Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-12 / 82. szám

1931. április 12. JWVfRYIDÉK. GAZDAMELLÉKLET 5000 gazda sürgős kérése Elkészült és a napokban nyilvánosságra kerül a földszanálási törvény végrehajtási utasítása Alig tárgyalta le a képviselőház és a felsőház a földteherrendezésről szóló törvényjavaslatot, a minisztériumban, hir szerint, már készen van a törvény végrehajtási utasítása, amelynek sok vonatkozásban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint magának a törvénynek. A végrehajtási utasítás ugyanis többek között meg fogja szabni a terhelési határt, amiről a törvény csak általános irányelveket foglat magában. Pedig lényegében ettől függ az akció egész kerete, úgyszintén az is, hogy a kincstár milyen kötelezettségeket fog magára vállalni. Ugy halljuk, hogy a bankszerű 50 százalék és a forgalmi érték 100 százaléka közt bizonyos középutat fogadtak el és ezt sem holdankénti fixösszeg^ben határozták meg, hanem kombinatív módon. Eszerint az országos bizottság, amelynek hatáskörébe utalták a terhelési határ megállapítását is, esetről-esetre, a vidékenként különböző viszonyok figyelembe vételével fogja megszabni az arányszámokat, még pedig a forgalmi értékekből és az egyes szanálásra szoruló birtoktestek várható hozadékából. Irányadó szempont az marad, hogy túlterhelt birtokokat ne vonjanak be az akció körébe, hogy ezzel ne hárítsanak az előirányzottnál nagyobb kötelezettségeket a kincstárra, másrészt ne legyen túlságosan szük az akció kerete sem. Valószínű, hogy ilyenformán a holdankénti forgalmi érték 70—75 szá za'.éka lesz az a határ, ameddig a földteherrendezésnél a bizottság el fog menni, persze mindig az egyéni körülmények elbírálásával. A végrehajtási utasítás, amelyet még ezen a héten nyilvánosságra fognak hozni, más vonatkozásokban is kiegészíti a törvény hézagos és már eddig is sok vitára alkalmat szolgáltatott rendelkezéseit. Érdeklődéssel várják a végrehajtási utasítás intézkedéseit abban a tekintetben is, hogy az albizottságban milyen testületek képviselői fognak heiyet kapni. Bizonyosra vehető, hogy a mezőgazdasági kamarán és az OMGE-n kivül a TÉBE és a kereskedelmi és iparkamara megbízottjai is részt vehetnek az albizottság munkájában. Nagyon fontos kérdés a kibocsátandó kötvények lombardirozása is, melyről állítólag szintén szó lesz a törvény végrehajtási utasításában. Azt halljuk, hogy az ötös bizottsághoz eddig több mint ötezer kérvény érkezett beEnnek az anyagfcak az altruista intézetek csak egy részét tudták feldolgozni De az eddigi tapasztalatokból is következtetni lehet arra, hogy a kérvényezőknek mintegy a felét lehet csak igényjogosultaknak tekinteni az akcióban való passzív részvételre. A döntő szót minden egyes ügyben az országos bizottság fogja majd kimondani, amint a törvény életbelép. Tekintve, hogy a végrehajtási utasítás ezt nem fogja késleltetni, remélhető, hogy nyom ban az életbeléptetés után megindul a földteherrendezésnek a gazdák ezreitől várt gyakorlati munkája is. A gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezése Irta: Szilágyi Dezső tanár. II. közlemény. Szilva, kajszi, cseresznye, meggy csoportjaEzeknél az első permetezés közvetlen a virágzás után történik. A permetezőié réz és kéntartalmú védekezőszerekből készüljön, hogy a csonthéjasokat veszélyeztető gom ba, de különösen a monoüa betegség ellen hathatósan védekezni tud junk. A permetlé elkészítésénél minden felhasználandó 100 liter vízhez, ha nem kombinált védekezőszereket használunk, vagy 0.25 kg., i:<iutartaimu, vagy 0.50 kg réztartalmu vedekezőszert adjunk. A permetezést finoman, ködszerűen