Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-12 / 58. szám

4 jrifmriiHiK. 1931. március 12. IKifiSlS&É A Nyírvidék Gazdamelléklete A mezőgazdasági válság és a mezőgazdasági gépek Lapunk hasábjain löbb ízben fejlettem ki nézetemet a mezőgazdasági válság okairól s az orvoslás célszerű és helyes módjairól. Legutóbbi cikkemben is iparkodtam kimutatni, hogy a mai vigasztalan körülmények között legyötört gazdáinknak védekezniök kell 9 önön magukban is felismerve a hibát, az önfenntartás ösztönétői vezettetve gazdáinknak maguknak keli. megfelelő retorziós eszközökről gondoskodni. Minden remény megvan arra, hogy kellő szervezkedés mellett a küzdelem nem lehet eredménytelen, mert gazdáink mellett van. a minden ipari kartelnél és nagy tőkénél hatalmasabb évről-évre visszatérő ősi energia forrás: a Nap ereje. Kétségtelen, hogy az amerikai és az orosz buzainvázió

r csak egy közvetlen oka mezőgazdaságunk válságos helyzetének, az ipari ók vaíószinüieg nem más, mint a háború alatt elképzelhetetlenül megnőtt ipari "nagytőke éktelen terjeszkedési vágya. A nagyipari tőke alapelve az„ hogy minél kevesebb emberi munkaerőt használjon, — mert ez nagyon drága; a gépi erőt ellenben annál inkább foglalkoztassa. Véleményem szerint, a nagyipari tőke nem kis mértékben hibás abban is hogy az iparcikkek árai nincsenek arányban a gazda által produkált termeivényekkel. — Nem sok remény van arra, hogy a mezőgazdasági termények ára egyhamar emelkedne, de nem igen lesznek olcsóbbak az iparcikkek sem, mert a nagyipar munkáselbocsátásokkal. üzembeszüntetéssel, az árakat hosszú időn át könnyűszerrel tarthatja. Gazdáinknak arra kefi törekedniök. hogy az iparcikkeket olyan mértékben vegy&t igénybe, amint a szükség parancsolja, a lehetőség szerint támaszkodjanak a gazdaság belső, természetes erőforrásaira. Ideális állapot természetesen az volna, ha a mezőgazdasági termények és iparcikkek árai összhangban volnának s nem kellene a jámbor földművelőnek egy pár csizmáért 6 mázsa rozsot, Illetve 3 mázsa búzát adnia. Gazdasági önellátás elve mindennél inkább előtérbe helyezendő!! A gazdák körében mindjobban és jobban előtérbe lép, ama szükség által parancsolt tény, hogy a belterjes gazdálkodási irányt fokozatosan a külterjesnek kell felváltania, az átmenet természetesen csak észszerűen fokozatos lehet, s csak addig mondható célszerűnek. amig nem kerül ellentétbe a racionális termelés által előirt szabályokkal. Gazdasági gépeket, némelyek most szükséges rossznak tekintik, mások pedig amellett törnek pálcát, hogy a gazdasági gépeken tui keli adni, mert a gépek bevásárlása s fenntartási költsége nem egy gazdát tett már tönkre. A józanul gondolkodó gazda a kétféle vélemény közül azt teszi magáévá, amefyik á gépek létjogosultságát még a mar viszonyok között is elismeri. A mezőgazdaság már mondhatni nélkülözhetetlen eszközei a mezőgazdasági termelésnek s nagyobb mérvű elterjedésüknek drágaságuk leginkább az oka. A gépek és más mezőgazdasági nélkülözhetetlen felszerelések árának letörését a gazdaközőri | ség kebelében alakítandó és megszervezendő beszerzési szövetkeze-' tek áltat nagyban elősegíthetnénk. Kisebb gazdák részére valóságos áldás volna az, ha a szükséges gépeket közvetítő kereskedelem kizárásával jóval jutányosabb áron szerezhetné be^ s miután a gépek közös . tulajdont képeznének, egyegy gazdára csak kisebb teher esne. Vannak olyan mezőgazdasági gépek, amelyek hiányát nagyon nélkülözi a racionálisan jövedelmező mezőgazdasági termelés, s melyeket a kisgazdák azért nem tudnak beszerezni, mert drágák s mert az év folyamán nem tudják kellőképpen kihasználni. Ilyenek:a