Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-15 / 61. szám

19391. március 15. JSÍVÍRYIDÍK. 11 JL 1 lüKL Megindult a szabolcsi burgonya Olaszország felé Szabolcsvármegyében a gazda­sági depresszió okozta pesszimiz­must bizakodó hangulat váltotta feí. A nyomasztó gazdasági krizis enyhülésének első jeleit érzik a gazdák, mert a megmaradt burgo­nyatermésük iránt az ofaszok részé rői nagy érdeklődés nyifvánul meg. Jói informált helyről nyert érte­sülésünk szerint a megyében a z 1930. éves burgonyatermés az idő­járás következtében hozam és mi­nőség tekintetében is lényegesen mögötte maradt nem csak a mult évi rekord­termésnek, hanem az átlag­termésnek ís. Az őszi kampány megindulása­kor nagyobb érdeklődés mutatko­zott ipari burgonyákban, amelyek­nél azonban a szeszgyárosok leg­alább is 170 keményitőfok garan­ciát kértek. Igy igen kevés üzlet jött létre, mert keményitőfokban is gyengébb volt a burgonya. A későn beállott esőzés miatt az étkezésre termelt burgonyagu­mók, nem fejlődtek természetes for­májukban, hanem kinövéseket — »csicsókákat« kaptak. Az ősz fo­lyamán mint nagyobb vevők jelent j keztek az olaszok, azonban igé­nyeiknek a kinövéses burgonya nem felelt meg és igy szükségletüket a Dunántulról szerezték be, ahol a termés bővebb és egészsé­gesebb volt és a határállomáshoz több mint 1 P-vei ofcsóbban szál­líthattak. i Ez a körülmény okozta azt, hogy Szabolcsból az 1939. évi 1500 nagy vágón helyett 1930-ban csak mindössze 500 vágón burgonyát szállítottak külföldre­A belső fogyasztás is elég gyenge volt. Budapest fogyasztá­sának jórészét Pestmegye és a Dunántui látja ef. Szabolcsvárme­gye — átíagos számítás szerint — a főváros szükségletének mintegy felerészét Szállítja. Nagyobb vevője volt a megyének a Duna—Tisza köze és az Alföld, ahoi alig termett burgonya. Az ín­ségesek ellátására tekintélyesebb megrendeléseket tett Csanád és Csongrád vármegyfe. Ezek a meg­rendelések a termés egy tekinté­lyes részét vették igénybe 6 jólle­het az árak nem voltak kielégítők, a termelők jó része termésük na­gyobb hányadát áruba bocsátotta, mert annak értékére nagy szüksége volt. Az idei gyenge tél alatt a szálli­5 tások állandóan folyamatban vol­tak, úgyhogy lényegesen megfogy­tak a tavaszi értékesítésre elku­poit burgonyák. Február második felében már hí­rek érkeztek, hogy az olaszországi korai burgo­nyavet&sek égy tektntélyes ré­sze elfagyott. 1 , A mostani időjárás pedig a fneg­maradt olasz vetés fejlődését nagy­ban hátráltatja, mig régi készleteik erősen megfogyatkoztak. Ezekből a jelekből előre léhetett következtet­ni, hogy az olaszok vásárlásokat lesznek kénytelenek eszközölni. Ez be is következett. Egyszerre lepték 'ei Szabolcsvármegyét aján­latkérésekkel és nyomban megje­lentek az olasz kereskedők is. — Most már nem csupán az össze' keresett Ella-burgonya kellett nekik. A kinövéses burgonyát sem kifogásolták. Megelégedtek a Krü­ger, sőt még a lekicsinyelt Wolt­mann burgonyával ís. Megkezdték vásárlásaikat. Fizet­tek Elláért 7 P, Krügerért 6 P> Woltmannért 5 es fél P-t és most, amidőn ezeket a sorokat írjuk, már fizetnek Elláért 8 és fél P-t, — ha szebb az átlagnál, megadják érte a 9 P-t is. Krügerért 7 P-t és fővonalon fekvő Woltmannért 61,4 —6 és fát P-t. Szükségleteik még nincsenek fe­dezve és miután Szabolcsmegye kis készlete rohamosan fof^y, nincs kizárva, hogy még na­gyobb árakat is fizetnek. A szabolcsi gazdáknak ezidő szerint versenytői nem keli félniök, mert legnagyobb burgonyakinátat Lengyelország felől jöhet, ott pe­dig még igen szigorú tél van s leg­alább egy hónap kell ához, hogy a szabadban veszély nélkül válo­gathassák és szállíthassák el a burgonyát. Németországból nem szabad Olaszországba burgonyát szállítani. Az olaszoknak április közepére már fesz elegendő burgonyájuk s előreláthatólag csak azt a mennyi­séget veszik fel, ami március vé­géig elszállításra kerül. Február második felében kezdődött meg az olaszok vásárlása, amely jelenleg is folyamatban van. 