Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-07 / 102. szám

1931. május 7. tuaKM Itália ni. A könytártermek végtelen során, a diszes, virágos falak deriis milieujében üveg alatt őrzött foliánsok, miniatűr diszes misekönyvek, ragyogó iniciálékká!'ékesített bibliák között ott látunk egy idekerült Corvin-kódexet, a Divina Commedia irott lapjait, Michelangelo tragikus szárnyalású szonettjeit és a dévaj Bocaccio rajzos kézirását. Egy-egy embemagyságu porcellánváza, virágos mozaikkal kirakott asztal, az ezeregyéj tündérmeséibe illő secretair, üvegfestmények, pápai és fejedelmi koronák és kecses hellénszobrok váltakoznak mig eljutunk Rafael stanzáihoz. Rafael huszonöt éves volt, amikor II. Gyula pápa megbizta a pápai szobák festésével. Fiatalság, szerelem, szépség és dicsőség gloriázta ezt a ragyogó életet, mely teljesen ellentéte volt Michelangelo "keserű vivódásainak. Alkotásait mosolygó derűs lélekkel festette, az Olimpus napfénye ömlik el alakjain, de ugyanekkor árad belőlük a boldog lélek hidegsége az emberi szenvedéssel Szemben. Hires alkotása a Disputa a Stanza della Segnaturában. A hatalmas freskó két részre oszlik: a menny és a föld világára. Előbbiben ott trónol az Ur és Jézus mennyei alakja, körülfogva az apostolok és megdicsőültek tündöklő seregével. A föld felett lebeg a Szentlélek. Lent az oltár körül a zsinatban pápák és egyházi tanitók tanácskoznak. A kép nyüzsgő sokadalmával az embernek Istenhez való viszonyát, a dogmákkal körülzárt vallásos érzést és a lélekben feltámadó kétkedést állitja a szemlélő elé. A hitnek ezen époszi megnyilatkozásához hasonló nagy kompozició az Athéni iskola, melyben a tudományt dicsőiti. Gazdag renaissance-épület lépcsőzetes belsejét látjuk, egyik oldalán Platón, amint az égre mutat, jelképezve az elméleti ismeretet, másik oldalán Aristoteles, földre mutatva jelképezi a tapasztalati ismeretet. Két oldalt a görög bölcsészeti rendszerek az emberi gondolkodás és kutatás különféle módjainak képviselői változatos és élénk csoportokban népesitik be a kép terét. Megnéztük a Bolsenai csodás misét, Borgo égését és a rsndkivüli fényhatásu Szent Péter menekülését, melyekben már rembrandti árnyékokkal dolgozik a rendkívüli tehetségű renaissance-müvész. Rafael stanzáin át jutunk Michelangelo géniuszának hajlékába, a sixtusi kápolnába. A teremtés misztériuma, a kezdet és a vég dörgő szózata, vakitó fény és túlvilági homály és hatalmas virágzó emberi testek vannak itt valami mámoros életábrázolásban. A menyezeten egymásután a Genezis fázisai: Isten elválasztja a sötétet a világostól és megteremti az embert, ujjának érintésével hivja álmodó értelmét öntudatra. Majd a Nő teremtése, az Eredeti bün és a Bűnhődés, a pogány Sybillák gigantikus alakjai, mind súlyos szoborszerű ábrázolások, épppen miként az Utolsó ítélet kék szinhullámaival, amelyekben aláhullnak az elitéltek plasztikus szobortestei. A könyvtártermekben és a szobrok csarnokaiban mindenfelé iskolásgyerekekkel találkozunk, parányi oiasz elemistákkal, valamennyin a Mussolini által diktált iskolai egyenruha, amelyet a városban is sokszor látunk a csoportban menő gyerekeken. Kormosszemü talián kisfiúk sötétkék öltcnykében fehér gallérral és szalagcsokorral és éríelmes taliánleánykák fehér köténynyel és kék csokorral az álluk alatt nézik bámész szemmel a képeket és szobrokat. Valamennyinek kezében kis jegyzőkönyv, amit az édesanya, vagy talán ő fűzött össze hulladék irkalapokból. Megnézem a jegyzeteket és az ide-oda dűlő ákombákoimokból Praxiteles, Phidias, Rafaello di Santi neveit olvasom. EJ lehet gondolni, hogy az ilyen nevek közt felnövő nemzedékben milyen szenvedélyes szeretet lobog a művészet iránt. Egy szép délután autóbuszon mentünk ki a Via Apppiá-ra. Itália langyos virágizü fevegcJje érinti arcunkat, lila akácok a falakon, nyiló barackfák és pázsitos mezők az épü leteken tul, melyek az évezredes római utat szegélyezik. Bemegyünk a Quo Vadis-kápolnába, hol Iájuk az Üdvözitő lábnyomát, amint a Rómából menekülő Pétert megállította. Lemegyünk a katakombákba, az első keresztények imahelyére. Gyer tyafény mellett nézzük végig a kőbevájt oltárokat és szent sírhelyeket, a vértanú Cecilia megható márványszobrát, mely eredeti sírhelyén abban a helyzetben ábrázolja a szépséges patriciusnőt, ahogy rátaláltak hosszú idő múlva. A mozgalmas római napok után Velencét keressük fel, itt megnézzük a Szent Márk templomot, Dogepalotát, Frari székesegyházat, etetjük a galambokat és a holdfényes estén gondol ázunk a rejtélyes sikátorok ezüstlő vizén. Elmegyünk az Accademia di Belle Artí-ba, a velencei festőiskola