Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-13 / 59. szám

JNfVíRYIDBK. 1931. március 12. mt A kisebbségek bajnoka Csodálattal figyeljük hosszú évek óta Szültő Géza emberfeletti munkáját. amit elszakított felvidéki testvéreink érdekében folytat. Meg allcuvást nem tűrő módon, de a higgadt politikus mérlegelésével száll sikra a kisebbségek jogainak érvényesítéséért. Legutóbb a cseh képviselőház külügyi bizottságának ülésén, amikor a genfi vámbékérői szóló jegyzőkönyv becikkelyezését tárgyalták, igen megszívlelendő szellemi párbajt vívott a felvidéki magyarság elnyomatása ellen. A kisebbségi jogok valóságos bajnokaként dörögte el az elnyomott magyar kisebbség vádjait a cseh uralom ellen, visszautasítva azt az analógiát, amelyet Benes szeretne vonni a Magyarországon élő tót ajkú népesség és a Csehszlovákia területén élő magyarok között. — Boldog érzés számunkra. hogy vannak kiváló magyar politikusok az elszakított területen is, akik kellő bátorsággal s magas felkészültséggel urai tudnak lenni a legkényesebb problémáknak is. Szüllő Géza bátran utasította vissza ezt a Benesék áltai'felállitott párhuzamot, amikor rámutatott arra, hogy a Felvidéken élő magyarság nem településként lakik hazájában, hanem mint ősfogialó lakosság, egy ezredév óta bírja ott földjét s jogait. Egy napon sem említhető ez az elhelyezkedés azoknak az elemeknek a betelepítésével, amelyek a történelem későbbi időszakában, a koionizációk idején királyaink kegyébői birtokot kaptak az ország beisöbb területein. Benesék most szeretnének mesterséges módon hangot adni a magyarországi tótajku kisebbségek állítólagos panaszkodásáról. Ez a panasz, ha elhangzik, nem a mi 'tótjaink, hanem Prága berkeiből indul ütnak. Éles debatteri készséggef mutatott rá Szüllő Géza arra,, hogy a felvidéki magyarság a békeszerződések büntette alapján vált kisebbséggé, viszont a békésmegyei tótok saját ematározásukból. jobb, sorsuk biztosítása érdekében kerültek az ország eme tájira. Nagyon helyesen disztingvált Szüllő Géza, amikor visszautasította a Benesék machinációit. De ugyanekkor lerántotta az álarcot a cseh taktikus, Benes arcáról 'ís. aki köztudomás szerint mindig ugy védekezik^ hogy közben attakiroz. A jelen esetben is igy tett. Amikor a felvidéki kisebbségek jogos panaszaiknak hangot adnak. ugyanakkor azzal védekezik, hogy megtámadja a magyar államot. Elismerjük^ hogy nagyon ne"íiéz helyzetben vannak az elcsatolt részek kisebbségeinek vezérei s sziszifuszi munkájukat ismerve^ fokozott mértékben árasztjuk Szüllő Géza felé elismerésünket, aki mint a kisebbségi ügyek "kiváló szakértője s az elcsatolt magyarság fájdalmainak s megaláztatásának egyik szenvedő alanya is

N legjobban ismeri a bajok okát s legjobban átérzi fajának fájdalmait. A kisebbségi panaszok ezidőszerint csu-i pán mint lefojtott erők keresnek utat maguknak,, de hangjuk erősbödik s ei fog érkezni az idő arra, hogy Szüllő Gézának s azoknak a kisebbségi vezéreknek, akik minden energiájukat a megpróbáltatásokat szenvedő magyarság ügyének szentelik, — megfelélő fórum előtt s megfelelő hangsúllyal tudják kifejteni 5 előbb-utóbb dűlőre vinni. Rendületlenül hiszünk abban, hogy az a sok martirkönny, amely a kisebbségi megpróbáltatások miatt hullott el, áztató esője lesz a felviruló uj magyar életnek. — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JÖBA-nyomMárcias idusának előestéjén, a város közönsége az iparosszékházba vonni, hogy meghallgassa a leventék hazafias szinielőadását A tettek márciusát sóvárogja minden igaz magyar és semmit sem gyűlölt annyira, mint a semmittevés szolgaságát. A tettek