végezzük. A második permetezés az elsőt követőíeg 3—4 hét múlva történik, szintén a gombabetegségek terjedésének gátlására. A permetezőié réz és kéntartalmú védekezőszerekbőt készüljön. A permetlevet ugy készítjük, hogy minden felhasználandó 100 liter vizhez, ha nem kombinált védekezószereket használunk, vagy 0.50 kg kéntartalmú, vagy 1 kg réztartalmu védekező| szert adunk. A kipermetezés finoman, ködszerűen történjék. A harmadik permetezés szintén a gombabetegsegeket megátló védelem jegyében történik, a második permetezés után mintegy 3—4 hétre. A permetezőié anyagainak megválasztása, százalékos összetétele, a kipermetezés szabálya teljesen megegyezik a második permetezés során felemlített módozatokkal. Esős időjárás esetén még egy negyedik permetezést eszközlünk jüíius közepe táján. E permetezés az esős, párás időjárás következtében kedvezően fellépő gombabetegségek ellen irányul. A permetezőié réz és kéntartalmú védekezőszerekbői készüljön. Ezt a permetezőlevet ugy készítsük, mint a második és harmadikat, azaz minden felhasználandó 1 00 liter vízhez, ha kombinált védekezőszereket nem használunk, vagy 0.50 kg kéntartalmú, vagy 1 kg réztartalmu védekezőszert adjunk. A kipermetezés finoman, ködszerűen történjék. Ezen gyümölcs-csoport (szilva, kajszin, cseresznye, meggy) permetezését csak a gyümölcs zsendüléséig szabad újra és üjra ismételni. A zsendült gyümölcsről, ha megpermetezzük, az érés idejéig nem tűnik eí" a permetlé anyaga, az ilyen gyümölcs fogyasztásra nem alkalmas. Levéltetvek ellen bőrmérgeket használjunk. A bőrmérgekkei'készi tett permetezőlevet locsolás módjára adjuk. Ha pókhálós-moly, vagy egyéb hernyók megjelennének, a hernyók megjefenéseko'' azonnal arzéntartalmu védekezőszert használjunk. A fák alja gyümölcs szedése után felásandó. Hullott gyümölcsök naponként felszedendők s « beteg hajtásokkal, ágrészekkei együtt megsemmisítendők, hogy ujabb fertőzésnek ne legyenek okozói. Termeljünk rózsaburgonyát! A mai sulyos mezőgazdasági válságban, megfontolásra érdemes min den gondolat és cselekedet, mely keresztülvihetőségénél és jövedelmezőségénél fogva hivatva van nehéz helyzetünkön segíteni és az ország külkereskedelmi mérlegén javítani. Agrárországban élünk; megbocsáthatatlan bűne a magyar gazdaközönségnek, hogy agrártermékeket hozunk be drágán, meilyel kereskedelmi mérlegünket rontjuk, másoldalról pedig agrártermékeket viszünk ki olcsón, sokszor az előáliitási, termelési költségeken aluli á ban. Így vagyunk a rózsaburgonyávai. is, melyből évek hosszú során át jelentékeny mennyiségű behozatalunk van, padig ezen terményünk sikeres termesztéséhez elegendő homokos természetű talajjal rendelkezünk. — Csák egy hiányzik: a jövedelmező termeléséhez elengedhetetlen és a magyar ember természetévei nehezen összeegyeztethető jellemvonás: a türelem- Minél rövidebb tenyészidejű va amely növény, rendszerint annál súlyosabb következményekkel jár nyomában a fellépő betegség, mely a növény elkorcsosodását és a termésmennyiség apadását vonja maga után. Amely gazdának van türelme, ezen rövid tenyészidejű igé nyes növényt dédelgetni, annál termelése biztos jövedelmezőségű. A budapesti logyasztóközónség — hogy igy mondjam — bolondja a rózsaburgonya logyasztásának. Ha elég volna a piacon, nem vásárolná más ország terményét. Rózsában állandóan nagy a kereslet és nagy a hiány. Csonka országunk kord.beiül ötszázezer holdon termel burgonyát, részben ipaiit, másrészt étKezesit, de ezen terüetbői csak kis részben rózsafajtát, részben azért, mertköny iiyen eikorcsosodik hanyag termelt'si és kezelési- módszerek meüett/ és termelése nem lesz