Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-07 / 102. szám

JSÍIRFRYIDÁLt 1931. május 12. GAZDAMELLEKLET ^fflllllinitlIIIIIMMIItlMllllllllllllllllllM illlllllllllllllllinillillllllllllllllllllllllll ll!IIIIIIIIUíilll!!llll!llll!lll!!I!il!jl!iilIj!lli!!ll!!!lli!ll!i!iillijj!ii!i!!l'' Néhány szó a dohánypalánták kifizetéséről és az idejében foganatosítandó kapálásról Irta: Klár Dezső. Általánosan ismert tény, hogy a dohány egyike azon növények­nek. melyek termelése ma legin­kább kifizeti magát s miután me­gyénknek a burgonya mellett két­ségtelenül 'legjobban felkarolt nö­vénye. Szerény véleményem szerint szükséges, hogy a dohány terme­lésének fontosabb mozzanatait, ti­ietye a palánták kiültetésétői egé­szen a dohány simításáig^ bálozá­sáig terjedő munkálatok szakszerű elvégzését ianunk mezőgazdasági hasábjain meghányjuk-vessük^ ab­ban a reménvben^ hogy egyrészt vármegyénk illusztris dohányter­melő gazdaközönsége^ immár év­tizedes tapasztalatait, megfigye­léseit e tekintetben is rendelkezés­re'bocsátja, másrészt, hiszem, — >vogy a hasznos s nélkülözhetetlen dohánytermelési a'apismeretek kis­gazdáink érdeklődését is felhívják, (•mert remélem nincs messze az az idő, mikor kisgazdáink is kitűnő minőségű dohányt termelnek.J Ma ugyanis, amikor minőségű terme­lést keli folytatnunk^ ha akarjuk, hogy dohányaink beváltásánál ma­gas átlagárat érjünk el s szükséges, hogy a dohányt már a melegágy­ban szakszerűen kezeljük, s a pa­lánták kiü'tetésénél is féltő gond­dal 'keli efjárni, s a kapálásnál is ügyelni arra. ho^y a fejlődő nö­vénykét meg ne sértsük,, míálta 1 SOK betegségnek is elejét vehet­jük. A helyesen gondozott, dezinfi­öáít földü. gyommentes, meleg­ágyban (hol a keretek^ molíno, üvegek is dezinfidáltattak), s a szellőzés, locsolás egyezred nikotin tartalmú folyadékkal^ vagy esetle­ges laszénporral való ráhintés is idejében végrehajtatott, készsé­ges palántákat nevelhetünk. Nem kevésbé fontos a dohány talajának kellő módon való előkészítése, a modern, műtrágyákat is tekintet­be .vevő trágyázás végrehajtása., mely lapunk hasábjain kiváló szak­ember tollából már részletesen megvilágittatott. Iparkodom tehát, rövidre fogva, szakismereteim, az idevonatkozó szakirodalom 1, a számos gazdaság­ban saját szemeimmel látottak alapján Szólni a most időszerű do­hány munkálatokról, remélvén, — nogy e szerény pár 6or visszhang­ra talál, s málamnál 'hivatottabba­kat is szólásra bir. már a közér­dek szempontjából is {apunk ha­sábjain. A helyesen február—március ha­vában elkészített melegágyakban okszerű kezelés mellett május hó elején a palánták már kiültethe­tek. A korán, — május hó első fe­lében kiültetett palánták ugyanis több nedvességre találnak a talaj­ban, mérsékelt melegben gyorsab­ban nőhetnek, szövetük, bordájuk finomabb, ' égésük jobb s az érés már julius hó második felében, augusztus elején kezdetét veheti, miáltal a dohány rendes száradása és kellő szineződése is alkalmas időbeli folyik, s a vajfü ellen is hathatósabban védekezhetünk. Sok­szor láttam olyan doliányleve-eket, melyek kicsik, durvák, a beérés ké­sőn következik be; az ok lehet ké­sői ültetés is. Az ültetés előtt kivá­logatjuk a palántákat s megálla­pítjuk a palánták egymástól való távolságát, ami nagylevelü dohá­nyoknál 70 cm. sor-, 50 Cm. nö­vény távo'ság, kerti dohányoknál 50 cm. sor-, és 30 cm. növénytávo'ság. Általános elv az ültetésnél az, hogy a későn ültetendő dohány sűrűbben ültetendő, mint a korai. Az ültetési hely megjelölése történhet uta.ló­val, a távolság megjelölése p^dig zsinórozással. Az ültetést végzik hármas