tengeri szártépő, lóhere dörzsölő, különböző vetőmagtisztitó és csávázógépek. Milyen jótékony hatá sa lenne pi. ha a kisgazdák által létesített beszerzési szövetkezetek tengeri szártépő géppeket szereznének be. s azokkal községről- községre. falurói-falura járva, azt a nagy mennyiségű, s fűtésre s atominak elhasznált tengeri szárat feltépnék,, miáltal egy csapásra javulna a kisgazdák takarmányinsége. fellendülne az alföldön az állattenyésztés. s kitűnően elintéződne az a sokak által oly kíméletlennek tekintett mezőrendőri törvény, mely a kukoricamoly kártételének meggátlása védett a tengeri szárnak legkésőbb tavaszig való megsemmisítését rendeli el. Nem kevésbé jelentőséggel bírnának szövetkezeti alapon beszerzett csávázó. illetve gyorscsávázó gépek, amelyek az üszög terjedésének s az általa okozott nagy nemzetigazdasági kárnak vetnének gátat. Szövetkezeti alapon lehetne beszerezni a különböző mezőgazdasági gépek alkatrészeit, üzemi és kenőanyagait is, úgyszintén a szö vetkezetek ellenőrzése alatt lehetne megvalósítani a gépek munkateljesítményének ellenőrzését és a szövetkezeti gépjavító műhely jutányosán elláthatná a gépek javítását is. Szövetkezeti tanfolyamokon képezhetnék ki a gépeket beszerezni kívánókat is. Sok javaslat szeretné megoldani a mezőgazdasági válság nagy és nehéz problémáját. Lázasan kutatnak mindenfelé orvosszer után s remélhetőleg fognak is találni olyan, az egész magyar mezőgazdaságot talpra állítani tudó megoldást amely legalább pillanatnyilag enyhítene a bajokon s uj életerőt csepegtetne az elfásult_ elcsüggedt gazdalelkekbe. Bármilyen irányú is legyen a megoldás

% a mezőgazdasági gépek ma már nélkülözhetetlen eszközei a termelésnek, s hih szem, hogy elterjedésük a közeljövőben mind nagyobb és nagyobb lendületet vési Klár Dezső. á méhész első tavaszi munkája Habár e tárgyról az 1928. évi »Méhtenyésztés« c. méhgazdasági szaklap 4. számában és más szaklapokban eléggé részletesen írtam már

r azt hiszem, igen sok kezdő és haladó méhész — mire különben is sokan felkértek —, szívesen fogja venni, ha megismétlem. Eme teendőket két részre osztva.^ külön-külön tárgyalom és pedig: I. Az e'ső, mely kizárólag az élelem átvizsgálására^ esetleg pótlására vonatkozik; • i II. Az alapos beivizsgáiat, mely kiterjed a következőkre: aj van-e a méhcsaládnak fiasitása (friss petéje)^ anyja; b) van-e méztői kiürített kerete; c) a dolgozó sejtek nem-e tui régiek, sötétek; d) a költőtérben nincs-e tul sok kevelép; e) a talált lépek nem-e cukros és penészesek. Ezen első átvizsgálást csakis a tisztuló kirepülés után akkor ejtjük meg, midőn legalább -(-Í0-I2 C fokos meleg van (árnyékban.) Mivei"a szabolcsi méhészek nagy része 3—4 keretsoros orsz. keret-' méretű kaptárakkai méhészkedik, a kiteíelési teendőket ezúttal ehhez alkalmazom. , A költőtér felső sorából 3—4 keretet kiemelünk s ha azok és a 4—5-ik is teljesen fedett, mézes több helyen megkarcolva s nem ikrás vagy cukros, de folyékony gyorsan visszahelyezzük és jól betakarjuk az ablak és ajtó közötti üres tért 1—2 ujjnyi ujságpapirossal. Az ablaktoldó lécét, ha a beteleléskor le volt húzva, teljesen távolítsuk el. Ha azonban kemény, vagy cukros-mézes kereteket emeltünk ki, azonnal cseréljük ki folyékony, fedett mézes keretekkel s toljuk közvetlen a telelő méhcsomóhoz, melyek közül a feléjük néző fedett mézes keret alját össze-vissza karcoljuk meg sejtnyitó villával. A felső kijáró kaptáraknái hasonló képpen járunk el. Itt a telelő méhcsaládot a felső kijáró körüli keretsoron találjuk. Az alsó kijárós kasoknál a méz fönt van, mivel bele nem láthatunk, súlyáról ítéljük meg, mennyi