Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-18 / 87. szám

1931. ápríhs 18. KÖZGAZDASÁG ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittnniniiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinn iiiniisííiíiiiíííiiih Politika és gazdaság Irta: Scitovszky Tibor dr. ny. külügyminiszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója. Talán soha nem volt nehezebb a gazdasági viszonyok jövendő alakulását illetőleg véleményt mondani, mint mostanában, amikor nemzetközi viszonylatban és világviszonylatban a gazdasági és politikai viszonyok egybefonódása és kölcsönös függősége eddig még nem ismert mértékben jelentkezik. A gazdasági és politikai kérdések ugyan mindig kölcsönhatásban álltak egymással, azonban a gazdasági kérdéseknek a politikai kérdésekkei végzetes mértékben való összevegyítése, a gazdasági szemüontoknak a politikai szempontok alá való rendelése a jelenlegi mértékben a világháborút fezáró békeszerződésekkel veszi kezdetét és a békeszerződések nyitják meg azt a korszakot, amelyben a gazdasági viszonyok alakulása teljes függőségbe jut a politikai viszonyoktól. A béketárgyalások során a magyar békedelegáció a békefeltételekhez tett irásbeh nyilatkozataiban szinte jóslatszerűen mutatott reá a békefeltételek végzetes hatásaira, amely hatások a nemzetközi gazdasági viszonyok törvényszerű összefüggése folytán keli, hogy univerzálisan az egész világgazdaságra kiterjedőleg érvényesüljenek. Azok a gazdasági jelenségek, amelyek a mai világdepressíó íegszembeszökőbb ismérvei és amelyek a vásárló és Fogyasztóképesség csökkenésében, a nyersanyagárak hanyatlásában, a mezőgazdasági és ipari termelés válságában, munkanélküliségben és a tőke és Tőzsdepiacok működési zavaraiban jelentkeznek — mind csak okozatt ^lensé^ek. amefvek mint alakokra arra a tényre vezethetők vissza, hoe;y olyan időkben., amelyekben a gazdasági rend és a gazdasági boldogulás alapfeltételeinek visszaállítása a háború gazdasági pusztításai után kétszeres jélenséggef bírt voma, a gazdasági gondolat mindenkor aiárendeltetett a politikai gondolatnak. Az általános bizalmatlanság légkörét csak akkor lehet megszüntetni, a jövendő békés fejlődésre való hitet csak akkor lehet visszaállítam és a háborútól való állandó félelmet akkor lehet leküzdeni, ha a kormányok és népek gondolkozásában a gazdasági megfontolások jutnak tufsulyra és a gazdasági béke és fejlődés érdekében a po itikai viták és ellentétek ugy belső, mint külső viszonylatban kiegyenlíttetnek. Ezen cél érdekében különösen nemzetközi téren rendkívüli feladatok megoldásáról, nagy erkölcsi és anyagi" erők mozgósításáról van szó. Egyedül a nagyhatalmak rendelkeznek a szükséges erők és hatalmi eszközök felett, amelyeknek alkalmazására az elérendő célok szempontjából szükség van, de a nagyhatalmak is csak akkor működhetnek eredménnyel, ha egységesen, egymást támogatva és együtt működve léphetnek fel. Ha az európai nagyhatalmak min denekfelett a békét akarják, mint ahogy ez ünnepélyes formák között kinyilatkoztatott, kell, hogy akarják mindannak az előmozdítását, ami "szolgálja a békét és mindannak a kiküszöbölését, ami veszélyezteti a "békét. Ezen cél érdekében elvégzendő feladatok sorrendjében kétségkívül első helyen ált a német kérdés, amely egyértelmű ma a reparációs problémával. A világháború óta a világ megszokta azt, hogy a német néptői erejét meghaladó teljesítményeket vár, ma is tanúi vagyunk ann_ak a hősiességnek, amellyel a nép roskadozva hordozza a reparáció terhét. Azok az aggodalmas jelenségek azonban, amefyek a német birodalom politika, szociális és gazdasági életében a világdepressíó elmélyedésévei kapcsolatban napról-napra nagyobb számban jelentkeznek, — parancsolólag követeli a német nép felszabadítását az elviselhetetlen teihek alól. Amíg nem történnek ezen a téren