Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-21 / 89. szám

1931. április 21. jsívfryidék. Kötelezte a vádlottat a felmerülő költségek megfizetésére és az Ítélet szövegének a »Nyirvidékbe« való közzétételére. Az itélet indokolásában a kir. törvényszék megállapította, hogy az inkriminált kifejezések a főmagánvádló becsületét sérthették, de rágalmazást nem tartalmaztak. Ezért csak becsületsértésben találta bűnösnek a vádlottat, akinek azonban a kir. törvényszék a megbüntetését mellőzte. Gacsályi dr. és védője az Ítéletben megnyugodtak, Mikecz Ödön dr. azonban fellebbezést jelentett be. Beszámoló a nyíregyházi Zeileis Intézet sajtóbemutatójáról Ma reggel megnyílt Nyíregyházán a magasfeszültségű orvosi rendelő Szabolcsvármegyében ma az érdeklődés központjában a nyiregyházi Zeileis-intézet van. Ezren és ezren várják az első hireket, reménykedő betegek csodavágyó lélekkel lesik az intézet megnyitását, vélemények, heves viták hangzanak el pro és kontra Zeileis profeszszor titokzatos gyógymódjáról. A Nyirvidék szerkesztőségétől telefonon, levélben százan és százan érdeklődnek a vidékiek az intézet felől, hogy a betegek az eddig gyógyit hatatlannak vélt betegségükre, kinzó fájdalmaik megszüntetésére az uj gyógymód utján keressenek gyógyulást. Érthető és természetes ez a lázas érdeklődés, ez az izgalmas várakozás, amely a nyiregyházi Zeileis intézet megnyitását kiséri. Ma már minden újságot olvasó ember hallott a »nagy varázslóról« — ahogyan ellenfelei gúnyosan nevezik — a galsspachi csodadoktorról, akinek nevét százezrek mindennapi imájukban áldva foglalják. Pedig ez a borzas szakálu, bozontos hajú, cvikkeres öreg ember éppen olyan közönséges halandó, mint mindenki más. Nem varázsló, nem hipnotizőr ,mégcsak nem is foglalkozik kuruzslással, hanem egyszerűen felhasználta tudós elődei megfigyeléseit, kísérleteit és az elektromosságot ezt a megmagyarázhatatlan, titokzatos érőt az orvosi tudomány szolgálatába állította. Teszla Miklósnak, e zseniális magyar mérnöknek és D'Assonoal, a ne ves francia professzornak konstrukcióit tökéletesítette, alkotott egy gé pet, amellyel magasfeszültségű áramot sugároztat be a beteg szervezetébe. i I , Azt, hogy a magasfeszültségű áramnak regeneráló hatása van a

z emberi szervezetre, régóta ismeri és vallja az orvosi tudomány, de Zeileis volt az első, aki ezt az uj gyógymódot, uj szisztémával bátran alkalmazni merte. És az eredmény valóban csodálatos volt, kiilcnösen az idegbajosok mérhetetlen táborában. A XX. század emberének idegrendszere bomlik fel leghamarább e rohanó, lüktető élet hajszás lendületében. Zeileis ezen a téren uj módszerével csodákat müveit. A csuz, reuma, isiász, zsába. cukorbetegség, érelmeszesedés, idegbajok, idegesség, hisztéria, ideges szivbántalmak, éjjeli izzadás izom-fájdalmak, fagyás, tüdőcsucshur

