Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-05 / 100. szám

JSÍVÍRYIDÍK. 1931. május 5. Gondoskodás a kisiparosságról A kis- és kézműipar szervezketdése eddig meglehetősen hiányos volt. Valamennyi egyéb gazdasági ágazat ki tudta alakítani azokat áz érdekképviseleteket, amelyek a maguk gazdasági érdekeit az öszszesség súlyával nyomatékosan védeni és érvényesíteni tudják. Csak a kis- és kézmüvesiparos társadalom volt magára hagyatva és mint a széthullott képe az egység erejét nem tudja érvényesíteni. A szakmabeli ipartestületek dicséretes módon teljesítették az ipari közigazgatás reájuk bízott funkcióit, ellenben a közös kisipari érdekek hatékony képviseletére azért nem voltak alkalmasak, mert hiányzott az országos, nagy összefogó szervezet, amely az összesség nagy erejét és hatalmát tudná latba vetni. Ezen a hiányon segít most a Bud János kereskedelemügyi miniszter kezdeményezése folytán elkészült uj ipartestületi törvénytervezet. Ez az ipartestületi reform elsősorban az ipartestületek hálózatának kiépítését célozza akként, hogy néhány év alatt az ország minden kézműves iparosa valamely ipartestület kötelékébe fog tartozni és részese les£ annak a "támogatásnak, amelyben az ipartestület, valamennyi tagját részesiti. De még ennél is fontosabb eredménye lesz a reformnak, hogy az ipartestületek egy közös szervét létesiti az Ipartestületek Országos' Központjában. Ez a szerv az ország kereskedelmi és iparkamaráival harmonikusan fog együttműködni, s azokkal együtt fogja szolgálni az iparosság soraiban az egyetértést. Gondoskodás történik arról, hogy e közös szerv az egyes ipartestületek igen mérsékelt hozzájárulásaiból tartassák fenn. Az Ipartestületek Országos Központja minden, a kisiparosságot érdeklő gazdasági kérdésben hallatni fogja a szavát és kifejezésre juttatja majd a kis- és kézművesipar jogos óhajtásait, ugy a törvényhozás tekintetében, valamint a közigazgatás és adóztatás nagy kérdéseiben. De a kormány még egy lépéssel tovább megy, amikor a kisiparos társadalom egy régi gondját orvosolja. Megtörtént ugyanis az előző években, hogy az ipartestületek az ország különböző helyein uj székházakat építettek többnyire bankkölcsönökből. Akkoriban még nem volt ilyen nagy a gazdasági válság és az iparosság joggal remélhette, hogy az ipartestületek bevételeiből fedezni tudják majd az épitési kölcsönök törlesztését. Sok helyen csak akként lehetett a székházakat felépíteni, hogy az ipartestületek egyes lelkes vezetői és tagjai egyéni kötelezettségeket, jótállást és kezességet vállaltak az épitési kölcsönökért és most személyes obiigóban vannak. A közben kitört gazdasági válság azonban halomra dön töt-te az eredeti számításokat, s az ipartestületeket túlnyomórészt olyan súlyos anyagi helyzetbe döntötte, hogy azok képtelenek az építkezési hiteleket törleszteni. Ezek a nehézségek már huzamosabb ideje foglalkoztatták a kormányt, amely nem nézhette közömbösen, hogy a kisiparosság testületei az anyagi csőd szélére jutottak. A legutolsó minisztertanács Bud Jánosi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Wekerle pénzügyminiszter hozzájárulásával végleg döntött ebben a nehéz kérdésben. Elhatározta ugyanis, hogy a kormány