Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-01 / 98. szám

MKYldéiL 1931. május 1. Sóstógyógyfürdő május 3-tól, Emlékezés Kardos Istvánra i Két éve lesz május elsején, hogy Kardos István, városunk szeretett és tisztelt "kulturtanácsnoka örök álomra hunyta le szemét. Két év nagy idő a feledésre, azóta sok mindent, későbben meghalt embereket "is elfeledtünk, de őt nem tudjuk elfeledni soha, mert halála személyes vesztesége volt úgyszólván minden nyíregyházinak. Férfikora delén, 45 éves korában szólította eí az "élet és halál Ura. Tragikus halála lesújtott mindnyájunkat. Hi'-zen mindenki Ügyét-baját oly nagy szeretettel ka rólta tél, rövid életében annyi 'jót tett. hogy talán nincs ember Nyiregyházán^ ki ne tartozott volna neki hálával'és ne érezné a veszteséget. mely halálával mindnyájunkat ért." Oly' nagy Szeretettel, oly szívesen és önzetlenül segített mindenkin aki hozzáfordult, annyi jót akart még! Miért kellett erős lelkének porhüvelyét oly korán elhagynia ? 1906-tól 1922-ig a polg. fiúiskolának volt igazgatója. Mi, volt tanítványai ismertük és Szerettük őt legjobban s halálát is mi "fájlaljuk leginkább. De tudom, hogy nemcsak mi gyászoljuk őt a szivünkben, hisz mindenki szerette. Emlékezzünk pár sorban Róla. Jelentéktelen apróságok csupán, amiket elmondok, de ugy vélem, mégis jellemzők, sőt talán éppen azért^ mert kicsiségek. A csillagos ég egy csepp vízben is visszatükröződik, az emberi jóság is, minéi nagyoob, annál kisebb dolgokban képes megnyilatkozni. Husz éven át ismerhettem és s

ze rethettem őt. Mint tízéves gyereket vitt ei hozzá anyám, az első poigariba beíratni 's már a legelső találkozáskor mély hálával és ragaszkodással telt meg a kis gyermeki szivem iránta. Az első osztály ugyanis már túlzsúfolt volt, 71-iknelí nem akartak felvenni»Nem baj fiam, jó bizonyítványod van, felveszünk a másodikba. Karácsonykor majd levizsgázol az elsőből.« Ezt ő mondta, karácsonykor pedig már a vizsgát is elengedte. Az iskolájában töltött évek voltak gyermekkoromnak legszebb évei s tuaom, hogy legtöbb hajdani iskolatársam ugyanezt mondaná magáról. Gyermekkoromban csak a végtelen nagy jóságát éreztem s .azért szerettem őt. Később mikor már meg tudtam érteni nemes gondolkodását, fen'költ szivét, léikének hótisztaságát és nemes idealizmusát. határtalan tisztelet ébredt bennem iránta. Nem volt tanítványa, aki "ne szerette volna. Pedig volt közöttünk haszontalan, vásott gyermek is elég. de Kardos István jósága azokat is meghódította. Csodálatos volt ez a nagy jóság, ellenállhatatlanul vonzott mindenkit hozzáTekintete annyi szelídséget és lelki nemességet sugárzott, hogy szemébe nézve, mindig egy Krisztusképre kellett gondolnom. Előtte is, utána is voltak jeles tanítóink és tanáraink, de igazi mesterünk, szeretett atyánk 0 maradt mindig*. Tanítványai szeretetének legjobb bizonysága, hogy még évek múlva ís vissza-visszajártunk hozzá é

s boldogok voltunk a régi iskola kedves falai közt. Ma is a polgári iskolára emlékszem vissza legszivetafin sebben az iskoláim közül s minden tanítványa igy érez. A háború nehéz évei alatt semfeledtük őt el. Akik katonák voltunk elárasztottuk őt leveleinkkei s o türelemmel, szeretettei válaszolt mindenkinek. Pedig sok dolga volt nagyon. A békeidőkben sem ismerte a pihenést. túlsókat dolgozott már akkor is s azt hiszem,, a túlfeszített munka már akkor aláásta az egészségét. Ai háború alatt még többet dolgozott, hogy iskolájánák nívóját a mostoha viszonyok között is fenntarthassa. Ez pedig óriási fáradságába került, mert a tantermeket előbb kórháznak foglalták le, később az oláhok szállták meg, akik az íiitézet felszerelését elrabolták. elpusztították. Kardos István akkor sem vesztette ei hitét: fiatalos erővel újrakezdett mindent és dolgozott fáradhatatlanul. Itt kívüle még valakiről kell megemlékeznünk, akinek'része volt abban, hogy Kardos István mindezt megtehette. Mert a háború alatt s ^z utána következő nehéz esztendőkben, — amikor a drágaság hullámai az egekig csapkodtak s tisztviselői 'fizetéséből nyomorogni lehetett csupán .^le megélni nem. — csak erős lelkű és nemes -gondolkodású feleségének kö-' .szönhettük, hogy az iskola igazgató s a későbbi kulturtanácsnok gondtalanul szórhatta gazdag lelkének kincseit. Feleségének önfeláldozása és éjt nappallá tevő szorgalma vette le válláról a házi gondok terhét. 1922-ben kulturtanácsnokká választotta a város Kardos Istvánt. Méltóbb kezekben nem volt és nem lesz ez az ügykör soha. Nem a hivatali előlépés, a magasabb állás csábította őt. Néki' az csak arra volt jó .hogy még több jót tegyen; nekünk pedig azért volt jó, mert a kis polgárista gyerekek után most már az egész város érezhette áldásos munkáját. A közoktatás^ a szociálpolitika, a szegények segélyezése tartoztak főképen a gondozása alá s hogy mily eredménnyel végezte feladatát. arról a segitségreszorulók tudnának s