jövedelmező, másrészről pacug azért, mert a kezdő termelőnél a vetőmag beszerzése nagyobb befektetése igényel. Jó taiajeiőkészités, trágyázás, kifogástalan vetőmag és lelkiismeret e-> ápolás mellett Szabolcs és szatmármegyei gazdáknak homokos összetéteiü földjeiken a rózsaburgonya termeléset a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom. Fenti talaj- és ápolási munkálatok rózsaburgonya termelésemnél és egyéb étkezési fajtáknál a következőképpen vannak belezetve: Gabona learatása után azonnai tarlószántás, szeptemberben istállótrágyázás sekéiyen alászántva, őszszel mély szántás, február hónapban műtrágyázás, kipróbált kísérletekkel, kat. holdanként 200 kg. superfoszfáttal, 80 kg. kálival és 80 kg. mésznitrogénne/, kora tavasszal az őszi szántás elplamrozása éSi felapritása, hogy a nedvességet meg őrizzük és a gyommagvakat csirá.zásra késztessük Mihelyt a talaj annyira felmelegedett, hogy a burgonya beleüítetve csírázásnak indulhat (6—12 fok) gyomirtásos tárcsázás, vagy helyette sekélyszántás, fogasolás, hengerezés után a talaj megvonalozása (24 coll), utána a burgonya elültetése fészkekben, inkább sekélyebben (5 -7 Cm.), hogv könnyen kikelhessen. A talajt tömötten (nem keményen), rögmentesen tartom. Sorát annyiszor kézileg kapálom, sorközöket pedig lókapávai,ahányszor a gyomosodás és a talaj, illetve az időjárási viszonyok megkívánják. A burgonya két részletben, jól feltöltést kiván. A virágzástól kezdve az egész termés hat héten át kéthetenként átvizsgálandó és a nem fajtiszta vagy csenevész és betegségre hajló, vagy később érésű tövek megsemmisiten dők. A sorok kétszeri kapálása igényel kat. holdanként átlagban 8 kézi napszámot, a lókapákkal történt feltöltés után a gyomlálás egy napszámot, a tövek háromszori felülvizsgálása átlagban 3 napszámotA termés felszedése előtt legalább a következő évi vetőmagmennyiséget' tőkiválasztássax válogassuk ki és szedjük fel a legkiegyenlítettebb tövekből, meíy eljárással a vetőmagot javítjuk és termésünk értékét évről-évre növeljük. Ilyen anyatő-kiválasztást vezettem be 1920-ban és teljesítem megszakítás nélkül, nagy előszeretettel 'és évről-évre kevesebb fáradságot és költséget okoz. Az igy teljesített munkálatok után bátran kérhetjük a termelendő vetőmagra nézve a földmüvelésügyi minisztérium burgonyatermelési hivatalának állami elismerését és nem fog hiábavaló költséget okozni az állami elismertetés költsége. Az őszi és téli eltartásnál vermekben vigyáznunk kell, hogy a korai nyári rózsaburgonya ősszel csírázásnak ne induljon és a verem hőmérséklete télen —í—2—10 fok között legyen. Plusz 2 fok alatt ne legyen, mert a burgonyának nemcsak megfagyni, de megfázni sem szabad. A -J- 10 fok felett pedig azért ne legyen a verem hőmérséklete, mert ez esetben a burgonya csírázásnak indulnaFent ismertetett termelési és kezelési rendszer regie-költsége csökkenthető egyszerűbb és olcsóbb rendszer mellett, de a jövedelmezőség csökkentése nélkül alig hiszem. Olyan vidékek, melyek a miénknél melegebb talajjal rendelkeznek, előszeretettel termelik előcsiráztatva ültetve a korai nyári rózsát, mely nek termését már május második felében és junius elején magas áron, mint ujburgonyát értékesítik, legtöbb esetben bruttó bevételezik a föld forgalmi árát és utána még bevetik takarmányfélével. Éveken át eladott rózsa vetőgumóm utáni melegebb talajon történt termelésével, már tekintélyes mennyiségű olasz ujburgonya behozatala vált feleslegessé. Nálunk inkább hagyjuk megérni a korai nyári rózsát vetőmagnak való eladásra és étkezési célra, amennyiben hidegebb talajjal rendelkezünk. Egyes helyeken nálunk