ut. vérszegénység, vitustánc, székrekedés, csontbetegségek, szivbillentyüzavarok, étvágytalanság, álmatlanság és az általános gyengeség kinzó nyavalyájában szenvedő betegek százreit gyógyította meg néhány hét alatt. Olyan betegeket gyógyítottak meg, akikről az orvosok régen lemondtak s akiket hordágyon hoztak a »csodadoktor« misztikus gépe alá. Természetesen fertőző betegségeket, vérbajt. mérgezést és sebészi beavatkozást kivánó betegségeket (vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, törések, sérülések stb.) a magas feszültségű kezelés nem gyógyit. Az ilyen betegeket a nyiregyházi Zeileis Intézet a beteg háziorvosához vagy a klinikára küld. Egy kiváló képzettségű, Debrecenben élő magyar orvos dr. Dobler Ferenc felismerte ennek az. uj gyógymódnak óriási jelentőségét és a szakkörök akadémikusan konzervatív álláspontiával szemben elha tározta, hogy komoly tudományos alapon tanulmányozni fogja Zeileis rendszerét. Inkognitóban Gallspachba utazott s a csodadoktor zsúfolt szanatóriumába felvétette magát. mint beteg. Hosszú hónapokon keresztül tanulmányozta az uj gyógymódot és teljesen meggyőzve egy uj hit fanatikus misszionáriusának lelkesedésével állott a korszakalkotó jelentőségű rendszernek szolgálatába. Amit az öreg varázsló ösztönösen, a zseniális de nem alapos felkészültségű ember nagyvonalú könnyelműségével inditott meg, azt dr. Dobler Ferenc a tapasztalat és a tudás erejével állította a komo-y tudomány szolgálatába. A belgyógyászat évszázados kutatásának leszűrt eredményeit összhangba hozta az uj gyógymód pozitív értékeivel és ezzel egy nagy lépéssel vitte előbbre az orvostudományt a 'fejlődés rögös utján. Nagy áldozatok árán beszerezte a szükséges gépeket és az ország forgalmasabb városaiban felállította a Zeileis-intézetekiet, de amellett technikai uton is fejlesztette a magas frekvenciájú áramot sugárzó gépeket, hogy az esetleges üzemzavar se tehessen kárt a betegekben. A gépet egy ampéremérövel szerelte fel, amely matematikai pontossággal megmutatja, hogy a beteg szervezete milyen mértékben van elektromossággal töltve s ha ez a mennyiség a szükséges mértéket meghaladja, abban a pillanatban egy elmés és feltétlen biztos szerkezet automatikusan kikapcsolja az áramotEzzel a találmányával dr. Dobler Ferenc abszolút biztossá tette a gép kezelését és a magasfeszültségű áramnak az emberi szerv'ezetbe való besugárzása nem jár a legcsekélyebb veszedelemmel sem. A nyiregyházi Zeileis intézet hétfőn délelőtt nyilt meg és vasárnap este volt az érdekes rendelő sajtóbemutatója. A város, csendes, szanatóriumnak megfelelő negyedében a Báthory-utca 18. számú villája előtt egész nap hatalmas teherautók állottak, amelyeken az intézet gépeit szállították Debrecenből. A villát néhány óra alatt, amerikai gyorsasággal és európai Ízléssel rendezték be az intézet vezetői. A két szobára nyitó laboratórium egyik oldalában a férfi, másikán a női öltözőt helyezték el teljes kényelemmel. A virágos parkra néző tág üvegverandában karosszékek, pamlagok, várják a pihenni vágyó betegeket. A falakon művészi olajfestmények, az asztalokon karcsú vázákban virágok. Nyugodt, békés, otthonos hangulat. Az orvosi rendelők rideg .kórházi miliője helyett itt áz uri lakosztályok békéje fogadja a betegeket. Annát érdekesebb és különösebb a laboratórium berendezése. Hay talmas gépek, reflektorok különös, misztikus világa ez. Oldalt, a férfiöltözőt elválasztó falat egy hatalmas, fehérre festett gép foglalja el. "Roppant hengerek, bonyolult tekercsek, vastagszigetelésü vezetékek, szines lámpák, csillogó rézkapcsolók futnak szerte a gépből, amely ugy hat a szemlélőre, mintegy ezerkaru tengeri polip. Ez a Zeíteis-féfe magastrekvenciáju gép, amely 300.00" voltot sugároz be a beteg szerveretéhe, egy elektromosságot vezető zuhanyon át. Egy széles, világos fémteknő is megragadja f igy elmünket. Ez a kvarclámpa, amelynek fénye a tuberkuiotikus szervezetre hat gyógyitólag. Egy kis asztalkán elhelyezett kapcsolótábla a különböző színű és formájú üvegelektródok kezelését irányítja. Ezekkel"

