Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-22 / 67. szám

1931. március 21. Xyíryidék. ii GAZDAMELLÉKLET Illlll Illllllllllllllllllllllllllll I Az adósok védelme az árveréseinél Folyton hallani panaszokat ami­att, hogy az árverések alkalmával az ingóságok, a földek és házak potom áron kerülnek eladásra és hogy az árverési költségek is fel­emésztik az árverési vételár nagy részét. Ezeknek a panaszoknak nagy része teljesen jogos, annál is inkább,, mert a csekély árverési vé­telár mellett az adós vagyona el­úszik, de adósságai mégsem csök­kennek. Maguk az adósok nem igen tudják, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló uj törvény­ben több szabály van, amely az adósok védelmére szolgál. Ezeket ismertetjük az alábbiakban. Az uj törvény módot ad az adó­soknak arra, hogy vagyonuknak el­prédálását az árveréseken megaka­dályozzák. Ha ingatlanról van szó és az árverési hirdetményben meg­állapított kikiáltási ár az ingatlan valódi értékéhez képest nagyon alacsony, ugy hogy a végrehajtást szenvedő adós legkésőbben a kitű­zött árverési inapon megelőző har­mincadik napon kérheti a bíróság­nál, hogy szakértők meghallgatá­sával állapítsa meg az ingatlan ér­tékét és ezt vegye kikiáltási árnak. Ingóság elárverezése esetén _ pedig a tárgyalást megelőző tizedik na­pon kérheti az adós a bíróságtól, hogy küldjön ki az árverésre szak­értőt, akinek feladata megállapítani az ingóság rendes forgalmi árát. Ha ilyen szakértői becslés történt, ugy az ingóságokat a ^ szakértői becsár egyharmadrészén alul, ingat­lanokat pedig annak felén, vagy kétharmadrészén alul eladni nem lehet. Ez még mindig nagyobb ár, mint amikor a valódi érték tized-, vagy huszadrészéért kótyavetyélik el az árverésekan az adós vagyonát. Ha a mezőgazdaság, vagy kisipar körébe tartozó ingóságok kerülnek árverésre, még szakértő kiküldése sem szükséges, hanem elég, ha az adós helyhatósági bizonyítványt sze­rez és a z árverés megtartása előtt ezzel igazolja az ingóságok értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak elárverezni, ugy jogában á.11 az adósnak az uj törvény szerint a terményt piaci, vagy tőzsdei árban szabadkézből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós búzáját, vagy egyéb lefoglalt terményét a piaci árnak legalább kilenctized részét kitevő árért megveszi és készpénzzel ki is fizeti, ugy jelentkezzék ezzel a pénzzel a végrehajtónál, vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöl­járóságnál, akik elintézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy a z ár­verésen egy tételben bocsátanak el­adásra nagyobb mennyiségű ter­ményt, gabonát, vagy egyebet, ami­re nem akad elég vevő, mivel ke­vés embernek van ilyen nagyobb­mennyiségre elég pénze. Ilyenkor az árverésen kérheti az adós, hogy a terményeket kisebb tételekben bo­csássák eladásra. Ugyanezt kérheti, amikor több bútordarabot együt­tesen akarnak elárverezni. De in­gatlanoknál is előfordul sokszor, hogy célszerűbb' az adós birtokát részletekben eladásra bocsájtani, mert apróbb parcellákra több a vételképes vevő. Ezért az uj tör­vény megengedi az adósnak, hogy a részletekben való árverési eladást kérje. De ezt a megosztott árve­rést az árverési határnapot megelő­ző harmincadik napon kell a bí­róságtól kérni. Az utóbb,i hetekben az ingóságra vezetett foglalások száma lényege­sen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az uj törvény a hitelezőtől megkívánja, hogy a végrehajtó diját és kiadását előre fizesse meg. Ezért sok hitelező in kább nem foglaltat, semhogy a ké­tes sikerű végrehajtásra még kész­pénzt költsön. Az uj törvény azon­ban az ügyvédi költségek dolgában is megkönnyíti