kötésben, páros sorokban, a lényeg az, hogy a palánták egy­mást be ne árnyékolják, a szelek kárt ne tegyenek. Az ültetést leg­jobb borús időben végezni, s ügyel­ni arra, hogy a meleg napsugár el ne lankassza az üde palántákat. Az ültetést vagy nyirkos földbe, vagy a fészek helyét kissé előzete­sen megöntözve akkor kezdjük meg, Imikor a föld porhanyós s nem ra­gad. Az ültetendő palánta tövén levő két levél a rothadás elkerülése vé­gett eltávolítandó. A palánta helyére való beállítása után kis földet a palánta gyöke­réhez vonunk; a hideg és?aki szél ellen védekezésül a pa'ánta elé északi irányban kis földkaparást készíthetünk. Mindig egy napra való kiültetendő palántát szedjünk IkosáAa s a kiszedés előtt öntözzük meg a melegágyat. Esős idő ese­tén elegendő egyszer locsolni, szá­razság beálltával azonban mindig vagy kora reggel, vagy délután uzsonna tájban. A férgek puszti­tandók. Fagykár esetén ujabb pa­lántákat kell kiültetni, miért is szükséges, hogy mindig tartalék pa­lánta is álljon rendelkezésünkre. A sarok iránya a gyakorlati megfi­gyelések szerint hosszúságban ke­let—nyugatra. A kapálásra vonatkozólag sza­bály az, hogy annyiszor kapáljunk, ahányszor a szükség megkívánja. A kiültetés után két héttel célszerű ka­pálni, nehogy a föld összetömőd­jék. A saraboló kapálásnál a föld sekélyre veendő, ügyelvén arra, íhogy a gyökereket meg ne sértsük. Mindig akkor kapáljunk, mikor a föld megszikkadt, s szárazság ese­tén minél gyakrabban emlékezvén arra, hogy »egy kapálás egy eső­vel* is felér. Használjuk a lófogatu kapát, melynek munkája gyors 'és tökéletes. Dohányosaink apraja­nagyja járja mindég a dohányt, fi­gyelvén annak fejlődését, betegsé­geit, nem feledvén, hogy fáradsága meghozza a maga megérdemelt gyümölcsét. A dohánybetegségek fellépése esetén, féreg kártétel ész­lelésekor azonnal, a cselekvés terére lépni, s nem ölbetett kézzel nézni, mint pusztulnak el a fáradságos munkánkkal felnevelt palánták. — Drótféreg, vetési bagolypille, cse­rebogár álca s a gomba betegségek légiója ellen mindenkor legyünk ké­szen bízva, hogy »segits magadon, az Isten is mégsegit.« SSBIIRiilHBlBQHB Siaüüicsvárrne^e és Nyíregyháza Címtára 1930—31. évfolyam 1 Szerkeszti: VERTSE K. ANDOR. Kapható a szerzőnél és a könyv­kereskedésekben Ara 5 P. Vidékre 5'60 P előzetes beküldése, vagy utánvét mellett megrendelhető. Kctiös termelés. A takarmányrozs, őszi takarmány keverékek, a zabos bükköny, rep­ce, stb., rendszerint olyan korán kerülnek le a talajról, hogy a gaz­da bizonyos feltételek mellett he­lyesen cselekszik, ha az utánuk kö­vetkező, többnyire őszi kalászos el­vetési idejéig kihasználja a külön­ben pihenésre kárhoztatott földet és azon rövid tenyészidejű, a nyári szárazságot jól biró, igénytelen nö­vényeket termel. A kettős termelés­nek azonban feltétele, hogy ezzel a kettős rendszerű termeléssel ne zsaroljuk ki a talajt, különben az utána következő növény fogja azt megsinyleni. Ezért kell a terme­lendő növényféleséget a talaj minő­| ségének és a szokásos nyári időjá­I rásnak megfelelően, ugy kiválasz­| tani. hogy az na menjen a termelés rovására. Kettős termelés esetén a másodtermés elvetése előtt a talajt lehetőleg jól át kell trágyázni, hogy igy friss istállótrágyába vessük azt. A másodtermény lekerülte után pe­dig az őszi vetés, rendszerint kalá­szos alá, okvetlenül alkalmazzunk szuperfoszfátot, mert csak igy lesz sikeres és bizonyosan hasznothajtó a kettős termelés. Ha sem módunk, sem időnk nincs arra, hogy a megfelelő trágyázást földnek megadjuk, akkor ne is próbálkoz­zunk kettős termeléssel, inert