0k

at mondani! Hallgassa meg bárki a hadiözvegyeket és árvákat, panaszaik közben hálával eltelve emlegetik Kardos Istvánt még most ís, halálakor pedig bizony sok szegény házban megsiratták. Ha elgondoljuk, hogy mily fáraahatatlanul dofgozott, ' hogy mennyi jót tett „ hogy segítségre szoruló soha nem ment el tőle csalódottan: akkor megértjük, hogy ez nem is lehetett máskép. Egész életét, egyéniségét, munkálkodását ugy jellemezhetjük legjobban ,ha elmondhatjuk róla, hogy soha önző célokat nem követett. saját érdekét mindig elhanyagolta a közért. Egyszerű szívvel, végtelen idealizmussal 'járt közöttünk és bátran oda merném őt állítani ama görög férfiú mellé, aki bár egész életében magas tisztséget viselt, oly önzetlenül szolgálta a köz ügyét, hogy nem maradt annyija áraiból eltemethették volna . Ma, mikor a szegény embereknél általános lett a nyomor, amikor könyöradományra szorulnak olyanok is, akik két év előtt még maguk adakoztak: ma van igazán szükség a Kardos István szociális és kulturális munkásságára. Most érezzük igazán a veszteséget^ mely az ő korai halálával ért minket. Emlékét kegyelettel őrzi 'a város is: utcát neveznek ei róla, jótékony alapítványokat létesítenek a nevére, mauzoleumot állítanak a sirja fölé, hogy késő utódoknak hirdesse a polgártársak háláját. De azt hiszem, maradandóbb az temlék.. melyet ő állított magának áldásos munkálkodásával mindnyájunk 'szivében. Egy hálás tanítvány. Holnap lesz Gulyás társniatáoak bemutató előadása Hosszú hónapok óta tartó szünet után holnap, május i-én, pénteken este 8 órakor megnyitnak a Városi Színház kapui. Nyiregyháza közönségére most már a nemzeti játékszín komoly hazafias ügyének támogatása vár. Ha Békéscsabának, Kaposvárnak közönségében meg van a kötelességtudásnak olyan foka, amely a fővárosi előadásokat látogatókat is arra ösztönzi. hogy látogassák a helyi társulatot. hozzanak áldozatot a magyar vidéki színészet érdekében, akkor Nyiregyháza sem maradhat e tekintetben el, mert ez országos szégyen volna. Az előjelekből ázt látjuk ^hogy Sokan készülnek a színészet intenzivebb támogatására városunkban is. A szelvények vásárlása és előjegyzése megkezdődött. Holnap pénteken Az első tavasz c .operett bemutatása ad alkalmat a kitűnő énekes együttes bemutatkozására. Havass_y Mimi„ Lendvai Böske, Elek Piri táncosnők. "Hoíonnay István bonvivan, Gábor György és Zelenay József tánckomikusok lesznek az uj erők, akiket szeretettel' és bizalommal vár Nyi '^yháza szinházkedvelő közönsége. Az első előadás ünnepi jellegű., telt ház zengő örömét nyújtó fesz minden bizonnyal. Ma este mutatja be a Belvárosi Színház Halász Imre háromíelvonásos vígjátékát (A »Nyírvidék« t

udósitójátióí. Halász Imre a nyíregyházi származású fiatal iró pályájának jelentős állomásához érkezik ma este a Belvárosi Szinház bemutatja »Meddig fogsz szeretni ?« cimü 3 felvonásos vígjátékát. A darabot, mint annak idején a »Nyirvidék« is megírta — mult év novemberében kötötte le a szinház s most Titkos Ilona, Rátkai Márton és Delly Ferenc főszereplésével kerül előadásra. Halász Imre — Nyíregyházáról Budapestre költözve — évekig »A Reggel« belső munkatársa volt, APQI»I«0 MOZGÓ Ma csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 írakoRINALDO RINALDINI élete és halála nagy kalandorregény 22 felvonásban. Péntektől, vasárnapig. A5 első magyar-német, beszélő, zenélő, táncos, víg operett film FASA.BIQUI! HAZÁRDJÁTÉK A SZERELEMÉRT I. Német rész szereplői: Lil Dagover, Góth Rudolf, Verebes Ernő. II. Magyar rész szereplői; De'ly Ferenc, Bársony R'zsi, Békeffy László, Pataky Jazz, Márkus Alfréd veieté ével. Gallay Nándor tánc szenzációi — Magyar német dilslágerek. Hangos kisérő műsor. Állandóan leszállított helyárak 1 közben 10 egyfelvonásosa került szinre az Andrássy uti színházban a Terézköruti színpadon, a Royai Orfeumban és a Bethlen-téri szinípadon. Színműírói munkássága külföldi sikert eredményezett. Megboldogult id Pillér József elhunyta alkalmából nyilvánított részvétért ezúton mondanak köszönetet a gyászoló családtagod. A BUDAPESTI KAMARA MOZGÓSZiNHÁZ értesiti a Nemzetközi Vásárra felutazó közönséget, hogy GHIRLIE CHSPIII NAGYVÁROSI FÉMEK (CITY LIGHTS) cimü filmjéhez a vásár területén felállított pénztáránál elővételi dij nélkül árusítja a jegyeket. E világsikerű Chaplin filmet egész Magyarország területén csakis a Kamara Mozgó játszhatja. 2693 5