Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-01 / 74. szám

0 jWlrÍRYIBÉlL 1931. április 1. Csütörtöktől _ a Városi Mozgó Tauker Richárd mm mosoly országa Lehár Ferenc felejthetetlen hangos operettje Pznmolák Nyiregy­Irta: Pisszer János. E'mult a tél, a tervezgetéseknek, az emberi munkák előkészítésének ideje. És ha a természet a maga derűs melegével életre is kelti a lélek örömeit, az emberi előkészítő munka téli szünetelése belé viszi a tél kegyetlen zordságát az emberi tevékenység tavaszába, nyarába. Nincs munka ! Hangzik szerte­szét. Az emberek nem készítették elő a munkalehetőségeket, a kereseti alkalmakat mert talán nem is fon­tos ez ? ! Hiszen olyan olcsón küldi a szov­jet az árut. hogv nekünk terme'nn ü alig érdemes?! Potom áron a bú­zát. a fát, a petróleumot, a bort> a szőrmét, a gyapjút, majd ezután a gépeket is, ha megindul az üzem­be helyezni tervezett 500-nál is több szovjetgyár. Olyan olcsón, olyan potom pénzen árusítanak majd min ' dent, hogy a mi termelésünk csak drágább lehet. Minek akkor itt ter- ! melnf? Dolgozik a muszka rab- l szo ga mihelyettünk is, nekünk cfak jiénzt kefi a portékájáért adnunk?! j De ha igy, szépen bele nyugod- j nánk ebbe a muszka-szovjet terme­lésbe, bizony felkopna az állunk. Másfelől »racionalizál« a tőke. < Mind több emberi erő válik feles- • legessé. Konkurál a szovjettel. Vé- 1 dekezik, ahogy, tud. Hogy mégis j meglegyen a haszna a tőkértek, ' drágán méri a pénzt. De csak a legyőzötteknek, meg a »Balkán«- i nak. Hadd pusztuljon ez a fránya fajta ! Miért hagyta magát legyőz­ni ? Miért nem »Nyugat« őkelme is ? Egyfelől a szovjet, másfelől a kapitalisták ?! Ugy járunk, mint az a szegény szőlő, meiyet egyfelől a jégeső, másfelől a gazda karóvax vert, hogy ki birja jobban. És rai állunk, mint a szőlőtőke, terein- ' nénk, termelnénk, de nem lehet. Még magunk sem moccanunk meg I Pedig beh sok tennivaló lenne ! : Csak ugy futtában és csak Nyír­egyházát vegyük elő, mi minden is lenne itt tennivaló ? ! Sorrend ? Hát nem mindegy ? Ahogy eszünk­be jut ! Soroljuk fel kaptában : Vágóhíd. Vásárcsarnok. Járvány­kórház. Vízvezeték és csatornázás. Gőz- és kádfürdő. Fedett uszoda. Tornacsarnok a conservgyárból. Tanonciskola. Polgári fiúiskola. Polgári 'leányiskola. Kereskedelmi iskola. Nőipariskoia. Óvodák. Napi­közi otthonok. Állami tanítóképző. Kir. kath. gymnasium. Gör. kath. püspökség, semináiium, templom. Angol kisasszonyok kereskedelmi iskolája, elemi iskolája, leányneve­lője. Kálvineum leánynevelő. Anya és csecsemő védő. Leánygimnázium. Uj szálloda. Casinó és más társas­körök részére a mai »Korona szál­lód- áta'akitás. Téglagyár. Tüdőbe­teg gondozó és üdülőtelep. Az Isten szerelméért, Nyiregyházán valami­féle gyáripartelep, nem is egy, de több. Állomásépület befejezés. Te­herpályaudvar áthelyezés a város felő.i oldalra. Laktanya építkezés folytatása. Repülőtér vizteienitése szivattyúzás. Strandfürdő a városi­ban , hogy ne kelljen utazni. Városi­háza hygiénia megteremtés. Felsőti­szai Ármentesitő székház. Államépír tészeti Hivatal székháza. Mozgóképi­színház, Népkonyhák. Zsidókórház befejezés. Temetői ravatalozó, őr­lakok, vámházikó. Köztisztasági te­lep kiépítés, a szemétszállítással kapcsolatban. Sóstói strand. Bőr­gyár üzembentartás. Kállói-ut bur­kolás. Színház. Talán igy futtában még annyi is sok megemlíteni ? »Na ja, persze !