Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-03 / 76. szám

6 J^i LU&fi^ 1931. ápriii 3. WBKatiHHMMiiii BiM ii M Hi ii iiii n i g^gs^^gf wnnrt ff frii'T^ aMi'^ rr^ ^iJ^^ HASZNOS ISMERETEK ~**VIIHQtfttlttlllClIlllfUIHlUtUtliTiltlIIIIliEItflllIIIIIfIIIllfitllllII lllllllllliilllllllllüllinillllliilllllllllllll ll!lllllll!l!!lll!llllllll(lllll!l!IIIUIIIUIIIIIM^ T M/f mriMm>i> Sápadt gyermekek Sok szülőnek nagy aggodalmat, sok gondterhes órát okoz, hogy gyermekük a leggondosabb ápolás Ieghygienikusabb életmód mellett is állandóan sápadt és arcán nem nyílnak a gyermekeknek olyan jól álló piros rózsák. Hát bizony az iiyen esetben is, mint a gyermek egyéb bajainál is, legjobb azon­nai orvosi tanácsot kérni ki, mert a gyermek sápadtságának nagyon sok oka lehet s ezért a laikus nem tudja megállapítani, milyen kezelésre van az ő speciális ese­ténéi szükség. Lehet az ok egysze­rű idegesség. A bőr vastagsága és Szine is nagy különbségeket idéz­het elő, vérszegénység, vagy lát­szólagos vérszegénység is sokszor okozza a sápadtságot, de azért nem lehetetlen, hogy könnyebb, vagy súlyosabb betegség rejtőzik mögötte. A vérszegénység féllé­pése azt mutatja, hogy a vérkép­zés és a vér elhasználás között megingott a normáis egyensúly, Itt az orvos határozza meg, milyen diétát használjon a gyermek, meny nyi vasat szedjen, minden esetre sokat legyen a levegőn, stb. De ha mindez nem használ, arra, keli következtetnünk, hogy a baj mélyebben fekszik, így bélférgek is okozhatják, esetleg egy átszen­vedett influenza, vagy kezdődő súlyosabb betegség. Látszólagos vérszegénység alatt azt értjük, mikor a vér összetéte­lében nincs semmi hiba és a tü­netek csak idegesek. És ez a legtöbb esetben a baj. A mai kor­ban már nagyon sok gyermek szü­letik öröklött idegességgel, a leg­többnek a szülei, a nevelői, mind idegesek, az egész környezete ma­gán viseli az idegesség bélyegét, csoda-e, ha a szegény kis gyerme­ken már kora ifjúságában látsza­nak az idegesség különféle tünetei, igy elsősorban a halványság. Megesik az is, hogy ha a gyer­mek az első évek teljes és korlátlan szabadsága után az iskola rend­szeres levegőjébe kerül, akkor ve­szíti ei szép rózsás sziliét, merr a sok egyenes ülés a nem jó leve­gőjű tanteremben, a tanulás, amely állandó izgalomban tartja idegeit és esetleg a szokatlanul sok ülés­tői fellépő anyagcserezavarok sá­pasztják meg a kis embert. De ez csak átmeneti baj, a nagy szünidő meghozza újra á szinét is. Az akác fájáról Az akácfa tartóssága és annak száradási ideje között összefüg­gésre pontos adatok nincsenek, a%ha is lesznek, mert a száradás ideje, illetőleg a bizonyos idő alatt elért szárazsági fok a külső viszo­nyok változásával igen nagy mér­tékben változik. A kutatások kétségen felül mu­tatták, hogy a teljesen zöld (ned­ves) állapotban felhasznált akác­fának tartóssága csekélyebb, mint a szárazé, azonban megfelelő el­járással a különbséget csekély mértékre lehet leszáHitani, különö­sen oiy elhelyezésnél, mint a kerí­tésoszlopoknál, ahol az oszlop legnagyobb része a szabad levegőn van és száraz, homokos talajban, amely nem szigetel a földben sem. Az oszlopoknak való anyagot télen át kell vágni, amikor a nedv­keringés szünetei és használatba vétei előtt, lehetőleg minél előbb a vágás után, le keli azt kérgezni, a földbe jutó részét is. Kívánatos még a külső résznek — a szijacs­nak — lefaragása is. Az igy meg­dolgozott oszlop könnyebben