nagy tárházába gyönyörködünk Tiziano aranyos csillámu képeiben, a Tintoretto és Veronese-festmé?nyek gazdagon hullámzó színeiben Egy felejthetetlen délutánt töltünk a Lidón, az aranyfényű part és az azuros Adria szinhatásában gyönyörködve és másfél napi tartózkodás után otthagyjuk a szerelem és elmúlás csendes városát, otthagyjuk a szikrázó fényt, Itália márványait, képeit, é£ virágait. —Egy éjszakai dübörgő vonatrázás után már előttünk az almazöld Balaton, a még még meztelenül didergő magyar tavasz; a fehér parasztházak és nyugalmas lépésű falusi magyarok az apró állomások előtt. Azután Pest; amely magyar szivnek mégis csak legszebb a világon és az áprilisi alkonyat tüzes fátylaiban a homoki metropolis : Debrecen, majd csillagok szuródnak a hamvaskék, lassan sötétedő estébe és feltűnik a két torony kivilágított narancsszínű óralapja, az állomás zöld-vörös szemafórjai, kapkodás, láz, a viszontlátás öröme üt át a vonaton : hazaérkeztünk. (Vége.) A Báthory mcai eredeti nesen kezeli a községek A Báthory utcai eredeti Zeiieis Intézet áldásos működését ma már minden objektíven gondolkodó, elfogulatlan szemlélő kénytelen elismerni. A szkeptikusok, a gúnyos kételkedők tábora elhallgatni kényszerül, mert a bizonytalan érvelésekkel, alattomos gyanúsításokkal szemben a meggyógyult betegek sorakoznak a Báthory utcai eredeti Zeiieis Intézet mellé, hogy ujjongó örömmel, egészségük megcáfolhatatlan bizonyítékával igazolják a gallspachi »csodadoktort korszakalkotó gyógymódjának, a magas feszül tségü áram kezelés nek óriási jelentőségét. A megcáfolhatatlan tények, minden hibrid érvelésnél, minden szájtépő szónál, minden tudományos nagyképűségnél, szebben, határozottabban és igazságosabban beszélnek. Az a béna, akit tolókocsin vittek a Báthory utcai eredeti Zeiieis Intézet rendelőjébe s néhány kezelés után a saját lábán hagyta el az intézetet, az a köszvényes, aki mankón vonszolta magát hitevesztetten, reménytelenül és egy —két hetes kúra után mankó nélkül rugalmas léptekkel távozott a ren- ™ delőből, azok a betegek akiket csuz | reuma, isiász, zsába, cukorbetegség, érelmeszes-edés, idegbaj, fagyás, tüdőcsucshurut, vérszegénység, vitustánc, csontbetegség, szék- í rekedés és még Számtalan másj nyavalya sanyargatott Zeiieis Intézet ingyeszegén?sorsn betegeit azok nem a tudományos viták százféleképen forgatható érveléseit fogadják ei megdönthetetlen kinyilatkoztatásnak, hanem azt az egyszeri: és kétségbevonhatatlan t nyt, hogy végzetes és Jiosszu betegségükből kigyógyultak. A Báthory-utcai eredeti Zeiieis Intézet rövid néhány hetes működése alatt is, már számos csodálatos eredménnyel igazolta, hogy mindazok a rosszindulatú vádak ^gyanúsítások, amelyek burkolt formában érték az utóbbi időben, teljesen alaptalanok. A Báthory-utcai eredeti Zeiieis Intézet működését a kiváló képzettségi orvos, dr Dobler Ferenc ellenőrzi^ aki az orvosi tudomány fanatikusa s aki a Zeiieis Valentin és dr F. G. Zeiieis vezetése alatt működő gallspachi intézet első magyar asszisztense volt, ahol hosszu ideig tanulmányozta az uj gyógymódot, hogy később tapasztalatait a szenvedő emberiség szolgálatába állítsa. Ez a kiváló magyar orvos minden gáncsoskodással szemben erős vértezette! ,fölényes nyugalommal végzi magasztos hivatását és "intézeteit nem kapzsi nyerészkedéssel. hanem a humanizmus jegyében v'ezeuT-s irányit já7 hogy azok a szenvedő emberek is megtalálhassák kinzó betegségükre a gyógyulás lehetőségét, akik Szegénysorsuak és nem bírják a gyógykezelés költségeit megfizetni. A Báthory-utca iS. szám alatt lévő eredeti gallspachi Zeiieis Inté- • zet értesítette Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék összes községeinek elöljáróságait, hogy minden községből 2—2 szegénysorsu beteget ingyenesen kezel. Természetesen e nemes felhívásnak meg volt az eredménye. Vármegyeszerte özönlenek & betegek a Báthory-utca 18. számú rendelőbe ingyenes kezelésre. Annak igazolására, hogy ez az emberi szenvedés enyhítését célzó humánus elgondolás milyen nagy jelentőségű és milyen visszhangot kelt a községek lakosai között, cikkünk befejezéséül álljon itt az alábbi levél, amely mindennél ékesebben beszél: »Zeileis Intézet tek. Vezetőségének Nyíregyháza, Báthory-u. 18. Folyó hó 27-én kelt szives leve^lük értelmében bátorkodom Hajnal Antalné, szül. Barnai Juliánná demecseri lakós, szegény jóravaló ember beteg feleségét ingyenes kezelésre beküldeni. Amikor a szegények érdekében teendő ingyenes gyógykezelésért hálás köszönetet mondok, maradok Demecser, 1931 április 29. kiváló tisztelettel Pecsét. Szét* Sándor főjegyző.« Részlet a várószobából.