« Igen-igen ! Ér­tem ! Pénz ? Az nincsen ! Ezzet ké­szen is vagyunk ! Ámde éppen itt a bökkenő. — Pénzzel, ha az megvan, nem vicc alkotni. Legalább ugy mondják, hogy azt a bolond is tud. De 51.000 ember lakik Nyiregy­házán. talán csak akad olyan, aki va'ami módját is találná, hogy eb­be a munkanélküliségbe, ebbe a gaz daságilag a sarkvidéki télnél is zordabb tavaszba életet tudjon le­helni. Ha pedig ml nem tudunk kisütni "semmit, akkor meg ott ül az or­szágházában kétszázötven egyne­hány okos ember, akik talán mégis találhatnának ki valami módot, hogy erre a keleti végre ís eljus­son valami abból, amit másutt oly "bőkezűen lehet találni. Ma. egy világkataklizma után, mint a falusi kupaktanács az ülés után, mi is bölcsen, sőt kiváló bölcsességgel állapítjuk meg, hogy a »muitak biine volt < elhanyagolni a Székelyföldet és a Nagyalföldet. Akkor azt mondották a bölcsek, hogy az erdélyi Székelyek ugy megvédik a Székelyföldet, mint a tigrisek. Az Alföldnek meg nem akadt gazdája, arról még keve­sebb szó esett. Erdély kincsei ki­aknázatlanul. az alkotások szűk­markú kezelésétől legyengülten. a székelyek bizony munkára átmentek Romániába, hogy megélhetést talál­tnak. Hogy azután ott egy kissé »assimilálódtak« is, hát ez bizony pech volt. De sok tős-gyökeres magyarból 'lett oláh!? Az Alföld el­hanyagolt voltáról mostanában sok szó-esett" többet mondani fe­lesleges. Ilá'a közmunkaalkalmakat a szaklapokban figyeljük, bizony a keleti végek még számszerűleg de értékösszegben még sokkai in­kábh elmaradtak, mint a Duna­Tisza köze, különösen pedig a Du­nántúl. Mi ennek az oka? A Ti szántul adófillérei nem táplálják az államkasszát éppen ugy, mint más vidékekéi ? Miért mostoha a Tiszán­túl és különösen Szabolcs és Szat­már? Mi" oka ennek Talán ámul­tak »kuruckodása« ? Erre mi felelni hem tudunk. De azt érezzük, hogy ebből az elszige­teltségből ki kell "rántani ezt a ke­leti országrészt és talán elsősorban Nyíregyházát, Tennivaló van bő­ven! Hiszen csak e kis cikkben is sok-sok millió pengő értéket meg­mozgató munkaalkalom van feíom­litveü Ezeknek "feltétlenül ei keli maradniok? Azokból nem valósit­ható meg semmi? Itt az idő, Nyíregyházának és Szabolcsvármegyének felkarolására! Fagykárok, rossz termés, gazdák, kereskedők, iparosok tönkrejutása, már mind véglgszáguídottak e sík­ságokon. Munkában zord tavasi köszöntött ránk. Törvényhatóság, városok, községek, egyházak, ma­gánosok mind-mind nyögnek a^az­dasági'helyzet súlya alatt!! Az utolsó óra itt van, hogy vál­toztassunk ezen! Delifiumos düheben oltotta Ki apja életét a pusztadobosi legény Részletesen megírtuk azt a bor­zalmas családi drámát, amely Pusz­tadobos községben játszódott le. A dráma áldozata Groholy József 45 éves odavaló gazdálkodó s gyil­kosa 16 esztendős fia, aki a vesze­kedés hevében, egy élesre fent kés­sel felmetszette apja hasát. A csendőri nyomozás adatai sze­rint a fiatal legény azon az estén barátaival duhajkodott a község kocsmájában. Annyira leitta magát, hogy alig birt a lábára állni és tár­sai kisérték haza. Groholy József, amikor részeg fiával betámolyogtak a szobába a legények, olyan dühös lett, hogy vasvillával zavarta ki az ivá­amborákat, majd neki esett te­hetetlen fiának és agyber-főbe verte. A nagy lármára besiető Juha György és Juha László szabadir tották ki a részeg fiút veszedelmes helyzetéből és magukkal