az csak megzsarolja a földet és a mir megnyerünk a másodterményben, azt elveszítjük a megfogyatkozott tápanyagu talajon termelt kalászos csekély termésén. Ha a közbeeső másodtermés nem kapott istáilótrá­gyát, akkor az utána következő őszi kalászos alá a szuperfosfcfát mel­lett mésznitrogént is kell adni, kü­lönben a talaj nitrogénhiánya miatt, nem lesz kielégítő a termés. A kettős termelésnél leginkább a csalamádé, a mohar, a köles, a fehérmustár, a pohánka, a tarlóré­pa stb. jöhetnek számításba, mint másodnövények. Hogy ezek közül melyiket vessük, azt legcélszerűb­ben a helyi tapasztalatok alapján, kísérletekkel állapíthatjuk meg. Hogyan pusztítsuk a lucernaboga­rakat'-' A lucernabogár, meg a lucerna­böde és azok álcái igen nagy pusz­títást végeznek a lucernásokban, s nem egyszer tönkre is teszik azokat. Igy a muió esztendőben is némely vidéken rendkívül elszaporodtak, s ha nem védekeznek ellenük, jövőre esetleg még nagyobb károkat okoz­nak. A védekezés eddig lehetetlen volt, ma azonban a mésznitrogén segélyével igen könnyen ki lehet őket pusztítani. A folyó évben az OMGE tápió­szelei gazdaságában észrevették, hogy az egyik lucernatábla az e'.ső kaszálás után nem sarjadzik. A kö­zelebbi vizsgálat megállapította, hogy e tábla tele van lucernabogár­ral és azok álcáival, mire a tábla azonnal meg l stt fogasolva, majd pedig kat. holdanként 50 kg. mész­nitrogén rászórva és ismét kereset­ben megfogasolva. Három nap múlva az előzőleg hemzsegő álcák teljesen eltűntek, s néhány nappal később a lucerna erőteljes sarjad­zásnak indult. A mésznitrogén al­kalmazására tehát a boga rak és azok álcái elpusztultak, továbbsza­porodásuk. is megszűnt, a lucerna pedig nagyobb mennyiségű köny­nyen felvehető nitrogén tápláló­anyaghoz jutott, s ennek folytán erőteljes fejlődésnek indult. De nemcsak ez az egy, hanem számtalan más eset is bizonyítja,, hogy a mésznitrogén a lucernabo­garat és a bődét elpusztítja, sőt elpusztítja az ápiont és minden más bogarat és álcát is, amelyek akár a lucernás-, vagy lóherésben, akár más növényekben kárt okoznak. Az ápion pusztítása is nagyon fontos, mert ha ezek elszaporodnak, lehe­tetlenné teszik a lucerna-, vagy lóheremagtermesztést. Ezek kipusz­títása céljából ősszel kell a mésa­nitrogénből kat. holdanként 50 kg-bt kiszórni, mig a lucernabcíf­garat akkor kell vele pusztítani, amikor nagyobb mennyiségben je­lentkeztek. De ha minden őssizel rendszeresen beszórjuk lucernásain­kat és lóheréseinket 50 kg. mész­nitrogénnel, ugy e kártevők egyál­talán nem fognak többé fellépni és az eddigi szegényes lucernások bő terméseket fognak adni. — Egyiüőben a megszimt és az uj ipar engedélyesek kőzött. A Nyirvidék a napokban adott hirW arról, hogy kik mondtak íe Nyir­egyházán iparengedélyükről és kik­nyertek uj iparra engedélyt. A fel­sorolt nevek között mindkét kate­góriában előfordult a jónevü, régi cégnek.^ Weiszhausz Dávidnak ne­ve is. A dolog ugy történt, hogy Weiszhausz Dávid kiszélesítette eddigi üzletkereteit, megnagyobbí­totta üzletét és valósággal uj üz­letet nyitott, amefyet máris nagy élénkséggel frekventál a vevők szé­les köre. i^PO^IiO wozgő Szerdán, csütörtökön 5, 7 é* 9 órakor. Szenzációs hangos Sa«cha újdonság Fritz Korlner, Conrad Veidt, Heinrich George és Tilla Bell az uj Greta Garb6 együttes szfreplésével V RTOROMY Dupont világhtrü hangos lilrnje 10 fely. és a hangos kisérő műsor Al andóan leszállított helyárak t Péntektől, vasárnapig AZ EMBERVADÁSZ H'-' £ •'< (DER GREIFER) 1 Fős:ereplők : Hans Albers és Sarlotte Susa. .afcniH :?c.si -tíJ

Next

/
Thumbnails
Contents