Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

jrtÍKYUUtK. 1931. május 10. m SCHMIDTHAUER IfijUlÁISni k

e,

s

el

vlz

éí.

8

1 természetes I U H !1 U I már félpobár ilagendö. Használati utasítás minden palackhoz mellékelve. tait a javaslat 25. százaléka irja elő. Ez a megoldás igen szerencsésnek látszik mert ha az országos közigazgatási alap fizetőképes lesz, a 30 Százalékos pótadó ellenében a községi kiadások javarésze fedezhető lesz ebből a központi alap ból. | A normál költségvetésen kivüi a község egyéb közigazgatási Szükségletéről évente keli költségvetést egybeállítani, a kiadási többlet fedezetére 30 százalékos pótadó vethető ki. Idevonatkozólag a javaslat 13. és következő szakaszai rendelkeznek. Ez az önkormányzati költségvetés kiterjed a tanügyi, egyházi, köz Iekedésj. közművelési^ vagyonigazgatasi költségekre^ ide tartozik tehát az ismétlő iskolái' tanítók tiszteletdija

i a tanítói nyugdíjalaphoz való hozzájárulás, a közművelődési tagsági dijak, a népkönyvtár fenntartása^ az ut átkelési szakasz fenntartási terhei, a közvilágítás, a községi iskolák fenntartása. A három utóbbi tétel nagyon emelt a pötadó százalékot, felette kívánatos lenne, ha a normál költségvetésbe volnának beilleszthetők. A törvényjavaslat tervezet általában igen előnyösnek mondható, főleg az 5000 lakoson alóli községekre. Ugyanis az ily tjpusu községek a kereseti adó átengedésével támogatásban alig részesültek, elemi szükségleteiket még 50 Százalékos pótadóvaf sem fedezhették, mig most az elemi szükségletekre az orsz. alapba csak 30 Százalékot keli 'befizetniük. Az önkormány zati 'költségvetés kiadásai rendszerint az engedélyezett ujabb 30 százalékos pótadót Sem fogják igényeim^ mert kevés oly község van, mely az iskolák fenntartásával lenne megterhelve. Világos ezekből hogy a Jegtöbb község szükséglete az eddigi 100— poo százalékos pótadó helyett 5060 százalék pótadóval fedezetet nyer. Előnyös ezenkívül á törvényjavaslat tervezet a községi 'és á nyugdíjas ímegyei és községi tisztviselőkre és alkalmazottakra, — mert ezentúl javadalmukat pontosan megkaphatják. Minthogy pedig a pótadó százalék csökkenni fog, a községek kulturális célokra is áldozhatni fognák. ^ t ' ' : i A T^vaslat egyes szakaszaira a következő észrevételek tehetők: A 3. szakasz c) pontja a vagyontárgy értékhatár meghatározásával a "lakosság Számarányának figyelembevételével kellene az összegeket meg állapítani. A 11. szakasz 2. pontja még külön törvény alapján sem engedi 'a községet megterhelni. Jaa a költségvetésben nincs fedezet! Ez nehézséget okoz^ mert a javaslat pótköltségvetést nem engedélyez. Sérti az autonómiát a 14. szakasz 3. pontja és a 21. szakasz 2. pontja, melyek jogot adnak a felsőbb hatóságoknak kiadási tételek beillesztésére és az egyes tételek összegei emelésére. A vármegyék háztartásáról szóló rendelkezések, jmelyek a javaslat-tervezet IV. fejezetében fog laltaknak határozottan nagy előnyt biztosítanak ugy a vármegyének, mint az egyes községeknek. Az államkincstár viseli a dologi kiadásokat, ennélfogva a községek megszabadulnak a vármegyei hozzájárulási adó roppant terheitől. A vármegyet alapok hiárjyai is ^az államkincstárból nyernek fedezetet. A vármegye a rendkívüli kiadások fedezetére a községekre ugyan 10 százalékos pótadót ki vet hetede S

iez a teher meg sem közelíti a községeket eddig terhelő 40 százalék körüli megyei hozzájárulást, így alapos a remény arra