vágyában ég a magyar falu, a maigyar tainya, a magyar város minden fia. Holnapok várása, szebb; reggelre virradás nagy hite él a lelkekben. De kiktől várhatjuk a szabadságharc nagy eszméinek tettekbe érlelését ? A magyar ifjúságtól. A magyar leventéktől. Büszke szívvel tekintünk a levente zászlókra, reménységünk lobogójára. De meg kell értenünk, hogy éppen leventeifjúságunk tettrekészsége, lelkesedése, hazafias öntudata érdekében nekünk is tennünk kell. Ha az a levente azt kell, hogy lássa, hogy inem támogatják törekvéseit, akkor nem tud hinni azokban a nemzeti célokban, amelyeket eléjök tüzünk. Most a Levente Egyesület otthont létesít a város támogatásával leventefiai részére. Az otthon helyiségeit a város biztosítja, de az otthonnak berendezésre is van szüksége. Erre a célra hazafias előadást rendeznek leventéink az ipartestületi székház dísztermében. A hazafias előadás március hó 14-én március szabadság ünnepének előestéjén lesz. Lehet-e igazabban megünnepelni a magyar szabadság egyenlőség, testvériség nagy eszméinek hajnalát, mint azzal, hogy felvonulunk a leventék színpadi ünnepére és megjelenésünkkel eszmeileg is, anyagi tekintetben is hozzájárulunk a levente célok sikeréhez. Értsük meg egyszer, hogy elérkezett az ideje a nyílt színvallásnak. — Akarjuk-e a boldogabb, a szabadabbj, akarjuk-e a régi Magyarországot. Ha igen, ne huzódjunk semmitől és semmiféle címen akkor, mikor áldozni kell nemcsak azzal, hogy néhány pengőt odaadunk a hazafias célra, hanem azzal is, hogy személyes megjelenésünkkel bátorítjuk a magyar leventeifjuságot. Az ipartestület uj székházának dísztermében március 14-én rendezendő hazafias előadást Szohor Pál városunk lelkes főjegyzője nyitja meg, aki ezzel is dokumentálja a inagy ügy támogatásának szükségességét. Kovács Erzsike magyar nótát fog énekelni. A zenét a Baross-cserkészek szolgáltatják. Az előadásra kerülő hazafias színjáték cime: »Hazatérés« — Kőrössy Dániel irta és Kiss János rendezi. A Levente Egyesület elnöksége a hazafias színdarabot hirdető plakátot ezzel a jelszóval kezdi : »Szebb jövőt«. Mutassuk meg tömeges felvonulásunkkal, hogy a szebb jövő nemcsak jelszó, hanem szent akarat, amelynek jegyében tenni is tudunk. Egy hetvenötszázalékos nyíregyházi hadirokkant panaszos levele a Nyirvidék szerkesztőségéhez Egy hatvanöt százalékos hadirokkant panaszos levelet intézett lapunk szerkesztőségéhez. Az a panasza, hogy mig más jótékony egyesületeknek a bankok, magánosok állandóan adakoznak, a háború szerencsétlenjeinek, a hadirokkantaknak, özvegyeknek és árváknak egyesületéről, a Hadröáról megfeledkeznek. A levél, amely ugy véljük, közérdekű kérdést vet fel, a következő : Nagyságos Vertse K. Andor urnák a »Nyirvidék« felelős szerkesztőjének Nyiregyháíi Huszonöt éve hűséges olvasója vagyok Szerkesztő Ur lapjának, a »Nyirvidék«-nek és jóleső érzéssel olvasom ma is azokat a köszönetnyilvánításokat, amelyeket különböző egyesületek intéznek a lap utján a jószívű adakozókhoz. Megdöbbenve és fájó sziwel konstatálom azonban, hogy ezek között a köszönetnyilvánítások között hasztalan keresem a hadirokkantak egyesületének nevét. Nem szerepel itt a hadban károsultak, a rokkantak, az özvegyek, árvák egyesülete, amelynek véráldozatot, boldogságfeláldozást hozó tagjairól, sajnos, ez a társadalom olyan könnyen meg tud feledkezni. A véráldozatban elsők voltunk, és most egyes nemes szívből fakadó adakozástól eltekintve az utolsó helyen, vagy pedig seholsem vagyunk. Mi is megalakítottuk szervünket, egyesületünket, de ettől az egyesülettől anyagi erő hiányában hasztalan várjuk a segítséget. A város, a