a tiszta méé: s ha a kas hátulján több helyen kötőfüt szúrva, mézesen találjuk — rendben van! A felső kijárós kasoknál a mézkészlet alul lévén, a kas napfelé va'ó föibillentése által könnyen meggyőződhetünk az élelemről. Az első átvizsgálás gyors végzése közben kaptárak, kasok aljdeszkáját gondosan seperjük ki külön-külön, vagy a fenékdeszka aljára helyezett kemény betét lapot * húzzuk ki s jól vizsgáljuk át, hogy a hullák között inincs-e az anya, vagy tul sok cukros méz, a törmelék nem-e tul nagy, ami annak a hogy az egér garázdálkodása folytán a lépeket összerágta. Ismét hangsúlyozom, hogy a fönti munkát csakis a tisztuló kirepülés után végezhetjük s ezután következnie kell a frissen, finomra őrölt és szitált, zsemlye pirosra pörkölt, erős paprikával fűszerezett tengeri vagy zabliszt etetés és vele együtt langyos vizű itatás. Mindkettőt szélmentes, napos helyre, fatálcára méhesen kivül állítva helyezzük el a szabadban, vigyázva arra, hogy a fönnmaradt liszt meg ne nyirkuljon ,estére hozzuk be s tartsuk száraz helyen a következő adagolásig. A mesterséges virágporpótló anyaggal való etetést addig kell folytatni, amíg a méhek azt maguk el inem hagyják, ami azt jelenti, hhogy már természetes virágporra akadtak. Ezek után következik : II. Az alapos^ belvizsgálat, melynek leírását máskor fogom közölni, e helyen. Gulyássy Győző. Péntek délntán 2-től 5 óráig megtekinthetők a nyíregyházi bikavásárra felhajtott állatok A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesü'et és a Gazdasági Felügyelőség együttesen folyó évi március hó 14-án, szombaton tényészapaállat vásárt rendez, amelyen pirostarka tenyészbikákat, a vármegyei törzskönyvező bizottság előtt bemutatott és általa jóváhhagyott magyar fajta tenyészbikákat és kanokat hajtanak fel. A vásár helye Nyíregyháza, a Debreceni-uton lévő Városi Mintakert és az azzal közvetlenül szemben fekvő Guttmann-féie fatelep. A felhajtás napján, március 13-án, pénteken délután 2 órától 5 óráig a közönség megtekintheti a felhajtott állatokat, a vásár azonban csak március 14-én reggel 10 órakor kezdődik és ugyanaznap délután 3 óráig tart. Az állatok megvétele a vásári irodában azonnai bejelentendő mind az eladó, mind pedig a vevő által és a kiadott elismervény bemutatása mellett március 14-ón délután 3 órától kezdve eihajthatók, vagy vonaton aznap el is szállíthatók. A járlatok átírását a vásár területén eszközlik. A kedvezményes vasúti szállításhoz szükséges igazolványt vevőnek a vásár területén jelenlevő gazdiasági felügyelőség adja ki. A vásár területe zárt, ahová a vásár napján, szombaton csak belépőjeggyel lehet bemenni, amely személyenként 1 P. Az állatok gondozói szabadjegyet kapnak. A vásárra vonatkozó mindennemű felvilágosítást a Gazdasági Egyesület titkári hivatala (Nyíregyháza, Vármegyeháza) ad meg. jele, KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, Vli„ Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye - Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóviz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 10 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos ; PALLAI MIKSA 3425-13 A szombat' országos vásáron alig volt forgalom a rossz idő miatt A szombati zord időjárás az országos vásár forgalmát csaknem a minimálisra csökkentette. Különösen a kereslet volt elenyésző, arneiynek okát egyrészt a nehézgazdasági viszonyokban találjuk meg, másrészt a rossz időjárás is erősen befolyásolta. A vásárra felhajtatott 1282 sertés, 267 szarvasmarha és 468 ló. — A Rádió és Foíoamatőr februári száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Egy szám ára 1 pengő.