Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-24 / 92. szám

JSíVíRYIDÉK. 1931. április 24. á közéleti kritika szükségessége Irta Pisszer János >. „Tudom, hogy felszél*!ásómat kritikával fogj&k kísérni. De mfg vagyok győződve réla, hegy mindenkiaeí, aki a nyilvánosságban bármi mödon szerepel, a kritikát nem kerül ie, hanem ktre.'nie kell. A háború atáui msntali'ás egyik bsteg ége & iárgyiiagcs, öszuite kritikától való félelem. A javulás egyik jele a: lesz, ha sz őS2Íat9 kritikát m g fogják becsülni," Schober Béla A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójának fenti nyilatkozata, a »Cobden Szövetség« szemináriumában Schober Bélától elhangzott előadás után megtartott banketten volt hallható. | Schober Béla olyan müködéskört tölt be, ahonnan elég tág perspektíva tárul szeme elé, hogy a köziéieti területeken történőket kellőleg megfigyelhesse és igy megalkothassa véleményét a közélet egész nagy területéről, az ott mozgó alakokról, ezeknek ténykedéseiről, és talán elég tisztán is láthatja azok lelkületét, akik a közéletnek ezen a kiterjedt területén működnek. Bankember lévén, belé láthat a vesékbe is, tudja, hol mi "lakik, minő mozgásuak az emberek, mire merészkednek és mitől tartanak, mitől félhetnek és mitői félnek is. Ha tehát a fenti nyilatkozatnak megtétélére alkalmasnak látta az időt, ugy bizonyos, hogy nála kicsordult a tapasztalatok pohara, amelybői a fenti nyilatkozat is eredt. Ha a nyilatkozatot behatóan vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy megállapításai nem ujkeletüek. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott már gróf Széchenyi István is »Hitel«-ében, amikor az akkori magyar értelmiség előtt magyarázni kívánta megjegyzéseinek, megállapításainak szükséges és hangoztatandó voltát, amikor a maga kortársait kellett gondolkodásukban odaterelni, hogy belássák a kritika szükséges voltát, belássák, hogy a józan, okos, őszinte kritika a közélet egyik legfontosabb alkateieme és nagyban különbözik a gáncsoskodástól, a mindenképpen hibátkereséstől, az okvetetlenkedéstől. i »A bölcsesség alapja: hallgassuk meg a másik felet is!« Ezt Szegezte Széchenyi Szembe azokkal, akik írásait kelletlenülfogadták és akiknek az akkori magyar közéletről, az akkori gazdasági életről vallott felfogása nem tetszett, mert azt megváltoztatandónak, megjavitandónak, a haladó kor követelményeihez hozzásimulandónak átformáfni kívánta. Ugy látszik tehát, hogy nem' csupán a háború utáni idők betegsége a közéleti kritikától való irtózás. Meg volt ez régen ís, megvan napjainkban és talán meg is vblt mindenkoron. Mert mindig kényelmesebb »Dobzse László«-nak lenni, akt előtt csak görnyedt hátak, mosolygó arcok, helyeslő és éljenző szavak hangzanak és akinek minden cselekedete' hozsannával fogadtatik, bármennyire is hibás legyen is az és bármennyire is tefjesen szándéktafan a netán elkövetett hiba. Minden tettünknél, minden cselekedetünknél és talán a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, hogy valami elkerüli figyelmünket és igy intézkedésünk nem tökéletes. Éppen ezért, a hosszú időkre is szóló törvényalkotást megelőzi az érdelikön és a parlamenti tárgyalás, a köz elé odatétei hozzászólás végett, hogy a »több szem többet lát« elve alapján kiküszöböltessenek azok a hiányosságok, amelyek a törvény életbeléptetésekor már csak nehezebben korrigáihatók. De nem

