Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-13 / 59. szám

JNfVíRYIDBK. 1931. március 12. mt A kisebbségek bajnoka Csodálattal figyeljük hosszú évek óta Szültő Géza emberfeletti mun­káját. amit elszakított felvidéki testvéreink érdekében folytat. Meg allcuvást nem tűrő módon, de a hig­gadt politikus mérlegelésével száll sikra a kisebbségek jogainak érvé­nyesítéséért. Legutóbb a cseh kép­viselőház külügyi bizottságának ülésén, amikor a genfi vámbékérői szóló jegyzőkönyv becikkelyezését tárgyalták, igen megszívlelendő szellemi párbajt vívott a felvidéki magyarság elnyomatása ellen. A kisebbségi jogok valóságos bajno­kaként dörögte el az elnyomott magyar kisebbség vádjait a cseh uralom ellen, visszautasítva azt az analógiát, amelyet Benes szeretne vonni a Magyarországon élő tót ajkú népesség és a Csehszlovákia területén élő magyarok között. — Boldog érzés számunkra. hogy vannak kiváló magyar politikusok az elszakított területen is, akik kellő bátorsággal s magas felké­szültséggel urai tudnak lenni a leg­kényesebb problémáknak is. Szüllő Géza bátran utasította vissza ezt a Benesék áltai'felállitott párhuza­mot, amikor rámutatott arra, hogy a Felvidéken élő magyarság nem településként lakik hazájában, ha­nem mint ősfogialó lakosság, egy ezredév óta bírja ott földjét s jo­gait. Egy napon sem említhető ez az elhelyezkedés azoknak az ele­meknek a betelepítésével, amelyek a történelem későbbi időszakában, a koionizációk idején királyaink ke­gyébői birtokot kaptak az ország beisöbb területein. Benesék most szeretnének mesterséges módon hangot adni a magyarországi tót­ajku kisebbségek állítólagos pa­naszkodásáról. Ez a panasz, ha el­hangzik, nem a mi 'tótjaink, hanem Prága berkeiből indul ütnak. Éles debatteri készséggef mutatott rá Szüllő Géza arra,, hogy a felvidéki magyarság a békeszerződések bün­tette alapján vált kisebbséggé, vi­szont a békésmegyei tótok saját ematározásukból. jobb, sorsuk biz­tosítása érdekében kerültek az or­szág eme tájira. Nagyon helyesen disztingvált Szüllő Géza, amikor visszautasította a Benesék machi­nációit. De ugyanekkor lerántotta az álarcot a cseh taktikus, Benes arcáról 'ís. aki köztudomás szerint mindig ugy védekezik^ hogy közben attakiroz. A jelen esetben is igy tett. Amikor a felvidéki kisebbsé­gek jogos panaszaiknak hangot ad­nak. ugyanakkor azzal védekezik, hogy megtámadja a magyar álla­mot. Elismerjük^ hogy nagyon ne­"íiéz helyzetben vannak az elcsa­tolt részek kisebbségeinek vezérei s sziszifuszi munkájukat ismerve^ fokozott mértékben árasztjuk Szül­lő Géza felé elismerésünket, aki mint a kisebbségi ügyek "kiváló szakértője s az elcsatolt magyarság fájdalmainak s megaláztatásának egyik szenvedő alanya is N legjob­ban ismeri a bajok okát s legjob­ban átérzi fajának fájdalmait. A ki­sebbségi panaszok ezidőszerint csu-i pán mint lefojtott erők keresnek utat maguknak,, de hangjuk erős­bödik s ei fog érkezni az idő arra, hogy Szüllő Gézának s azoknak a kisebbségi vezéreknek, akik min­den energiájukat a megpróbáltatá­sokat szenvedő magyarság ügyének szentelik, — megfelélő fórum előtt s megfelelő hangsúllyal tud­ják kifejteni 5 előbb-utóbb dűlőre vinni. Rendületlenül hiszünk ab­ban, hogy az a sok martirkönny, amely a kisebbségi megpróbáltatá­sok miatt hullott el, áztató esője lesz a felviruló uj magyar életnek. — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JÖBA-nyom­Márcias idusának előestéjén, a város közönsége az iparosszékházba vonni, hogy meghallgassa a leventék hazafias szinielőadását A tettek márciusát sóvárogja minden igaz magyar és semmit sem gyűlölt annyira, mint a sem­mittevés szolgaságát. A