Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-14 / 108. szám

Látogatás a Széchenyi-út 29. szám alatt megayilt eredeti Zeileis-Iníézetben Magyarországon ez a hatodik eredeti Zeileis-Intézet jétimmiiL 1—1 un Széchenyi ut 29. szám. Eredeti Zeiieis Intézet. Belépünk a hatal­mas épület vasrácsos kapuján. — Előbb egy sétát teszünk a gyönyö­rű park árnyas bokrai között, ahol a vidékről bejött várakozó betegek találnak enyhítő nyugalmat, azután felmegyünk a lépcsőn és belépünk a titkári szobába, ahol a betegek nacionáléját veszik fel, innen az előkelő iziésseí berendezett hallba, inajd a férfi öltözőn át a rendelő­szobába, ahot dr Fehér Hermann főorvos vizsgálja meg alaposan a betegeket ás mond ítéletet afelől' hogy a konstatált betegséget haj­landó-e Zeiieis eljárással gyógyí­tani vagy nem. Dr. Fehér Hermann főorvos le­kötelező szivélyességgef fogadja a Nyirvidék munkatársát. Fehér fő­orvos szimpatikus megjelenésű fér­fiú, akinek a meggyőződés ereje fiit iát hangjat, amikor élőadást tart á Zeileis-besugárzásról. A Zeileis-besugárzássaí kezelt betegek, —\ mondotta Fehér fő­orvos — sokszorosan túlnyomó ré­sze teljesen meggyógyult, részben pedig lényeges javuláson ment ke­resztül. S csupán 5—10 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél a gyógyulási eredmény minimális volt. > H. M- bécsi "kereskedő, aki már tíz év óta vak volt, két hónapig tartó gallspachi kura után már új­ságot olvasott. Előzetes vakságát •szemidegsorvadás okozta. Egy másik eset: B. E. innsbrucki utazó 8 évi "súlyos süketségben szenvedett. Hat heti "kezelés után teljesen meggyógyult. Harmadik "eset: H- von T. Zág­rábban lakó, volt dragonyos kapi­tány,- a harctéren szerzett beteg­sége következtében alsó testére megbénult s 18 évig tolókocsiban' sínylődött. 80 kezelés után a saját lábán távozott ef Gallspachból. Negyedik eset: dr K. L. bécsi gimnáziumi tanár májrákban szen­vedett. Már teljesen lemondott az életéről s a különc gondolkozású öregedő ur nemcsak a sírhelyét vásárolta meg, hanem a koporsóját is elkészíttette. Családja unszolásá­ra teljesen remény nélkül jött GaQspachba. hogy utolsó próbát tegyen és 96 besugárzás megszün­tette minden panaszát. Ezen az oldalon még egy esetet jegyeztem feí, végezetül ezt is fel­olvasom : D. N. tiroli parasztgazda 3 évig kínlódott gyomorfekéllyel? Tni pon­tosan 69 besugárzással teljesen ki­gyógyítottuk. A besugárzás sikerét a Röntgen felvétel is igazolta. — Tulajdonképen milyen beteg­ségeken segít a Zeileis-féle besu­gárzás ? — A Zeiieis besugárzás gyógyít/ minden olyan betegséget, mely a sejtszöveteket még nem pusztította ei teljesen. A besugárzás sikeré­nek titka abban rejlik, hogy a be­teg testrészt felfrissíti, valósággal uj életre serkenti. Különösen nagyszer < erdmé­nyekct érünk el az anyagcsere betegségeknél, az ízület és ideg megbetegedéscknéf. a gyomor, máj és bél megbetegedéseinél, a vérkeringési' zava*oknál ér­elmeszesedésnél és az ídeg­bénulásotonái. Igen nagy sikereket mutatunk fel rosszul 'fejlett beteges gyermekek gyógyítása és egészséges fejlődésé­nek előmozdítása terén. És éppen a tényleg elért sikerekkei magya­rázható; hogy Gallspach, amelyik £ négy évvei ezelőtt még egy apró | kis osztrák falucska volt, ma már egy hatalmas gyógyhely, ahof töb r mtnt 50 modern szálloda és penzió épült 2000 szobával a Gallspachba zarándokoló paciensek kényelmes elhelyezése számára. — Mennyi "ideig tart egy-egy beteg kezelése? Az teljesen a betegség mivol­tától függ — hangzik a határozott válasz. Egy-egy betegnek fcgalább t» 30 besugárzásra van szüksége s minél sűrűben kapja a besu­gárzásokat annáo biztosabb a hatás. Ha 30 besugárzás nem mutat fel kellő eredményt, akkor még egy vagy két ujabb kúrát keli csinál­nunk. Ha az első kezelési" sorozat­véget ért s gyógyulás mutatkozik/ ugy egy-két hónapig szünetelteti jük a besugárzásokat és ha aztán a betegség szimptomái a fegcse-­kélyebb mértékben ujbóf mutat­koznának, ugy még egy utókurával biztosítjuk be az eredményt. Fehér főorvos ezután megmu­tatta az intézet helyiségeit, a ragyo­Gyógykezelés a Széchenji-uti Zeileis-intézetben góan tiszta és kényelmes férfi é# női öltöző terméket, ahol vakítóan fehér köpenyű, képzett ápolók és ápolónők állnak a paciensek szol­gálatára. Az öltöző helyiségekből nyílik az ajtó az intézet »szentelyé­be«, a besugárzó terembe, amely­nek szárnyas ajtóit vastag függö­nyök zárják el a külvilágtól. A szoba alap