v hggy a községek önkormányzati' költségvetése a kivethető 30 százalékon a községek 90—95 százalékban alól marad. Nem mondható azonban kedvezőnek az 5000 lakoson felüli fejlettebb községek helyzete, mert ezekben, pld. Kisrárdán, Nagykálló ban, Nyírbátorban az eddig átengedett kereseti adók 'igen jelentékeny bevételi forrást biztosítottak. Megemlítem még, hogy a közmunkaváltság ügye is feltétlenül .•ti; v''•". Kv WÍÍ®rS Értesítés! Mind in ellenkező híreszteléssel szemben értesítjük a nagyközönséget, hogy az eredeti Gafspach Zeiieis intézet eredeti gépekkel felszerelve május hó 11-én Széchenyi-űt 29 számú házban nyilik meg dr. Fehér Hermann volt szanatóriumi főorvos vezetése alatt. $ 936-3 ismernünk, amely minden esetre jó, uj összefoglaló és monumentális. Egy másik irodalmi nagyságnak Victor Hugónak a szobrát a Panteon rendelte meg nála. A művész egymásután három modellt készített ehez a szoborhoz, de a kiküldött bizottság azzal az ellenvetéssel, hagy ők áüó alakot irtak elő, nem fogadta el Rodin terveit. Ezt a harmadik model szerint készült szobrát a Szépművészeti Főiskola vette meg a Luxembourg kert számára. A költőt Guemesey szigetén a tengerparton egy sziklatömbön ülve ábrázolja, amint méltóságteljes jupiteri gesztussal nyújtja ki parancsoló balkezét, l^igy elhallgattassa az élet zajait, a hullámok(morajlását. Hatalmas fejét a jobb kezével támasztja, méíyenülő szemei magukba isszák a világ mélységeit és borús homloka már formálja az emberiség nagy dalát. Egész "figyelme önmagába hajlik vissza és most nem hall mást, csak a "két suttogó géniusz szavat; az egyik a büntetések múzsája, a szatírái a történelemé, a másik egy lopva kduszó női ala'k, az idilék, a mosolyos halkszavu inspiráció múzsája. Logikus, nagyszerű kompozíció éz az emberről, a költőről és a költészetéről. Egy gesztus az egész, a Meditációk szer zőjének roppant karakterisztikus, kiábrándult, tiltó, parancsoló gesztusa. ' 1 A gondolat hordozását nem bízza a fejre

% a kezek szobrásza, csak a mellszobroknál, amelyekneK nyitott szemeket is ad az élet a 'szemekbe. karaktert mint kapott a »Pensée« a gondolat a fiatat leány merengő nézésében; különben előbb organizmusnak nevezi ki a kezeket; mint a szemet. Erről tanúskodnak az érdekes kéz tanulmányok á Rodin muzeum vitrinjeiben. Ha VerIaint a kezek poétájának nevezik, akkor Rodin a kezek szobrásza; a haragos kezeké, a görcsösen öszszeszorulóké, a dacos kezeké, az átkozottaké; vannak amelyek a semmibe markolnak, amelyek kíntól vonaglanak, vannak Szelídek és titkotőrzők, alvókezek, símogatókezek, beszédeskezek. És van egy »La main de dieu« az Isten keze, amelybe bele komponálta az emberiség teremtését. A Rodin muzeum harmadik termében furcsa játékos mozdulatokkal pergetnek valami nagy fehérséget ."*Egy állványon forgatható alabástrom tömbbeí* játszanak a Rodin muzí um látogatói; az Isten kezével. A mindnyájunkat megtartó nagy erős kéz végtelenségre szánt vonalai a világot formába parancsoló öntudatos izomzat, ez a foziológiailag tökéletes élet a hüvelykujjak, a jártástól duzzadó^ feszülő izmai. az időtlenség nyugalmának lebjcllete teszik grandiózussá. Hogy az időtlenség érzését fokozza, a két embert a vrégbtelen] ségbe állítja a határtalan, kusza, parttalan életbe ,-r- a csiszolatlanul hagyott tömbbe, jmelybe nem belehull, mert ezmegérkezés volna; de amelybői előcsorduí, kikristályosodik egybefonódó életük. A gyermeki'bizalom egyszerű önfeledségével pihennek a nagy atyai kézben és csak égymásfelé fordulnak. Az élet pontijainak viselésére teremtett férfi vonalaiban ott Van a rodeni rezignáció, a fájdalmas kérdés, az élet titkai felé;csak Évában van meg a most teremtettség pillanatának ösztönös életigenlése és szeretett biztatás és föltétlen hit. Az Isten kezének szobrásza a szépségnek, az életnek, a művészetének. az istenségnek fanatikusa volt. Könyvet irt a francia katedrálisok lelkéről, 200-nái több oldalas gyönyörű munkát, amelyben müvészetéta a vallásos kultusz közvetlen és nagyszerű eszközévé deklarálja. Rilkének mesélte, hogy mikor ejjySzer Krisztus követésének 3-ik könyvét olvasta, Isten nevét mindenütt a szobrászat szóval helyettesitette. »Und es war richtig und stimmte« — tette hozzá a fmür vész. ' [ / Minden tökéletesség varami titokzatos istenség és Rodin a szépségek templomának tömjénes oltárán túlzott, bódult, ihletett Szavakkal'áldozott. (Vége.) rendezendő lenne, mert ez oly súlyos teher. — igásfogatonkint 25 P 60 f —, kézinapszámnál 4 P. 50 f. — hogy azt a lakosság viselni képtelen. Hogy mennyire antiszociális az köztudomású. á kibontakozás útja * * * Nincsen példa az utolsó században arra, hogy a gazdasági válság annyira kimélyült volna ^mont mostanában. Az egész világon uj gazdasági rendszerek oróbálnak előretörni. amelyek a kapitalizmust létalapjában veszélyeztetik. Erről a nagy problémáról nyilatkozott Bud János kereskedelmi miniszter a napokban a bpesti Belvárosi Polgári Kör ünntpi vacsoráján. Beszéde intelem volt a kapitalizmus felé hogy legyen meg önmagával és a jövővel "szemben a bizalma. A kapitalizmusnak meg kell oldani azt a nehéz feladatot, hogy millió és millió ember szükségletét kielégítse, hogy megszüntesse a munkanélküliek nagy tömegének á vagyon terhére eső eltartását és megakadályozza az általános elszegényedést. A tőkeellenes és az iparellenes irányzatokkal szemben maga a tőke álljon elő és találja meg a megoldást a mai helyzetben. A kereskedelmi miniszter nyíltan hangoztatja, hogy az eddigi nemzetközi kísérletezések aiért meddők, mert valamennyi jpolitikai elgondoláson alapul. Ha erős Európát akarunk, azt gazdasági uton keli keresni és a politika adja át helyét a gazdasági megfontoláson alapuló koncepciónak. Nem lehet ma még megjósolni", hogy mi lesz az osztrák—német vámunió sorsa. De bizonyos^ hogy valamelyes megoldás kell, tovább nem lehet elmélkedni, tenni é

s cselekedni 'kell. Magyarország nyugodtan var/a a fejleményeket: el van 'készülve minden lehetőségre, de kizárólag nemzeti és gazdasági érdekeink szerint fogunk azokba bekapcsolódni. , Semmi esetre sem lehet majd a. közeli genfi tanácskozásokon tovább halogatni a kérdést, a megoldásnak gyorsan meg kell születnie, A gazdasági válságból az nyitja meg a kibontakozás útját, 'ha az agrár államok részére biztosítjuk a termények elhelyezését, az jpari államok részére pedig a vásárlóképes fogyasztót. Magyarország kereskedelmi szerződéses tárgyalásai ezen az alapon folynak és fognak folytatódni a "jövőben is. A kereskedelmi miniszter bejelentette. hogy Olaszországgal éa Ausztriával'ezek a tárgyalások más befejezésükhöz közelednek. Már az eddigi eredmények alapján is minden reményünk megvan arra, hogy mezőgazdaságunkon segíthetünk, a nélkül hogy iparunknak indokoiát* Ián áldozatokat kellene hoznia. A magyar agrárfeleslegek egy tekintélyes része a közei jövőben megkötendő olasz és osztrák kereskedelmi "szerződések révén ebben a két országban elhelyezést fog nyerni. De felvettük a táryalások fonalát Csehországgal is és ha a másik tárgyaló félben is megvan a jó szándék, amit feltételeznünk keli, ugy remélhetőleg nem lesz akadálya annak, hpgy Csehszlovákiával is megfelelő szerződést köthessünk. i A kereskedelmi miniszternek ez a bejelentése világos cáfolata annak a híresztelésnek^ mintha acseh delegáció mereven ragaszkodnék fiihoz az alaphoz^ amely az elmúlt ősszel a tárgyalás megszakítására vezetett. Ha pedig Csehországgal sikerül megegyeznünk, —• — ugy agrárexportfeleslegünknek