Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-14 / 60. szám

1931. március 14. ma jsrtrfmriDÍK. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának ülése Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának tegnap délelőtti ülését a vármegyeháza kistermében Erdőhegyi Lajos dr főispán nyitotta meg. Üdvözölte a nagyszámban megjelent bizottsági tagokat, majd felkérte Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt az alispáni"jelentés ismertetésére, amely a következőket tartalmazza: A hó folyamán az 1930. évi általános népszámlálás adatainak feldolgozása befejezést nyert. 54.359 lélekkel szaporodott a vármegye lakossága 1920. óta A vármegye összlakossága 394658, a legutolsó 1920. évi népszámlálás óta a szaporodás 54339. Ez az összlakosság és szaporodás a járások és Nyiregyháza város j között a következőleg oszlik meg: 1920. 1930. Szaporodás Dadai alsó járás 42937 48427 5490 Dadai felső járás 30904 35623 47i9 Kisvárdai járás 44069 49518 5449 Ligetaljai járás 22840 27333 4498 Nagykállói járás 42309 49816 7507 Nyirbaktai járás 243

27 28293 3966 Nyírbátori járás 24604 28838 4234 Nyirbogdányi járás 374

1

2 45239 7827 Tiszai járás 27577 30222 2645 Nyiregyháza m. város 43340 5*344 8004 P Megemlítem még, hogy vármegyénk lakosságának szaporodása 1900 óta 103724, a háború előtti utolsó népszámlálás, 1910. óta pedig 72092, amely szaporodásnál figyelembe veendő azonban az előző népszámlálások "alkalmával még Ung, illetve Bereg vármegyénél számba vett Záhony és Győröcske Ung vármegyei, Nagylónya, Kislónya, Mátyus és Tiszakerecseny Bereg vármegyei községek 5562 főnyi lakossága, amely a szaporodásból leszámítandó. Vármegyénkben Nyiregyháza m. városon kivüi 5000 lélekszámot meghaladó lakossággal biró községek Kisvárda 14126, Ujfehértó 13534' Polgár 13348, Nyirbátor 10761, Nagykálló 9219, Büdszentmihály 8641, Balkány 6824, Nagyhalász 6661, Oros 6312, Dombrád 6051, Ibrány 6027, Nyirábrány 5488, Tiszalök 5315, Rakamaz 5308 és Nyiradány 5233 Iakossaf. A munkanélküliek száma 2947, amely a következőleg oszlik meg: Nagykállói járás 231, kisvárdai járás 522, dadai alsó járás 245' nyirbogdányi járás 132, dadai felső járás 119, tiszai járás 38, nyírbátori járás 351, nyirbaktai járás 7, ligetaljai járás m és Nyiregyháza m. város 1283 . / A népszámlálással felmerült s a községeket terhelő költségek a nagykállói járásban 7994 P, a kisvárdaiban 7929 P, a dadai alsóban 9285 P, a nyirbogdányiban 8036 P, a darlai felsőben 6221 P' a tiszaiban 4817 P, a nyírbátoriban 6791 P, a nyirbaktaiban 4371 P, a ligetaljaiban 4701 P, Nyíregyháza m .városban 10.000 P. Öszszesen 70149 P-t tettek ki. A Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetének nyiregyházi kirendeltsége még a mult év szeptember havában kérte a földmivelésügyi minisztertől a Keletmagyarországt vármegyék burgonya szállítmányaira keOvezményes vasúti fuvardijtétei kieszközlését. A kirendeltség kérelmének támogatására én is felterjesztést intéztem eziránt ugy a földmivelésügyi, mint a kereskedelemügyi miniszterhez s felterjesztésemre a kereskedelemügyi miniszter a szabolcsi területekről kivitelre kerülő burgonyaszállitmányokra a kedvezményes fuvardíj tétéi alkalmazását f. évi március hó végéig engedélyezte is, de ennek a határidőnek április hó végéig meghosszabbítása iránt a kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszterhez tett ujabb felterjesztéseim eredménytelenek maradtak . A nyiregyházi kirendeltségnek, hozzám megküldött értesítése szerint a tavaszra igen csekély burgonyakészletek maradtak. Rózsa étkezési burgonya Szabolcs és Szatmár vármegyékben alig van, a kúpok tavaszi felbontása után a kirendeltség még legfeljebb 200 vaggon elszállítását reméli. Woltmann és Krüger burgonyából Szabolcs és Szatmár vármegye területéről még 1000—1500 vagon kerülhet elszállításra. A kirendeltség jelentése szerint a vármegyénk területéről 1930 juíius i-tői december 31-ig 8215 vagon, mig az előző 1929. év ugyanezen időszakában 14386 vagon burgonya lett efszállitva. Kivitelre 1929-ben 1516 vagon, ezzei szemben 1930-ban csak 507 vagon került. A burgonyaárak általában nyomottak voltak. Az étkezési nyári rózsa burgonya 7—12 P, őszi rózsa és Ella 3—6, Krüger 3—6, ipari Woltmann 1—4 P áron került eladásra. Az árak a mult év november havában voltak legalacsonyabbak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur Oravetz Ferenc részére 67542—1926. szám alatt autóbusz ipar üzésére kiadott engedélyt — miután nevezett az engedélyben kikötött feltéteféknek ismételt figyelmeztetés dacára nem tett eleget, — f. évi február hó 20-án kelt rendelefében bevonta s ugyanakkor a Nyiregyháza—Tiszabüd közötti útvonalra autóbusz ipar üzésére a Nyiregyházavidéki Kisvasutak R. T.-nak adott engedélyt. Közbiztonsági viszonyaink február hóban kielégítők voltak. Az alispáni jelentést a közigazgatási bizottság hozzászólás nélkül vette tudomásul, majd az egyes jelentések ismertetésére került a sor. Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgató jelentésévei kapcsolatban Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő kért szót. Kifogásolta, hogy Simapusztán az ezelőtt két évvel betiltott korlátolt italmérést a pénzügyminiszter újból engedélyezte, mert azóta állandó , verekedések és betörések zavarják a köznyugalmat. A lakosság óhaját tolmácsolja, amikor indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a simapusztai italmérés megszüntetése érdekében tegyen lépéseket. Erdőhegyi Lajos dr főispán a bizottsági tagok helyeslése közben javasolta, hogy a közigazgatási bizottság a simapusztai birtokossággal "karöltve felirattal forduljon a pénzügyminiszterhez ebben az ügyben. A vármegyei államépitészeti hi vatai főnökének Marossy József műszaki főtanácsosnak jelentése után Korniss Ferenc dr földbirtokos a hiü 'és ut vámok magas diját kifogásolta. Hangsúlyozta, hogy ezek a dijak nem állnak arányban a mai viszonyokkal. A tokaji hidon való kétszeri átkelés 250 fillérbe kerül. Kéri, hogy ebben az ügyben a bizottság átirattal forduljon a kereskedelmi miniszterhez. Marossy József műszaki főtanácsos elismeri, hogy ez a magas vámtétel nagyban akadályozza a közlekedést. Szerinte a tokaji hidvám azért olyan magas, mert nemcsak az állam, hanem a község ís megadóztatja az átkelőket; Erdőhegyi Lajos dr főispán válaszában kifejtette, hogy nem látja semmi akadálya annak, ha a bizottság felirna a kereskedelemügyi miniszterhez a híd, ut és kompvámok revíziója érdekében, de előzőleg alaposan konkretizálni kell azokat az érveket, amelyekkel a kérést megindokolná. Kovách Elek dr megfontolandónak tartja ezt a kérdést, mert az államnak áz utak karbantartása óriási költségbe kerül, amelyre keh fedezetről gondoskodnia. Nánássy Andor dr országgyűlési képviselő Korniss Ferenc dr indítványát fogadja ef, mert szerinte ezek a vámtételek konjunkturális időkben állapitattak 'meg ilyen magasan. Végül "ís Erdőhegyi dr főispán azzal z'árta be a vitát, hogy a kereskedelmi miniszternél megfogja indoko'ni a vámdijak revíziójának szükségességét, ha a közigazgatási bizottság álláspontját nem fogadná ei. Kausay Tibor vármegyei főferügye'ő