vitték. Azonban a fiatal legény nem hallgatott megmentőire .kiszakította magát karjaikból és haza rohant. Dcliriumos haraggal, bosszúi lihegő gyiilölettel kereste apját hogy leszámoljon vele. Groholy József nem tartózkodott már a szobában, s amikor a fiu feldúlt arccal 'betoppant, csak édesanyját találta ott. — Hol van az apám ! — kiáltott a részeg legény a megszeppent asz,­szonyra. — Kiment az udvarra, mit akarsz vele ? A fiu azonban nem válaszolt any­jának. Vadul bevágta az ajtót és rohant a sötét udvarra, apja után. Hogy ott mi történt apa és fia kö­zött, még nincs tisztázva. Hogy volt-e köztük előzőleg veszekedés, vagy pedig a dühöngő legény egye­nesen megtámadta mit sem sejtő apját, azt a részletes nyomozás fog­ja megállapítani­A sötét udvar felől néhány perc múlva kétségbeesett s gélykiáltás tör­te meg a falu csendjét és Groholyné lélekszakadva futott a hang iránya felé. De már későn érkezett. Groholy József vérbe fagy­va, eszméletlenül feküdt a fészer előtt a földön, gyilkos fia pedig a kert irányában elmenekült. A részeg legény élesre fent kését markolatig döfte apja hasába, twlósággá' felmetszette, úgy­hogy a szerencsétlen ember be­lei kifordultak. Az áldozat fájdalmasan jajdult fel, de őrjöngő fia erre sem tért magához. Kirántotta a véres kést és teljes erejéből még egyszer apja combjába vágta. Az életveszélyes sérültet a szom­szédok azonnal szekérre tették és beszállították a kisvárdai kórházba­Azonban nem lehetett segíteni raj­ta. Március 23-án a kórházból haza száUitották a haldoklót, ahol két nap múlva kiszenvedett. A nyíregyházi kir. ügyészség in­dítványára dr. Foltin Endre vizs­gálóbíró, dr. Konthy Gyula és dr. Demjén József törvényszéki orvo­sok kíséretében pénteken délelőtt kiszállt Pusztadobosra a helyszíni vizsgálat és a holttest felboncot­lása végett. A boncolás beigazolta, hogy (irohoiy József a fia áldozata lett. A gyilkos kés az orvosi vélemény \ szerint fertőző anyagot vitt a has­ba. Azonkívül a részeg legény olyan erővel szúrta meg apj|át, hogy az éles kés kettévágta a gyomrot, J úgyhogy annak tartalma kiömlött és megfertőzte a hasüreget. Igy álta­lános mérgezés lépett fel, amelynek a szervezet nem birt ellenállni. De az ital mámorától eszétves^­tett fiu vad haragjában apját nemr csak hasba szúrta, hanem még a bal combjába is beledöfte gyilkos kését. Ez a szúrás azonban, bár a comb izomzatát teljesen keresztül vágta, mégsem volt életveszélyes, ellenben a hassérülés feltétlenül halálos volt s az orvosok már nem segíthettek a szerencsétlen emberen. A gyilkos legényt a csendőrök a nyíregyházi kir. ügyészségre kisér­ték, ahol szándékos emberölés bün­tette cimén előzetes letartóztatás­ba helyezték. — A Nagy Divat márciusi tava­szi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. A Nagy Divat a legolcsóbb divatlap, ára 50 fillér. Értesítem jó barátaimat, ismerőseimet és mindenkit, aki a jó bort és jó sört szereti, hogy Iközkivanatra a Bercsényi utca 3 sz. alatt levő (volt Tiszavidék) helyi­ségeiben levő italmérésem 3-ik „magyar stilusu" helyiségét megnyitottam, amely az úri­emberek találkozó, üditő és szórakozó helye. — Kitűnő sajáttermésü borok, házilag készített hideg ételek, kisüsti pálinkák, márkás likőrök és frissen csapolt Dreher sör. húsvéti bor házhoz már 60 fillértől kapható. Szikszay Sámuel szőlősgazda. 2050-3

Next

/
Thumbnails
Contents