megfelelő intézkedések, Európa nem tud felszabadulni a bizonytalanság és bizalmatlanság érzése alól, de ezt a hatást érzi Amerika ís s mindkét kontinens érzi, hogy igy elenyészik a hitelkész ség, eipuSztai 'a vállalkozói kedv, hanyatlik a fogyasztás és csökken a termelés. Az érdekelt nagyhatalmak már kezdik felismerni a reparációs kérdés veszélyeit. Azon öszefüggésnéi fogva, amely a reparációs é a zövetségközí adósságok ügye között fennáll, különös jelentősége van az Északamerikai Egyesült Államok állásfoglalásának. Eddig Amerika a szövetségközi adósságok kérdésében elutasító álláspontot foglalt el, ujabban azonban kedvező változás észlelhető. A világkrizist tehát egyaránt érzi "Európa és Amerika és a két kontinens kölcsönös megértésére van szükség, hogy a világkrizist megszüntessék és a gazdasági életet ujbói normális körülmények közé helyezhessék. Kállay fflikiés dr: Illeg kell csinálói egyszer a magyar kereskedő politikáját A fővárosi kereskedők legutóbbi teljes ülésén, amelyen a főváros kereskedelmi életének vezető majdnem teljes számban részt vettek, Kállay Miklós dr. államtitkár nagyszabású beszédet mondott a kereskedelem szabadságáról. A beszéd, melyet kivonatosan alább közlünk, nagy feltűnést keltett a kereskedő; körében s élénk vitára adott alkalmat. Kállay Miklós a kereskedelem helyzetéről s jövőjéről a következőket mondotta többek között: Csodálkoznak az emberek, hogy ma, amikor a termelés oly nagy, nehézségek 'vannak a tömegek igényeinek kielégítésénél. 'Magyarázata ennek, amint Bud János frappánsul megállapította, hogy a termelés szabad, de a kereskedelem nem szabad. A kereskedelem nem csak boltot jeient, hanem jelenti a gazdasági élet, az ember szabadságát, az emberi kultura szabadságát. Ha ma végignézünk egész Európán, ennek a szabadságnak a hiányát érezzük. Látjuk azt, hogy nemcsak gazdaságilag, de politikailag ís teljes az elzárkózás. Látjuk az emberi mentalitásnak, a kulturának, sőt a bizalomnak az elzárkózását. Az emberek nincsenek ugy ellátva javakkai, ahogy kellene. Itt volna a kereskedő hivatása, hogy belépjen az emberi, jobb standard tényezői közé, mert a kereskedő nem képes az árukat oda eljuttatni, ahová kellene: ez hat vissza egész Európa gazdasági helyzetére. A kereskedelem szabadságának hiánya okozza, hogy nem tudjuk: tul vagyunk-e már a világégésen, nem megyünk-e elébe uj világégésnek? Különböző rendszerek felépítésén gondolkozik ma Európa: preferenciális rendszer, regionális szisztéma, prémiumok, zárt blokkok felépítésén gondolkozik. Akármelyik valósulna meg, mind a kereskedelmet gyöngíti. Mert a kereskedelem csak a szabadságon épülhet fei. Ha a kereskedelmi gondolat politikusait állítanák a frontra, helyesebben, ha kereskedőket állítanának a politikát frontra, ebből csak haszna válnék az országnak, mert az ország politikájában szükség van a kereskedőre. Meg Ken már csinálni egyszer a magyar kereskedő politikáját(Zajos éljenzés.) Amíg hosszú viták folynak le, amelyekhez a kereskedő nem szólhat hozzá, addig nem tudjuk kivinni a nagyvilágba a kereskedő megbecsülését. S ez nemcsak itthon van, hanem odakinn is. Genfben Sosem hallottam, hogy kereskedői érdek is van, pedig a kereskedői elemek érdekeit szó nélkül Tiagyni nem okos politika. Áttérve a hazai kívánságokra, hangsúlyozta, hogy a te\tiltázisrendszer behozatala elhatározott dolog. Természetes, hogy ezt nyolc nap aiatt nem lehet elintézni; amin a Kamara és az érdekképviseletek másfél évig dolgoztak, annak feldolgozása a minisztériumban is időt vesz igénybe. De a fázi'srendszer megoldása nem maraa ei. A minisztériumban most is három emberünk dolgozik a legnagyobb eréllye'f. A múltban az volt a hiba, hogy a jó konjunktura illúzióját állandósítottuk. A konmány a budgetjében, a kereskedelem a boltja berendezésében, még a portáléjában is. Felültünk a kövér esztendők káprázatának. Ma nem efég a terhek leszállítását követelni. 