'Hozzávetőle­ges számítás szerint eddig mintegy 300—350 vágón burgonyát szállí­tottak Szabolcsvármegyéből Olasz­országba. Természetesen még nem lehet pontos számadatot kapni az el­szállított burgonya mennyiségérői, mert a statisztikát csak a szállí­tás megszűnése után, április köze­pén állíthatják össze. Nincs megfelelő ára a vető­burgonyának. Vetőburgonyában elég élénk volt az érdeklődés, azonban annak ára nem áli arányban az étkezési bur­gonya árával. Mert amig az étke­zési burgonya a nagy kereslet mei­ie'tt magas árat ért ef, addig a ve­tőburgonyáért a tui magas fuvar­díj" miatt a termelők nem hajlan­dók magasabb árat fizetni, mert félnek, hogy termésük nem fesz rentábilis. Ella vetőburgonya igen kevés van. Ára mintegy 6 és fél P. Krü­^er vetője 6 P, mig a Woltmann­ért 5 és fél "P-t fizetnek nyiregy­házi paritásban. Amikor igy lezajlik az 1930. évJ termés értékesítése, mintahogy mái számtalanszor rámutattunk lapunk hasábjain, — ezúttal "is figyelmébe ajánljuk a gazdaközönségnek, hogy az étkezési burgonya termelésénél nagy suiyt fiefyez zenék azokra a fa­jokra, — elsősorban az Ella bur­gonyára, — amelyek iránt a kül­föld érdeklődik. Ezek a fajták a belföldön is jóáron értékesíthetők és a gazda a hozamában sem csa­iatkozhatik. Ha ősszel megindul újra az olasz export, amelyre gazdasági kapcso- • latunk révén kilátásaink vannak, megint csak áz Ella "burgonyát fog tják kersení a kütföldi exportőrök­Reményünk van arra is, hogy mint 1930-ban, ugy 1931-ben is Erdő" hegyi Lajos dr. Szabofcsvármegye főispánja hathatós Szavával ki­eszközli a Máv-tói a szállítási ked­vezményt, amely lehetővé teszi a szabolcsi gazdáknak, hogy a du­nántúliakkal a burgonyatermelés terén egyenlő erőver felvegyék a versenyt. A Gazdasági Egyesület közgyűlése A Szabolcsvármegyei Gazdasá­gi Egyesület február hó 24-én tar­totta igazgatóválasztmányi és évi rendes közgyűlését Dr. Orosz Sán­dor egyesületi alelnök elnöklete alatt. A gyűlésen a következő ügyek tárgyaltattak: Dr. Orosz Sándor bejelenti, hogy Szaiánczy Bertalan m. kir. gazda-* sági főtanácsos, egyesületi elnök betegsége és Dr. Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, egye­sületi alelnök elutazása miatt a gyűlésen nem jelenhettek meg. Üdvöz'i vitéz Czeglédy Béla me­zőgazdasági kamarai igazgatót és a megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Papp Géza egyesületi titkár fel­olvassa az egyesüfet 1930. évi működéséről összeállított jelen­test, melyet a Köjgyüfés tudomá­sul vett. A jelentés szerint az egye sülét 1930. évben 9 igazgatóvá­lasztmányi, 1 számvizSgálóbizott> sági, 1 rendes közgyűlést, 16 szak­osztályi ülést, illetve Szakértekez­letet tartott. Ezeken a gyűlése­ken, illetve értekezleteken tárgyat­tattaka kormány, a mezőgazdasági kamarák, az Omge és társ gazda­sági egyesületek, a vármegye és más intézmények leiratai, illetve megkeresései, indítványai, amelyek ja gazdák és az egyesület, ugyszin tón a köz érdekéből az 'Egyesület­hez intéztettek, illetve amelyeket az egyesület kezdeményezett. Az állattenyésztés előmozdítása ér­dekében az egyesület a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséggel együttesen ezévben is megtartot­ta tavaszi tenyészapaállat vásár­ját Nyíregyházán, amelyre 106 bika éj 73 kan hajtatott feí és azokból 33 bika és 8 kan adatott ei. Az Omge állattenyésztési és állategészségügyi szakosztálya sza­bolcsvármegyei vándorgyűlését szeptember hónapban fogadta az egyesület. A szakosztály gróf Somssich László Omge efnök ve­zetése mellett és mintegy 60 me­gyei birtokos részvételévei autókon a vármegye nagy részét bejárta £s behatóan tanulmányozta állat­tenyésztését. Részt vett az egye­sület a Felsőszabolcsi Gazdakör kisvárdai kiállításán és állatdijazási célra 1 permetező gépet és kitün­tető okleveleket adományozott. Fel terjesztéseket intézett az egyesület a kormányhoz a mezőgazdasági szeszgyárak szaporítása, a kórhá­zon kivüi ápolt gazdasági cselé­dek gyógykezelése, a kórházi gyógy kezelési költségek felemelése, az időszaki mezei munkások fekvő­helyéinek megállapítása, a búza­válság megoldása, tenyészállat be­szerzési hitel kiutalásának módja, a rádiós gazdasági szakelőadások tartása, vasúti "fuvardijtéteíek mér­séklése, a gabona vasúti szállítási dija, fagykár kölcsönök visszafi­zetésének elhalasztás^, az építke­zésekre vonatkozó ujabb törvény­tervezet ügyében, a mezőgazdasá­gi 'kamarának a közgazdasági vál­ság megoldására felterjesztett ja­vaslata mellett, a burgonya, diny­nye Csehszlovákiába való vámmen­tes bevitele érdekében. Főispánnak javaslatot tett a hosszú szolgálatú mezőgazdasági cselédek és munká­sok állami megjutalmazására, köz­reműködött a központi szeszfőz­dék kiadásira vonatkozó tárgyalá­soknál. Alispánnak véleményt adott illetve őt megkereste az iskolamu­lasziások bírságpénzeinek kirová­sa, hússertés kanoknak köztenyész­tésre való engedélyezése > községek vásártarthatásának kérelmeire, a búzaválság megoldása, vámőrlő malmok áremelése eÜen, a gazda­sági fásítások vármegyei -szabály­rendeletére, a boletta, illetve buza ^s rozs árának felemelése, a vár­megyei utbiztosok szolgálati sza­bályzatának módosítása, a rozs­liszt használatának fokozása ügyé­ben. A kir. pénziigyigazgatóság­nak véleményt adott az egyesület a jövedelem és vagyonadó kiveté­sére alapul szolgáló kérdésekre, az Omge-nak a földbirtokr'eform ha­tására vonatkozólag és a dohány­termés kötelező jégbiztosítása el­len: Képviseltette magát az egye­sület a Mezőgazdasági Kamara, a Földbérlők Szövetsége, a Felsőd szabolcsi Gazdakör gyűlésein, az Omge 100 éves fennállása buda­pesti ünnepségein, a Faluszövetség nyirmihálydii népház avatása és a nyiregyházi ipartestületi székház felavatása ünnepségein, a Gazda­sági Egyesületek Országos Szö­vetsége budapesti értekezletén, a mándoki tenyészállat díjazáson, gyümölcsfa ápolási tanfolyamon, a hatósági tenyészapaállat vizsgála­tokon, a Magyar Szőlőtermelők Or szágos Egyesülete és a Mezőgaz­dasági Kamara nyiregyházi szak­értekezletein. Tevékeny részt vett az egyesület a Szabolcsvármegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesüle­te, a Cukorrépatermelők' Szövetsé­ge ügyeiben, kiküldötteivel részt vett az Omge végrehajtóbizottsá­ga és a Geosz nagygyűlésein, szer­ződés mellett képviselte az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saságot biztosítási ügyekben, — egyesületi titkár részt vett a Me­zőgazdasági Kamara közgyűlésein, egyes bírósági tárgyalásoknál és a kir. Dohánybeváltó hivatalnál mint szakértő szerepelt, azonkívül soro­zatos gazdasági szakelőadásokat tartott Rozsréten, vetitettképes elő adásokat több bokortanyán és vé­gezte a Szaboícsvármegyeí Gyü­mölcstermelő és Cukorrépatermelő Szövetségek titkári teendőit is. Tanulmányi kirándulást vezetett az egyesület Kisvárdára, ahoi" a kormány kiküldöttje gyakorlatilag inutatta be a burgonya besavanyi­tási, illetve elvermelési eljáráso­dat és ugyanezt megismételte Nyír­egyházán, amely eljárásnak, meg­állapítás szerint, meg volt a kívánt eredménye, mert mindkét helyen a burgonya ilyen módon való konzer­válása jónak bizonyult. Az egyesü­let iroda forgalma 4658 drb mellett 266 P 72 f postaköltséget tett ki. Egyesületi titkár közleménye­ket, cikkeket, referádákat irt a Nyirvidékbe és a Köztefekbe, — szerkesztette a gyűlések és érte­kezletek jegyzőkönyveit. Elnökség gyakori értekezleteket tartott, amelyeken a választmány, szakosz­tályok és közgyűlés elé terjeszten­Idő ügyek, a gazdákat érdeklő ak­ciók és az értekezletek ügyei tárgyaltattak meg. Az egyesületi iroda ügyvitele, az anyagi bevéte­lek és kiadások utalványozása és az egész egyesületi ügyvitel irányi-

Next

/
Thumbnails
Contents