tettek vá­gyában ég a magyar falu, a ma­igyar tainya, a magyar város minden fia. Holnapok várása, szebb; reg­gelre virradás nagy hite él a lel­kekben. De kiktől várhatjuk a sza­badságharc nagy eszméinek tettek­be érlelését ? A magyar ifjúságtól. A magyar leventéktől. Büszke szív­vel tekintünk a levente zászlókra, reménységünk lobogójára. De meg kell értenünk, hogy éppen levente­ifjúságunk tettrekészsége, lelkese­dése, hazafias öntudata érdekében nekünk is tennünk kell. Ha az a levente azt kell, hogy lássa, hogy inem támogatják törekvéseit, ak­kor nem tud hinni azokban a nem­zeti célokban, amelyeket eléjök tü­zünk. Most a Levente Egyesület otthont létesít a város támogatásá­val leventefiai részére. Az otthon helyiségeit a város biztosítja, de az otthonnak berendezésre is van szüksége. Erre a célra hazafias elő­adást rendeznek leventéink az ipar­testületi székház dísztermében. A hazafias előadás március hó 14-én március szabadság ünnepének elő­estéjén lesz. Lehet-e igazabban megünnepelni a magyar szabadság egyenlőség, testvériség nagy esz­méinek hajnalát, mint azzal, hogy felvonulunk a leventék színpadi ün­nepére és megjelenésünkkel eszmei­leg is, anyagi tekintetben is hozzá­járulunk a levente célok sikeréhez. Értsük meg egyszer, hogy elérkezett az ideje a nyílt színvallásnak. — Akarjuk-e a boldogabb, a szaba­dabbj, akarjuk-e a régi Magyaror­szágot. Ha igen, ne huzódjunk sem­mitől és semmiféle címen akkor, mikor áldozni kell nemcsak azzal, hogy néhány pengőt odaadunk a hazafias célra, hanem azzal is, hogy személyes megjelenésünkkel báto­rítjuk a magyar leventeifjuságot. Az ipartestület uj székházának dísztermében március 14-én rende­zendő hazafias előadást Szohor Pál városunk lelkes főjegyzője nyitja meg, aki ezzel is dokumentálja a inagy ügy támogatásának szüksé­gességét. Kovács Erzsike magyar nótát fog énekelni. A zenét a Ba­ross-cserkészek szolgáltatják. Az előadásra kerülő hazafias színjáték cime: »Hazatérés« — Kőrössy Dá­niel irta és Kiss János rendezi. A Levente Egyesület elnöksége a hazafias színdarabot hirdető plaká­tot ezzel a jelszóval kezdi : »Szebb jövőt«. Mutassuk meg tömeges fel­vonulásunkkal, hogy a szebb jövő nemcsak jelszó, hanem szent aka­rat, amelynek jegyében tenni is tudunk. Egy hetvenötszázalékos nyíregyházi hadirokkant panaszos levele a Nyirvidék szerkesztőségéhez Egy hatvanöt százalékos hadi­rokkant panaszos levelet intézett la­punk szerkesztőségéhez. Az a pana­sza, hogy mig más jótékony egye­sületeknek a bankok, magánosok állandóan adakoznak, a háború sze­rencsétlenjeinek, a hadirokkantak­nak, özvegyeknek és árváknak egyesületéről, a Hadröáról megfe­ledkeznek. A levél, amely ugy véljük, közérdekű kérdést vet fel, a következő : Nagyságos Vertse K. Andor urnák a »Nyirvidék« felelős szerkesz­tőjének Nyiregyháíi Huszonöt éve hűséges olvasója vagyok Szerkesztő Ur lapjának, a »Nyirvidék«-nek és jóleső érzéssel olvasom ma is azokat a köszönet­nyilvánításokat, amelyeket külön­böző egyesületek intéznek a lap ut­ján a jószívű adakozókhoz. Meg­döbbenve és fájó sziwel konstatá­lom azonban, hogy ezek között a köszönetnyilvánítások között hasz­talan keresem a hadirokkantak egyesületének nevét. Nem szerepel itt a hadban károsultak, a rokkan­tak, az özvegyek, árvák egyesülete, amelynek véráldozatot, boldogság­feláldozást hozó tagjairól, sajnos, ez a társadalom olyan könnyen meg tud feledkezni. A véráldozatban el­sők voltunk, és most egyes nemes szívből fakadó adakozástól elte­kintve az utolsó helyen, vagy pe­dig seholsem vagyunk. Mi is meg­alakítottuk szervünket, egyesületün­ket, de ettől az egyesülettől anyagi erő hiányában hasztalan