Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-01-11 / 8. szám
JNíVíKYIDÉK. 1931. jaiuár 11. Politizáló kisgazdák helyett gazdálkodó kisgazdákat! Irta: Berki Gyula dr országgyűlési képviselő Az állami márkázásról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalása alkalmával azt mondottam, hogy törekednünk kell a márkázásra 0 alkalmas buza termesztését a kisebb gazdaságokban is előmozdítanunk. Vagyis a minőségi termesztést keh elsősorban fokozni és a minőségi termesztés fokozására nem; csak a szigorúan vett kormányzati rendszabályokat kell megtalálni, hanem bizonyos olyan szemléltető tevékenységet is kell a kormánynak kifejtenie, ame'yre Olaszország ban, Bulgáriában és más mezőgazdasági államokban is látunk * példát és a mi országunkban is magántevékenység folytán egy ötletes lapvállalat részéről láttunk e nyáron egy ilyen kísérletet. Az ilyen kísérletezés, mondhatom, néIhány életrevaló, okos és gazdaságos hozzáértéssel bíró ember munkája fo'ytán elég jelentékeny eredményt tudott felmutatni és főleg sikerült annak a politizáló kisgazdák helyett a termelő és a gazdálkodó kisgazdák érdeklődését felkelteni és azoknak számát növelni. Azt szeretném, ha ebben az országban a politizáló kisgazdatársadalom helyett egy öntudatos, termelő kisgazda társadalmat lehetne kifejleszteni. Aki azt állítja, hogy ehhez a mi népünknek nincs érzéke, az távol áll a magyar nép lelkületétől. A magyar földmives embernek igenis van ösztöne a ter^ melési érdekek iránt- Van egészséges ösztöne olyan tradíciók iránt, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a mezőgazdasági termelés terén egyrészt kulturális, másrészt gazdasági eszközökkel haladjon. A magyar földmives ember legelső tradíciói közé tartoznak a nemzeti tradíciók, a vallási tradíció és — A »Nyirvidék« eredeti tárcája. — Irta: Holló Lenke. A Károlyi-kert téli álmát aluszsza. Vastagon borítja a hó és álmodik a tavaszról, a játszó, kacagó gyermek-seregről, a piros labdáról, amelyet nem találnak meg, mert elbujt a bokrok alatt. A szerelmes párokról, akik egy darabig mindennap eljönnek, aztán mindig ritkábban. A tanuló diákokról, akik ugyan a kezükben tartják a könyvet, de a leányokat nézik. A fogócskáról, a buj-buj zöldágról. A zenéről, amely felcsendül a Kioszk terraszán. Álmodik, pihen és vá. rakozik, várja a t avaszt... A fehér uton alig látszik lábnyom, a szerelmesek most neím járják az utakat, pedig gyönyörű a kert- De mégis jön valaki, a nagy csendben sietős, ritmikus lépések, kisportolt nyúlánk leinyalak, ki egy percre megáll, szinte fél beletaposni a ragyogó fehér hóba. A kert felfigyel, a fák összesúgnak, azt hitték, hogy a tavasz jön, a verebek csiripelve szállnak tova-. Ö pedig megy, mosolyogva előre, mintha a tél királynője lenne. — Aranyszőke hajára rászállnak a hó" pihék és versenyt csillognak a haj aranyszinével. A szürke szemekben megelégedettség honol. Gyönyörködik a kertben, de íme lehajlik, előtt epiciny cipők nyoma a friss hóban és egy padhoz támaszkodva sir egy kicsi lány. Kendője lecsúszott, arcán a könnyek nyoma. Megsiklott a havon és megütötte kicsi lábát. De közeledik már a vigasztaló, a kert másik ajtaján, a családi tradíció. Ezek olyan erők, melyeknek birtokában ezt a népet igenis rá lehet vezetni egy olyan termelési gazdálkodási rendszerre és gondolkodásra, hogy a politikai jelszavak mellett egyszerűen megállás nélkül ei fog menni-. És ha, mi egy termelési irányba vezetjük a politikai jelszavas irányok helyett ezeket a tömegeket, akkor azok a tömegek nyugodtak maradnak, soha sem lesznek kaphatók az osztályellentéteknek a fedezésére. — Ezért szeretném, hogy szemléltető eszközökkei is biztassuk őket a mr nőségi termelésre. Hogy képze'em ei ezeket a szemléitető eszközöket ? Eszem ágában sincs uj adminisztrációs eszközök, re gondolni. A mezőgazdasági kamarák vidéki szerveivel az úgynevezett kerületi kamarákkal