tónusa telj esen sötét s a falak mentén óriási, titokzato? gépek húzódnak meg. Tehér fő­orvos először a legnagyobb gép elé vezeti az újságírót, a gép homlok­zatán kis márványtábla feketélik s a márványba vésve arany betűk szikrázzák a bizonyosságot, hogy a gép valóban eredeti "Zeiieis rendszerű alkotás. Ezután a többi gépeket is bemu­tatja Fehér főorvos ,aki hosszasan magyarázza, hogy a Nyíregyházán elérhető a legmagasabb 220 voltos áramból miként fejleszt a Zei­leisgép 250.000 voltos áramot, amely teljesen veszélytelen az emberi testre, hiszen a 250,000 voltra fokozott áram a gép működése folytán tel­jesen elveszti amper-erősségét. A besugárzó-teremben látott gépek közül ki kell emelnünk az úgyne­vezett villanyzuhanyt, amellyel a füzugást, és a krónikus fejlájáslt gyógyítják, továbbá az eredeti Zei­leis-féle hélium-lámpát, amelynek fénye és melege felér a nap sütésével. Fehér dr. működés közben is be­mutatja a gépeket s lebilincselő látvány a teljesen e'sötétitett terem­ben a villamos szikrák 3—4 arasz hosszú kefeszerü kisülése, amely a gyógyulást viszi a beteg szervekbe. Fehér dr. búcsúzáskor kijelenti A Sz?chenyi-uti Zeileis-intézet fogadőterme. 1931. május 14. hogy ^ • , sül ár a meggyőződése áz, hogy a birtokában levő eredeti Zei­ieis géppel Nyíregyházán ugyanolyan pompás eredmé­nyeket fog elértú, mint ami­lyen kiváló eredményeket pro­dukált Zeiieis Va'eniin oldalán Gallspaehbm. — Én a nyíregyházi működé­semmel nem óhajtok többé a nyil­vánosság számára nyilatkozni, mert szent a hitem, hogy majd az általam elért eredmények fog­nak majd igen rövid időn be­lül helyettem beszélni. Egyébként az eddigi gyakorlatok azt mutatják, hogy a Zeiieis besu­gárzással többszázféle betegséget lehet gyógyítani. Az idegbaj min­den fajtája, szívbaj, gyomorbaj, gyomorfekély, gyomorsavtultengés, érelmeszesedés, asthma, köszvény,­csuz, isiász, epekő, epehur ut. ideg­benuiás, májba], skrofulozis, epi­lepszia, basedovkór, angolkór, agy­vérzés, tüdőbaj, ideges álmatlan­ság, ideges fejfájás, hisztéria és még ki 'tudja felsorolni, hogy hány féle betegség ellen jó a Zeiieis besugárzás. Külön érdekessége a Zeiieis besugárzásnak, hogy milyen jótékony hatással* van bete°­gyermekekre. Fejletlen, ét vágyta" ián, nyűgös gyermekeknek valósá­gos áldás a Zeiieis besugárzás. Vannak aztán speciális esetek, amikor a Zeileis-kezeléssel nagy­szerű eredményeket lehet elérni. — Emberek, akiket éveken keresztül tolószéken vittek, vagy akik éve­ken keresztül nem láttak és j&ík hiába jártak örvostól-orvosig, klini­káróf-klinikára, a Zeileis-intézetben néhány heti kezelés után meggyó­gyultak. A bénák támogatás nél­kül járnak, a szemidegsorvadásos vak asszony pedig moziba jár... A gyógyintézetből azzal a ren­dithetetlen hittel távozunk, hogy itt nagyszabású embermentés fo­lyik s "hogy ennek a besugárzó the­rápiának a feltalálója a z emberiség egyik legnagyobb jóltevője. * * * A napokban érdekes vitának voltam a fültanuja. Egy igen mér­gesnek látszó öreg ur vitatkozott arról, "hogy a Zeiieis gyógymód nem egyéb tömegszugesztiónál Az emberek egyszerűen beképzelik maguknak, hogy a Zeiieis sugarak nak hatása alatt egyszerűen' meg­gyógyulnak. Egy higgadtan vála­szolgató fiatalabb ur vö'lt a pár­beszéd másik hőse. Ö azon a vé­leményen volt, hogy nem olyan túl­ságosan nagy bűn az, ha valakit annyira íehet szuggerálni, hogy évtizedes, vagy sok esztendős baját egyszerre elfelejti "és beképzeli ma­gának, hogy makkegészséges. A fontos, hogy a fájdalmakat tény­leg ne erezze, hogy kínzó reumá­jának nyoma se legyen, hogy he­veny gyomorbánt almai dacára jól egyen, hogy eddigi idegességének egyszerű »elfelejtésévef« nagysze­rűen tudjon aludni, hogy botját' mankóját a sarokba állithassa és ő maga vígan járjon. Hát nem az emberiség valódi jótevője az, aki ilyen hihetetlenül hagy mértékben tudja a betegek tízezreit ,sőt száz­ezreit szuggerálni? A vita hallgatói a fiatalabb em­bernek adtak igazat s egyértefmü­leg azon a véleményen voltak, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy magas lázzal járó tüdőcsucshurut elmúlását akként képzeljük be ma­gunknak, hogy a Riviérára, vagy a Tátrába utazunk, hanem az, hogy egy jóvá' olcsóbb, aránytalanul ki­sebb költséggel járó kezelés után a hőmérő igazolja, hogy nyoma sincs a bajnak. Zeileisinek tehát há­lával és elismeréssel tartozik az emberiség — volt a társaság egy­hangú verdiktje.

Next

/
Thumbnails
Contents