Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-17 / 86. szám

6 jStiKflDiVL 1931. április 17. HASZNOS ISMERETEK ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Lehet-e „meghűlni!? Erre a kérdésre, amely egyaránt foglalkoztatja a laikusokat és az orvosokat is, még ma sincs megnyugtató felelet. A meghűlés betegségokozó hatására kielégítő magyarázatunk nincs. Aufrecht szerint a lehűlés kísérleti állatok vérében fibrinrögök kiválását, torkuk, gégéjük és gégecsövük nyálkahártyáján vérbőséget és vérzéseket okozott. A lehűlés tehát közvetlen baktériumhatás nélkül is okozhat Aufrecht vizsgálatai szerint meghűléses betegségeket Fröhlich A. szerint azonban a kérdés mindig nincs megoldva. Hivatkozik: Nansen expedíciójára, amelynek 12 főnyi személyzete három éven keresztül annyira egészséges volt, hogy a kisérő orvos kénytelen volt tudományát a kutyákon kipróbálni, hogy a gyakorlatból ki ne jöjjön. A világháború azt látszott mutatni viszont, hogy a meghűlések és az időjárás között volna összefüggés, A mocsaras Flandriában--állomásozó német csapatok között az 1916—17. évi hiaeg téi folyamán nyolcszorosára emelkedett a iégzőutak megbetegedéseinek a száma. De tapasztalható vojt az is, hogy a lehető legkedvezőtlenebb körülmények kö?Qtt a lövészárkokban hónapokig tartózkodó 'csapatok egész- <. ségesek maradtak £s m

eghülési tünetek "között csak a hadtápterületeken, vagy otthon betegedtek meg. III Évtizedekkel ezelőtt a bakteoroiogia azt tanította, hogy hurutos és hasonló betegségek baktériumok közbelépése nélküi nem állhatnak elő, hogy minden meghűlés fertőzésen alapszik. A felállított tétel első részén ma már tui vagyunk, de az a tapasztalat, hogy epidémiák idején minden meghűlés nélkül is megtámadhatja az embert a betegség (sparvyOlnátha), mely ragadhat emberrőlemberre, a tétéi második részét nem cáfolja meg. Nem áll ez azonban azokra a naeghüléses betegségi esetekre, melyek, rendesen a rossz idő beálltával, epfdéiniaméntes időben is tömegesen jcíéntkeznek az emberek között. Fei keíi tenni tehát azt, hogy a meghűlés bizonyos hajlamot vált ki, anteiy a betegségókozók támadását megkönnyíti. Tudjuk már most azt is, hogy akárhány ember baciliusgazda lehet anéikiií, hogy maga megbetegedne. .Védet tj immúnis, a baktériumokkal szemben. Ez az immunitás lehet veleszületett, vagy szerzett. Ha feltesszük azt, hogy a szervezet állandóan termei a baktériumokkal szemben védőan vakokat. akkor arra gondolhatunk, hogy a meghűlés következtében. Jiizonyos védőanyagokat termelő szervekben az egyensúlyi állapi megbomlik és ezek a szervek, átmenetileg, nem tudnak ilyen védőanyagot termelni: a baktériumok támadásának nyitva áll a'z ut. Talán maga a bőr egyike ezeknek a védőanyagot termelő