Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

JSÍIRfRYIDÁlt 1931. május 12. Termeljünk több takarmány épátü A takarmányrépa az álfatok téli takarmányozásánál döntő szerepet játszik, nemcsak azért, mert igen sok táplálóanyagot tartalmaz, ha­nem főleg magas víztartalma miatt, amely a bélcsatorna működésére igen kedvezően hat s e (miatt az egyéb száraztakarmányt is jobban kihasználja. Különösen kisgazdáink ndm méltányolják eléggé a takar­mányrépa ezen kitűnő tulajdonsá­gát s vagy egyáltalán nem, vagy csak kevés répát etetnek télen. A takarmányrépa bővebb etetése mellett nemcsak erőteljesebben fej­lődnek az állatok, de sokkalta bő­vebben is tejelnek, ^melynek ered­ménye vagy a nagyobb pénzbevé­telben vagy a szopós álatok gyor­sabb fejlődésében nyifvánuí meg. Nem mondjuk, hogy több földet vessen be répával a kisgazda, mert erre a célra talán nem is áh több föld rendelkezésére, de művelje azt meg jól, szántsa mélyen, boronál­ja apróra előzőleg pedig trágyáz­za me^ dúsan. Hazánkban az át­lagos répatermés rendkívül ala­csony. Közepesnek mondható a termés akkor, ha 2—300 mázsát ad kat. holdanként, s a nagy ter­més csak ezen felül kezdődik, de néha 5—600 mázsára is emelked­hetik. Ha tehát a répaföldet meg­hordja istállótrágyával, megszántja mélyen, elboronálja apróra, s ve­tés előtt rászór 150 kg. szuperfosz­fátot. akkor biztosan számithat 3-4 mázsa répatermésre^ tehát olyan mennyiségre^ amellyel télen át ál­latait dúsan takarmányozhatja. Fantasztikus terv a hadikölcsonök valorizálására 300 ezer hold föld, 500 bérpalota kisorsolására tettek ja­vaslatot — A főnyeremény egy tehermentes, teljesen felszerelt ezer holdas birtok volna A vetőmag és a vetés Hogy a terméseredményre a vetőmag minőségének, tisztaságá­nak, csiraképességének, fajtájának; mily nagy befolyása van. azt min­den müveit gazda tudja. Arról í*s tud minden gazda, — ha másként nem. hallomás utján, — h^gy a nemesített növények magvai na­gyobb termést adnak, njint a ré­giek. a közönségesek, az elfajzot­tak. Azt azonban nem minden gazda tudja, hogy az ujabbkon tapasz­talatok szerint a nemesített kultúr­növények nagyobb termésükhöz a műtrágyát jobban meghálálják, — jobban kihasználják, mint a régiek. Ez érthető és magyarázható jelen­ség. Ezek ugyanis rendszerint na­gyobb életenergiával fejlődnek, ha­talmasabb gyökérzetet fejlesztenek és ennek segítségévei a talaj táp­anyagait is jobban kihasználják, s ha nem áli a talajban elegendő táplálóanyag rendelkezésükre, ak­kor nem adnak olyan nagy termést, mint aminőt bő táplálozás esetén adhatnának. A vetés sűrűsége vagy ritkasá­ga sem közömbös a műtrágyák ha­tásosságára. Nitrogéngazdag, vagy pedig erősen nitrogénmütrágyázott talajban a kevesebb vetőmag és a ritkább vetés előnyösebb mert ily esetben a növény úgyis bujábban fejlődik és tul sűrűvé nőhet. Külö­nösen a rozs és a zab birja az erő­sebb nitrogénmütrágyázást ezért ezeknél mésznitrogén alkalmazása esetén kevesebb vetőmagot keli használni. A nitrogénmüt rágyázá s tehát amellett^ hogy közvetlen ter­mésfokozó hatásával nagyobb ter­mést ad. közvetve a vetőmag meny nyiségének csökkenési lehetőségé­vel, olcsóbbá teszi a termést, vég­eredményben pedig növeli a gazda jövedelmét. Kifogástalanul jó talajmunka ímeliett csak nemesitett vetőmag­vakkal és megfelelő műtrágyázás­sal érhetünk et igazán íjagy termé­fcket. Az országban több csoport ala­kult, amelyek mind célul tűzték ki a válorizálás sürgetését s ezek kö­zé tartozik a Nemzett Hadikölcsön Párt is. Ez legutóbbi ülésén meg­lehetősen fantasztikus tervet tár­gyalt. melynek lényege a követke­ző : — Wenses Alexandra bárónő 1931. február 9-én Nagy Béla dr. ügyvédnél, a Nemzeti Hadikölcsön Párt országos elnökénél Írásbeli kö­telezvényt vállal arra, hogy 300 ezer hold földet, 500 bér­házat és 50 ezer házhelyet a rendes forgalmi á>on megvesz, tehermentesíti és a vonatkozó adás vételi szerződéseket és telekkönyvi kivonatokat az állampénztárban le­tétbe helyezi az esetben, ha enge­délyt nyer a kormánytól arra, hogy ezeket az ingatlanokat egy nagyszabású sorsolás keretében ki­sorsolhassa. Ezzel kapcsolatban kö­telezettséget vállalt, hogy az összes magyar nosztrifikálássat ellátott hadikölcsönkötvényeket, azokat is, amelyek állami tulajdonban vannak, az aranyérték 40 százalékával beváltja és az igy beváltott hadikölcsönö­ket az államkincstárnak minden további ellenszolgál­tatás nélkül visszajuttatja. Hozzávetőleg 300 millió 20 pengős sorsjegy bocsájtatnék ki. A főnyeremény egy ezerholdas teljesen felszerel ttehenmentes föld­birtok lenne^ további nyeremények öt- és hatemeletes és kisebb bérházak, kisebb-nagyobb ; földbir­tokok és házhelyek. A miniszterejnköségen már be is nyújtották ezt a javaslatot. Őrlés nélkül leket kenyeret sütni Vegyi anyagokkal pácolják a busát, amely igy megőrzi a teljes vitamintartalmát A lapok rendkívül érdekes talál­mányról számolnak be, amely — ha beválik — a malomipart is fe­leslegessé teheti. Arról van ugyan­is szó, hogy egy Rabinovitz nevű vegyész valamilyen kémiai anyagot talált fel, amelyben való pácolással a gabonából őrlés nélkül is meg­süthető a kenyér. A magyar nép előtt ismeretes a görheny, vagy görhe, amely egyes vidékeken szin­tén ugy készül, hogy a szemiester­ményt nem őrlik meg előzetesen lisztté, hanem a szem megpuhi­tásával, keletéssel és dagasztássai készítik el a tésztát, illetve ezt a kenyérszerű táplálékot. Rabinovitz tanár találmányának tehát már van gyakorlati alapja és az ő kémiai anyaga bizonyára csu­pán az't a célt szolgálja, hogy a szemlestermény pácolása után a tészta kezelési folyamata gyor­sabban induljon meg és tökélete­sebb legyen. Pácolási anyagát e célból már szabadalmaztatta és egy francia pénzcsoport megvásá­rolta a találmányt s meg fogja kezdeni a lisztnélküli kenyérgyár­tást. amelyeknek bevezetéséhez nagy reményeket füz. A Rabinovitz-féle eljárás révén feleslegessé válna a lisztgyártás, — mert a kenyérmag pácolása után nyomban megindul a kelést folya­mat. miközben a kenyérmag héja és a korpa is átalakul az emberi szervezet számára élvezhető anyag­gá. ' f Egy má"ik nagy előnye vo'na en­nek a kenyérgyártási módnak az, hogy a vitaminokat is meg lehetne őrizni, amelyek eddig az őrlésnél a korpávai együtt elvonattak a ke­nyétimiagból. • ; Rendkívül sok előnyt jelentene tehát ha valóban sikerülne ennek a találmánynak a hasznosításával átalakítani " a kenyérgyártást, mert ez egyrészt táplálóbbá tenné a kenyeret, másrészt olcsóbbá is, mert hiszen a malomban való őr lés drágítja meg erősen a lisztből készült kenyeret. Mondanunk sem kell, hogy az egész világ figyelemmel kiséri, váj­jon eredménnyel 'fognak-e járni a francia pénzcsoport gyakorlati kí­sérletei, mert ha ezek a kisérfetek sikerre vezetnek, előbb-utóbb át alakulhat a mai kenyérgyártási mód szer. A szupertoszfát alkalmazása sava­nyu talajokon Érdekes cikk jelent meg H. Kap­pentől. á talajaciditási kutatások megalapozójától, melyet a követ­kezőkben ismertetünk. A szuperfoszfát alkalmazásánál savanyu talajokon előtérbe nyomul az a kérdés, vájjon a talaj sava­nyúsága nem fokozódik-e savanyu reakcióju foszforsavtrágya hatá­sára? Sok éven át tartó vizsgálatok — különösen a Rothaimstedben vég zettek — bebizonyították, hogy et­től nem kell tartani. A műtrágyával a talajba jutott savak mennyisége oly csekély, hogy az gyakorlati szempontból számba nem jöhet. —• Másrészről a talaj savanyúsága nem közömbösithető alkalikus hatású műtrágyának, mint a Thomassalak­nak alkalmazásával^ mert e célból oly nagy adagokat kellene kiszórni, hogy az a műtrágyázás gazdasá­gosságát kizárná. A talaj közömbösítésére csak erősebb mértékű meszezés alkal­mas. Arra a kérdésre, hogy ásvá­nyi talajokon miért nem hat a szu­perfoszfát savanyitóan, a válasz az lehet, hogy a talajba jutott Szabad foSzfórsavat és monokálcium-fosz fátot az agyag és a talaj vasvegyü letei azonnai lekötik. Ez a lekötő­dés azonban a foszforsav hatékony­ságát nem csökkentig amit a szerző kísérletei igazolnak. A szuperfoszfát hatásának gyor­saságában megnyilvánuló fölény te­hát savanyu talajokon is érvényre juthat a Thomassalak felett. Ás­ványi anyagokban szűkölködő tala­jokon, (mint pl. savanyu tefevény­és láptalajokon azonban e talajok csekély agyag- és vastartalma mi­att a szabad foszforsav nem kötőd­hetik le ; gyakorlatilag ez viszont azért nem nagyon fontos, mert a szuperfoszfát elsősorban jobb tala­jokon talál alkalmazásra. Szerző egyébként a szóbanforgó kérdésben nem azért emelte fel szavát, hogy a talajreakció elhanyagolására buz­dítson, hanem azért, hogy rámutas­son e kérdésnek bizonyos ofyan helytelen felfogásaira és magyará­zataira. amelyek alkalmasak arra, hogy helytelen gazdzasági eljárá­sokra vezessenek. Ezáltal tehát végleg bebizonyi­tottnak tekinthető, hogy a 6zuper­foszfát hatása még savanyu talajo­kon sem marad mögötte más fosz­forsavtartalmu műtrágyák hatásá­nak. Csontképző takarmány. Nagyon fontos dolog, hogy az állatoknak erős nagy ellenállóké­pességu csontjuk legyen. Ezt csak azáltal lehet elérni, ha olyan ta­karmányféléket etetünk állataink­kal, amelyek sok foszforsavas me­szet tartalmaznak. Némefy vidé­ken a takarmányok általában sok meszet és sok foszfort tartalmaz­nak, vannak azonban vidékek, ame­lyek imészszegény takarmányt te­remnek. Ilyen vidékeken nagyon fontos dolog az. liogy az állatok mesterséges csontképző anyagokat is kapjanak, aminő az iszapolt kré­ta, vagy a foszforsavas imész. — Ilyen helyen főleg a vemhes állato­kat. meg a fejlődésben levőket kelt iszapolt krétával is etetni, amelybői egy kávéskanálnyit számítunk min­den etetésre, amelyet rászórunk a zabra, korpára, vagy egyéb sze­mes takariMnyra. Leginkább aned ves rétekről lekerülő takarmányok szegények ásványi anyagokban, el­lenben a szántóföldön termesztett lucerna, lóhere, njeg azután a sze­mes termények közül különösen a hüvelyesek, a bab és borsófélék sok foszforsavas meszet tartalmaz­nak. A gyors fejlődésnek legelső feltétele, hogy az állatok szerveze­tébe elegendő csontképző anyag jusson, s ennek folytán mindazon növendék-állatok^ amelyek mester­séges csontképző anyagot kapnak, gyorsabban fejlődőkké lesznek. A nagy gazdaságok ezen tapasztala­tát fordítsák javukra a kisgazdák is. Sorbavető és mü trágyázó gépek a kisgazda szolgálatában. Köztudomásu, hogy a gépekkel vetett mag mindig egyenleteseb­ben fejlődik és mindig nagyobb termést ad, mint a szórvavetett, mégis azt látjuk, hogy a kisgazda idegenkedik á sorbavető gépektől. Igaz ugyan, hogy ennek többnyire az az oka, hogy nincs annyi földje, amelyen a vetőgépet jól ki­használhatná s az ára is magas. Ennek dacára hangsúlyoznunk kell, hogy a vetőgép a többtermelés ér­dekében olyan nagy Szolgálatot ten ne. „hogy a kisgazdának is rá keli 'térnie a vetőgéppel való ve­tésre. E kérdés könnyen megold­ható volna, ha néhány kisgazda állana össze és együttesen venné meg a szükséges gépet, amelynek ára ilyen módon rövidesen megté­rülne a többtermelés által. Ajánl­juk ez esetben, hogy olyan yetőgé­pet vegyenek^ amely egyszersmind a műtrágyát is együtt veti a mag­gal, mert ilyen módon sokkal keve­sebb műtrágyára volna szükség. Mig szórvatrágyázásnál a szuper­foszfátbói kat. holdanként 150 kg­ra van szükség, addig Sorbatrá­gyázásnál éppen feleannyi szuper­foszfáttai ér el ugyanolyan ered­ményt. A legkisebb méretű sorba­vető és mütrágyázó gép 13 soros, aimelynek munkaképessége, 2 ló­val vontatva, 4 kat. hold naponta. . . — ! t

Next

/
Thumbnails
Contents