Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-03 / 76. szám

2 Já^íXVWÉK. 1934. ápriíis 3. c^ínS Vígjáték és burleszk I apo^n I Verebes Ernő, Harry Liedtke 5, 7 és 9 órakor verseny, 2 órás kacagó orkán 18 felv. f | jHA szerelem királyá-ban vasárnap á kamatmarge és a pénzintézeti nyereség Irta: Pisszer János mennyi' ország között, a második helyen áll. Ha a tételeket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a betétkamatláb és a kihelyezési kamatláb viszony­számánál valóban a második he­lyen állunk, de a hivatalos kamat­láb és a kihelyezési kamatláb ké­zötti viszonylatban, a harmadik he­lyet foglaljuk ei" Európában. Az erre vonatkozó táblázatos kimuta­tás a következőleg fest: Weiss Fülöp felsőházi tag, a fel­sőházban tartott beszéde alkalmá­val felemlítette azokat a kamat­különbségeket, amelyek a külön­böző európai országok hivatalos bank- és betétkamatlábai, másfe­lől á kölcsnökamatlábak között mutatkoznak és eredményként ki­jelentette. hogy Magyarország ugy az abszolút számot, valamint a ki­helyezési kamatláb után számított százalékos arányt illetőleg, vala­Ország: Franciaország Magyarország Németország Schweiz Hollandia Lengyelország Csehszlovákia Olaszország Jugoszlávia Románia Ausztria Hiv kamatl b °/o 5.50 5-— 2 —— 2.50 7.50 4.— 5.50 5.50 9-— 5-— Igy egyszeri reápillantássai látható a táblázatból, hogy a pénz­intézetek bruttó nyeresége ugy a hivatalos, mint a betétkamatlá­bat is tekintve, elég tekintélyesnek mondható. Már c.sak á fenti kép is világossá teheti, hogy a terme­lésnek. meg keli akadnia a Conti­nensen, ha a termelő tőke ilyen drága. Ámde a fenti táblázat az illető országok fővárosainak inté­zeteinél alkalmazott betéti- és köl­csönkamatlábakat tünteti fef, nem pedig a vidéki intézetekét, amelyek legalább nálunk, tudvalevőleg ma­gasabbak, mint a fővárosiak. * Érthető is, hogy a vidtjk 1 intéze­tek kamatlábai ugy a kihelyezés­nél, mint a betétkamatoknál is magasabbak, mert hiszen a fővá­Hiv. kamatláb uSn bruttó cyi reség 0/0 250.— .72.50 80 — 325 — 250.— 60 — 150 — 81^90 118.25 44.5° 130.— Bet t Kölc?öoka­kamat'áb m&thb átlag Marge : % 0/0 01° 1.25 5-— 3-75 4-75 9.50 4-75 4-— 9-— 5-— 1.25 6.50 5.25 —.75 6.25 5-25 6.50 12.— 5.50 4.25 10.— 5-75 4-— 10.— 6.— 5.5C 12.— 6.50 6 — 13- ­7-— 4.5o 11.50 7.25 19 rosi intézetektől kölcsönvett tő­Orsráe: Franciaország Magyarország Németország Schweiz Hollandia Lengyelország Csehszlovákia Olaszország Jugoszlávia Románia Ausztria kékhez, a vidékieknek még hozzá keli számitaniok a saját regiejöket és hasznukat is, hogy a. vidéki részvényeseknek is Tegyen osztalék juttatható. A betétnél pedig meg­adható a vidéken a magasabb ka­matláb, mint a fővárosi betéteknél, mert viszont a fővárosi intézetektől kölcsönvett tőkék kamatlába, a vi-. déken, betétkamatlábként kifizet­hető. Ha azonban a fenti táblázat alap­ján azt számítjuk, hogy százaléko­san mennyi" a hivatalos kamatláb és a betéti kamatlábbal szemben a pénzintézeti nyereség, tehát a ka­matmarge, bruttó értékben, akkor még szembetünbőb fesz a kép, az alábbi táblázat szerint: Bjtétkamatláb után bratti Djn-aég °/ 0 300.