magyarország minden városának, Ausztria, Olaszország s Bulgária minden nagyobb városának népe, hogy igazságot követeljen. Igazságot, amelynek egy utja van csupán, a revízió. Mikecz Ödön dr. megnyitó beszédét tomboló lelkesedéssel fogadta a közönség, majd a tiltakozó gyűlés ünnepi szónoka, Péter Ká* roly reálgimnáziumi tanár emelkedett szólásra. — Sötét ború borítja nemzetünk egét u év óta — úgymond. Szabadságért, életért küzdő nemzetünk hiába rázza rabbilincseit, hogy Európa figyelmét felhívja a példátlan igazságtalanságra, valóságos gazságra, amelyet 'Magyarországgal szemben végrehajtottak. A trianoni békediktátumot erőszakosan, bosszúból ellenségeink hazug adatai alapján alkották meg a győzők vérlázító igazságtalansággal. El kell ismernünk, mi is hibásak voltunk, de nem oTyan bűnösök, hogy ilyen súlyosan bűnhődjünk érte. Hazug volt az a vád, hogy mi indítottuk meg a világháborút. Mindenki tudja, hogy Németország és Franciaország állandó ellentéte robbantotta ki a népek borzalmas csatáját. Ezután visszapillantott a háború rémségeire. Mosolygó tavasz volt — úgymond és nem sejtette a magyarság, hqgy a tavaszi mezőkön vérrózsa terem. Majd gróf Tisza István háborúellenes működését ismertette és a Széthúzó magyarság belső politikai küzdelmeire és annak következményeire világított. Megrázó színekkel ecsetelte a forradalmak, a megszállás gyászoi emlékű korszakát, amelynek következtében a gálád békét ránk kényszeritették, ele amelyet a magyar nemzet nem fogadott el soha. (Ugy van ! Zúgott a lelkesü't tömeg.) Nem békeszerződés volt ez, hanem diktátum, parancs, amelyet erőszakkal írattak velünk alá. Ez darabolta szét 5 felé ezeréves hazánkat és ez juttatott koldusbotra " milliókat. De itt vagyunk ezen a darab földön mi maroknyi magyarok. Ha nem hallják meg jajszavunkat, szolgaságba Sínylődő testvéreink h4| lálhörgését, akkor követéljük, ha kell fegyverrel is a revíziót I Ma már virrad a magyar horizont. Ma már a nagy kultumépek is ráeszméltek, hogy a trianoni béke tarthatatlan és minden bajok kutfor- ' rása. Nekünk padig hirdetni kell igazunkat és követelnünk kell bátran és soha meg nem szűnő akarattal ; a revíziót I Frenetikus lelkesedés, percekig , tartó éljen zúgott fel, majd az ün Értesítés! Értesítjük a nagyközönséget, hogy az eredeti Gailspach Zeiieis intézet eredeti gépekkel felszerelve a Széchenyi-út 29 számú házban van dr- Fehér Hermann volt szanatóriumi főorvos vezetése alatt. 59S6-3 nep szónoka a következő határozati javaslatot terjesztette elő : A Népszövetségi Tanácsnak Genf A »Trianoni béke« Magyarországot öt részre darabolta. A nemzetek önrendelkezési'jogának megcsúfolásával, a lakosság megkérdezése nélkül elvette területünk kétharmadrészét, elszakított tőlünk 13 millió magyar állampolgárt, közöttük három és félmiilió magyar testvérünket. A Szövetséges és Társult Hatalmak maguk is érezték ennek igazságtalanságát s azért a kisebbségek védelméről is gondoskodni 'kívántak s a Párisban és Saint Germaín en Layeban kötött szerződésekkel biztosították azok vallás, gazaasági, nyelvi és politikai szabadságát. E szerződéseket azonban az utódállamok sohasem tartották meg. Kiforgatták vagyonukból eU szakított testvéreinket, elvették templomaikat, iskoláikat s bárki előtt, aki a viszonyokat ismeri, s kinek lelkében az igazságnak csak egy szikrája ís él, világos, hogy az utódállamok a kisebbségek teljes kiirtására törekszenek. Az öntudatos kisebbségek az élet hez való joguknál fogva természetesen tiltakoznak az elnyomás elten s ezért soha megnyugvás az utódállamokban nem fehet. Az élet-halálharc megbénítja a gazdasági életet s egész Európa gazdasági válsága részben ezekre az okokra vezethető vissza. A Népszövetség Tanácsához tömegesen benyújtott kisebbségi panaszok 11 éven keresztül teljesen eredménytelenek maradtak. A íegkiáltóbb igazságtalanságok nem orvosoitattak, úgyhogy azt kell hinnünk. hogy a Népek Szövetsége a kisébbség elnyomásával szemben teljesen tehetetlen. Mintahogy a trianoni békeszerződés, fennállása óta, olyan 'állapotokat teremtett, melyek ellentétben állanak a vallás, emberiesség és kultura követelményeivel s minthogy ez idő alatt nyilvánvalóvá lett, hogy a trianoni u.-n. békeszerződés csak a békét veszélyezteti s uj háború csíráit rejti" magában, megállapíthatjuk, hogy az előadottak a békeszerződés 19. szakaszának előfeltételeit teljesen kimentik. Ugyanezért Nyíregyháza városban mai napon tartott rendkívüli gyűlés egyhangúlag hozott határozat alapján azzal a kérelemmel fordul a Népszövetség Tekintetes Tanácsához, hogy Magyarország régi és uj határai "között élő népek mai helyzetét, azoknak a világháború előtti sokkal kedvezőbb politikai, kulturális és gazdasági helyzetével összehasonlítva, ennek eredményéhez képest a trianoni békeszerződés revízióját, már Európa tartós békéjének és gazdasági "helyzetének biztosítása érdekéből is mielőbb napirendre tűzni méltóztassék . j A közönség a határozati javaslatot óriási lelkesedéssel vette tudomásul, rnlajd a Himnusz bor

us akkordjaival az impozáns gyűlés befejeződött. — Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállai és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon 139Sít Ghorito strandfürdő vasárnap, 17-én