1 csupán a törvényalkotás területén

v hanem

1 a rendeletek, az egyszerű intézkedések terén is előfordulhatnak tévedések, amelyek kiigazításra szorulnak, Ugy a parlamenti, mint az egyéb köztestületi tárgyalások is, sqmmi egyebek, mint az intézkedésre hivatottak gondolatainak a kritika górcsöve alá bocsátásai. A szépirodalmi miivekkei'szemben elhangzó vélemények, kritikák, melyeket a szerzőnek szívesen kell fogadnia. Az előadásokon elhangzó tapsok is kritikák és talán legjobb a kritika, ha a közönség tapsorkánban, tomboló lelkesedésben ad kifejezést véleményéről. Az »ellenzék« tulajdonképpen semmi más, mint a kritikára vállalkozók tábora, ha a nem mindenáron gáncsoskodás a céja. Ott, a hoi a kormányzat népszerűsége oly nagy, hogy ellenzék nincsen, — régen már, neves politikusoktót elhangzott vélemények szerint — ellenzéket keli teremteni, hogy el ne posványosodjék a közélet küzdőtere. Elő kell hívni, meg kell teremteni a kritikát, ha ilyen önmagától nem keletkezik. És igaza van Schober Bélának, hogy keresnie keh a közélet emberének a kritikát, hogy sajátimaga is tájékozódást szerezzen és ne tetszelegjen abban a balga hitben, hogy íme én vágyók az, aki mindent csak jól csinál, és nincs olyan tettem, ofyan cseleícedetem, amely ne volna jó, amelyben hiba is lehet, Nincs az önámitásnak termékenyebb talaja, mint a kritikátlan önhittség, mert ebből keletkezik a »cezarománia«. Ez a lelki defectus azután oda vezet, hogy nem is türi meg a'kritikát. Irtózik tőle!! Féi, hogy erejét csökkenti, tekintélyét aláássa, amit pedig elszenvedni nem tudna és inkább kiírtja a kritikusokat, semminthogy belássa a saját, — ekkor már — bűnös tévedéseit. Aki a kritikát nem állja, az nem a közélet porondjára való. Olyan mint a névetlen levélíró, aki intrikái ugyan, de kiállani nem mer, gyáván megbúvik névtelensége mögött, A legkisebb »grájzleros«-tóí, a 'bárminő munkát végző munkáson, iparoson, képzőművészeken, Írókon, egyesületi tagok és vezetőkön keresztül minden közhivatalnoknak, vállalati vezetőnek, feí a legmagasabb állami funkcionáriusig, — imint láttuk, még a királyokig is, — mindenkinek működése a kritika szemüvegén át vizsgáltatik. Ha a »grájzleros« nem ad olyan portékát, amely kritikátlan, nem vásárolnak tőle. Ha a munkás nem végzi hibátlanul dolgát, elbocsátják, ken

(ycrét veszti. És ez igy megy fei""a fegmagasabb polcigXIII. Alfonz spanyol király nem végezte a kormányzás súlyos 'feladatát ugy, amint azt népe kívánta, vagy talán nem értette meg kellőleg, unit kivájn a nép és a diktatúrát tovább tartotta fenn a kelleténél, — önmaga vált meg trónjától, — ha igaz —, mert a kritika ellene szólt. Szabad folyást kell engedni a jószándéku, a javítani akaró, a közélet megjavítását, előbbrevitelét célzó kritikáknak, megnyilatkozásoknak és véleményeknek. — Mert addig, amíg jószándék vezérli a kritikát, a vezérlet segítségére van, azt támogatja, mégha ellenkező felfogást is vall és merészel nyilvánítani. Csalhatatlanul jól, absolut tökéletességgel senki s«m tudja végezni dolgait. Ennek meglátása, különösen, ha felhívják rá a figyelmet, a bölcsességnek szintén talpköve és egyben a közéleti szerepelhetésnek és alkalmasságnak is próbájaAki erre alkalmatlan, az előtt a konzekvenciák levonására számos Ha nagyobb kapaszkodóképesség!!, bizfonságosabb és tartósabb pneuf ó«ar, ahhor legközelebb Goodyear-t vegyen I Képviseli: Magyar Mezőgazdák Gépforgalmi r. t. Nyiregyháza, Vay Ádám-u. 2. Telefon 499. i J példa van, amelyet követni lehet, és tanácsos is követni! Bethlen István gróf miniszterelnök belpolitikájának tizesztendeje „Ha talpra tudjuk állítani Csonkamagyarországot, ha a népek versenyében újból erős lesz, többet ér az, mint minden írott szerződés" Tanúi voltunk egy katasztrofális sorsra jutott nemzet roppant erőfeszitéseinék, hogy a helyén megálljon és újból korszerűen bedottakbói kiütközik. Ha kutatunk ennek a politikának a forrásvidékein. azt hisszük, Bethlen István grófnak különösen egyik, két év rendezkedjék és hivatásának jövő g előtti beszéde az, melyben ráakafeiadataira felkészüljön. A tárgyi- dunk az elindulásnak néhány olyan lagos megítélés nem vonhatja kétségbe, hogy bármily zavarai "is voltak ennek az időszaknak, különösen a nagy vérveszteséget és megcsonkítást követő Jázbeteg penóausban, a nemzet eléggé fegyelmezett volt ahhoz, hogy a létezését környékező, megsemmisítéssel fenyegető Szakadékokba ne rohanjon bele és történelmének leghatalmasabb problémáit is nagyobb megrázkódtatások nélkül oldja meg, vagy azok megoldását a szükséghez képest alkalmasabb és nyugodtabb időre hafassza. Megnövekedett presztízsünk, igazságunk és nemzeti aspirációink jogosságának egyre terjedő belátása feljogosít arra