re­ped, mint a lassan és kérgében szárított, a repedezésnek elejét ve­hetjük a feje köré húzott vasab­ronccsal. Az akác nagyon tartós anyag lévén, nincs szükség tartós­ságának fokozására, annál is ke­vésbbé, mivei Sz akác gesztje a konzerváló anyagot nehezen veszi be. Semmi esetre ne használjunk friss fára oly anyagot, ameiy a száradást gátolja, pl. kátrányt, mert ezzel egyenesen füii ís ::j'ik a belső részeket, legfeljebb a kar­bolimeummal, vagy hasonló anyag­gal való egyszeri, vagy kétszeri bevonás ajánlatos. A földbe jutó résznek pörkölése — amit sok he­lyen alkalmaznak — csak annyiban jelent előnyt, mert egyúttal szárit jis, a vele járó repedezés miatt csak akkor nem káros, hogyha pörkö­lés után a lepörkölt részt bevon­juk karbolmeummai, illetőleg leg­egyszerűbben, belemártjuk abba, hogy a repedéseket kitöltse. — Felhívás a baromfitenyész­tőkhöz- felhívjuk a vármegye ba­romfitenyésztőinek figyelmét, hogy a Szaboícsvármegyei Gazdasági Egyesület, a Baromíitanyésztők Or­szágos Egyesületével és a várme­gyei kir. Gazdasági Felügyelő­séggel együttesen Nyíregyházán ér­tekezletet tartett, amely kimondotta, hogy a vármegye baromfitenyészté­sének előmozdítása érdekében meg­alakítja a Szabolcsvármegyei Ba­romfitenyésztők Egyesületét. Az: értekezlet az előmunkálatok elvég­zésére bizottságot küldött ki és az alakuló közgyűlést a jövő hónapra tervezzük. — Felkérjük a vármegye baromfitenyésztőit, hogy a meg­alakítandó egyesületbe való belé­pési szándékukat a gazdasági egye­sület titkári hivatalánál (Nyíregy­háza, Vármegyeháza) mielőbb be­jelenteni szíveskedjenek és közöljék pontos címüket, hogy az alakuló közgyűlésre a meghívást cimére elküldhessük. — A Szaboícsvárme­gyei Baromfitenyésztők Egyesülete Szervezőbizottsága~ — Gyorsirásianitást vállalok egyéneknek és 3 —5 személyes cso­portoknak. Irodai vizsgára előké­szítek. Cim Nagy Irén oki. gyors­írás tanítónő.. Kállay-u. 23, ? A test Az általános hit szerint a test edzését csak nyáron szabad elkez­deni. amikor kevésbbé tesszük ki a testet az esetleges meghűlésnek. Ez téves felfogás. Bármilyen idő­szakban megkezdhetjük az edzést, de csak fokozatosan, nem mindjárt túlságba hajtva a dolgot. Nagyon megkönnyíti az edzést a nem túl­fűtött és nagyon jói szellőzött há­lószoba. Könnyű, nem tulmeleg A huüámkcltés a repülőgépen régóta megoldott feladat, de a kölcsönös érintkezés a szárazföld és a gép között sok nehézségbe üt­között. A szárazföldi jelek felvé­tele különösen azért nem sikerült, mert a gépen több helyen elektre* mos szikrák ütnek át, igy a motor gyujtószerkezetében is, ezek a szik­rák pedig szintén keltenek elektro­edzése takaró és Iószörmatrac és párna. Reggelenként langyos lemosása a testnek, az utcán is mérsékelt me­leg öltözet, amelyik a levegőt a testtői nem zárja ei teljesen és az, hogy minden időben, hidegben, szélben, esőben is kimenjünk, ter­mészetesen eleinte nem hosszú idő­re. Ilyen módon a test hamarosan annyira megedződik, hogy nagyon sok éles levegőváltozást kibír. mos hullámokat. A felvevő állo­mások hullámait keh felfogni és közben néhány méternyire levő erős szikrák zavarják a vételt. A feladat megoldására nincs más megoldás, mint fémernyőkkel bur­kolni azokat a részeket, amelyek szikrákat keltenek. Az Északame­rikai Egyesült Államok kezdtek er­S re a célra szárazföldi állomásokat felszerelni. 