— 100.— 125.— 420.— 735-— 84.50 •35-— íjo— 1I8.25 116.67 170.08 Ez a táblázat már világosabban beszél. Itt látjuk, hogy a szelidlel­kü és semleges Schweiz, a jga­lambszivü Hollandia milyen szé­pen együtt vannak az európai »bé­két« áhítozó Franciaországgal, — amikor arról van szó, hogy »Csak a veséjit a teremtésit« elvtársak! De különösen szembetűnő a 200 százaléknál is többet zsebrevágni hajlandók között, a betétkamat­lábbal szemben, 300, 420 és 735 százalékos nyereséget is zsebre. váj»ni kegyes Franciaország, Hol­landia és Schweiz. Mind a három megérett e tekintetben az akasztó­fára, de amit Schweiz és j^láne I Iqliandia müvei, az már több, műit .. mit mondtam! Van szive a nyomorultaknak a betét után háromnegyed százalék kamatot fizetni és ezt a potom pén­zen kapott portékát, közel 7 és fél­szeres áron továbbadni! Ilyen ei­vetemüitséget még a világ nem lá­tott Scheiiock óta. Itt már iga­zán csak a »darab hus«, a »font hu s« az adós testéből a komiszabb kölcsönadás!! Hiszen nem mondhatjuk, szép kis nyereség még bruttó is az a csekélyke 44.5 százalék is, amit Románia szed a hivatalos'kamatláb után számítva, de van esze, hogy már a betétkamatláb felett cca 117 százalékot szedjen. Lengyei­ország fővárosi pénzintézetei ' a maguk 60 és 84.5 százalékos, Ma­gyarország pedig, a 72.5 és 100 százalékos bruttó nyereség mellett is, egészen bizonyosan nem fizetnek rá az »üzletre«. De emlékezzünk csak vissza, — hogy az infláció idején, amikor két nyiregyházi hentesmester, nem a »beszerzési«, hanem az utánpót­lási:: árhoz csapták hozzá a maguk szérény regie é» haszonkulcsát, — akkor az »árdrágitási rendefet« alap ján rögtön dutyiba kerültek, míg­nem igazuk kiderült. A táblázatban foglalt mammut intézmények azonban »legális« uton szedik eze­ket a nagy sápokat, amelyek a 100 százalékos bruttó nyereséget is meghaladják. Hát hiszen Tehet ezt még egy kis ideig csinálni, népszövetségi, antant és kisantant asszisztencia mellett. De, hogy ezek az uzsorá­sok miként gondolják a szovjet­dumping ellen a védekezést, ily »hom.« kiuzsorázás meilett, az me­rőben kétséges. És ezek a népnyuzó államok me­részelnek tiltakozni Németország és Ausztria összefogása ellen?!!! Még nekik áll fellebb, amikor ösz­szeharácsoltak minden aranyat, uzsorakamatot szednek és akkor még ők tiltakoznak az erők össze­fogása ellen. Ezek a táplázatok mutatják, kik: ántánték! Az a banda rajtunk ugyan segí­teni nem fog! ! Két és félévi fegyházra Ítélte a kir. törvény­szék a nyíregyházi anfögvnjtogató sofíőröket Az elmúlt években Nyíregy­házán feltűnő sok autószerencsét­lenség történt, anélkül azonban, hogy akár az utas, akár a kocsi­vezető testi épségében legkisebb kár esett volna. Legtöbb esetben a sebesen rohanó autó nekiütkö­zött az országút szélén egy kőosz­lopnak. vagy kerítésnek, a mély árokba zuhant és teljesen leégett. A kár minden esetben százszáza­lékos volt. A biztosító intézetek tanácstalanul állottak e különös jelenségekkel szemben, de nem tud­tak találni egy esetben sem olyan pozitív