Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-25 / 93. szám

Játomé*. 1931. április 25. mmwüiiMáMm KOZGAZDASAG ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiii^ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiH Olaszországi kivitelüak megnégyszereződött | Irta: Havas Jenő Magyarország fizetési mérlege 1930-ban ioomiítió pengő deficitet mutat. Ha ezt a 100 milliót szembe állítjuk az 1929-es év 200 milliójá,val és az 1928-as év 500 milliós deficitjével, akkor fogalmat alkothatunk, hogy Magyarország az utolsó két esztendőben milyen jelentékeny mértékben függetlenítette magát a külföldtől. A fizetési mérleg passzívuma az ország külföldi eladósodásának a mértéke. Magyarország anyagilag szegény ország lévén, nagymértékben rá van utalva a külföldi tőkére, azonban 1930-ban a világgazdasági helyzet olyan rossz volt, hogy Londonban és Newyorkban külföldi kölcsönöket úgyszólván egyáltalában nem lehetett kapni. Itt volt tehát az alkalom, hogy Magyarország megmutassa a külföldnek. hogy meg tud a saját lábán is állni. Mig 1927-ben és 19281ban jelentékeny külkereskedelmi deficitünk volt, — átlag napi egy millió pengő — két év alatt több, mint 700 millió, — addig 1930-ban már 77 millió pengő aktívumot produkáltunk. Ez volt az első aktiv mérlege Magyarországnak a háooru óta. Kívánatos, hogy ez a folyamat a következő években is ebben a jó irányban fejlődjék, csakis áruexportunk f okozásával remélhetjük, hogy fizetési mérlegünk deficitje megszüntethető lesz. A magyar fizetési mérlegnek két visszatérő fő tétele a külkereskedelmi forgalom és a külföldi adósságok kamatszolgáltatása. Miután Magyarország a külföldről az elmúlt évek folyamán jelentékeny összegű kölcsönöket kapott és a közeljövőben is fel fogja keresni igényeivel a külföldi piacokat, nem számithatunk arra, hogy kamatszolgáhatási kötelezettségeink a közeljövőben csökkenienek. Az elmúlt esztendőkben külföldi kötelezettségeink kamatterhe 175 millió pengőt tett ki. Miután külkereskedelmi mérlegünk 77 millió pengővel aktiv volt, a fizetési mérleg deficitje 100 millió pengőre csökkent. A fizetési mérleg egyéb komponensei körülbelül kiegyenlítik egymást. Az idegen forgalom mintegy '25 millió pengővel passzív, ezt az összeget azonban fedezik a kivándorolt, vagy külföldön élő magyaroknak hazaküldött, itthon élő rokonaik részére küldött pénzei, to'vábbá a vasúti és hajózási tranzitóforgalomból eredő bevételek. Az, hogy idegenforgalmunk 25 milliós passzívummal zárult, bizony nagyon sajnálatos körülmény és fölötte kívánatos, hogy ez a passzívum a jövőben eltűnjék. Meg kell találni a módját, hogy a külföldiek gyakrabban és hosszabb időre keressék fel Magyarországot, mert ez Magyarország részére nemcsak pénzügyi, hanem kulturális és egyéb előnyöket is jelent- Csak Ausztria és Svájc példájára kell rámutatni, amely országok többszáz milliós jövedelmei: húznak az idegenforgalomból. A legsürgősebb és a leghatásosabb teendő azonban az export mindenáron va'.ó fokozása. Ha meg vizsgáljuk külkereskedelmi forgalmunk uto'só három évben követett irányát, örömmel állapithatjuk meg, hogy Olaszország felé való exportunk két év alatt megnégyszereződött. Az o'asz forgalomban 1928-ban alig 28 millió pengős magyar exporttal szerepeltünk, 1930-ban pedig több, mint 100 millió pengő értékű magyar áru, főleg mezőgazdasági termék talált elhelyezést olasz barátainknál. Ha két év alatt ilyen jelentős eredményt értünk el, bizton remélhetjük, hogy ez a fejlődés a következő esztendőkben folytatódni fog. De nemcsak Olaszországgal szemben mutatkozik ilyen örvendetes fejlődés, hanem a távolabbi szigetországgal, Nagybritánniával szemben is, ahová szintén megdupláztuk kivitelünket az utolsó két évben. Ha a magyar export 1931-ben képes lesz folytatni az 1930-as temípót, akkor teljes mértékben bizhatunk abban, hogy a külkereskedelmi mérleg a fizetési mérleg is további javulást mutat és meg fogja győzni külföldi hitelezőinket arról, hogy Magyarország rászolgált a belé helyezett bizalomra. Soha annyi hitelező nem volt még, mint ma Soha annyi hitelező nem volt, mint manapság. A gazda a termését nem tudja elhelyezni saját tönkretétele nélkül, mert nincs áraRuha és másegyéb keli neki is, családjának is. Megveszi tehát hiteibe. Adót is fizetni kell: elmegy a bankba, ahol a mult évi kölcsön kamatjára és az adóra ujabb hitelt vesz igénybe. — A kereskedőtől tehát pénz nélkül megkapja az árut, mert annak forgalmat keli csinálni, még a jobb jövő reményében is. A bank hasonlókép megadja a hitelt, mert ha megtagadja legtöbb esetben elveszti a régebben adott pénzt és a kamatot is, hiszen a behajtás, árverés ugyan csekély százalékos eredménnyel^ jár. Azonban a kereskedőnek is kifogy az áruja, tehát a gyárostót vesz hitelt, az pedig a nyersanyag beszerzésére kér a banktól kölcsönt. Igy megy a hitelláncolat felfeléf. És még panaszkodunk, hogy nincs hitelélet ? Iliit tartalmaz a most tárgyalás alatt levő iparfejlesztési törvényjavaslat az Ipartestületek Országos Központjáról ? A Kézműves Kamara felállítása érdekében indított országos mozgalom tudvalevőleg azzal az eredménnyel járt, hogy a kormány végre benyújtotta az iparfejlesztésről s ezzel kapcsolatban az ipartestületek országos központi szervéről — az IPOK-ról — alkotott törvényjavaslatát, amely most van tárgyalás alatt a képviselőházban. Az IPOK feladatkörét a javaslat a következőkben határozza meg : a kézműves iparosok érdekeit érintő törvények és rendé'etek végrehaj fásának figyelemmel' kisérése, javas'atokat tenni a módosításokra, uj törvények és rendeletek előkészítésének javasolása, törvény- és rendelettervezetek taf nulmányozása és véleményezése, az ipart érintő kérdésekben a miniszternek felhívására véleményt adni, a kézművesség gazdasági helyzetét tanulmányozni, kézműves intézmények létesítését kezdeményezni, kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében közreműködni, ipartestületeket szakszerű tanácsosai ellátni önkormányzatuk sérelme nélkü, ipartestületek és a szakirodaom támogatása. Tagja icsak ipartestületek lehetnek. Az IPOK (Ipartestületek Országos Központja) közgyűlésén határozza meg, hogy mennyi tagdijat vet ki az egyes ipartestületekre tagdíjbevételeik százaékába. Az állam 50.000 pengővel, az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamarája együttvéve 25.000 Pvei járulnak az IPOK fenntartásához .Az ipartestületek hozzájárulása a javaslat Szerint kell, hogy legalább évi 75.000 pengőt tegyen ki. Bizonyos, hogy ezt nem lehet lényeges megterhelésnek tekinteni, de bizonyos az is ,hogy a központi szerv ilyen szükreszabott költségvetéssel nem dolgozhatik, hacsak nem akar egy felesleges iroda lenni és megkísérli legalább megközelíteni a fentebb jelzett feladatokat. Az IPOK összetételére nézve a javaslat érdekes dolgokat tartalmaz. Közgyűlése 80 tagból állana, akiket 8 körzet választana, még pedig a budapesti iparosok küldenek 10 