1930 elejéig 40 ilyen állomás készült el. A légi utak mentén körülbelül 200 mértföld­nyi közökben vannak elosztva. A hálózat az egész országot fedi Newyorktói San-Franciskóig és Szattletői Key Westig. Az állomá sok 2 kilowatt antennaenergiával dolgoznak. Hatástávol=águk nappat legalább 150 mérföld, éjjel kétszer ekkora. Az 1927-1 nemzetközi meg egyezés szerint a légi közlekedés számára 800—1200 m. hullám­hosszat tartottak fenn. Az emiitett állomások hullámhossza e határok közt marad. A Weather Bureau (Meteoro'ogiai Intézet) uj osztályt rendezett be. amely óránként gyűjti az adatokat és óránként ad időjós­latokat. A gyűjtés és közlés a légi utak mentén rádió utján történik. Ujabban már félóránként akarnak időjóslatokat adni. Ebonit ragasztása Ebonit ragasztására 4 s uIyrész guttaperkát, 8 sulyrész nyers kau­csukot oldunk fei 30 sulyrész szén­kénegben, melyhez még 2 sulyrész halenyvet keverünk. A keveréket mindaddig rázzuk, mig az anyagok tökéletesen fel nem oldódnak. A törési felületeket bekenjük, egy­máshoz szorítjuk és ha lehet, spár­gával átkötözzük. 36—48 óra múl­va a ragasztóanyag megkeménye­dik. A felesleges ragasztószert kés­sei távolítjuk el. mi m* % Régi bútorok tisztítása Régi bútorok tisztítására az alábbi, általánosan használható tisztítószert ajánlhatjuk: 40 suly­rész metilalkoholban oldunk 3 sulyrész paraffinolajat, 10 suly­rész íenolajfiniiszt, 8 sulyrész terpentinolajat és pár csepp kreozot olajat. Jól összerázzuk és vízzel 100 sulyrészre hígítjuk. A tisz­títást ugy végezzük, hogy a jól fölrázott oldatból puha vászon­rongy vagy flanelldarabkára öntünk keveset és ezzef a bútort átdör­zsöljük. Lehetőleg vékony réteg­ben keli a „folyadékot szétkenni és rövid ideig tartó száradás után száraz ronggyal letörölni. Életbelépett a balneologiai törvény A Budapesti Közlöny ma iszáma közli a népjóléti és munkaügyi mi­niszter rendeletét a gyógyfürdők, gyógyintézetek, üdülőhelyek, vala­mint ásvány és gyógyforrásokra vo­natkozólag. Most lépett életbe az 1926. évi XVI. t. c. A Máv. pályázatot hirdet forgalmi dijnoki állásokra A Budapesti Közlöny mai szám i közli a MÁV igazgatóságának pá­lyázati hirdetményét az 1931—32. költségvetési évben előreláthatólag megszervezendő dijnoki állások be­töltésére vonatkozólag. Pályázhat­nak 23 életévüket még be nem töl­tött ifjak, akiknek középiskolai érettségi bizonyítványuk van. A pá­lyázók kellően felszerelt kérvényü­ket a MÁV igazgatóságánál ápri'is 20-ig nyújthatják be. AZ UJ SÖRÁRAKAT feltüntető' f e 1. r a 10 k kaphatók a JÖBA­nyomdában. Diner faiskola, Kisvárda i . Magastörzsfi, I. o. Batul, Pónyik, Parker, Pepin, Kenezi A 1 211 íi * piros stb 100 drb. P 120 — Törpe. Doucinon. Jonathán, Piros kallvill, Ripston, Pepin stb .. 100 drb. P 80 ­Lseresznye: 1.0. fehérvad össszes fajták­.1 törzzsel, ösz- JalHíilü ban >00 drb. f f szes jó fajtákban 100 drb. P 120'— m^^^mmmm. P 100 — Őszibarack jobb fajtákban, vadba- 8 fajtában •hmhhwmi rackon vagy St. Julién J] U£I(3 2 éves szilván 100 drb- P 80'— h^L 1 db P 2 — TY2A Franquette és Mayette, CJ „ ,r 1 éves, 1000 darab Ulö tömegtermesztésre aján IJ al ííd P 25 — lott újdonságok, 2 éves ,, ^ 3 éves, 1000 darab darabja .. P. 3— P 60-— Ezeken kivül az összes gyümölcs fik, disz ák, cserjék, évelik. — Községek részére olcsó g>ümfllcsfék. — Évi termelés: 120.000 darab gyümölcsfa, 30.000 darab díszfa és cserje. — Olvassa, ct holnapi hirdetésünket. 1806-3 Kérjen árajánlatot. Rádióérintkezés léghajókkal

Next

/
Thumbnails
Contents