az adós helyzetét. Eddig az ügyvéd az árverés költsé­geit feltétlenül megkapta, sőt több hitelező esetén valamennyi hitelező ügyvédje is, ha annyi vételár folyt is csak be, amennyiből az ügyvédi költségek kikerültek. Igy az ügy­védi költség gyakran felemésztet­te az egész árverési vételárat, ugy hogy a hitelező követelésének tör­lesztésére semmi pénz sem maradt fenn. Már most az uj törvény sze­rint csak akkor jár költség az ügy­védinek, ha az árverési vételárból ügyfelének is jut valami; a többi hitelező ügyvédje pedig a z ilyen árverésen nem keres semmit.* E helyes rendelkezés folytán a jövő­beni el fognak maradni azok a vég­rehajtások, amelyeket eddigelé csu­pán az ügyvédi költségek behajtása végett tűztek ki. Ezt a lelkiisme­retes ügyvédek eddig sem igen tet­ték meg, de azért — sajnos —. gyakran előfordult az ilyen eljá­rás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket fegyel­mi biróság utján szigorúan megto rolta, ha ezek az esetek tudomására jutottak. Az ingatlanok árverésének csök­kentésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingat­lanra sem zálogjogot bejegyezni, sem végrehajtást vezetni egyáltalán nem lehet. A már bejegyzett jel­zálogok alapján ezentúl is lehet végrehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb, mint 25 pengő. Ingóságokra ugyan lehet majd a jövőben is 25 pengőn aluli követe­lésekre végrehajtást vezetni, de ezt nem külön végrehajtó, hanem a községi előljáró foganatosítja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen olcsó bbjt ja. Mindezekből látható, hogy a kor­mány és a törvényhozás komolyan törekedett az adós megvédésére minden olyan "károsodással szem­ben, amelyet valamiképen el lehet ^smmmammmmmmmmmmmmmt 1 hárítani. Persze oly messzire nem lehetett elmenni, hogy a törvény beszüntess2 a z árveréseket, mert hi­szen ez a jövőben lehetetlenné tette volna a hitelt. Amit azonban lehe­tett, azt megtette az uj törvény a bajb|ajutottak érdekében és most már ezeknek a dolga, hogy jogaik­kal éljenek is. Ha e célbóí az adós ügyvédre nem akar költeni, ugy menjen el a biróság panaszirodá­jába, ahol szóbeli kérelmeit jegy­zőkönyvbe veszik és kitanítják ar­ra, hogy mit kell tennie. Ugyancsak igen nagyjelentőségű adósvédelmi rendelkezéseket tar­talmaz a földteherrendezési törvény javaslat is, amelyek közül a leglé­nyegesebb a z, hogy a teherrendezési tárgyalás elrendelése esetén három hónapon belül sem az adós ingat­lanára, sem pedig mezőgazdasági felszerelésére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tűzve az árverés, azt három hónapi határ­időre ki kell tolni. Uj orientációt! A »Nyirvidék« volt az első lap az országban, mely a szaklapokat is megelőzve, az általános gazdasági helyzetet az uj rendszerű orosz ver­seny szempontjából behatóan és objektíve világította meg. Azóta fagy a külföldi, mint a belföldi saj­tó szintén felismerte a helyzetet és ezt a kérdést — fontosságához mérten — állandóan napirenden tartja. Beigazolódott az, amit e lap ha­sábjain már hónapok előtt kifej­tettünk, hogy t. i. a dumpingnak nevezett orosz exportakció elsősor­ban egy hatalmas állam hatalmas kereskedelmi tevékenysége külföldi devizák — magyarul: pénz — meg­szerzése végett, hogy külföldön vál­lalt kötelezettségeinek eleget tehes­sen. Ebből egyúttal levonható az a megállapítás is, hogy Oroszország kifelé kapitalisztikus rendszer sze­rint dolgozik és üzleteit ugy bonyo­lítja le, mint bármely más keres­kedő. Tagadhatatlan, hogy itten nem futó kalanddal állunk szemben. Uj termelési rendszer alakult ki sze­meink előtt, mely az egész világot megmozgatta és állandóan izgalom tartja. Nem \helyes tehát ignorál­ni sem a jelenséget, sem pedig Oroszországot. Eckhardt Tibor egy gazdagyülé. söni jelentette ki, hogy Oroszország, a vörös hadsereggel és uj termelési rendszerével együtt immár konszoli­dáltnak tekinthető. — Bonkáló Sándor kir. egyetemi tanár azt állítja egy cikkében, hogy a pjati 1 jetka (az orosz ötéves termelési programm) eddig több mint 100 százalékban bevált. Vegyünk hát mi is tudomást arról, amit az egész vi­lág tudomásul vett s kihasználni Diner faiskola, Kisvárda m I Alma: Cseresznye: Magasiörzsü, I. o. Batul, Pónyik, Parker, Pepin, Kenezi piros stb 100 drb. P 120 — Törpe Doucinon. Jonathán, Piros kallvill, Ripston, Pepin stb .. 100 drb. P 80-— Magastörzsü, I. o. fehérvad "¥>• ^.lyr össszes fajták­törzzsel, ösz- JMnSriO ban 100 drb. , szes jó fajtákban 100 drb. P 120 — ^ P 100 — Őszibarack Két éves bokroka,e g szilván jobb fajtákban, vad ba­rackon vagy St. Julién .. 100 drb. P 80 — J^j^ Franquette és Mayette, tömegtermesztésre aján lott újdonságok, 2 éves darabja .. P. 3-— Spárga 8 fajtában 2 éves db P 2 — 1000 darab p 25' 1000 darab P 60'— Ezeken kivül az összes gyümölcsfák, disz ák, cserjék, évelők. — Községek részére olcsó gyümölcsfák. — Évi termelés: 120.000 darab gyümölcsfa, 30.000 darab diszfa és cserje. — Olvassa el holnapi hlrdetésfinket. 1800-4 Kérjen árajánlatot. igyekezik. Az orosz gabonakivitelnek az el­ső időkben Anglia volt a legna­gyobb' felvevő piaca. Ennek fejé­ben Oroszország óriási megrende­lésekkel halmozta el Angliát. Mil­liárd dollárokra rug Oroszország amerikai géprendeléseinek összege. Németország gépekben, chemikáli­akban rengeteg értékeket szállít ál­landóan Oroszországnak. Ember­feleslegének nagy része szintén Oroszországban talál elhelyezésre. Szakmunkások, mérnökök, vegyé­szek, építészek százezernyi Számban jutnak alkalmazáshoz és kenyérhez. Nagy szó ez akkor, amikor Német­országban még a mult héten ís 5 millió államilag segélyezett mun­kanélküli volt kimutatva. Belgium visszavonta az orosz gabonára vo­natkozó behozatali tialmat. Vi­szont rengeteg acélárut ad el Orosz­országnak. Az angol ipar egetverően jajve­székelt, amikor legutóbb az oroszok többi millió izzólámpát és 30.000 tonna szappant adtak el angol ke­reskedőknek. Jóval olcsóbbjan, mint az angliai gyárak. Elhallgatták nyomban, amikor Oroszország ujabb megrendelésekkel halmozta el az angol gépipart. Németországban a hajózásnak uj életet adott az oroszok chartertevé­kenysége. Minden állam igyekszik kivenni a részét ebből a nagy vá­sárból. Legutóbb az olaszok kaptak ész­be. A fassizmus, mely eredetileg a kommunizmus és szocializmus el­len alakult, helyreállította Orosz­országgal a diplomáciai összekötte­tést. Az oroszok gabonát visznek Olaszországba. Viszont olyan ha­talmas megrendeléseket adtak az olasz gép- és hajóépítő iparnak, hogy Olaszország ezen hatalmas iparágai saját bevallásuk szerint egy teljes évre vannak munkával el­látva. Bár mindenki kiabált elein­te és védekezést, bojkottot hirdetett az orosz »dumping« ellen, azonnal lepaktált az oroszokkal, amint a dolgon keresni lehetett. — Hiába: az üzlet, üzlet! Minden európai állam ráeszmélt arra a valóságra, hogy az európai gabonatermelés Amerikának és Oroszországnak gyilkos versenye közé került. Hogy ezen egyéni ak­ciókkal nem lehet segíteni és hogy az európai gabonatermelés mint két malomkő között fog felőrlődni eb­ben a versenyben, hacsak az ösz­szes agrárállamok össze nem fog­nak. Ez azonban nem történhetik máról holnapra s addig, amig meg­történik, nem árt a hasznot lefölöz­ni. Mit csináltunk mi eddig? Struc­politíkát folytattunk. Egyszerűen nem vettünk tudomást az uj hely-

Next

/
Thumbnails
Contents