A hogy bizalommal nézzünk a jövő elé. -' magyar nemzetnek öröklött hazaszeretetén, életerején és fejlőaésképességén kivül ezeknek az erényeknek a létrejöttében jelentős tényező volt józansága, mely tiz éven át lehetővé tette annak a méreteiben nagyvonalú, eszközeiben és közvetlen célkitűzéseiben reális politikának a folytatását, — melynek vonalvezetése az elmonA

PQLLO MO

ZGÓ Ma, csütörtökön premier 100% szines, KO*/

0 revü, 10(.o/

0 hangos, operett filmcsoda ! SALLY F orenc Ziegfeld operett revüfilmje 12 felv. MARYLIN MILLER a világhírű operett primadonna fősz-r-jplésével. Zene, duett, tánc, szépseg, szerelem Orosz ének és tánc csoport — Vitaphon hangos attrakció Rendes helyárak. Jegyelővétel néhány olyan érzelmi és gondolati elemére, amelyet azután az idő és az események alakulása az ország tiz éves korimányzópolitikájává érlelt és teljesített ki. »Mikor Erdélyből kijöttem, a forradalmak előestéjén — mondotta Bethlen István gróf — a román megszállás után n^gy áldozatokat hoztam és nagy lelkiismereti küzdelmeken mentem keresztül. Nagy áldozatokat hoztam, mert ott hagytam az ősi otthont, az ősi szülőföldet és feladtam a küzdelmet azért az ősi rögért, amelyhez személyem és családom tradíciói évszázadokon keresztül kötöttek. Nem könnyelműen tettem meg e

zt a lépest és nagy lelkiismereti küzdelmek árán jöttem el, mert az volt az erzésem, hogy ott kell maradnom és együtt kelt ennem az otthoniakkai azt a fekete kenyeret, amelyet 'Erdély magyarsága ma kénytelen enni. Az volt az érzésem, hogy szükség van ott rám, azért, mert az elhagyatottság „pillanatában szüksége van a magyarságnak minden becsületes fiára. Kijöttem mégis azért, mert meggyőződésem volt, hogy az erdélyi magyarság és az egész, tőlünk elszakított magyarság életének nem a népszövetségi okmány a garanciája, hanem ez a csonkaország. Mert hogyha talpra tudjuk állítani 'Csonkamagyarországot, hogyha ujbói "erős lesz, hogyha a népek tanácsában ujbói félen t valamit^ ez többet ér, mint minden írott szerződés, amelyet Versaillesben, vagy másutt aláirtak. Mert meggyőződésem az, — hogy ha valaki ennek a csonka országnak az érdekében dofgozik, az egyúttal az egész magyarság érdekében dolgozik. Megengedem, hogy talán lehetett volna más metódust követni, lehetett volna a külföld irányában, hogy ugy fejezzem ki magamat, kirakatpolitikát folytatni. "Lehetséges fett volna intézményeinket sokkai demokratikusabb alapokra