várjuk a segítséget. A város, a vármegye, maga az állam is, szeretettel karol fel bennünket és ereje megfeszítésé­vel támogat. De ez a támogatás annyi fájó könny felszáritására nem elég. Mégsem zugolódunk, mert van hitünk, ennek a társadalomnak ha­zafiságában, erkölcsi erejében, van hitünk abban, hogy előbb utóbb feleszmél ez a társadalom és rájön arra az igazságra, hogy a Nagyma­gyarországért folyó eszmei és fizi­kai harc előfeltétele az, hogy az ifjú APOMig moi25GÖ Ma, csütörtökön utoljára Az uszó börtön Holnap, péntektől a világ legnagyobb szenzéciója ! A legdrágább 100% os hangos filmcsoda { RIO RITA Bebe Daniels, John Boles 2 részes s la felvonásos hangostilmje nemzedék lássa be, mennyire fel­karolják a háború szenvedőinek, rokkantjainak, özvegyeinek, árvái­nak szomorú sorsát. A hajnal de­rengésének fogjuk fel a zt a tényt, hogy újjászerveződő egyesületünk élén a társadalom hatalmas erköl­csi erőt reprezentáló vezetői álla­nak. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Tóth Bálint minisz­teri tanácsos, kir. pénzügyigazgató őméltósága állanak mint diszelnö­keink, vitéz Elekes Gábor ny. ezre­des ur őméltósága csoporte'.nökünk. Ezeknek a komoly idők vezető em­bereinek irányításában erős a bizal­munk és megkettőződik az ő veze­tésök alatt harci kedvünk. Bajtársaim 1 Hadirokkantak, ha­diözvegyek, árvák, tömörüljetek új­ra kibontott zászlónk alá, lépjetek be seregestól újjászervezett csopor­tunk tagjai közé és haladéktalanul jelentkezzetek tagfelvételre csopor­tunk hivatalos helyiségében. A Nagyságos Szerkesztő Urat pedig arra kérjük, szíveskedjék nagyrabecsült és a rokkantak ügyét mindenkor felkaroló lapját tovább­ra is felajánlani ügyünk szolgála­tára, mint hazafias cél, hazafias ügy pártfogolására. Soraim közléséért hálás köszöne­tet mondva, vagyok a Nagyságos Szerkesztő Urnák igaz tisztelője bajtársaim megbízásából egy hetvenötszázalékos hadirokkant : (Aláírás.) Amikor ennek a levélnek szíves készséggel helyt adtunk, azt üzen­jük a rokkantaknak, hogy ügyük igazságosságától minden időben át voltunk hatva és ennek kifejezést is adtunk. Ismerjük közönségünket és meg vagyunk győződve róla, hogy a viszonyok javulásával a tá­mogatók száma meggyarapszik, de addig is pénzintézeteink, egyesüle­teink, a jótékonyság gyakorlásánál nem fognak megfeledkezni a hábo­rú elesettjeiről, azokról, akik éle­tüket és vérüket áldozták mind­annyiunkért. búrt Elemér a neves cigánybanto­nista énekel esténkint a Laczkovszky vendéglőben A Laczkovszky vendéglő kelle­mes helyiségében minden este egy igen tehetséges, gyönyörű orga­numu énekes szórakoztatja a kö­zönséget. Buri Elemér a neve en­nek a kitűnő baritonistának 3 aki, ha nem magyar cigánynak születik ma már talán világhírnévre tett volna szert. A főváros művészkö­reiben jói ismerik Buri Elemért. Megcsodálták ércesen csengő hang­ját és voltak, akik saját költségü­kön képeztetni akarták. Azonban Buri Elemér különös fajának min­den zsenialitását és minden hi­báját lelkében hordja. Ös bohém és a magyar muzsika bolondja. A mű­vész aszketikus életét nem bírta elviselni. Otthagyott hírt. dicsősé­get és maradt az. aki volt: cigány­muzsikus. aki a hegedűnek és a magyar nótának él. És mint hajdan nomád ősei, Buri Elemér is egyik városból a másikba kóborol. Most Nyíregyháza legjobb cigányzene­karának. Mocsár Géza neves ci­gányprímás kitűnő bandájának tag ja. A közönség esténkint Lacz­kovszky hires bora mellett élve­zettel hallgatja a pompás barito­nistának. Buri Elemérnek gyönyö­rű nótáit. — A legújabb tavaszi és nyári divatlapok megérkeztek és kap­hatók az Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents