Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-10 / 56. szám

1931. március 10. ssnmceün JWVÍMRIDÉK. -^sasssai Beszélgetés fflaknla Marival, a rablásért 12 évi fegyházra itélt fflaknla József cigány vajda feleségével Két izgatottan beszélgető cigányasszony ácsorgott szombaton délelőtt a nyiregyházi rendőrpalota előtt. Szurtos képük rikitó szinü kendőbe volt burkolva és viliogó. fekete szemük bizonytalanul méregette a palota magas tornyát. Valami nagy bánat mardosta szivüket. Izgatott tagiejtésükbői arra lehetett következtetni, hogy sorsdöntő elhatározás előtt álnak. Kétségbeesett arcuk, sirástól vörösre sirt szemük is ezt a feltevést igazolta. Azonban nem volt elég merszük .a cselekvésre. (Ez a két nomád lé'ek megtorpant a(ci-> vilizáció hatalmas védbástyája. a rendőrpalota előtt. A szabad élet e kóbor teremtései megrettentek a rend és fegyelem zord őrétől,* a kapu előtt méltóságteljesen lépkedő villabajszu rendőrtől. Ijedten tanakodtak, hogy mit tegyenek. A családjukat ért nagy csa pás cselekvésre hajszolta őkett. Makuia József a karaván vajdája rablásért 12 évi fegyházat kapott. Makuia Mari, a rablóvezér felesége ebbe nem tud belenyugodni. De a sudártermetű villogó szsemü Makuia Pepi, a vajda fiatat 'huga is kétségbeesett az itélet hallatára. Mert az lehetetlen, anu történi — mondják, amikor kérdezősködöm. hogy rríi járaátban vannak. Egy közönséges rablásért 12 évi fegyház. Jó. jó, halállal fenyegette meg áldozatát a Józsi. Ez igaz... De nem ölte meg. Csak a husánggal egy kissé fejbe kólintotta. És 12 évi fegyház. Szörnyül! Ott voltak a tárgyaláson. Tanuként voltak beidézve. A folyosón kiváncsjan festék a tárgyalás végét a többiek. Cigánylegények, a Józsi barátai, asszonyok és félmeztelen purdék. És elhangzott az itélet: 12 év! — Hát nem borzsastó, kezsit csókolom tekintetes urü — jajdul fel rimánkodva Mari és barna, csontos kezeivei megragadja a kabátom szélét. Nem tudom mi történt a bíróságon. Jaj. jaj Jóska mit tettél mi lesz belőled!! — sikoltoztam eszeveszetten szegény húgommal együtt. Az a néhány cigány. aki a teremben volt csitította babusgatott, de hiába, nem tudtam belenyugodni nagy fájdalmamba. Sivalkodtunk kérem, mint a szopós malacok. Arra még emlékszem, hogy a méltóságos elnök ur utasítására csakhamar kivittek minket a folyosóra. Ott aztán körémgyülekeztek a többiek is. Az asszonyok sírva fakadtak, a kis purdék visongattak, de nem sokáig. A börtönőrök kizavartak minket a törvényszék épületéből. Bár akkor láttam volna ezt a házat, amikor a hátam közepét. De a szegény Józsi is... — Nem fenyegetőztek a tárgyaló teremben? — kérdeztem a két elkeseredett asszonytól. — A, szó sem igaz abból kérem. Nem is lett volna időnk. Mert alig. hogy feljajdultunk, már kinn is vo tunk a folyosón. A mé t V-ágo elnök u

r mindnyájunkat kiutasított, alig hogy elkezdtünk sivalkodni. — Na és most mit keresnek itt a rendőrpalota előtt? A Józsi érdekében jöttünk. Megyünk a kúriához. Kormányzóhoz, de nem hagyjuk annyiban a dolgot— válaszolt Makufáné és ijedten sandított a kapu előtt posztoló harcsabajszú rendőr falé. Az ág. b. ev. leánygimnázinm műsoros estje Szombat este az ifjúság tavaszos szépsége ragyogta be a Korona nagytermét. A leánygimnázium műsoros estjére érkezett az iskolaügy iránt fogékony közönség. Fehér formaruhás, kék-piros karszalagos rendezők fogadták az érkezőket. szebbnéi-szebb leányok, a gimnázium nyolcadikosai. Megtelnek a széksorok, a páholyok, szülők, iskolabarátok, diákok, diák lányok, kiknek arcán a szereplés izgalma van. ha nem is tényleges szereplők: »szoritanak«a társakért. Valami nagy meleg szo'idaritás lesz úrrá itt a termen. Mosofygó arcú szülők, tanárok, érdeklődő notabilitások várakozásában a jövendő asszonyainak nevelése, leányainak készségei, művészeti téren való, tehát legintimebb megnyilat9 kozásai iránt való érdeklődés jeleit látjuk. Ez az est kiválóan alkalmas leányközépiskoláink nevelői tendenciáinak megérzésére és ez ad az estnek általános vonatkozásban is nagy jelentőséget. A megjelenők élén ott látjuk Erdőhegyi Lajos dr főispánt, dr Bencs Kálmár kir. kormányfőtanácsos, polgármestert, Geduly Henrik ág. h. ev. püspököt, Szohor Pál főjegyzőt. az ág. h. ev. leánygimnázium felügyelőjét, iskolai életünk valamennyi reprezentánsát. A függöny pirosa mögül az eiső számként az énekkar kék egyenruhás csapata tűnik elénk. Rőder Ede dr tanár dirigensi pálcája int és a íeányajkakon megzendül finom, mélyről szálló muzsika szárnyán az ima, Auber Imája a Portici néma c. Háziasszonyoknak a Nagymosás Y már nem probléma! A „Sas" Y HÁZI GŰZMOSÓGÉP I

egy óra alatt egész napi mosást végez. Március 11-én szerdán és 12-én csütörtökön délután 4 órakor ismét Próbamosás lesz a Korona-szálló éttermében, ahol minmindenki díjtalanul láthatja a Házi Crőzmosógépef munkában Ára mindössze 80 Pengő. A képviselet Szabolcsmegyére átvehető. 1487-2 CSAK A KE

K DOBOZBAN VALÓDI! AMIT KIMÉRVE ÉS NYITVA ÁRULNAK AZ NEM LUX! mübői. Megkapó erő és ragyogó harmonizálás, mesteri dinamikai hatások jellemzik a kart, amelyhez fogható női kar még nem énekelt Nyíregyházán. Most GeduH Henrik püspök jóságos szava hangzik az ima áhítatát elmélyítő bensőséggel. Megnyinyitót mond s hogy. amint mondotta. a setét tónusa háttérből itt is világosabban előtűnhessenek majd a műsor vidámabb számai, komoly tárgyról fog elmélkedni. Az egyenlőségről beszél. A politikai. társadalmi életben hangoztatott egyenlőségről. Természetesnek hirdetik az egyenlőséget. A természetben azonban a hó fehér takarójának egyenlősége csak a hálái egyenlősége. Az életre kelt természetben szinek pompáznak, az élet sokezer változata differenciálódik. A természet nem egyenlő, hanem a végtelenség felé lendül. Erkölcsi vonatkozásban is azt látjuk, hogy csak a gyarlóságban, bűnökben vagyunk egyenlők, az ér tékekben. erények gyakorlásában, művészi teremtésben fokozatok vannak. Az egyenlőség hirdetése fantisztikus álmodozók tanitása, atneiytői óvakodnunk kell. Éppen igy tartózkodni keíi az iskolának is a tetszetős jelszavaktól, amelyek a nőnevelés jól bevált utaivai ellentétben veszélybe sodorhatják a magyar ifjúság, a magyar nemzet jövendőjét. Ha valamiben egyen lők vagyunk, fejezte be nagyhatású szavait a püspök, —• egyek vagyunk ennek az iskolának szeretetében és a mai est sikerének őszinte kívánásában. A megnyitó után, amelyet ünneplő tapssal fogadtak, megkezdődött a műsor, amefynek ragyogó számai lebilincselők és mindvégig gyönyörködtetők voltak. Egy kis aranyos ruhás, nyilas tündér állt elénk, a kis Simonídes Klára, aki Arany A méh románca c. versét adta el őbájos közvetlenséggel, ízes,, szép magyar mondatok muzsikájában. Nagy tapsot kapott. Most egy sor fekete köpenyes diák kisasszony bóbiskol előttünk. Komor pápaszemes nevelőnő ügyei rájok. mig tanulnak. Egyszerre aztán a nevelőnő eltűnik, a fekete, komor diákokból, balett szépségek bontakoznak ki és a Duna-keringő zenéjére összhangzatos kecses tán cot jár a kis csoport: AUodiatons E.. Ballay A., Fried Ágnes, Lengyei Juci, Adari L, Komáromi Kató. Szilárd Agi, Tatos Ilona. A stí usos zongorajáték Vargha Erzsébet VI. o. muzsikah'tását dicséri. Újra tomboló taps, virágok halmaza. Propper Ede a'ig győzi a hatalmas \irágkosarak fe'adását a kis l>a Hermáknak. Mo t magyarruhás leány daliás alakja rajzolódik elő. Bibormente símui fehér vállára, színes, gyöngyös párta szorítja hollófekete haját: Oláh Sári, szép magyar jelenség, festői kép a színpadon. A .háttérből kuruc zene sír, magyar kesergő. Balkányi Anna VI. o. zongorán, Rőder Ede tanár hegedűn játsszák a Rákóczi zászlóját sirató melodráma kíséretét. Oláh Sári átérzéssel. Telkesen szavalja a dicső magyar mu^t emlékeit idéző verset és a teremben mély megilletődéssel hallgatjuk a kuruckor lelkét megelevenítő szép műsorszámot. A karének magyar dafok precíz előadásával szerepel, újrázó taps köszöni nagyszerű számait, majd rövid szünet után rendkívül hatásos színpadi jelenetben gyönyörködik a hallgatóság. Demjén Magda pótvizsgás diák unalmasnak találja a históriát, elásitva tanulja az utolsó Árpád-házi királyokról szóló részt. Körötte a tanu'ó szo' á an ott vannak őseinek szobrai és mig ő elalszik, megelevenednek a szobrok. A magyar pár: Brüli "Magda és Hartstein Li i tüzes, délceg táncot járnak, amefyet meg kelfujrázniok. azután a rokokovilág két szép fiatalja, a gáláns lovag és párja elevenednek meg. Kék selyem ruhája, háromszögű kalpagja van a parókás ifjúnak, narancsszínű rokokóruhája a fehérhajú graciőz leánynak. A fiu, Borbély Sári igézően néz a menüett édes muzsikájú tánca közben a leány — Rajky Magda — fehér parókája alól "kivillanó fekete szemébe. — Minden táncmozdulatuk kellem, szépség, fiatalság, a mozdulatok muzsikás harmóniája. Újra nagy taps. ujrázás. Most a szigorú Katalin tánti ébred fel' és hajlik aa alvó kisdiákleány fölé. Gergelyffy Margit, akt a nagyasszonyok magyar szivének aggódásával szói a jelen nemzedékhez. Meggyőződéssel. szép magyar mondatok zengésében hirdeti a női ideál igéit, ameflvei uj életre avatja a kis pajkos leányt. A táncokai Menesdor-