a 30 milliós épitési kölcsönből, az úgynevezett LAB-kölcsönből 2 és fél milliót kihasít és ezt az összeget 30 —3 5 éves törlesztéses kölcsönné átalakítva megfelelő kedvező feltételek mellett bocsátja az ipartestületek rendelkezésére az építkezési kölcsönök kiegyenlitésére. Az amortizációs kölcsönök visszafizetéséről most már az ipartestületek rendes évi kiadásaik sorában nyugodtan gondoskodhatnak, mert hiszen a törlesztés 30—35 év alatt fog végbemenni. Az ipartestületek jelenlegi sivár és vigasztalan helyzetét a kormánynak ez a gondoskodása most gyökeresen orvosolni fogja, s épen ezért ugy a politikai, valamint a gazdasági körökben a kormánynak ezt a döntését a legnagyobb megnyugvással és megelégedéssel fogadta. Ma, amikor a marha ára katasztrofálisan mhm, a nyíregyházi mészárosok egy fillérrel sem szállították lejjebb a húsárakat Drágább Nyíregyházán a hús, mint Debrecenben yagy Budapesten A »Nyirvidék« hasábjain számtalanszor megemlékeztünk már arról a különös jelenségről, hogy Nyiregyháza érthetetlen okok miatt az ország egyik legdrágább városa. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan. hogy egy városban, amelyiknek lakosság 80 százalékban ősitermeléssel foglalkozik, jóval magasabbak az élelmiszerárak, mint Budapesten, vagy a szomszédos Debrecenben. A józan ész elgondolása szerint Nyíregyházán, ahol a kereskedő közvetlenül a termelőtől vásárolhatja be cikkeit, minden szállítási költség nélkül, tisztességes polgári haszna mellett is, jóval olcsóbban adhatja tovább a fogyasztó közönségnek, mint azokban az ipari városokban, ahová magas vasúti dij tétellel megterhelten szállítják a vidékről az élelmiszereket. Ugy látszik azonban a józan ész csődöt mond, ha a "hyiregyházi viszonyokból igyekszik következtetniEbben a városban titkos kartelek működnek, amelyek a súlyos gazdasági krízist, a termelők anyagi pusztulását ügyesen kihasználva, még magasabbra szöktetik az árakat. hogy a nyomorgó tömegek rovására még dúsabb, tisztességes polgári haszonnak épenséggei nem nevezhető jövedelemre tegyenek szert , Ma. amikor a szarvasmarha ára katasztrofálisan zuhan, amikor a termelő ,hogy adóját kifizethesse potom pénzért elvesztegeti jószágait. amikor az ipari cikkek is a vásárlás csökkenése folytán fokozatosan olcsóbbodnak, a nyiregyházi mészárosok egy fillérrel sem szállították lejjebb a húsárakat, drágább ma Nyíregyházán a hus, mint Debrecenben, v^gy Budapesten. Hogy a nyiregyházi mészárosok milyen haszonnal dolgoznak, azt a következő pontos kimutatás igazolja: Vegyünk például egy 400 kilós prima szarvasmarhát. Milyen költség terheli e vásárnál a mészárost ? A 400 kilós marha élő beszerzése 240;.— P 1 db vágatási bárca 19.72 P Forgafmi adóért 4.3 o/

0 10.32 P összesen 270.04 P Ez tehát a mészáros nyers kiadása, amelyben azonban az üzlet rezsiköltsége nincs beleszámítva. Most nézzük meg, hogy egy 400 kitős marhából milyen jövedelmet biztosi 'tmagának a mai napiárak szerint a mészáros. A 400 kilós marhából kitermel: 220 kg, hust, á r.So f. 396.— P 30 kg bőrt, á 90 f. 27.— P 15 kg. faggyút, a 70 f. 15.50 P A befékért kap 3.20 P Tehát összesen: 436.70 P | Debrecenben 1 kg marhahús » 1 kg. borjúhús » 1 kg. sertéshús » 1 kg. zsir » i kg. szalonna Ebbői a nem éppen csekély kü- j lönbségből láthatjuk, hogy a nyir- j egyházi szerencsétlen fogyasztó égy I titkosan működő kartellei ált ezem- j ben, amely 55—65 filléres marha és 60—70 filléres borjú árak mellett átlag 20 százalékkal magasabb hasznot huz. mint azok a debreceni mészárosok, akik köztudomás szerint sokkai finomabb, jobb minőHélffia, kedden 5, 7 és 9 órakoí Nagy Sa-cha hangos njdjnság PÉNZ AZ UCCAN... HANGOS vig operett 9 fiivonásban. Georg Al;xand>r, L^opold Kramer a főszjiep kb.'n. A budapesti Royal Apol

!o és Fórum nagy sikerrel bemuta'ott s pro'.oagilt HANGOS li'mjj Alandóan leszállított helyárak! Szerdán, csütörtökön 5, 7 éj 9 érakor Fritz Korlner, Conrad Veidt, Heinrich George és Tilla Bell az uj Greta Garb5v.il VIHARTORONY (MENCHEN IM KÁFIG) Már most, ha a 270.04 P kiadási tételt levonjuk á 436.70 P bevételi tételből kitűnik, hogy a mészáros egy — ismételjük — egy darab 400 kilós marhánál a rezsin kivül nemi kevesebb, mint 166.66 fillért^ vág zsebre, vagyis egy 270 pengős befektetésnél a mészáros igen méltányosan Számítva nem kevesebb ,mint 70 százalékos hasznot huz. De még megdöbbentőbb adatokat kapunk, ha a borjúnál készítjük ei

J a fenti megcáfolhatatlanul pontos statisztikát. Egy 60 kilós borjú megvételénél a mészárost a következő kiadások terhelik: 1 db 60 kg. borjú á 0.60 f. 39.— P Vágatás és szemledíj 5.44 P Forgalmi adó 1.70 P Összesen: 46.14 P Vagyis 46 pengő és 14 fillérbe kerül a mészárosnak egy 60 kilós borjú. Ezzei Szemben a kitermelt 38 kg. hust á 2.20 fillérével számítva 83.60 P-ért adja el, amelyhez még hozzá kell vennünk 9.60 pengőt hat kiló bőr árát s igy megállapíthatjuk ,hogy a mészáros egy 60 küós borjúból "96.23 fillért árusít ki, vagyis teljes 100 százatékos hasznot vág zsebre. A sertésnél ezek a horribilis különbségek nem állnak ilyen mértékben fenn. de bizonyos, hogy a rövidebbet ezen a téren is a fogyasztó közönség húzza s a nyiregyházi mészárosok legfeljebb néhány pengővei kevesebb nyereséget mutatnak ki. Arra sem hivatkozhatnak, hogy a tui nagy rezsi emészti feí a horribilis hasznot, mert hiszen a debreceni mészárosnak üzleti kiadása nem kevesebb ,mint a nyíregyháziaknak és mégis jóval" olcsóbban és jobban szolgálják ki a közönséget. 1.40 P Nyíregyházán 1.80 P 1.60 P » 2.40 P 1.60 P » 2.22 P 1.80 P » 2.00 P 1.60 P » 2.80 P ségü hust mérnek, mint a nyíregyháziak. INGYEN FÉNYKÉPEZÉS. Műkedvelő előadás, Vagy bármilyen tréfás móka: Csépány Jenő ingyen készit Szép fefvételeket róla. ^Bankett vagy bál, njjndegy neki, Ha sötét van, azt sem bánja; Magnézium-pisztolyával A napfényt is fepipáfja. A BUDAPESTI KAMARA MOZGÓSZlNHÁZ értesíti a Nemzetközi Vásárra felutazó közönséget, hogy NAGYVÁROSI FENYEK (CITY LIGHTS) cimü filmjéhez a vásár területén felállított pénztáránál elővételi dij nélkül árusítja a jegyeket. E világsikerű Chaplin filmet egész Magyarország területén csakis a Kamara Mozgó játszhatja. 2693-5 SRLVATOR FOBBüS a vese, a húgysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza. A reumás fájdalmakat megszünteti. Vese és hólyaghomokot eltávol.t. Cukorbetegek gyógyitala. hólyag, reuma gyógyvize Üzletvezetőség: Budapest, V., Zoltán-utca 8 1296—?