Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-19 / 64. szám

JSÍVFRYIDÉK. 1931. március 19. izdamelléklet nmiiminmiiRiiii m>niiiHnmHBniiiiiiiraiminiiiiiiBninniiiwmiraBiBiiimnniin nrannmraiiBiiiinniimnninHiiiii f uiiiiiiiiiiiniiiHHiiiiiiiHiiHiiiHiiiiiHiiiu)iiiiHiiiiiHiH<iii4iiHiHi>'' i adó t / i keresztény földmives polgári párt legutóbbi értekezvén gróf Bethlen István miniszterelnök nagyjelentőségű bejelentést tett a bortermeléssel kapcsolatban. A kormány hosszú idő óta foglalkozik azzat a kérdéssel, ho- j gyan lehetne a szőlőtermeléssel kapcsolatban tapasztalható tulprodukciót olyan módon megoldani, hogy a termelők megfelelő árak mellett termésüket értékesíteni tudják s ne álljon elő semmiféle zökkenő ezekben az átmeneti esztendőkben bortermelésünk terén. Régi kívánságuk a bortermelőknek, hogy a kormány vegye revizió alá a borfogyasztási adótVannak kívánságok, amefyek ennek az adónemnek teljes eltörlését hangoztatják, azonban ez is olyan dolog, amely nagy megfontoltságot igényel. A probléma megvitatása során az a vélemény alakult ki, hogy a borfogyasztási adó teljes eltörlésére nem vállalkozhatik a kormány, ellenben mérséklését már a legközelebbi jövőben prögrammjába veszi. Ez a megoldási móa szoros összefüggésben ált a községek háztartásának rendezésével, amely törvényjavaslat a miniszterelnök bejelentése szerint már húsvét után a parlament elé kerül. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy a kormány csökcentse a borfogyasztási adót. Meg :eii azonban jegyeznünk, hogy a lorárak emelkedését nem lehet gyedül ettől az intézkedéstői vári, mivel a bor árnivójának vissza-t ;ését messzebbmenő okok idézk elő. Ezek között az okok kött keli megtalálnunk elsősorban ianont, melynek rendelkezései gy fogyasztó területeket kapcsol: le, de nem fehet figyelmeik üt hagyni a különböző orszá: elzárkózó magatartását és iágba hajtott vámpolitikai lyelveit. Ugyancsak nagy ha-••ái van még a magyar borterésre az Amerikai Egyesült ÁUa: és több más álfám abstinenv is. Ezeket a körülményeket gyelembe kell venni, ha a rak alakulását figyeljük. Nem id tehát túlzott reményeket ,tni á borfogyasztási adó lefásával kapcsolatban s kütö-akodnunk keh attól, hogy ' jelszavak után indulva kormánytói cselekedezeti és szociális szemnyelembe kell venni . Túlzott intézkedézségügyi szempontkező haatást érhe>it nemzetünk fejNagy veszedei, ha ilyen tulbortermelő la> káros módon ?s mértékben • r álláspontodén oldaelhatároi ameg"*k ígéegvédi ilyozÜteul > infw!»f • ff •%'

,aszt ' 'árét, kormány előtt teljes egészében kibontakozott az a programm, amely szőlőmüvelésünket olyan mederbe igyekszik terelni, amelyik nemcsak az állam, de a termelők érdekeit is szolgálni tudja. Kiviteli és belföldi fogyasztás szempontjából is fontos kérdés az, hoyt áttérjünk, — az erre a célra alkalmas területen, a csemegeszőlő nagyobb mennyiségben való termesztésére. Ezzei párhuzamosan azt is figyelembe kell vennünk, hogy olyan vidékeken, amelyeken silányabb minőségű szőlőnemeket lehet csak termeszteni, s ezáltal bortermelésük is veszít minőségi téren, nem lenne-e helyesebb, ha a lakosság áttérne a jobban kifizetődő gyümölcstermesztésre^ Természetes, hogy a kormány ily irányú programmja máról holnapra neuij; valósitható meg, de egyszer meg ken indítani a sikeres és célravezetőbb szőlőgazdálkodást, amely ugy piacszerzés szempontjából, mint árak tekintetében közelebb viszi régi és híres borgazdaságunkat a kívánt célhoz. A magyar bortermelés dicső múltra tekinthet viszsza. Az elmúlt évszázadban negyedik helyen állott hazánk nemcsak mennyiségi, de minőségi bortermelés terén is. Kiváló borkülönlegességeink voltak és vannak mai napig is. Ezeket a szinte medicina számbamenő borfajtáinkat okszerű gazdálkodással s megfelelő kihelyezési lehetőséggel a világ keresett és favorizált boraivá lehetne tenni. A kormányzat még ezekben a nehéz esztendőkben is megtette ezen a téren kötelességét. A kormánypárt legutóbbi értekezlete után ítélve, előtte állunk nemcsak egy aránylag kisebb jefentőségü, de széles bortermelő rétegeket érdeklő adómérséklésnek, — de egy nagyobb ívelésű borgazdasági programmnak is, ameíy láncolata azoknak a kormányintézkedéseknek, amelyek az utóbbi időkben arról tesznek tanúságot, hogy a kormány teljes tudatában van kötelességének. Kausay Tibor gazdasági felügyelő: á íöldmiveio néppel foglalkozni hálás feladat .ii a Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának március havi ülésén Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő a következőket jelentette a vármegye gazdasági állapotáról. Mult havi jelentésem óta a szeszélyes időjárás a vetésekre, azok fejlődésére és különösen a korai gyümölcsökre nem volt kedvező. Mult hó i8-átói néhány napon át tartó enyhe időjárás már azzal biztatta gazdáinkat, hogy a tavaszi munkálatok nemsokára megindulhatnak, annái is inkább, mert magasabb helyeken egy-két napon át az őszi szántások boronálása is lehetséges volt. Ezen kedvező kilátást azonban a 24-étői erősebb fagyokkal, szelekkel, majd eső és hóval váltakozó időjárás megrontotta és különösen káros volt a f. hó 7-én virradóra és 8-án egész nap tartó fagyókávai vegyes esős-havas időjárás, mely a gyümölcsfa ágakat, azok rügyeit, nemkülönben a vetéseket jégpáncéllal vonta be. Akár nagyságát ma még megállapítani nem lehet, mivei a föld fagyos és az olvadás csak ma állott be, — azonban a gyümölcsfák rügyeiben már is sok megfeketedett található. ! Kívánatos volna a kedvezd időjárás, hogy a mezőgazdasági munkálatok a munkanélküliek nagy számára tekintettel is mielőbb megindulhatnának, ; | mert a munkások is alig várják azok megkezdését. Az aratási és cséplési munkálatokra vonatkozó szerződések kötése a műit évi feltételek mellett folyamatban van. Eddig beszerzett jelentések alapján csak Polgár község lakosai nem hajlandók a mult évi feltételek mellett az egri Káptalan gazdaságával szerződni. Ez ügyben ugy a járási főszolgabíró, mint a járási m. kir. gazdasági felügyelő személyesen tárgyalt a munkásokkai, az elöljáróság utján én is figyelmeztettem ennek káros következményeire őket, ennek dacára nem sikerűit őket még jobb belátásra bírni annak dacára, hogy f* I a Káptalan áitai felajánlott feltételek az ottani vidéken és áftafaban a megyí&en kötött szerződések feltételeméi nem kedvezőtlenebbek. A gazdasági munkálatok közeledtével a földmivelésügyi miniszter ur áitai Máthé László járási m. kir. gazdasági felügyelő vezetése alatt Ibrányban tartott 3 hónapos téti gazdasági tanfolyam záróvizsgája mult hó 25-én tartatott meg. A záróvizsgán a főispán ur az alispán ur őméltósága és a földmiveiésügyi miniszter ur kiküldötte jelen volt és a vizsgát tett 24 hallgató feleletei bizonyságot szolgáltattak arról, hogy az oktatók nem végeztek hiábavaló munkát és az elért eredmény minden várakozást teljesen kielégített. Hálásan köszönöm az alispán urnák, hogy a tanfolyamot vég zettek jutalmazására 50 pengőt volt kegyes kiutalni, és e helyen is kérem az alispán urat, szíveskedjék odahatni, hogy a jövő évben ily célokra a vármegyei költségvetésbe nagyobb öszszeg állhasson rendelkezésre. Folyó hó 4-én pedig a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara áitai Vestsik Vilmos tanár vezetésével létesített téli gazdasági tanfolyam 27 hallgatója tett sikeres vizsgát a tanfolyam tárgyát képező okszerű állattenyésztés és takarmányozásról. E tanfolyamok eredményei bizonyságot szolgáltatnak, hogy a földmivelö népvei foglalkozni, azok ismereteit bővíteni ig n hálás fe'adaí és minél több ily tanfolyamoknak a téli hónapokban lehető felállítására szükséges költség biztosítása feltétlen hasznos befektetés é