adatot, amelynek alapján bebizonyíthatták volna azt a súlyos gyanujokat, hogy az autók nem a véletlen szerencsétlenség követ­keztében pusztultak ei, hanem a tulajdonosok a sotfőr segít­ségévei készakarva vezették ne Ki az ároknak és égették ei a kocsit, hogy a busás biztosítá­si összeget felvehessék. Legutoljára 1929 december 16-án Tiszalök határában pusztult el ha­sonló körülmények között Schwarcz Miklós és Turcsány András nyír­egyházi soffőrök Ford-kocsija, a mely a »Hermes« biztosító rt.-néi volt 5200 pengőre biztosítva. A biztosító intézet gyanúsnak talál­ta az autó pusztulását és húzta, halasztotta a biztosítási dij kifizeté sét, mire a két tulajdonos peres útra terelte az ügyet. A biztosító intézet végre is kény­telen volt kiegyezni a budapesti kir. törvényszék előtt a két autó­tulajdonossal. 990 pengőben álla­podtak meg a felek, de közvetle­nül az összeg kifizetése előtt egy uj fordulat történt, amely egészen más irányt szabott az ügynek. Időközben ugyanis a »Hermes« biztosító intézet egy névtelen Levelet kapott, amelyben a le­vél ismeretlen írója leleplezte az egész társaságot. A nyiregyházi rendőrség a fel­jelentés alapján megindította a nyomozást, amely meglepő ered­ménnyel végződött. Kitűnt, hogy Schwarcz és Turcsány feíbéreltek egy B. Z. nevü kiskorú soffőrt, aki Tiszalöktől mintegy 800 méterrel vakmerő ügyességgel 'hajtotta vég­re a rábízott feladatott. Az ország­út hirtelen kanyarulatánál az autót a legnagyobb sebességre állította, majd kiugrott a volán mellől és sorsára bízta a száguldó gépko­csit. A soliőr elvágódott az ország­út kemény kövezetén és alapo­san megütötte magát, mig az autó nekirohant egy kőoszlop­nak és az árokba zuhant. Azonban az autó nem gyulladt meg, mintahogy előre számították A soffőr erre feltápászkodott, ki­nyitotta a benzintartály csapját és a kifolyó benzint gyufával fel­gyújtotta. t De hogy a furfangos csalók azt a látszatot keltsék, hogy az autót utasszállitás közben érte a sze­rencsétlenség, a soffőr egy Cz. E. nevü kiskorú barátját is magával vitte az útra, aki később^ a kár felbecsülésénél, mint tanu szere­peit az ügyben. A kir. törvényszéken szerdán délelőtt tárgyalta nagy érdeklődés mellett ezt az ügyet Brenner bün­tetőbiró. A vádat Lukács János dr. kir. ügyész képviselte. Elsőnek a kiskorú soffőrt hall­gatták ki, aki töredelmes vallomást tett. Elmondotta, hogy 1929 de­cember 16-án hosszas rábeszélés után követte el a bűncselekményt. Két hónapja már, hogy állás nél­kül volt, amikor a taxiállomáson találkozott Turcsányival és Schwarccal. — Akarsz-e pénzt keresni köny­nyen? — kérdezték tőle. 0 igen­nel felélt. Aztán megbeszélték rész­letesen, hogy este felgyújtják a kocsit. Húsvét vasárnapján délelőtt nyitva tartun k! Eredeti bel- és külföldi illatszerek EAU DE COLOGNE az összes minőségekben. TOJÁSFESTÉK minden színben. v m Rum, likőr és puntEch essentiák minden izben a legfino­mabb minőségekben. Földes rt. drogéria az arany kereszt-hez BETHLEN-U. 2. sz. alatt. Telefon 148. Postai megrendelések aznap továbbittatnak!

Next

/
Thumbnails
Contents