rendeztetnék, az ezeknek a kerületi kamaráknak területen fakó földmive" lő és birtokos osztállyal nemcsak buza-, hanem tengeri-, burgonyaés csemegeszőlő-versenyt is. Öriási hatása lehetne ennek, s egynéhány ambiciózus és lelkes ember közreműködésével meg lehetne teremteni. Gondoljuk el, hogy ha azokon a kamarai kiállításokon szerény pénzjutalmakkal, érdemérmek kei tüntetnék ki azokat, akik a ter, melésben első eredményeket mutatnak fel, minő morális hatása volna ennek. Minő morális hatást tudnánk gyakorolni erre az egyszerű néposztályra és mennyire fokozni tudnók evvel az egész birtokostársadalom egységét. Merem állítani, hogy ha például egy-egy ilyen mezőgazdasági kerületi kamarának területén az ilyen termelési versenynek, vagy buza. kiállításnak, vagy gabona- és gyümölcs versenyek eredményeit az jön egy kisfiú, a ruha az rongyos rajta, de a fejét büszkén tartja, sapkája hátracsuszva, zsebredugott kézzel megáll: — Na aztán ki bántott? Senki? Akkor meg ne pityeregj! — és fütyölve megy tovább... A kicsi abbahagyja a sírást és szepegve néz a fiu után, kinek éles füttye felveri a kert csendjét. örök női Sors, sírunk, megállunk és bámuló szemekkel nézünk -a férfi' után, aki fütyölve megy tovább, iszonyodva a könnyektől és halálosan unva azokat- A kert ör^g fái erről sokat mesélhetnének, az esküről, a csókról, a férfiről, — régi mese, de mindig uj marad, mig ember lesz a földön, j A szőkefürtü lány megáll a kicsi 1 mellett és mig.simogatja a könynyes arcot, elgondolkozik, majd f megrázza a féjét és az aranyfürtök repkednek a sapka alatt, a szemekben erős elhatározás ül. Majd kinéz a Széchenyi-utra és azt gondolja magában: — Csak jöjjön a férfi, itt vagyok, engem ugyan nem fog itt hagyni könnyekkel a szememben, én nem akarok simi az én szép éle' tem nyugalmát nem hagyom, örülök az életnek, a télnek és várom hivő lélekkel a tavaszt, ami él fog jönni "és biztosan rámtalár. í íme alig látszik ki a földből és ' már is szalad a sírástól, <? könnytől, már is férfi, zsarnok... Megigazítja kicsi kendőjét, öszszébb húzza, hogy meg ne fázzon, letörli a könnyeket és kezét megfogva viszi ki a kertből. Szeretettei 'öleli magához,, pedig sohse látta, védelmezi, mert györge, — mert gyermek, kicsi rongyos gyeregyes vármegyék főispánjai a törvényhatósági gyűlések elején kihirdetnék, ez mint morális erő annyira fokozná a mindenféle rendű gazdában az ambíciót és anynyira elvenné az üres, lotyogó és felesleges jelszavas politizálástól a vármegyeházán is az emberek kedvét, hogy ebben az országban egy egészséges gazdasági és politikai közszellem könnyebben tudna kialakulni. Faniasgiikos híresztelés Oltó királyfi Albert belga, Viktor Emánuel olasz királ? és iussolioi beszélgetése egy amerikai lapban A New-York World szenzációs cikket közöl Ottóról és Zitáról. A cikk igen érdekes, de sok tekintetben részleteket tartalmaz Zita királyné és Ottó jelenlegi életéről. A Monarchia összeomlása és Károly. király halála után Zita királyné igen súlyos anyagi helyzetbe kerii't gyermekeivel. Ekkor sietett segítségére a spanyol anyakirályné, akinek a meghívására Spanyolországban telepedett le Zita királyné, aki sohasem mondott le arról, hogy legidősebb fia visszakerüljön az osztrák és magyar trónra. Azonban mindenki bizalmatlan volt Zita királynéval szemben, aki azonban olyan vasakaratu ásszony, hogy senki sem tudta eltántorítani terveitől. Az idők folyamán befolyásos barátokat szerzett főleg fivérei révén, akik mind nagyon jó házasságokat kötöttek. Zita királyné később unokatestvére, Erzsébet belga királyné meghívására Belgiumba ment lakni s Ottó beiratkozott a louveni egyetemre. Közben Magyarországon is megváltozott a helyzet. A külföldi kormányok már nem zárkóznak el olyan ridegen a monarchikus restauráció lehetőségétől. Mindenki megegyezik abban, hogy Horthy Miklós kormányzósága bölcs és eredményes, úgyhogy enélkül az ügyek