s egyedüli helyes ut a kisgazdák gazdálkodásának okszerűbbé tételére. Állattenyésztésünkben különösen pedig a köztenyésztés fejlesztése végett a községek, birtokosságok, legeltetési társulatok részére szükséges apaállatoknak állami hiteilei való beszerzése folyamatban van. örömmel jelentem, hogy a folyó évben több község és legeltetési társulat óhajt hivatalom utján _ a budapesti tenyészáUatvásáron simmenthali vagy hazai piros-tarka bikát beszerezni. 15—16 hússertésnek kisgazdák részére szintén a vásáreri lehető beszerzésére a miniszter ur a szükséges hitelt rendelkezésünkre kiutalta. Folyó hó 8-án a járási mezőgazdasági bizottsággal közöseti rendezett magyar fájta tenyészbika vásár, melyet a főispán ür őméltósága is szives volt sok teendője dacára megtekinteni, a kedvezőtlen időjárás, különösen pedig á csehekkel fennálló vámháborü miatt nem járt eredménnyel, megszállott területre vásárlás nem történt, pedig a felhajtott anyag minden tekintetben elsőrendű volt. A vármegyei Gazdasági Egyesület szokásos évi tenyészbihm vásárját f. hó 14-én tartotta meg Nyíregyházán. Nagyobb tenyésztőink közül özv. Jármy Jánosné homoktanyái, özv. Nozdroviczky Lászlómé dögei és Jármy Menyhért kótaji hires magyar fajta tenyészetei fognak a budapesti temyészállatvásáron résztvenni. A vármegyei kisgazdák lótenyésztését pedig Dombrád, Nagyhalász környékéről 12 lóval fogjuk bemutat ni.'E lovakat előzőleg Liptay Béla vármegyei lótenyésztési bizottsági elnök volt szives kiválasztani. Az alispán ur ezek költségeire 5000 pengőt volt szives engedélyezni, mig a hiányzó összeget a valóban elismerésre méltó tévékenységet kifejtő Felsőszabolcsi Gazdakör vállalta fedezni, a Gazdakör ezenfelül még 40 gazdát visz fel a kiállítás megtekintésére, mely nemes elhatározás például szolgálhat más egyesületek, gazdakörök, községek részére. A baromfi tenyésztés fejlesztéae végett javaslatomra a földmivelésügyi miniszter ur darabonként 25 fii-ér ellenében törzskönyvezett és állami felügyelet alatt álló tenyészetekbői 3000 napos-csibe kiosztását eogedé'yezte, a kiutalások folyamatban- vannak. A már 3 éve folyó legelojavitási munkálatoknak a folyó évben leendő továbbjj folytatására a folyó évi munkatervek elkészítettek, a fűmagvakat megrendeltem és mihelyt az idő engedi' azok, a járási m. kir. gazdasági felügyelők személyes feíügyelee meüett és állandó ellenőrzésével megkezdődnek. — örömmel jelentem, hogy a folyó évben a földmivelésügyi miniszter ur által eddig engedélyezett államsegélyek és kölcsönök alapján ismét többi községi, társulati legelő lesz a munká'atokba bevonva, az eddigi eredmények buzditólag hatnak és már azok a birtokosságok is igyekeznek bekapcsolódni, melyek eleinte ridegen elzárkóztak a legelőjavitási, karbahozási munkálatok elől. Az ingatlanokra elrendelt és végrehajtott árverések száina vármegyénkben sajnos elég nagy számban fordul eiő még ma is, éppen ezért különösen a kisgazdaközönség nehezen várja a m. kir. kormány tervbe vett segítségét. Az ötös bizottsághoz igen sok kérvény lett már vármegyénkből felküldve. A terményárak, ha lassan is, de emelkedő irányzatot mutatnak, a cukorrépa átvételi, len, kendermag és rost árára is sikerült a kormánynak a gyátlakkal a folyó évi termést illetőleg megegyezni. Ugy látszik sikerülni fog a kormányzatnak mezőgazdaságunkat céltudatos intézkedéseivel a válságos helyzetből kiemelni és a termelés megzavart egyensúlyát helyre állítani,