vármegye, maga az állam is, szeretettel karol fel bennünket és ereje megfeszítésével támogat. De ez a támogatás annyi fájó könny felszáritására nem elég. Mégsem zugolódunk, mert van hitünk, ennek a társadalomnak hazafiságában, erkölcsi erejében, van hitünk abban, hogy előbb utóbb feleszmél ez a társadalom és rájön arra az igazságra, hogy a Nagymagyarországért folyó eszmei és fizikai harc előfeltétele az, hogy az ifjú APOMig moi25GÖ Ma, csütörtökön utoljára Az uszó börtön Holnap, péntektől a világ legnagyobb szenzéciója ! A legdrágább 100% os hangos filmcsoda { RIO RITA Bebe Daniels, John Boles 2 részes s la felvonásos hangostilmje nemzedék lássa be, mennyire felkarolják a háború szenvedőinek, rokkantjainak, özvegyeinek, árváinak szomorú sorsát. A hajnal derengésének fogjuk fel a

zt a tényt, hogy újjászerveződő egyesületünk élén a társadalom hatalmas erkölcsi erőt reprezentáló vezetői állanak. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán, Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Tóth Bálint miniszteri tanácsos, kir. pénzügyigazgató őméltósága állanak mint diszelnökeink, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes ur őméltósága csoporte'.nökünk. Ezeknek a komoly idők vezető embereinek irányításában erős a bizalmunk és megkettőződik az ő vezetésök alatt harci kedvünk. Bajtársaim 1 Hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák, tömörüljetek újra kibontott zászlónk alá, lépjetek be seregestól újjászervezett csoportunk tagjai közé és haladéktalanul jelentkezzetek tagfelvételre csoportunk hivatalos helyiségében. A Nagyságos Szerkesztő Urat pedig arra kérjük, szíveskedjék nagyrabecsült és a rokkantak ügyét mindenkor felkaroló lapját továbbra is felajánlani ügyünk szolgálatára, mint hazafias cél, hazafias ügy pártfogolására. Soraim közléséért hálás köszönetet mondva, vagyok a Nagyságos Szerkesztő Urnák igaz tisztelője bajtársaim megbízásából egy hetvenötszázalékos hadirokkant : (Aláírás.) Amikor ennek a levélnek szíves készséggel helyt adtunk, azt üzenjük a rokkantaknak, hogy ügyük igazságosságától minden időben át voltunk hatva és ennek kifejezést is adtunk. Ismerjük közönségünket és meg vagyunk győződve róla, hogy a viszonyok javulásával a támogatók száma meggyarapszik, de addig is pénzintézeteink, egyesületeink, a jótékonyság gyakorlásánál nem fognak megfeledkezni a háború elesettjeiről, azokról, akik életüket és vérüket áldozták mindannyiunkért. búrt Elemér a neves cigánybantonista énekel esténkint a Laczkovszky vendéglőben A Laczkovszky vendéglő kellemes helyiségében minden este egy igen tehetséges, gyönyörű organumu énekes szórakoztatja a közönséget. Buri Elemér a neve ennek a kitűnő baritonistának

3 aki, ha nem magyar cigánynak születik ma már talán világhírnévre tett volna szert. A főváros művészköreiben jói ismerik Buri Elemért. Megcsodálták ércesen csengő hangját és voltak, akik saját költségükön képeztetni akarták. Azonban Buri Elemér különös fajának minden zsenialitását és minden hibáját lelkében hordja. Ös bohém és a magyar muzsika bolondja. A művész aszketikus életét nem bírta elviselni. Otthagyott hírt. dicsőséget és maradt az. aki volt: cigánymuzsikus. aki a hegedűnek és a magyar nótának él. És mint hajdan nomád ősei, Buri Elemér is egyik városból a másikba kóborol. Most Nyíregyháza legjobb cigányzenekarának. Mocsár Géza neves cigányprímás kitűnő bandájának tag ja. A közönség esténkint Laczkovszky hires bora mellett élvezettel hallgatja a pompás baritonistának. Buri Elemérnek gyönyörű nótáit. — A legújabb tavaszi és nyári divatlapok megérkeztek és kaphatók az Ujságboltban.