je'entésével kapcsolatban Olchvárv Pál m. kir. kormányfőtanácsos hangsúlyozta, hogy a községekben a gyümölcstermelés érdekében keü intenzív munkát kifejteni. A községi faiskolák működése nem kielégítő s nincs aki a faiskolában a falusi lakosságot a gyümölcstermelésre oktatná • Javasolja, hogy a szakértők köteleztessenek arra, hogy a gyümölcsfák ápolására oktassák a lakosságot. Az érdekes felszólalást élénk vita követte. Kausay Tibor válaszában kifejtette, hogy nem látja szükségét a javaslatnak, mert a tiszántúli Kamara már három éve tartja ezeket a tanfolyamokat szép eredménnyel. Ezenkívül a földmivelésügyi miniszter is szivén viseli ezt a kérdést és értékes támogatással segiti elő a gyümölcstermelés fellendülését. Korniss Ferenc dr örömmel állapítja meg, hogy a magyar gazda a felvifágositó propaganda hatása alatt lelkesen gondozza a gyümölcsfáit. A vármegyében is e téren mutatkozik a legnagyobb haladás, amely elsősorban Mikecz István alispán érdeme. Kéri, hogy a községi szőlőskertekben a védelmi munkák szigorú ellenőrzés alatt álljanak. Kausay helyesnek tartja a Szigorú ellenőrzést, bár eddig is mindent elkövettek ebben az irányban. A vármegyében mintegy 600—700 mezőőr hallgatja a tanfolyamokat s igy a felvilágosító munkában sincs hiány . Porzsolt István ref. esperes Olchváry Pál álláspontja mellett érvel. A községi faiskolák elzüllöttek — úgymond — nincsenek azon a színvonalon, amelyen a háború előtt voltak. Ez ellen tenni kell va amit, mert már a gyermekek lelkébe be kell oltani a gyümölcstermelés szükségességét, ha eredményeket akarunk elérni. Énekes János prelátus kanonok kifejti, hogy a főszolgabíróknak kell ellenőriztetni a községi faiskolák tanítóinak működését. Kifogásolja, hogy tavasszal az ország minden részéből szállítanak Nyíregyházéira facsemeték t, amelyeknek legnagyobb része a rossz kezelés miatt éleikeptelcn. A gazda, aki drága pénzért vásárolja meg, természetesen elkeseredik, ha nem lát eredményt. A facsemeték piaci árusítását megkellene rendszabáyozni, hogy a vásárló, közönséget ne érje károsodás. E felszólalások után Mikecz István alispán emelkedett szólásra. Elsősorban a községi faiskolák működését ismertette. A faiskolák — úgymond — elvesztették jelentőségüket ,mert olyan kisméretűek, hogy nem tudják hivatásukat teljesíteni. Fejlesztésükre pedig nincs meg az anyagi lehetőség, mert a községi költségvetés e.birálásánál a miniszter az ilyen tételeket törölte. Az állam azonban hatalmas méretekben karolja fel a gyümölcstermelés ügyét. Az ősszel 14 ezer legnemesebb fajtájú facsemetét száLitott SzabolcsvármegyébeA piacon már a'ig vásárolnak, mert a járási székhelyek helyben kapják meg szükségletüket. Most tavasszal is 120 ezer facsemetét foglalt le az államtól a szabolcsi faiskola. A tanfolyamok működését csak dicsérni lehet. Magam is meggyőződtem azokról a meglepő eredményekről, ^melyéket e tanfolyamok elértek. Nagy örömmel adom ki a rendeletet, hogy a járási főszolgabírók ellenőriztessék a gyümölcsfák ápolását, de a faiskolák fejlesztésére a mai viszonyok mellett gondolni sem lehet. Olchváry Pál: Méltóztassék felirattal 'fordulni a belügyminiszterhez, hogy a minisztertanács ne kifogásolja a községek ilyen célra előirányzott tételeit. Végül is Erdőhegyi dr főispán zárta be a vitát. Megígérte, hogy a miniszterközi bizottság elé terjeszti" az ügyet s azt a kérelmet, hogy a községi költségvetésben a faiskolák fellendítésére Szánt öszszegeket fogadja el. A közigazgatási bizottság a főispán igéretét általános helyesléssel i-ette tudomásul. Az ülés u órakor ért véget.