szerveknek. Ha a hiifés következtében vérszegénnyé vált bőrt különböző ányagok (alkohol, meleg italok,, aszpirin) bevitelével, vagy izzasztássai újra bővérüvé tesszük, újra megindul' védőanyagot termelő működése. Á hidegnek a mélyebben a bőr alatt levő izmokra é's idegekre gyakorolt- közvetlen károís hatására nem igen lehet gondolni. Épp ugy nehéz megmagyarázni azt is, hogy a hülés okozta vérbőség hogyan mehet át gyulladásos hurutba. A kísérleti kutatás még nem adott kielégítő feleletet ezekre a kérdésekre. ' Valóságos heroikus, mondhatnók orasztikus kísérleteknek vetette magát alá néhány évvel ezelőtt Chodounsky prágai prof esszor. Az 57 éves kutató, miután 7 fokos vizben hideg fürdőt vett, teljesen nedvesen és meztelenül, november hónapban, nyitott ablakok és ajtók mellett 4 fokos lég-vonatban tartózkodott egy óra hosszat, mig csak fogai nem vacogtak és a hiaeg ki nem rázta. Még csak náthát sem kapott. Máskor forró, 45 fokos izzasztó fürdő után, óra hoSzszat 12 fokos légvonalban tartózkodott ruhátlanul. Ebbe sem betegedett bele. Az arcidegnek, az ülőidegnek, a veséknek, mellkasnak heivi 'erős lehűtése sem járt »eredmennyel!« Ugyanekkor azonban manduláinak felületéről életképes betegségokozó baktériumok voltak kitenyészthetők. Ezek a kísérletek mindenesetre csak azt bizonyítják, hogy a kísérletező az élet folyamán szerzett bámulatos, szokatlan védettséggel rendelkezett a meghűlést kiváltó tényezőkkei szemben, mellyel a legtöbb ember a mi 'éghajlatunk alatt nincs megáldva. Sajnos, amjg a fneghülés körülményei felderítve nincsenek, csak ^npyit mondhatuk, hogy a fent elmondottak ellenére mégis csak meghülünk! Egy nyíregyházi szőlő a házi nevelés fontosságáról A gyermek nevelése, a jövendő éietre előkészítése olyan probléma, amely mellett nem haladhatunk ei megállás nélkül. A gyermek életének majdnem felét az iskola padjai között tölti, ahoi a tanítók, tanárok legjobb belátásuk és a nagyszerű, tanterv alapján irányítják fejlődésüket. Fc-itéílenül fontos azonban, hogy a házinevelés összhangba 1 álljon az iskolai neveléssel, mert csak igy nevelhetjük harmonikus, kiegyensúlyozott egyéni-égü felnőttekké gyermekeinket, Ennek a közös munkának eredménye azután a testileg ép, és értelmileg, erkölcsileg müveit ember. A szülőknek az iskola Segítségére keli sietniök, mert szülői segítség nélkül az Ískoía nem sokat tehet. A gyermek erkölcsi életének alakulása a családból indui ki, mert a szülő nevelője a gyermek értelmének, irányitója akaratának, a gyermek szüleit utánozza, őbennük bizik és hozzájuk igyekszik alakúim. A szülőknek gondolnia keli árra, hogy a gyermek érteimével együtt fejlődik érzés világa is "és a gyermekkori benyomások az egész életj-e kihatnak. Nem szabad a név

velést egyedül "az iskolára bizni, amely tömegeket és nem egyéneket nevel. A szülőknek a gyermek iskolai kötelezettségei iránt jobban keli érdeklődnie, az ilyen szülő megkönnyíti és elősegíti az iskola munkáját. Nagyon szomorú, hogy sok szülő nem törődik az iskola munkájával; nemtörődömségével megnehezíti az iskolai nevelést és gyermekének: boldogulá=át i^ hátramozditja. Befejezésül álljanak itt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter sza vai, aki "telkes propagálója az iskolai és házi nevelés összhangbahozásának: i ' ' • < í « »A tanárikar nevelő munkássága csakis a család együttérző és támogató közreműködésével arathat sikert, s viszont a családi nevelés az iskola példaadó és irányító hatására szorul. "Csupán e kettőnek teljes összhangzása és kölcsönhatása adhatja meg a 'jellemnek ama nemes és erkölcsös kialakulását, mely egész középiskolai oktatásunk igazi végcélja s melyet az ismereteknek puszta közlésévei élért hatás, avagy az egyoldalú irodalmiképzés égymagukban sohasem pótolhatnak « 1 Gyermeken rossz szokásai Régi tapasztalat, hogy a gyef mek sokkal hamarabb elsajátít valarni rossz szokást, mint ahogy leszokik róla és hogy sok-sok időt keli rászánni egy-egy ilyen rossz szokás kiirtására. Sokszor egészen reménytelennek tetszik már az ilyen küzdelem, de sikerülnie keli, ha az ember a rossz szokásokat egyenkint, kellő türelemmel és kitartással üldözi. Ugye, az orvos is egyenként próbálja a bajokat leküzdeni, ha 01 van szervezettel ált szemben, amelyiket többféle betegség támadott meg és mindig a legkönnyebben, a legegyszerűbben kezdi? Mi is figyelmeztessük a gyermeket újból és újból a legkisebb rossz szokására addig, mig magától megtanul figyelni rá és vigyázni, hogy többé ne tegye. Ha ezt elértük, fordítsuk figyéfmüket esetleg nagyobb hibájára, de mindig csak egyre egyszerre és folytassuk ezt áz' irtóhadjáratot szeíid türelemmel, míg célhoz érünk és a gyermekbőt minden rossz szokást kipusztítottunk. Persze sokkai könnyebb a (ievelés. ha az ember már csirájában elfojtja ezeket a rossz szokásokat és jía már keletkezésükkor osztatlan figyelmünket szenteljük neki. De ehhez az kell, hogy gyermekeinkkei állandóan foglalkozzunk és pedig óvatosan és figyelmesen, ne tekintsük "őket csak játékszernek, vagy lármás nyűgnek á nyakunkon. Sokszor azonban a legjobb anya sem szentelheti magát annyira a gyermekének, amint kellene s amint szeretné, mert hivatása, vagy háztartása csak kevés szabad időt enged neki, — ilyenkor azután mindkét szülőnek vállvetve kelt dolgozni gyermeknevelésen és egymást támogatva pusztítani a gazt a gyermek lelkéből, mielőtt az anynyira elhatalmasodott, hogy semmi fáradtsággal és munkával többé ki nem irthatjuk onnan. A gyermek testsúlyáról Egy gyermekorvos megfigyelései alapján ezeket a szabályokat állította fei a gyermekek testsúlyára ilülllllllili' vonatkozólag: egyéves gyermek nor mális súlya 9 kg 30 dkg., a két évesé kevéssel több, mint 12 kg., a háromévesé kerek 14 kg., a négy évesé 1 5 és fél kg., az ötévesé" 18 kg 60 dkg., a hatévesé 20 és fél kg., a hétévesé 22 és fél kg., a 8 évesé 24 és fél kg., a 9 évesé 27 kg 20 dkg., a io évesé .30 kg. A suly egyaránt érvényes fiukra és leányokra. Ha több a gyermek súlya, az fölösleges zsírlerakódássá!*: a jeie, fia pedig kevesebb, az azt njutatja, hogy a táplálkozás £>iá,nvos vaev helvtelen. Ha a gyermek a fönt leirt arányban fejlődik, az azt bizonyitja, hogy egészséges és minden valószínűség szerint — egészséges férfi vagy nő lesz belőle. Éppen ezért nagyon jó, ha ként többször megmérjük a _gyermekeket és a mérés eredménye szerint szabályozzuk a kosztot. Szarvasbőrkeztyü mosása A szarvasbőrkeztyüt a következőmódon mossuk: Langyos — de nem forró — vizben enyhe házizsappant oldunk fel, ebben félóráig áztatjuk a keztyüt, majd alaposan megmossuk, azután a szennyes vizet leöntjük s friss szappanos vízzel helyettesitjük, amelybe egy kis* glicerint csepegtettünk. A keztyüt öblögetvén, könnyedén kifacsarjuk s a levegőn — de nem' fűtött kályha közelében — felaggatjuk, Megjegyzendő, hogy íisz,ta vízben nem szabad pótlólag öblögetni s a szappannak benne kell maradni. A szikkadt, de még nem teljesen száraz keztyüt előbb széltében, majd hosszában többször kihúzogatjuk, mig végre a rendes alakjára idomítjuk vissza, , 1 Szivarhamu, mint tísztitós er Ezüst, arany, vörös- és sárgaréz tárgyakat nagyon szépen Tehet tisztítani szivarhamuval. A hamut nedvesítsük meg egy pár csepp j>etroieummai, az igy képződött pépbe mártsunk egy kis puha rongyot és evvel dörzsöljük fényesre a kitisztítandó tárgyat. A petróleum kellemetlen szagát megszűntethetjük ugy, hogy langyos vizzei leöblítjük és aztán gyapjuruhávai ledörzsöljük a kitisztított tárgyat. Éppen ugy használhatjuk az elszakadt Auerharisnyák hamuját is

r csakhogy ezt nem kell megnedvesíteni Akarja, hogij tyúkjai sokat tojjana

k ? Ha igen, szerezzen ce elsőrangú tenyésztojást, vagy vásároljon napos csibét. — A világhírű „Tankréd ' törzsből eredő leghorn tenyésztojásokat kaphat feltűnően olcsó áron Téger Béláné leghomtelepén Sóstóiút 36. Ugyanott előjegyezhet napos fajcsibót, vagy a keltető gépen bérkeltetést igea olcsd áron. A törzs tojőképességéről bárki meggyőződést szerezhet a tojólaprtíl.