teljesen felborulnának. A Habsburg restaurációt igazán már csak a kisántánt ellenzi. Magyarország és a kisántánt nyílt ellenségeskedését aggodalommal nézi miden nagyhatalom, főleg pedig Mussolini. Ezt az aggodalmat osztja Albert belga király is, akinek rokonszenve olasz részen van, mióta leányát elvette az olasz trónprökös. Albert király Viktor Emáuel királlyal és Mussolinivei folytatott beszélgetései során szóbahozta Zita királynét és Ottót. Elmondotta, hogy Ottót Louvenban mindenki kedveli, mert nagyon szimpatikus, intelligens fiatalember. Albert azzal fejezte be a beszélgetést, hogy szerencsés lesz az a leány, kit a fiatal főherceg feleségül vesz. A New-York World szerint Mussolini rögtön reflektált Albert király kijelentéseire és azt mondta volna, — hogy »Ottó nagyszerű férj lenne Mária hercegnő számárai Sőt még Viktor Emánuel is megjegyezte volna, hogyha Ottó a magyar trónra kerü'ne, nagyon jó lenne férjéül az egyik lányomnak. A New-York World szerint komoly tárgyalás folyik arról, hogy a Savoya-házból való Mária hercegnő Magyarország királynője lesz, ha Ottó egyszer visszakerül a magyar trónra. Ez a megoldás nagyon megfelelne Mussolini politikájának. A külföldi lapnak ezt a hirét természetesen ellenőrizni nem lehet. ssasats mek. Téli pompájában ott marad a kert, a fák tovább alusznak, a verebek megnyugodnak és a kettő megy tovább, nem marad utánuk semmi, csák az apró lábnyom a hóban... Telnek a napok. A fák meggörnyednek a fagyos hó súlya alatt, majd jön a hideg szél és megrázza a galyajk'át, már előre félnek a szél tői, mikor érzik, hogy jön, összehúzódnak, összebújnak, mikor pedig tulment rajtuk, megnyugodva suttognak tovább. — Láttad a szőke lányt azóta? — kérdezi a fiatal fa. — Tegnap este is itt jött keresztül, végigsimította az egyik galyamat és lassan azt mondta-. De szép vagy. Hidd él, hogy jó lehet. — Aztán mindig egyedül jár. Elbúcsúzik a fiuktól az ajtónál és nem engedi, hogy tovább kísérjékMikor pedig ide ér a pad elé, olyan lesz egyszerre az arca, mint mikor mi a tavaszt várjuk. Csupa mosoly, mely közé azonban szomorúság is vegyiii, mint mikor mi kérdezzük félve egymástól, vájjon jó lesz-e, szép lesz-e a tavas;* ? nem lesz-e fagy? nem öli-e meg apró levelünket? Simogató kezét óh mennyire várjuk. Vájjon ő kit vár? — De hallga, csendbe légy, jön... ne beszéljünk tovább, mert hidd el megértjü... A szőke lány tényleg jött és el" haladt a beszélgető, suttogó fák alatt, de most nem egyedül. Korcsolyájít csörgetve ment mellette a férfi. A leány beszél, halkán, kedvesen. Hangja muzsikált, dalolt., mint mikor a templomban az orgona hangja diadalmasn száll az ég felé, ostromolva az ég kapuját, hogy nyíljék meg előtte és boldog megnyugvással mindég csendesebben, egy végső akkorddal fejeződik be. — Tudtam, hogy eljön, pedig nem is hívtam, de a hit csodára képes! Itt vártam Magát ebben a kertben, tudtam, hogy itt talál reám a boldogság. Maga ezt most nem érti, amit mondok, hogyimi" ért- De nézzen ide, itt e jiad előtt láttam néhiny nap előtt egy pici láb nyomát, itt sírt keservesen egy kicsi lány, és akkor, óh ne gondolja, nem tettem sokat, csak letörültem a könnyeket, csak magamhoz öleltem és attól a perctől kezdve, mikor a kicsi meleg teste itt volt a karjaimban és a sírástól könynyes arcát az arcomhoz szorítottam, éreztem, nem: tudtam, hogy itt fog rám találni a boldogság. — Láttad? — szólt az öreg fa, — már nem olyan büszke a tartása? — Láttam, — mondta a fiatal —, de te ezt már nem érted, mert öreg vagy, ezt csak mi értjük, fiatalok. Te már elfeledted, hogy igy megyünk a tavasz elébe, várjuk az -ajándékait és meghajtjuk büszke fejünket, mert máskép nem birjuk eí a boldogság súlyát, melyet vállalunk a könnyekkel, a fájdalommai együtt Ezután megrázta karcsú testét, hogy hulljon le róla a hó és lepje be a sok-sok ezer tündöklő hgpihe a kicsi láb nyomát- A boldogság útját 1!