1 az üvegeléktróaokkai "a beteg nehezebben hozzáférhető testrészébe sugározzák be a magasfeszültségű áramot. Külön egy szerkezet oxigén belélékzésre szolgái, hogy a szerves élet e legfőbb tápanyagával is uj életre serkentsék a kórtól elgyötört emberi szervezetet. Dr Dobler professzor kérésünkre üzembe helyezte a gépeket és szakszerűen, alapos tudással fiiagyarázta meg azok 'hatásait. És hogy komoly érvelésének bizonyítékát is nyújtsa, a jeles professzor búcsúzás előtt a magas feszültségű árammal telitett elektródot arcunkon és homlokunkon néhányszor végighúzta. A hatás valóban meglepő volt. Az apró ,kék szikrák egész testünket áthatották és félperces besugárzás után is érezhető volt az a teljes szellemi és fizikai felfrissülés, ameiyfőt a gallspachi betegek oly nagy elragadtatással nyilatkoztak az érdeklődő újságírók $lőtt. Ma mutatja be az „S 13" cimn hatalmas filmattrakciót a Városi Mozgó A Városi Mozgó már csak május i-ig játszik és ezt a rövid időt arra használja fel, hogy egymásután mutassa be a nagyszerű hangos filmattrakciókat. Csütörtök tői vasárnapig óriási érdeklődés mellett játszotta a »Vége a dafnak« cimü kitűnő operettet, most pedig a Submarine testvérfifmjét, a még nagyszerűbb, még idealisztikusabb szépségű »S I3« cimü hangos attrakciót mutatja be a Városi Mozgó. Ennek a száz százalékos hangos filmnek főszerepeit Kennet Mc. Kenna, Paui Page, Frank Albertson és Farrer

1 Mc Donald játszák. A kisérőfilm cime: »Négy kincskereső* főszerepeit Josefine "Dunn (Ai Jofson gyakori partnere) és Ivan Linow játsszák. Az előadások iránt igen nagy az érdeklődés, a jegyek nagy része elővételben kelt el. A mai előadásokra érvényesek a Nyirvidék féláru szelvényei. A Bocskay-utcában titokzatos körülmények között meghalt egy fiatalasszony A Bocskay-utca 48. sz. házban mindenesi szolgálatot teljesített Taramovics Sándorné. A 23 éves szép fiatal asszony férje kőfaragó. Jóidéig efváltan éltek, egy gyermekök van, akiért sokat viszálykodtak egymással. Most újra kibékült a fiatáipár. Szombaton e^te a férj meglátogatta feleségét a Bocskayutcat lakásban. A házigazda ké-' résére a kőfaragó a ház pincéjében meg akart ragasztani egy márvány táblát. Faszenet hevített és Városi Mozgóképszínház. Hétfő, kedd, szerda Tökéletesebb mint a „Submarine". — Egy tengeralattjáró izgalmas küzdelmei a tenger mélységeiben. — 100o/

0-os hangosfilm 9 felv. Főszereplők: Kennet Mc. Kenna, Paul Page, Frank Albertson, J. Farrei Mc. Donald. — Kitűnő kisérő mŰ3or. feleségét arra kérte, hogy tartsa a tűz fölé a márványlapot. Este tiz óra fefé járt ekkor az idő. A házbeliek érdeklődtek a pincében dolgozó kőfaragónál, nem keli e segítség, azt mondta, nincs szüksége semmire. "Reggel" azzal állított be aztán a házba, hogy felesége az éjszaka meghalt. Ugy adja elő az eseményt, hogy munkaközben feljött egy pohár vizet inni "és addig fefesége a ;tüz felett tartotta a márványdarabot. Ami1 kor újra fement a pincébe, a márvány a földön hevert, az asszony pedig kimeredt szemmel" hörögve feküdt a földön. Élesztgetni kezdte, majd a mentőkért szaladt, akűs azt mondták, hívjon orvost, szüksége van-e a mentőkre. Mire vís»* szatért, az asszony halott volt. Ai halálesetet rögtön jelentették a rendőrségnek. Kiszállt a bizottsági és a kőfaragót kihallgatták. "A" nyomozás megindult, mert nrnes tisztázva , vájjon az asszony hogyan halt meg és miiért nem fehetett megmenteni. » — A Nagy DiVat májusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban.