Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-26 / 94. szám

J&fmwéK. 1931. április 26. Móron élénk kinálat é« közepes kereslet mellett eladatott 500 hl. 14—15.5 fokos 45—48 fillérért és körülbelül 600 hl. 14—15 5 fokos 42—55 fillérért. Ez év március havában összesen eladatott 1100 hl. zöldfehér 930-as uj bor, a 930-as borok kiváló minőségű édes borok és már mind le van fejt S ve, könnyen tisztul, szép, egészséges, zöldfehér, tiszta izü, édes bor. A 930-as évi készlet körülbelül 1 o ezer hl., ára 40—45 fillér literenként. Prima 929-es óborokból körülbelül 3000 hl., ára 42—45 fillér literenként. 928-as óborból készlet körülbelül 1000 hl. 25—30 filléres literenkénti árban. Gyümölcsfelepeket az aiíöldi homokra A homokos területek' gyümölcskertekkel való betelepitésének módjaival legutóbbi közleményemben foglalkoztam, s egyúttal a telepítés pénzügyi tervét is felállítottam. Egy telepet 4 kat. holdon számítva, egy évben 1500 telepet könnyen létesíthet az állam, mert ennek teljes berendezésére 6 millió pengő volna szükséges, amit az államháztartás nem érezne meg és mégis 1 500 munkáscsaládot tudna a magyar földbe begyökereztetni, akik szorgalmas munkával a ma j öved cl met alig hozó területeket aránylag rövid idő alatt jövedelmethozóvá változtathatnák át s ezzel az eljárással az ország népességének szaporodását nagyban elősegítenék. Igy évről-évre, ha csak ez az ösz,szeg fordíttatnék a telepítésekre, 10 év alatt már 15 ezer család volna letelepíthető, ha azonban figyelemmel vagyunk arra, hogy 5 év eltelte után a telepesek már a résztörlesztésüket fizetik, még nagyobb számban lehetne a telepítést eszközölni. A parcellázások alkalmával azok a területek, amelyek a gyümölcskertek létesítésére nem felelnek meg, erdei fákkal, azonkívül eperfákkal fásitandók s igy tehetők jövedelmezővé. E fásításokat az állam végeztesse s e területek maradjanak az állam tulajdonában, minthogy a fásítások egyöntetű kezelést igényelnek. Az állam részére ez is hasznos befektetés, mert a ma jövedelmet nem hozó területek jövedelmet hozókká válnak részben a tűzifa és szerszámfa értékesítésével, r'észben pedig az eparfák levelének értékesítésével, a selyemhernyótenyésztés előmozdítása által. Ennek a mezőgazdasági munkástelepítésnek nemcsak abban rejlene nagy jelentősége, hogy a ma hasznavehetetlen talajok aránylag rövid idő alatt hasznot hozókká válnak, hanem óriási jelentősége lesz szociális szempontból is, mert a családok földhöz jutva, megélhetésüket biztosítva, a nemzeti erő szempontjából is nagy nyereséget jelentenének. Közegészségügyi Szempontból is nagyfontosságú etnu'ikás gyümölcs telepek létesítése, mert a ma Szélhordta homok á tal az emberi szervezetre egészségtelen vidéken a gyümölcsösökkel és erdősítéssel megakadá yozzuk a szél homokhordását és egészséges levegőjű lakóhelyet biztosítunk a telepek lakóinak. A fásítással pedig megváltoztatjuk a vidék száraz k imáját, mert a gyümölcsösök és erdei ügetek nagyobb mennyiségű csapadék lekötésével az egyéb kultúrnövények fejlődését is előmozdítják. A megfelelően épített világos, száraz, egészséges 'akások pedig megakadályozzák a mai egészségtelen viszonyok között lakó munkáscsaládok között óriási mértékben elterjedő tuberkulózis és egyéb ragályos betegségeket. Az igy létesített munkástelepeken fejleszthető a szövetkezeti eszme. Több kisebb telepen, vagy egy nagyobb telepen kulturház, templom és iskola építése által pedig a nép nevelése, valláserkölcsi alapon helyes irányba fejleszthető. A homok területek, amelyek ma i nagyrészben kihasználatlanul hevernek és nagyobb egységeket alkotnak, nagy egységben nem hasznosíthatók jövedelmet hozólag, mert a tulajdonosoknak, főleg a mai viszonyok melfett nem ált annyi anyagi erejük rendelkezésre, hogy e gyenge minőségű talajokat kellőképen feljavítsák. Kis egységekre osztva azonban aránylag rövid iaő alatt kiválóan hasznosíthatók, mert a munkáscsaládok a kisebb területeket saját kézierejükkei megmunkálva jövedelmet hozóvá alakithatják át s igy a feleslegessé vált kézierőt, amely ma munkaalkalom hiányában elvész, gyümöicsözőleg hasznosíthatjuk, ami magán- és nemzetgazdasági szempontból is felettte fontos tényező. Az államnak a telepítés céljára Szánt összeg teljes egészében aránylag rövid idő alatt kamatos kamataival együtt megtérülne. A magára hagyott Csonkaország .mezőgazdasága megköveteli, hogy ne hagyjunk kihasználatlanul területeket. Nem vagyunk olyan gazdag állam, hogy több 100 ezer hold területeket hagyjunk parlagon. A Csonkaország helyzete megköveteli, hogy a magyar nép földhöz jutva történelmi hivatást teljesíthessenf Nagymagyaiország feltámadása érdekében. Ebbe az akcióba ele lehetne vonni a Gyáriparosok Országos Szövetségét is, tekintettel arra, hogy a gyár ipari termékek is nagyobbmérvii fogyasztást élveznének? ha e munkástelepek létesíthetők lesznek. A gyárak is akkor tudnak prosperálni, ha megfelelő fogyasztó közönséggel rendelkeznek. A külterjes gazdaságok nem fogyasztóképesek, tehát a gyáraknak is Szükségük van arra, hogy uj fogyasztók használják ipartermékeiket, ha pedig e telepek létesíthetők, akkor az üzemben tartáshoz nagymennyiségű gyáripari termésre lesz Szüksé'g', s a gyárak meg fogják t aláfni számításukat, ha e nemes cél érdekében áldozatokat hoznak. De nemcsak a gyárak, hanem a városok és törvényhatóságok is hozhatnak e cél 'érdekében áldozatot, miéit hiszen a felesszámu munkanélküli családok e telepítések segítségévei 'kivonatnak körükből és tehermentesítik őket. Ha az áHam, a megyék, a városok, a gyáriparosok és egyéb érdekeltek összefognak, ilyen munkáskerttelepeket gyorsan lehetne megvalósítani és a leggyorsabban lehetne megoldani a munkanélküliek foglalkoztatását. Szabó Lajos, a Duna—Tiszaközi Mező gazdasági Kamara főtitkára. £ suvos cs sik^ mouocjvamm csaV\s -w. a\att VésT&\. sx. Nemes sárgadinnye termesztés A Tiszántu'i Mezőgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya 1929. évben a 'földmüvelésügyi minisztérium kertészeti osztályának anyagi támogatása mellett megindította a nemes sárgadinnye termesztés fellendítésére irányuló akcióját. Ebből a célból legelsősorban fajtatiszta elit magvakat termesztetett ki, meiy legkiválóbb fajták magvait már a termesztés folyamán kertészeti szakközege által szigorúan ellenőrzött s ezen magvakat 1930. évben továbbtermesztés cé jára kiadta a termesztőknek. Termesztés alatt állottak a következő fajták: Royal Sovereign, Magyar Ananász, Zöldhasu és vöröshasu ananász, Győző, Turkesztán, Excelsior, Togo. Prescott de Paris kanta'.up, Algíri és korai Prescott kantalup. Ezen fajtákat Békéscsabán, Szarvason, Debrecenben, Bocskaykertben (Hajdú vm.) Anarcson, Vasmegyeren, Tiszakanyáron, Tiszaszentimrén, Nyírszőlősön, Sóstóhegyen, Nagyszénáson és Nyíregyházán termesztették. A fajtákról jellegzetes példányokban élethii modelleket készítetett, melyek a Kamara hivatalában vannak elhelyezve. A termesztési akció második évében már a nagyobbmérvü termesztést propagá'ta és a külföldre irányuló értékesítésnél a gazdák érdekében a külföldi konzulátusoknál közbenjár.. Ezen akció eredményeként nagyobbmérvben indult meg a fajtiszta nemes sárgadinnye termesztése a Kamara kerületén kivül eső területeken is. A folyó 1931. évben az akció további folyamán a rendelkezésre álló elit sárgadinnye magvakat a termesztéssel foglalkozó gazdák részére a magtermesztőknél közvetíti, mely célból, aki ilyen elit nemes sárgadinnye magot beszerezni óhajt, az forduljon levelezőlapon a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kertészeti osztályához Debrecen (Hunyadi-u. 5.), ahol e magvik