tagot és 70 tagot a hét kereskedelmi és iparkamara körzete, Ugyanennyi póttagot is kell választani. A vá'asztás 6 évre szól. A választás maga ipartestületenként történne. Mindegyik kereskedelmi és iparkamarának joga van a közgyűlésbe 1—t tagot vagy tisztviselőt kiküldeni. Ezeknek azonban csak tanácskozási joguk van. Az IPOK állandó szerve a választmány. Ez 16 tagból áll és pedig 1 elnökből 2 alelnökből és 13 vá'asztmányi tagból. A választmányi tagokból azonban csak 6-ot választ az IPOK közgyűlése, hét tagot a kereskedelmi és iparkamarák neveznek be ipari osztályaik tagjaiból. Mindegyik kereskedelmi és iparkamarának egy választmányi hely jut. Az IPOK által választható 6 vá asztmányi tagból 2 fővárosi, 2 törvényhatósági és megyei városok ipartestületeiből és 2 a községek ipartestü. étéiből kell, hogy kikerüljön. Elnök és alelnök csakis aktiv kézmüvesiparos lehet» Az IPOK irodája é'.én áll a titkár, akinek havi fizetése havonkint nem lehet nagyobb, mint kb. 650 pengő. Az IPOK a kereskedelmi és iparkamarákkal együttműködik. E végből kötelezve vannak a kamarák arra, hogy minden egyes, a körzetükbe tartozó ipartestülettel évenkínt legalább egyszer gyűlést tartsanak. Az IPOK álami felügyelet alatt áll. A felügyeleti jog a kereskedelmi minisztert illeti meg, aki azt kiküldendő miniszteri biztos utján gyakorolhatja. A kereskedelmi miniszternek jogában áll az IPOK határazatait megsemmisíteni s azt utasítani, hcfgy uj határozatot hozzon. Az IPOK politikai működést nem fejthet ki. Közgazdasági hirek — Kállay Miklós államtitkár Milánóban, a nemzetközi vásár alkalmával a tiszteletére rendezett" banketten kijelentette, hogy uj alapokra akarja fektetni a m

agyar kiállításokat, hogy azok a legfontosabb magyar ipari termékek mintakiállitását alkossák. — A nagycenk icukorgyár négy évre beszüntette az üzemét. — A Bettelheim Miksa és Társa cég a gazdasági válság folyományaként közel' két millió pengőt vesztett eddig. > — Az idén a hazai bányák széntermelése eadig 16 százalékkal csökkent. Egyes cégek nagymenynyiségü kokszot hoznak be. — Magyarországon a sörfogyasztás rohamosan csökken. Az évi átlagos fejkvóta 16 literről 5 literre csökkent. — A Hungária Guttaperchaés Gumiárugyár mult évi nyeresége az előző évinek kétszeresére emelkedett. — A Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazat tranzakciója következtében nagy javulás mutatkozik a záloglevélpiacon. Magyarország számára ezzel a tranzakcióval hosz-, szuiejáratu uj hitelforrások nyílnak meg. — Az infláció óta most érte el a vas- és gépipari munkások létszáma a mélypontot. A munkások száma ma már 30.000 sincs. A helyzet folytonosan rosszabbodik^ — Jugoszlávia nagyarányú kikötő munkálatokat akar végeztetni a Felső Adrián. Susakon" nagy közraktárakat építenek. A pályázatot rövidesen kiírják az építkezésekre, — A magyar-osztxák kereskedelmi tárgyalások során sikerült az osztrák kívánságokat redukálniA kéc állam gyáripara közötti tárgyalások is befejezéshez közelednek, — A Kéve Ruházati RT. 300 ezer pengős állami támogatást kért, de nem kapott. — Nagy izgalmat keltett a textilpiacon az a hír, hogy két posztógyár cikkeit a kartelláraknál olcsóbban dobja piacra. — A Soproni Selyemipari RT-t egy külföldi csoport bevonásával reorganizálni 'fogják. A gyár üzemét lényegesen kibővítik. — A magyar nagymalmok egységes liszttipust akarnak őrölni— Az 1931. év első negyedében egyharmaddal csökkent az amerikai automobilprodukció.