1 : i ! ! Olyan politikát Keli követelni, amely lehetővé teszi a terhek elvisefését. Ha a kereskedő, azt, amit lealkudna a terheiből, hozzácsapná a jövedelméhez : ezzei még nem mentené meg önmagát. Ez gyenge fantázia volna. A gazdasági szabadságot keli helyreállítani. A beavatkozástól óva inti a kereskedelmet. A piacot keli kinyitni be és kifelé, akkor az ország csak értékelni fogja majd a kereskedelemnek a dimenzióját. Ha végigvesszük az öszszes problémákat, mindenhez szabad hozzányúlni, csak a kereskedelem szabadságához nem. Ma uj feladatok előtt állunk, ez a készenlét föladata. Magyarország megkötötte szerződéseit minden állammal, azokkai is, amelyek az ország testét feldarabolták, hogy ezekből egy nem fungál, erről nem tehetünk. Két irányban van bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy fog alakulni az orosz helyzet és mii lesz a nyugati vámalakulássaí. Készen keh várni, teljes felkészültséggel, tudással, mikor dől ei a csatlakozás vagy nemcsatlakozás kérdése. A gazdasági tisztánlátás idejének keli elkövetkeznie, hogy ha sorsdöntő óra következik,, meglássuk, mi a nemzet igazi érdeke. Itt van a magyar kereskedelem nagy hívása. Tudásával, tapasztalatával, exisztenciájának függetlenségével kell megadni a felvilágosításokat a kormányzat részére. Bízom a magyar kereskedők intelligenciájában, amely meg fogja találni az utakat, amelyeken át szolgálni lehet az ország jobb jövőjét. Kállay Miklós beszéde után Fischer ödön emelkedett szólásra. Nagy elismeréssel van Kállay személyes tulajdonságai iránt. Kénytelen azonban kijelenteni, hogyha az államtitkár tisztánlátást kíván, mi az efmult io év alatt sokszor adtuk jelét tisztánlátásunknak. A kereskedelem figyelmeztette a kormányt a tranzitókereskedelem e/pusztításának s a túlzásba vitt iparosítás veszedelmére. Sulyos kifogásai vannak a kormány szövetkezeti és adópolitikája ellen. Utal az április hó 14-én tárgyalás alá kerülő Scitovszky-féle törvénytervezetre, mely az üzemek terjeszkedésének ujabb táplálékot ad. Bennünket optimizmusra hivnak fel. Szívesen leszünk optimisták, mihefyt egyenlőjogu polgárok lehetünk. Hogy Genfben nem beszélnek kereskedelemről, ter mészetes. Ott nem beszélnek a levegőről, amit mindenki szinte természetesnek tart. Végűi megköszöni az államtitkárnak, hogy eljött s kéri, vegye az elhangzott panaszokat olyan őszinte Szívvel, ahogy ő elmondta. A tetszéssel" fogadott szavak után Kállay államtitkár hangsúlyozta, hölgy ő a kereskedők politikai szervezkedését nem a kormánypárt kebelében gondolj

a. Majd Borbás Lajos kérte fel"Kállay államtitkárt, álljon a hídépítés élére. Mert nemcsak a Duna két partját kell egybekapcsolni uj híddal", de az egyéb társadalmi osztályoTc közt tátongó szakadékokat is. Végür'Dán Leó meleg köszöntésével' véget ért a Féláru jegy a budapesti Nemzetközt VásárraA debreceni Kereskedelmi és Iparkamara közli érdekeltségével, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárra szóló, féláru utazásra és a Vásár területére belépésre jogosító vásárigazolványok megérkeztek. A feiutazásra május 4-től i8"ig, a visszautazásra május 9-tői 23-ig érvényesek. Felutazáskor egész jegy váltandó s ez megőrzendő a viszszautazásra. Az igazolványt a f

e[-, valamint a visszautazáskor és a vásárpénztárnál is le kelt bélyegeztetni. Az utazás nem szakitható meg. Az igazolványt sajátkezüleg alá kell'irni s az »utalványt« pontosan kéli kitölteni. Az első oldalon a nevet és az indulás helyét az igazolványt kiadó hivatal tölti ki. Az igazolvány ára 3 P 20 f. Vidékiek részére a Kamara készséggel megküldi a kívánt igazolványokat utánvéttel, vagy a pénz előzetes beküldése esetén t — A legújabb tavaszi és nyári t divatlapok megérkeztek és kaphatók az Ujságboltban.