olcsó beszerzésére, valamint a termesztés gyakor'ati keresztülvitelére, a sárgadinnye metszésére útbaigazítást nyer. Akarja, hogn tyúkjai sokat tojjanak ? Ha igen, szerezzen be elsőrangú tenyésztojást, vagy vásároljon napos csibét. — A világhírű „Tankréd" törzsből er(43 leghorn tenyésztojásokat kaphat feltűnően olcsó áron Téger Béláné leghorntelepén SóstóiÚt 36. Ugyanott előjegyezhet napos fajcsibét, vagy a keltető gépen bérkeltetést igen olcsó áron. A törzs tojóképességéről bárki meggyőződést szerezhet a tojólapról. á békésmegyei kisgazdáknak nem kell a boletta Egyik megyei gazdasági egyesület határozatot hozott a közelmúltban, amelynek alapján a bolettának 3 pengőről 6 pengőre való felemelésére kérték a kormányt. Ezt a határozatot a többi vármegyei gazdasági egyesületnek is megkü.dték s tegnapelőtt tárgyaiCsizmadia András elnöklete mellett a Békésmegyei Kisgazdaegyesület. A békési kisgazdák a bólét.a ellen foglaltak állást s határozatukban kimondták, hogy a válság megoldására a boletta emelését már csak azért sem tartják megfelelőnek, mert magi a boletta sem vált be. Nem tartják célravezetőnek a búzaárak minimálását sem, mert ez előbb-utóbb monow póíiumhoz vezetne, hanem termelési segélyt kívánnak, amit a földbirtokok nagysága szerint degreszsziv alapon tartanak szükségesnek megoldani. Máreinsi külkereskedelmi mérlegünk A Központi Statisztikai Hivaiai közlése szerint Márciusban a behozatal értéke 55.7 millió, a kivitel érteke pedig 49.9 millió pengőt tett, a március havi mérleg tehát 5.8 millió pengő behozatali többlettel zárult. j Az 1930. évi március havához viszonyítva a behozatal értéke 13.5 millió pengővel esett vissza. A legfontosabb nyersanyagok és áruk legnagyobb része jelentős mértékben kisebb mennyiségben érkezett az országba ,mint a mult év március havában. Emelkedő volt az import, főleg a nyers bőr, a szen, a nyers dohány, tengeri, nyersrizs és kikészített prémbőr behozatalában. A kivitel értéke az 1930. évi március havi forgalomhoz viszonyítva 28.6 millió pengővel kisebbedett. A legfontosabb kiviteli cikkeink legnagyobb részének az exportja rendkívüli mértékben leapadt. Főképpen a vágó- és igásállatok, a buza, a tojás, a friss és elkészített hus kivitelének viszszaesése volt nagymértékű. Erőteljes emelkedés mutatkozott a burgonya exportjában, kisebb mértékben pedig a disznózsír, továbbá a vil»amoSgépek és készülékek, valamint a müselyemszövetek kivitele gyarapodott . A varsói magyar borkiállítás sifiere A varsói magyar borkiállítás iránt, amely április 18-án nyílt meg, lengyel körökben igen nagy érdeklődés mutatkozik. Görgey István, aki a kiállítás megszervezésében igen tevékeny részt vett és most a kiállításról néhány napra hazatért, hogy az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalásánál jelen lenessen, a kiállításról a következőket mondotta: — A magyar bor kiállításának óriási sikere van. A magyar bor iránt igen nagy az érdeklődés, főleg ' Lengyelország ama részében, amely azelőtt Oroszországhoz tartozott és ahoi nincs borhamisitdfi törvény. Eddig hamisították a magyar borokat ugy, hogy a közönség elszokott a magyar borok fogyasztásától. A kiállításon Magyarország összes borvidékei képviselve vannak. Legnagyobb érdeklődés a tokaji ,a vörösborok és a kalocsai érsekség borai irántmutatkozik. A fengyei Sajíő hosszít cikkben méltatja a magyar borkiállítást. Általában igen nagy rokonszenv nyiiatko?ik meg nemcsak a hivatalos körök ,hanem a nép körében is Magyarországgal szemben. A kiállítás április 30-igtart. Április 26-án kezdődik Posenben a Nemzetközi Vásár, amelyen a. a magyar bortermelők szintén résztvesznek. — űthuszonkettö a telefonszáma a Nyirvidék szerkesztőségének. De ha nyomtatványrendelés Va°-y hirdetésügyben akart vafáki felvilágosítást, akkor a Jóba-nyomda.